A hidegháború

I. A győztesek átmeneti együttműködése

• két szuperhatalom alakul ki a 2. világháború után: USA és a SZU, egyre nagyobb az ellentét közöttük a befolyási övezetek kiépítése miatt

• 1945. július potsdami konferencia 

• Németország és Ausztria felosztása 4 övezetre (amerikai, szovjet, angol, francia)

• Berlint is felosztották

• kollektív bűnösség elve (minden német bűnös) → németek kitelepítése Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról 

II. Az ENSZ megalapítása (1945. június)

• Egyesült Nemzetek Szervezete

• nemzetközi szervezet, mely képes megakadályozni az újabb háborúk kialakulását és fenntartani a békét

• székhelye: New York

•  legfontosabb szerve a Biztonsági Tanács, melynek tagjai: USA, SZU (ma Oroszország), Egyesült Királyság, Franciaország, Kína

Ezeknek az országoknak vétójoga van. Ma plusz 10 tagja van a BT-nek.

III. Izrael állam megalapítása (1948)

• a szétszóródott és üldözött zsidóságnak Palesztina területén létrehozott állam

• arab - izraeli konfliktusok alapja

IV. Párizsi békeszerződés (1947. február)

• vesztes országokkal kötöttek itt békét, Németország és Japán kivételével

• legnagyobb területi nyertes SZU lett

• Lengyelországot nyugatra tolták Németország rovására

• újra létrejött Csehszlovákia, de Kárpátalját SZU kapta

• Magyarország határait újra a trianoni békének megfelelően húzták meg (plusz 3 falut elvettek)

V. "Leereszkedett a vasfüggöny"

• Churchill, volt angol miniszterelnök szavai

• Európa kettéválik politikai, gazdasági és katonai szempontból

1. SZU befolyási övezete

• diktatúrák

• kommunista vezetés

• szocialista államok

• tervgazdálkodás

• egypártrendszer

• hiánygazdaság

2. Demokratikus államok

• demokrácia

• többpártrendszer

• kapitalista piacgazdasági rendszer

• fogyasztói társadalom

• szólásszabadság

• Marshall-terv (1948) - amerikai segélyprogram a gazdaság újraindításához

• feltartóztatás politikája - Truman elnök (amerikai) A SZU terjeszkedését meg kell akadályozni. 

Hidegháborús konfliktusok

I. Németország kettészakadása 1949

• Németországot 4 övezetre osztották fel (amerikai, szovjet, francia, angol)

• új pénznem bevezetése a nyugati területen, ez nem tetszett SZU-nak → berlini blokád (szovjet hadsereg lezárta Nyugat-Berlint) idején 1948-1949 majdnem kitört a 3. világháború

• két német állam: NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) és NDK (Német Demokratikus Köztársaság)

• NSZK kapitalista, NDK szocialista vezetésű ország lett

• Berlint is kettéválasztották

• a rendszeres disszidálások miatt, ezért 1961-ben betonfalat és szögesdrót építettek kelet-németek Nyugat-Berlin köré

II. Fegyverkezési verseny

• USA és SZU a hidegháborúban folyamatosan fegyverkezett (atom-, majd hidrogénbomba, interkontinentális rakéták) 

• katonai szövetségek jönnek létre

1. NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) -  USA vezetésével 1949

2. Varsói Szerződés - SZU vezetésével 1955

• 1955-ben Ausztriából kivonulnak a megszállók és semleges ország lett

• Kína 1945 után kommunista vezetésű állam lett

• űrprogram (szovjet műhold, J. Gagarin űrrepülése - SZU, Holdra szállás - USA)

III. Hidegháborús konfliktusok

1. Koreai háború 1950-1953

• Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát, máig nem kötöttek békét

2. Kubai rakétaválság 1962 

• SZU rakétakilövő állomásokat telepített Kubába (Fidel Castro vezette Kubát)

• amerikai elnök: J. F. Kennedy 

• szovjet SZKP elnöke: Hruscsov

• végül megegyeznek 

3. Vietnámi háború  1965-1973

• Észak-Vietnám megtámadta Dél-Vietnámot

• amerikaiak támogatják a délieket, de végül észak győzött, egyesült Vietnám 1975-ben

Magyarország 1945-1947 között

I.Magyarország újjászervezése

·       1944. december 22. Debrecenben megalakul az Ideiglenes Kormány

·       vezetője: Dálnoki Miklós Béla

·       új közigazgatási rendszer szervezése szovjet felügyelet alatt

     II.            Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feladatai

·       fegyverszünet megkötése a szövetségesekkel

·       földosztás → 1945 tavaszán megvalósul (Nagy Imre)

·       népbíróságok felállítása

·       SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) irányítja Magyarországot

  III   Választások eredménye (1945 november)

·  demokratikus választások (általános, titkos választójog alapján)

·  legfontosabb pártok: Szociáldemokrata párt (SZDP), Polgári Párt, Nemzeti Parasztpárt (NPP), Magyar Kommunista Párt (MKP)

·  Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) nyeri a szavazatok 57 %-át

·   Tildy Zoltán, Nagy Ferenc

·   koalíciós kormányzás

·   kommunista befolyás alá kerül a belügyminisztérium, rendőrség

·   köztársaság kikiáltása 1946. február 1. (Tildy Zoltán)

·   1946. augusztus 1. új pénz a forint

Újjáépítés és a kommunisták hatalomra jutása

I.  Újjáépítés a háború után

• romeltakarítás, új épületek

• hidak, vasút- és úthálózat rendbetétele

• ipari termelés beindítása →nagy vállalatok, szénbányák államosítása 1946

• jóvátétel fizetése a győzteseknek (Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) 300 millió dollár

• batyuzás, cserekereskedelem

• 1946.augusztus 1. pengő helyett forint

  II.   A magyarországi németek sorsa     

• a második világháború előtt jött létre a Volksbund 1938

• a háború alatt toborzásokat indítottak az SS számára

• potsdami konferencián (1945) kimondják a német nép kollektív bűnösségét

• 185 ezer német kitelepítése

 III.   Magyarok a határon kívül

• Csehszlovákiában a háború után ki akarták telepíteni a magyarokat (50 ezret ki is   telepítettek)

• lakosságcsere egyezmény (annyi magyar jöjjön át Magyarországra, ahány szlovák Csehszlovákiába megy)     

• Beneš dekrétumok

II.  A békeszerződés aláírása

• 1947. február 10.  párizsi békeszerződés

• trianoni határok visszaállítása – három falut még elveszítünk Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 

• önálló Magyarország, a SZEB nem irányítja hazánkat, de szovjetek maradnak

II. A kommunista hatalomátvétel

• szalámitaktika: kiszorítani a nem kommunista pártokat a hatalomból

• koncepciós perek (hamis vádakkal bíróság elé állítanak, elítélnek embereket)

• 1947 új választás → választási csalás (kékcédulák)

A Rákosi-diktatúra

I. Rákosi-diktatúra kezdete

• a 1947-es választások nem hozták meg a kívánt eredményt a kommunistáknak

• 1948 Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megalakulása (egységes munkáspárt), vezetője Rákosi Mátyás lett

• 1949-ben új választások → MDP lesz az egyetlen párt, a többit megszüntetik vagy beolvasztják → egypártrendszer

• bevezetik a szocialista alkotmányt 

• államforma: népköztársaság

• pártállam (MDP mindenekfelett áll)

• vezető politikusok a "trojka": Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály

• helyi önkormányzatok helyett tanácsok lettek szovjet mintára

II. Gazdaság átalakítása

• mindent államosítanak (mezőgazdaságban, iparban)

• kollektivizálás: földek állami tulajdonba kényszerítése 

• kulákok = gazdagparaszt

• padlássöprés

• kényszerbeszolgáltatás

• áruhiány → jegyrendszer bevezetése

• nehézipar erőltetett fejlesztése → "vas és acél országává" tenni Magyarországot

• tervgazdaság: központi irányítás, előre meghatározott időre kellett teljesíteni a termelést (3-5 éves tervek)

• 1949-ben tagja lettünk a KGST-nek (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

III. ÁVH

• Államvédelmi Hatóság (politikai rendőrség), vezetője: Péter Gábor

• előzménye az ÁVO (Államvédelmi Osztály) 

• fizikai bántalmazások, kihallgatások, kínzások, a fennálló hatalom védelme bármi áron

IV. "Rendszerellenségek" megbüntetése

• kitelepítések, internálótáborok  (elkobozták a magántulajdont, megbízhatatlanok vidékre költöztetése, dolgoztatása)

• koncepciós perek (Rajk László, volt belügyminiszter)

• munkatáborok (Recsk)

• ügyészségek, bíróságok az MDP irányítása alatt voltak

V. Személyi kultusz

• nincs szabad vélemény- és sajtószabadság

• tömegpropaganda alkalmazása

• Rákosi, Sztálin, Lenin, Marx, Engels dicsőítése

• kommunista vezetők képeinek, szobrainak és a vörös csillagnak elhelyezése minden fontos helyen

VI. Egyházüldözések

• egyházi iskolák államosítása

• Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek börtönbe zárása ("valutaüzérkedésért") 

• keresztény ünnepek betiltása

Tanulást segítő videók

RÁKOSI-DIKTATÚRA VIDEÓ MEGTEKINTÉSE ITT

ÉLETMÓD AZ 1950-ES ÉVEKBEN VIDEÓ MEGTEKINTÉSE ITT

Összefoglalás 

I.      Térkép

MF 170/18

II.    Munkafüzeti feladatok

164/8; 165/9; 166/11;  170/19,20

III.  Évszámok

1945. június

1945. július

1946. augusztus 1.

1947. február

1948-1949

1949

1950-1953

1962

1965-1973

IV.  Fogalmak

kollektív bűnösség, kitelepítések, vasfüggöny, piacgazdaság, tervgazdaság, koncepciós perek, Marshall-terv, berlini blokád, SZEB, jóvátétel, lakosságcsere egyezmény, Beneš-dekrétumok, szalámitaktika, kékcédulás választások, MDP, pártállam, trojka, tanácsok, ÁVH, munkatáborok, személyi kultusz, munkatáborok   

V.     Személyek

Churchill, Truman, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Hruscsov, Kennedy, Fidel Castro, Gagarin, Rajk László, Mindszenty József

VI.  Fogalmazások

1.  Mutasd be a kétpólusú világot! Sorold fel a legfontosabb hidegháborús konfliktusokat, és röviden fogalmazd meg a konfliktusok okát időrendi sorrendben! (NATO, Varsói Szerződés, berlini blokád, koreai háború, kubai rakétaválság, vietnámi háború)

2.  Mutasd be a Rákosi-diktatúra jellegzetességeit! (választások, gazdaság átalakítása, személyi kultusz, rendszerellenségek megbüntetése)

Reformkísérlettől a forradalomig

I. Nagy Imre első miniszterelnöksége (1953-1955)

- Rákosi-korszakban a nehézipart fejlesztették, minden háttérbe szorult

- főleg a hadiipart, vas- és acélgyártást és a gépipart fejlesztették

- mezőgazdasági termelés, közszükségleti cikkek gyártásának elhanyagolása, alacsony életszínvonal

- 1953-ban meghalt Sztálin → Rákosi is háttérbe kerül

- Nagy Imre lett a miniszterelnök → új szakasz

- felszámolta az internálótáborokat

- ÁVH működésének korlátozása

- amnesztia (politikai foglyok szabadon bocsátása)

- erőltetett iparosítás és "téeszesítés" csökkentése

- növelték az élelemtermelést, csökkentették az árakat, emelték a béreket

II. Harc a párton belül

- MDP vezetősége két táborra oszlott (Rákosi ↔ Nagy Imre)

- Hruscsov 1955-ig Nagy Imrét támogatta

- 1955-ben az NSZK belépett a NATO-ba → Szovjetunió újra erőltette a fegyverkezést → Nagy Imre megbukott → Hegedüs András lett a miniszterelnök

III. A forradalom előzményei

-  a reformokat már nem lehetett leállítani

-  1956 február Hruscsov a sztálini rendszert bírálta nyíltan

-  Rajk László és más koncepciós perek áldozatainak rehabilitációját akarják

-  Petőfi-kör nyíltan bírálta a Rákosi-rendszert

-  MDP új főtitkára Gerő Ernő lett

-  megalakul a MEFESZ (16 pont)

 I.  Előzmények

• lengyelországi felkelés 1956. június

• Rajk László és társai újratemetése 1956. október 6. 

• MEFESZ tüntetést szervez (16 pont) – szabad választások,

többpártrendszer, Kossuth címer, Rákosi és társai megbüntetése, rehabilitálni a törvénytelenül elítélteket, szovjet csapatok kivonulása, ÁVH megszüntetése stb.

 II. A forradalom első napja és helyszínei Budapesten 1956. október 23.

• Műszaki Egyetem

• Petőfi szobor

• Bem szobor

• Sztálin szobor 

• Parlament (Nagy Imre beszéde)

• Magyar Rádió székháza (első halálos lövés Budapesten)

III.  A forradalom további eseményei

• Debrecenben volt az első áldozat

• Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése

• a tüntetés forradalommá alakul, fegyveres csoportok alakulnak

• Molotov-koktél

• október 25. Parlament előtt belelőnek a tömegbe → Gerő Ernőnek menni kell, helyette Kádár János lesz az MDP főtitkára, mely újjá alakul MSZMP néven

 IV.    Nagy Imre kísérlete a rendezésre

• október 28. - tűzszünet

• október végén a szovjet csapatok látszólag megkezdik a kivonulásukat Magyarországról

• ÁVH-t megszüntetik

• Nemzetőrség alakul

• újra alakulnak a pártok (többpártrendszer) 

• koalíciós kormányzás

 V.   A forradalom leverése

• október 29. szuezi csatornaválság elvonja a figyelmet Magyarországról 

• november 4-én a szovjet tankok kíséretében Kádár átveszi a hatalmat

• Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekül

• munkástanácsok továbbra is ellenállnak Kádárnak (sztrájkok, tüntetések)

• új karhatalom a pufajkások

Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka 1956-1963

I. Szervezkedések november 4. után

• munkástanácsok és nemzeti bizottságok továbbra is ellenálltak nem ismerték el Kádár új kormányát

• demokráciát akartak

• az új államhatalom sortűzzel válaszolt (Salgótarján, Tatabánya, Miskolc, Csepel) → megfélemlítés („pufajkások”: az MSZMP karhatalmi ereje)

II. Pártállam újjászervezése

• Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) a történteket ellenforradalomnak minősítette

III. Megtorlások (1956-1963)

•  népbíróságok felállítása → börtönbüntetések, kivégzések 

• 200 ezer ember emigrál („disszidál”) Nyugatra 

• 1958-ban kivégzik Nagy Imrét („Borbíró Piroska” álnéven temetik el)

II. Új szervezetek

• munkásőrség: az MSZMP új karhatalmi szerve, tagjai hétköznapi emberek 1957

• III/III-as csoportfőnökség: a belügyminisztérium politikai rendőrsége, feladata a rendszer ellenségeinek megfigyelése

• újjászervezték a hadsereget és a rendőrséget is

• MSZMP ifjúsági szervezete a Kommunista Ifjúsági Szövetség lett (KISZ)

• általános iskolában úttörőmozgalom (kisdobosok és úttörők)

Kádár-diktatúra a hétköznapokban

I.    A puha diktatúra kezdete

-     az első években a „korbács és kenyér” politikáját folytatta Kádár János

-      emelték az ipari munkások, bányászok és a pedagógusok bérért

-      csökkentették az adókat

-     beszüntették a kötelező terménybeszolgáltatást

-      a paraszti magántulajdont azonban továbbra is felszámolták → kollektivizálást folytatják

-    1963-ban amnesztiát adtak az 56-os foglyok többségének

-   Aki nincs ellenünk, az velünk van!”

-   „vasfüggöny” továbbra is fennáll (határőrség,, műszaki határzár)

II.  A hétköznapok

-   a párt (MSZMP) az élet minden területét ellenőrizte (III/III-as csoportfőnökség)

-    külföldre utazás

1. Keletre: kétévente lehetett (piros útlevél)

2. Nyugatra: háromévente, de szigorú ellenőrzés után (kék útlevél)

-    SZOT üdülők – államilag támogatott nyaralás

-   vallás- és egyházellenes politikát folytatott az állam

-   kulturális életet is cenzúrázták → 3T (támogatott, tiltott, tűrt)

-   táncdalfesztiválokon a nyugati rock and roll és beatkultúra is beszivárgott Magyarországra

-    a rádiós magnók terjedésével mindenkihez eljutottak a nyugati zenék

A Kádár-korszak gazdasága

I.    Paraszti gazdaságok felszámolása, téeszesítés

- 1958-1961 újabb erőszakos téeszesítés kezdődött, azaz termelőszövetkezetekbe kényszerítették a paraszti lakosságot

- kezdetben a mezőgazdasági termelés csökkent ennek hatására, külföldről kellett behozni élelmet

- majd bevezetik a „háztáji gazdaságot”, ahol a parasztok a megtermelt termést eladhatták a piacon, nem a közösbe tartozott, kaptak egy kisebb területet a gazdák

- mezőgazdasági gépek alkalmazása is erősítette termelést

- ezután nem volt élelmiszerhiány

II.  Szocialista modernizáció

- tervgazdálkodás jellemezte ezt a korszakot is

- faluból városba költöznek az emberek

-  nem a legmodernebb technikát alkalmazták (nagy gyárak, sok ember)

- teljes foglalkoztatottság

- szocialista országokba szállították az árut

- új gazdasági mechanizmus 1968-tól : csökkentették az állami irányítást, több szabadság a vállaltoknak. Az árakat a vállalatok szabhatták meg.

-  hatóságilag rögzített árak elsősorban: az energiahordozóknál, az alapvető élelmiszereknél és alapanyagoknál

-  munkabérek önálló alakítása

-  maszekolás: önálló munkavégzés (fodrász, taxis, vendéglátós)

III. „Legvidámabb barakk”

- a szocialista országokban Magyaroroszágon volt a legjobb az életszínvonal

- gulyáskommunizmus, fridzsider szocializmus

- egyre többen tudták megvenni a háztartási gépeket (mosógép, hűtő, porszívó)

- kevés családnak volt telefonja, autója

- kevés lakás, sokan ingáznak város és falu között

- munkásszállások

- megoldás: panellakások építése 1970-től lesz állami cél

- Kádár-kockák (családi házak)

- vezetékes víz és áram bevezetése minden településre

A Kádár-korszak gazdasági válsága

I.  A második gazdaság kiépülése, hiánygazdaság

·   az 1968-as új gazdasági mechanizmust sikerei ellenére felfüggesztették

·   visszatértek a régi gazdaságpolitikához

·   előzménye: 1968-ban Csehszlovákiában reformokat vezettek be („prágai tavasz”), amit a SZU nem engedett

·   Magyarországon is túl hatékonynak bizonyult a magánszektor, ami ellentmondott a szocialista eszméknek

·   nincs pénz a technológia fejlesztéséhez, ezért az ipari termékeinket egyre kevesebben vásárolták külföldön

·   csökkent az export, az import pedig sokkal jobban nőtt

·   hiánygazdaság: magasabb a kereslet, mint a kínálat

·   a "maszek" munkával egyre nagyobbak lettek a társadalmi különbségek, melyek többnyire önkizsákmányolással értek el → egészségügyi és családi problémák

II.  Életszínvonal-politika, eladósodás

·   a gazdaságban nincs fejlesztés → az életszínvonal fenntartásához külföldi (nyugati!) hiteleket vesz fel az ország → eladósodás, adósságcsapda (újabb és újabb hitelek felvétele, hogy fizethessék az előzőt, mert a gazdaság nem fejlődött)

·   veszteséges vállalatokat nem szüntetik meg

·   pénzügyi-gazdasági válság alakul ki

·   emelkedtek az árak, munkanélküliség, egyre rosszabb életkörülmények

·   egyre nagyobb lett a társadalom elégedetlensége

 A kétpólusú világ megszűnése

 I.  1970-es és 1980-as évek hidegháborúja

-          az 1970-es években kőolajválság robbant ki a közel-keleti konfliktusok miatt

-          a nyugati országok jelentős technológiai változásokat vezettek be (új technológiák, megújuló energiaforrások, stb.)

-          a szocialista országokban ez nem valósulhatott meg a tervgazdaság miatt → egyre jobban lemaradtak nyugathoz képest

-          az USA elnöke, Ronald Reagan csillagháborús tervet fejlesztett ki

-          a SZU próbált lépést tartani, de a fegyverkezés nagyon sokba került

II.    A SZU és a szocialista országok nehézségei

-          a 80-as évek második felében csökkent a kőolaj világpiaci ára → SZU legfőbb exportterméke egyre kevesebb hasznot hozott

-          a szocialista ideológiában is csalódtak az emberek, nem javult az életszínvonal, nincsenek szabadságjogok, állandósult a hiánygazdaság

-          Brezsnyev halála (1982) utáni idős vezetők nem tudták megoldani a válságot

-          1985-ben Mihail Gorbacsov lett a SZKP főtitkára, aki reformokkal akarta megoldani a helyzetet

o   peresztrojka: reformok a gazdaság átalakítására, modernizálása

o   glasznoszty: politikai jogok kiszélesítése, enyhítenek a diktatúrán

-          1986. április csernobili atomkatasztrófa

III.  Rendszerváltások Közép-Kelet-Európában

-          az emberek egyre kevésbé támogatják a fennálló rendszert

-          az egészségügy, lakásépítés, szociális támogatásokra nincs pénz

-          az életszínvonal egyre alacsonyabb

1.      Lengyelország

-          1980-ban megalakul a Szolidaritás nevű független szakszervezet

-          sztrájkok, összecsapások a hatalommal

KELETI BLOKK FELBOMLÁSA videó megtekinthető itt

2. Csehszlovákia 

• "bársonyos forradalom" , sztrájkok, tüntetések

3. Magyarország (1989-1990)

4. NDK

• 1989. augusztus "páneurópai piknik" Sopronpusztán, keletnémetek menekülnek át Ausztriába

• 1989. november berlini fal ledöntése, 1990-ben egyesül NDK és NSZK

5. Románia

• véres forradalommal sikerült csak a kommunista vezetőket leváltani (Ceausescu diktátor kivégzése)

Az ellenzék helyzete Maígyarországon és a rendszerváltás

I. Ellenzék a Kádár-korszakban

• két nagy csoportra osztható, mindkettő demokráciát és többpártrendszert akart:

1. Népi-nemzeti ellenzék

• demokratikus átalakulás

• magyar identitás, hagyományok ápolása

• 56-os forradalom emlékezete

2. Demokratikus ellenzék

• emberi jogi normák, állampolgári jogok biztosítását akarta

II. Szamizdatirodalom

• cenzúra megkerülésével készült kiadványok Pl. a Beszélő 

III. Első ellenzéki pártok

• MDF (Magyar Demokrata Fórum) 1987 Lakitelken alakult (népi-nemzeti ellenzékből nőtt ki)

határon túli magyarság támogatása (Duna tévé)

• FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) 1988

• SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) 1988

• FKGP újraalakul (Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt) 

• KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt)

IV. Tárgyalásos rendszerváltozás Magyarországon

• 1988-ban lemondatják Kádár Jánost a pártfőtitkári tisztségből

• utóda Grósz Károly lett, aki nem igazán akart változtatni a fennálló rendszeren 

• vele szemben voltak a reformkommunisták pl. Pozsgay Imre, aki kimondta, hogy az 56-os forradalom nem ellenforradalom volt , hanem népfelkelés

• 1989-re megszűnt az egypártrendszer, egyre több párt alakult, megkezdődött a piacgazdaságra való áttérés

• 1989.június 16-án újratemették Nagy Imrét és társait

• 1989-ben megalakul az Ellenzéki Kerekasztal, ahol az ellenzéki pártok összefognak, hogy megvalósuljon a demokratikus átalakulás

• A Nemzeti Kerekasztalnál már az MSZMP képviselői és az ellenzéki pártok közösen egyeztettek a rendszerváltásról, mely békésen zajlott le

Összefoglalás

I. Térkép

MF 33/3

II. Képek

TK. 14, 16, 20,24, 25, 26, 32, 35, 38, MF 20, Honlapon: IKARUSZ busz, Kádár János és Nagy Imre, Göncz Árpád, Antall József

III. Fogalmak

MEFESZ, rehabilitálás, pufajkások, munkásőrség, III/III-as csoportfőnökség, 3T, téeszesítés, háztáji gazdaság, új gazdasági mechanizmus, prágai tavasz, hiánygazdaság, maszekolás, csillagháborús terv, peresztrojka, glasznoszty, páneurópai piknik, szamizdatirodalom, adósságcsapda, reformkommunisták,  Ellenzéki Kerekasztal, Nemzeti Kerekasztal, rendszerváltás

IV. Pártok

• MSZMP

• MSZP

• MDF

• FIDESZ

• KDNP

• FKGP

• SZDSZ

V. Nevek

Gerő Ernő, Nagy Imre, Borbíró Piroska, Kádár János, Rákosi Mátyás, Hruscsov, Brezsnyev, Rajk László, Ronald Reagan, Ceausescu, Pozsgay Imre, Grósz Károly, Mihail Gorbacsov

VI. Évszámok

1953-1955

1956. október 23.

1956.november-1988

1958

1968

1986. április

1989-1990

1990

VII. Munkafüzeti feladatok

MF 36/7  38/11  40/15  41/19

VIII. Fogalmazások

1. Az 1956-os forradalom főbb eseményei és a megtorlás

2. Mi jellemezte a Kádár-korszak két szakaszát (kemény és puha diktatúra). Írj a gazdasági változásokról, a ellenzék helyzetéről, az életszínvonal-politikáról! Miért nevezték a legvidámabb barakknak hazánkat?

Magyarország a rendszerváltoztatás után I.

1. Demokrácia és piacgazdaság

• a rendszerváltozás: egypárti diktatúrát felváltotta a többpárti demokrácia

• érvényesült a hatalommegosztás elve (törvényhozói, végrehajtói, bírói)

• legfőbb hatalmi szerv: országgyűlés (demokratikusan választott)

• kormány tagjai a miniszterek, vezetője a miniszterelnök

• független bíróság

• Alkotmánybíróság létrehozása

• parlamenti viták az országgyűlésen (kormánypárt ↔ ellenzéki pártok)

• tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság 

• privatizáció: állami tulajdonból magántulajdon → jelentős haszonhoz jutott az állam

• külföldi tőke (nyugati) egyre nagyobb mértékben jelent meg hazánkban

• veszteséges vállalatok felvásárlása, zöldmezős beruházások (amikor a termőföldeken gyárakat hoznak létre, a mezőgazdasági termelés helyett)

2. Többpártrendszer működése

• 4 évente választások 1990-től

• mandátum: országgyűlési képviselők megbízatása

• politikai váltógazdaság: egyszer jobb, majd a bal oldal kerül hatalomra (90-es évek)

• Választások eredménye:

1990-ben MDF- FKGP-KDNP (Antall József) → Boross Péter

• gazdasági nehézségek

1994-ben MSZP-SZDSZ( Horn Gyula)

• Bokros-csomag (megszorító intézkedések)

1998-ban FIDESZ-FKGP-MDF (Orbán Viktor)

• jobboldali értékek előtérbe kerülése (nemzeti hagyományok, határon túli magyarok helyzete)

2002 MSZP-SZDSZ (Medgyessy Péter)

• “jóléti rendszerváltás”

2006 MSZP-SZDSZ (Gyurcsány Ferenc)

• őszödi beszéd 

2009 MSZP-SZDSZ (Bajnai Gordon)

2010, 2014, 2018, 2022, FIDESZ-KDNP (Orbán Viktor)

• kétharmados többség

3. Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

• Magyarország legmagasabb közjogi méltósága (államfő)

• 5 évente választja az Országház

Göncz Árpád (2X), Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál (lemond), Áder János (2X), Novák Katalin (lemond), Sulyok Tamás

Választási plakátok 1990-ből

Magyarország a rendszerváltoztatás után II.

I. Gazdasági válság és felzárkózás

• a 80-as években az állami vállalatok közül a veszteséges üzemeket nem zárták be, hanem üzemeltették tovább

• a Kádár-korszak végén egyre több vállalat magántulajdonba (privatizáció) kerül, és ez a folyamat a választások után felgyorsul, de már a külföldi gyárak is megjelennek

• a rendszerváltásnak lesznek vesztesei és győztesei

Veszteségek:

• munkanélküliség

• bányászat, nehézipar leépítése

• ipari és mezőgazdasági termelés visszaesése

• infláció növekedése

Pozitív eredmények:

• egyre több magánvállalkozás

• új külföldi cégek (gépkocsigyártás) → munkalehetőség, állami adókedvezmény

•  piacgazdaság kialakulása

• 1990-es évek második felétől fogyasztás növekedése

II. Társadalmi átalakulás

• csökken a mezőgazdasági munkából élők aránya

• egyre többen dolgoznak a szolgáltatóiparban

• fontos lesz az érettségi, egyre több a diplomás

•  csökken a reáljövedelem (mennyit vásárolhatnak az emberek a pénzükért)

• egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és szegények között

III. Magyarország NATO csatlakozása

• 1991-ben kivonulnak a szovjet csapatok Magyarországról

• megszűnik a KGST is (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

• 1999 csatalkozásunk a NATO-hoz

• 2004-ben megszűnt a kötelező katonai szolgálat 

A határon túli magyarok helyzete

I. Magyarlakta területek

Két nagy tömbre osztható:

1. Mai Magyarország és közvetlen a határ menti települések

• Felvidék (Csallóköz)

• Kárpátalja (Beregszász térsége)

• Partium (Szatmár és Bihar térségei)

• Délvidék ( Észak-Bácska, Észak-Bánság) 

2. Székelyföld 

• Kárpátok keleti határán letelepedett népcsoport ( csángók)

• kb. 800 000 fő, amelynek többség magyarnak vallja magát

• szórványok: azok a települések a határon kívül, ahol nem alkot összefüggő egységet a magyar lakosság, szigetszerűen található meg a magyarság

• asszimiláció (beolvadás) fenyegeti a magyarságot ezeken a területeken 

II. Fordulópontok a határon túli  magyarság történetében

1. 1918-1938-ig

• 1920. június 4. trianoni béke

  • a határon kívülre került értelmiség, hivatalnokok, földjét vesztett arisztokraták nagy része átköltözött az anyaországba

  • “vagonlakók”

  • az új államok fő célja az asszimiláció volt

  • a magyarság megőrzésében az egyházak és az önszerveződő közösségek nagy szerepet játszottak

2. 1938-1944 (“kis magyar idők”)

- első bécsi döntés (Felvidék magyarlakta területeinek visszaszerzése)

- Kárpátalja megszállása 

- második bécsi döntés (Észak-Erdély)

- magyar politikusok a határon kívül: Esterházy János (Csehszlovákiában); Márton Áron (Románia)

Határon túli magyarok a második világháború után

• a 2. világháború után újra elvesztettük a megszerzett területeket, visszaállt a trianoni határ

• a határon kívül került magyarok helyzete újra rosszabb lett

• a szocialista rendszerben nem képviselte hazánk a határon kívüli magyarokat

I. Jugoszlávia

• 1944 telén (hideg napok) a Délvidéken több tízezer magyart kivégeztek és elhurcoltak kényszermunkára (Csúrog, Mozsor és Zsablya kitelepítése)

• kollektív bűnösség

• később széles körű nyelvi és kulturális jogokat kaptak a magyarok a Vajdaságban

• 1991-től délszláv háborúk, melynek során Jugoszlávia felbomlott, sok magyar költözött hazánkba

II. Románia

• 1945-ben itt is sok volt a magyarokkal szembeni erőszakos fellépés, ezért a szovjetek Magyar Autonóm Tartományt hoztak létre a magyarok védelmében 1965-ig

• internálótáborokba zárták a férfiakat

• magyarok vagyonát elkobozták

• Ceasescu (1965) hatalomra jutása után legfőbb cél a magyar lakosság beolvasztása a románba

• 1988 falurombolási terv

• Tőkés László szerepe a forradalomban 1989-ben

• 1990-ben Marosvásárhelyen magyar-román összecsapás 

III. Csehszlovákia

• magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánították

• lakosságcsere egyezmény 

• magyar kisebbségek jogait korlátozták, de nem voltak véres megtorlások (iskolák felszámolása)

IV. Kárpátalja

• első világháború után Csehszlovákiához, második világháború után Szovjetunióhoz tartozott

• 1991-ben a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna része lett

V. Burgenland (Ausztria)

•  itt volt a legnagyobb a beolvadása a magyaroknak

• ma már csak szórványmagyarság található itt

VI. Kedvezmények a külföldi magyarságnak a rendszerváltás után

• 1992 Duna Televízió (műholdas)

• 2001 kedvezménytörvény (magyar igazolvány kiváltása)

• 2010 honosítási törvény lehetővé tette a külföldön élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvételét (kettős állampolgárság)

 Magyarországi nemzetiségek a 19. századtól napjainkig I.

I. Magyarország nemzetiségi arányainak megváltozása

• jelentős népességcsökkenés a török háborúk után

• betelepítések a 18. században → soknemzetiségű ország

• 19. századra több a nemzetiség száma, mint az államalkotó magyarságé

• a dualizmus időszakában egyre erősebb lett az asszimiláció 

• de a jobb megélhetés érdekében sokan vándoroltak ki az Osztrák-Magyar Monarchiából

• az első világháború után egyre több területet vesztettünk el 

• a 1920. június 4. a trianoni béke után hazánk területe 1/3-ra csökken, és a magyarlakta területek maradnak meg, újra nemzetállam lett 

• ezután legnagyobb kisebbség a német lett

• a revízió megvalósulás után több területet visszakaptunk, így újra soknemzetiségű állammá vált hazánk

• az 1947-es párizsi békeszerződés után megint elvesztettük a visszaszerzett területeinket (újra trianoni határok), újra nemzetállam (lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával, németek kitelepítése) 

II. Az asszimiláció folymata

• amikor egy egyén vagy csoport beilleszkedik egy új közösségbe

• fokozatai: 

1. Kulturális asszimiláció: szokások, hagyományok átvétele

2. Nyelv elsajátítása

3. Teljes beolvadás: új közösség értékrendjével való azonosulás

• felgyorsítják a vegyes házasságok, többségi anyanyelvi oktatás túlsúlya 

• Magyarországon a dualizmus kori nemzetiségi politikát támadták a nemzetiségek 

III. Fordulópontok a nemzetiségek történetében

1. 1848/1849-es szabadságharc

• mindenki egyformán polgárjogot kapott

• a nemzetiségek területi autonómiát akartak (horvátok, románok, szerbek, szlovákok)

• sok nemzetiségi katona harcolt a forradalom mellett is

• a Szemere-kormány széleskörű egyéni nyelvhasználatot biztosított a nemzetiségeknek, de már nem tudták végrehajtani

2. Dualizmus időszaka

• 1868. nemzetiségi törvény

• egyéni nyelvhasználat maradt, de kollektív jogokat nem kaptak

• a nacionalizmus eszméje egy nagyobb tért hódított

3. Történelmi Magyarország felosztása

• az antant támogatta a nemzetiségek elszakadási törekvéseit

• a nemzeti önrendelkezést nem tartották be, se az etnikai (nemzetiségi) határokat (Wilson pontok nem valósultak meg)

• utódállamok nemzetgyűlésekkel akarták törvényesíteni az elcsatolt területeket, ahol magyarok nem is jelentek meg

4. Magyarországi németek kitelepítése

• két világháború között kb. 500 ezer német kisebbség volt hazánkban

• a 2. világháború után a kollektív bűnösség elve alapján 185 ezer németet telepítettek ki hazánkból 1946-1948 között

Magyarországi nemzetiségek II. 

I. Cigány/roma lakosság története

• legnagyobb számú nemzetiség ma Magyarországon (korábban etnikai kisebbség)

• a statisztikai adatok szerint 300 ezren, a valóságban 500-800 fő között lehetnek

• többségük magyar anyanyelvű

• oláhcigányok: magyarul és cigányul is beszélnek

• beások: magyarul és románul beszélnek

• eredeti hazájuk India

1. Középkorban jelentek meg hazánkban, vezetőjük a vajda (bíráskodási jog és felelősségvállalás a közösség felett)

• • fémmegmunkálással és vasműveséggel foglalkoztak főleg 

  • 18. századig néhány 10 ezer fő

  • szabad életmód, kevesen telepednek le

2. 18. századtól

• az uralkodó teljes asszimilációra törekedett

• 1787-ben már 80 ezer főre nőtt létszámuk

• Havasalföld és Moldva felől is egyre többen jöttek Erdélybe

• már egyre többen telepedtek le ebben az időben

• a városok és a falvak szélén lakhattak

• foglalkozásuk: teknőkészítő, kovács, vályogvető, lókereskedő

3. Az I. világháború alatt

• "kóbor cigányok" elleni törvény, amely lehetővé tette további jogfosztásukat

4. Trianon után

• felére csökken a számuk az elcsatolt területek miatt

• a második világháborúban a roma holokauszt sújtotta őket (porrajmos= elpusztítás)

5. II. világháború után 

• elsősorban az iparban dolgoztak (bányászat, építőipar)

• sokan betanított munkások

• Kádár-korszakban felszámolták a cigánytelepek többségét

6. Rendszerváltozás után

• sokan elvesztették a munkahelyüket, nem voltak szakképzettek

• máig nagy a megkülönböztetés

• sokan élnek mélyszegénységben

II. Nemzetiségi jogok a mai Magyarországon

• nemzetiségi jogok teljes biztosítása (anyanyelvhasználat, oktatás, kulturális tevékenységek)

• politikai jogok

• szétszórtan élnek 

• 1993-tól nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre

• Magyarországon honos nemzetiségek: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

• zsidóság nyelve és kötődése magyar

• az Országgyűlésben nemzetiségi szószólók képviselik a nemzetiségeket

• a magyarországi németek 2018-ban és 2022-ben képviselőket is választottak 

Összefoglalás

I.                   Fogalmak

asszimiláció, szórványok, vagonlakók, kollektív bűnösség, internálótáborok, lakosságcsere egyezmény, kedvezménytörvény, honosítási törvény, falurombolási terv,  nemzetállam, soknemzetiségű állam, revízió, etnikai kisebbség, porrajmos, nemzetiségi szószólók

II.                 Nevek

Esterházy János, Márton Áron, Ceaușescu, Tőkés László

III.              Évszámok

1868

1920. június 4.

1938. november

1939. március

1940.augusztus

1947. február

1988

1991

2001

2010

IV.              Térkép

Elszakadt országrészek Trianon után (név és új ország)

Két világháború között visszacsatolt területek

V.                Képek

TK. 74, 76, 77, 79, 84, 92 + két kép a honlapon

VI.              Környező országok magyar kisebbségének helyzete

-         Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Ausztria, Szovjetunió

VII.           Magyarországi nemzetiségek helyzete

VIII.         Magyar lakta területek a Kárpát-medencében

Hagyományos agrártársadalmak

 Letelepedés, élelemtermelés, kereskedelem

I. Őskőkor (paleolit): pattintott kőkorszak

•  nomád, vándorló életmód (évszakos szállás-váltás)

•   gyűjtögetés (készen talált növényi termések)

•   vadászat, halászat

•   önellátás

•   nincs felesleg

•   raktározási és szállítási korlátozottság

II. Újkőkor (neolit): „csiszolt”

• új élelmezési módok (mezőgazdaság)

- növénytermesztés (ültetés)

- állattenyésztés (háziasítás)

• biztosabbá válik az élelemellátás

(betakarított élelem, tárolás 1 éven át)

munkák: vetés, aratás, cséplés, őrlés

• letelepedett életmód → falvak

• szakosodás: első mesterségek → fonás, szövés, fazekasság, fémművesség → felesleg képződése → árutermelés (kézműipar) → kereskedelem kialakulása

• cserekereskedelem

• újraelosztó gazdaság → templomgazdaságok (pl. Mezopotámia, Egyiptom)

• pénzgazdaság a csere megkönnyítésére

III. Létrejönnek az államok (ókor kezdete)

- bonyolult emberi közösségek

- számos szervezési feladat (termelés, elosztás, vezetés, védelem) → hivatalok szervezik

A népesedés változása

I.    Népességnövekedés korlátai

• időjárás (aszály → éhínség)

• gyermekhalandóság

• járványok: pestis (1347, 1456, 1708) és a himlő

védekezés: 1.vesztegzár (karantén)

                  2. elmenekülés

II.   A hagyományos társadalom (az ipari forradalom előtti társadalmak)

• agrártársadalmak (=földművelő)

• erős kötődés a természethez

• leginkább falvakban élnek

• hagyomány és vallás szabályozza a mindennapi életet

• kevés tere van az egyéni kezdeményezésnek

• nagycsaládok a társadalom alapegységei

• pronatalista = tradicionális társadalom → fontos érték a (gyermekvállalást támogató) „élet átadása”:

-   munkaerő biztosítása

-   idősek támogatása

Modern társadalmak I.

I.               Az ipari forradalom hatása

-         18-19. század időszaka

-         szellemi változások: felvilágosodás → természettudományok változása, új eszmék

-         népességrobbanás → okai: a halálozás csökkenése,

-         mezőgazdaság fejlődése → több termelés

-         védőoltások (Edward Jenner - himlő; Louis Pasteur - veszettség)

-         antibiotikum (1928)

-         higiéniai viszonyok javulása (Semmelweis Ignác 19. század közepe)

-         urbanizáció (városiasodás) → mezőgazdasági gépesítés → kevesebb földműves kell → szabad bérmunkásként a városokba költöznek az emberek vidékről

-         a városi életforma fejlődése: minőségi változás (közművek, kulturális intézmények, boltok)

II. Tudósok

1.    Edward Jenner „a védőoltás atjya”

-         18. század Anglia

-         vakcina (vacca= tehén, latin)

-         tehénhimlő

2.    Semmelweis Ignác „ az anyák megmentője”

-         19. század Magyarország

-         gyermekágyi láz, kézfertőtlenítés

3.    Louis Pasteur, „az emberiség jótevője”

-         19. század Franciaország

-         élő kórokozók

-         pasztőrözés

-         igazolta Semmelweis elméletét

-         veszettség elleni oltás

Modern társadalmak II.

A modern társadalom III.

I.              A társadalmi gondolkodás átalakulása: 

•       18-19. századtól kezdődik

•      egyenjogúság (női választójog)

•       szabadság

•       egyéni célok (individualizmus)

•       önmegvalósítás

•       születésszabályozás

•       a közösségi élet elemeinek gyakorlása nehezebb

II.             Következmények: 

•       kis közösségek szétesése

•       hagyomány és hierarchia eltűnése → alapértékek eltűnése (családalapítás, gyermekvállalás, vallás)

•       a globalizációnak nagy szerepe van benne

•       a közösség önazonossága és fennmaradása veszélybe kerül

III.           Védekezés ellene: helyi, nemzeti identitás erősítése

IV.          Női szerepek változása a történelemben 

Az isteni teremtés rendje:

•       anyaság

•       háztartás vezetése

•       a férfiaknak alá rendelt szerepkör

•       kiemelkedő ellenpéldák: Mária Terézia, Zrínyi Ilona                                        

•       20-21. sz. változásai: egyenjogúság

-       női választójog

-       tanulhatnak a felsőoktatásban

A modern demokrácia gyökerei

A modern demokrácia gyökerei

I. Demokratikus berendezkedés alapjai

-         polisz: a város és a környéke, saját vezetővel (király, hadvezér) = városállam

-         politika: a polisz ügyeivel való foglalkozás

-         demokrácia = népuralom, a DÉMOSZ görög szóból alakult ki = köznép: szabad kereskedő, iparos, földműves

- az állampolgárok beleszólhatnak az őket érő döntésekbe

1.  Közvetlenül: a polgár maga szavaz (ilyen volt az ókori népgyűlés Athénben és ma is)

2. Közvetetten: választott képviselő, aki szavaz a polgár nevében (parlamentben)

-„népfelség elve” = a hatalom a népé, az uralkodó nem istentől kapta (Rousseau 18. század) A népnek joga van a rossz uralkodót leváltani.

- három hatalmi ágat szét kell választani, különben diktatúra van (Montesquieu)

törvényhozás - kormányzás (végrehajtás) - bíráskodás (igazságszolgáltatás)

- alkotmányos királyság, Anglia 17. századtól

A király uralkodik, de nem kormányoz. Kiválasztja a minisztereket. Összehívhatja és feloszlathatja a parlamentet. Dönthet külpolitikai ügyekben. Megvétózhatja a törvényeket.   

- A politikai jogok kiterjesztése (választójog):

a, Korlátozott (nők nem; férfiak vagyoni és műveltségi helyzet alapján)

b, Általános (csak férfiak)

c, 19. századtól szüfrazsett-mozgalom → nők is szavazhatnak 20. század

2. Államformák jellemzői

Az athéni demokrácia működése

I.     Alapfogalmak

-         polisz

-         politika

-         demokrácia= népuralom

II.   Athéni államformák:

1.  Királyság

2. Arisztokratikus köztársaság

3. Zsarnokság

4. Demokrácia (Kr.e. 5. században volt a virágkora, Periklész vezetése alatt)

III.  Jogilag két nagy részre osztható a társadalom:

1.  Szabadok

a, teljes jogúak = polgárok  (arisztokraták és démosz= köznép), férfi, mindkét szülője athéni és betöltötte a 20. életévét

A teljesjogúak népgyűlésen vehetnek részt és egyes tisztségeket sorsolással (pl. bíráskodás), másokat szavazással (pl. hadvezér) kaphattak meg.

A démosz tagjai napidíjat kaptak.

Cserépszavazás: a demokráciára veszélyes embereket száműzték 10 évre az országból.

b, betelepültek = idegenek (kereskedők)

2.  Rabszolgák

Teljesen alávetett helyzetben voltak.

A parlamentáris rendszer működése Nagy-Britanniában

Az angol polgári forradalom (1640-1649) hatása

- Okai: I. Károly abszolút hatalma váltotta ki, adókat akart a skótok elleni háborúra, de az Alsóház nem szavazta meg → kitört a polgárháború

-  A királyt lefejezik, majd rövid ideig köztársaság lesz Angliában, majd újra királyság.

-  1689-ben kiadják a Jognyilatkozatot, mellyel létrejön az alkotmányos királyság Nagy-Britanniában

-   szétválik a három hatalmi ág

-   19. századtól már az uralkodó egyre kevesebb joggal rendelkezik: „ király uralkodik, de nem kormányoz”, reprezentációs feladatok

-   a kormányok (kabinet) a választott parlamentnek tartoznak felelősséggel

Parlament: kétkamrás  

1. Alsóház: választott képviselők

2. Lordok Háza: arisztokraták (eleinte vétójoguk volt)

Két nagy párt versenyzett sokáig a hatalomért (politikai váltógazdaság)

1.  Konzervatív Párt

2.  Liberális Párt

A 20. században a Munkáspárt is egyre fontosabb szerepet kapott.

Az elnöki rendszer működése az USA-ban

I.     Függetlenségi háború 1775-1783

-   13 angol gyarmat, francia segítséggel kivívja a függetlenségét

-   1776. július 4.: Függetlenségi Nyilatkozat

o   polgári szabadságjogok

o   a felvilágosodás eszméi

(„Minden ember jogokban egyenlőnek születik - kivéve néger, indián -)

II.    Alkotmány

-   a hatalmi ágak szétválasztása

-   „fékek és súlyok” (ellenőrzés)

-   államforma: köztársaság

-   elnök 4 évre (kormány és államfő) Az első: George Washington

-   politikai pártok: Republikánus Párt, Demokrata Párt

-   az elnöki hatalmat a Kongresszus és a Legfelsőbb Bíróság ellenőrzi

-   Kongresszus: két kamarás

1.    Alsóház (Képviselőház) – választott képviselők

2.    Felsőház (Szenátus) – 2-2 szenátor tagállamonként

-   1924-től általános választójog (indián őslakosok is)

A modern magyar állam

Az Alaptörvény

-  1949. „szocialista alkotmány”= sztálinista alkotmány

-  1989-től (rendszerváltás) alkotmánymódosítás

-  oka: jogállamiság megteremtése és piacgazdaságra áttérés

-  Alaptörvény részei:

1. Nemzeti hitvallás (Magyarország helye Európában, 1956-os szabadságharc, szakítás a szélsőséges régi irányítással)

2. Alapvetés (társadalmi, politikai, gazdasági berendezkedés, jogállamiság, államforma köztársaság)

3. Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok és kötelességek, nemzetiségi jogok, határon kívüli magyarok)

4. Az állam (az országgyűlés, országos népszavazás, a köztársasági elnök, a Kormány, az Alkotmánybíróság, Bíróság)

5. Különleges jogrend (szükségállapot, hadiállapot, vészhelyzet)

-  alkotmánymódosítást az Országgyűlés kétharmadával lehet csak megvalósítani

-  lelkiismereti szabadság: szabadon eldöntheti mindenki, hogy miben hisz

-  Alkotmánybíróság: feladata az alkotmányosság megtartása, egyetlen jogszabály sem ütközhet az alkotmánnyal (legmagasabb rangú jogszabály) 15 főből áll

Köztársasági elnök és az Országgyűlés

I. Köztársasági elnök

-   államfő (Sulyok Tamás)

-  országgyűlés választja 5 évre

-   egyszer újraválasztható

-  pártsemleges

feladatai:

-      törvények kihirdetése

-       törvényt felülvizsgáltathat

-       a fegyveres erők főparancsnoka

-       kitűzi a választásokat

-       kitűzi a népszavazást

-       kinevezi a bírókat, tábornokokat

-       kegyelmet gyakorolhat

-       javaslatot tesz a kormányfő a (miniszterelnök) személyére

II. Törvényalkotás (országgyűlés)     

-       legfőbb népképviseleti szerv

-       feladata: törvényalkotás (törvényhozó testület)

-       megválasztja:

o   miniszterelnököt

o   köztársasági elnököt

o   az Alkotmánybíróság tagjait

o   a Kúria elnökét (legfelsőbb szintű ítélkezési fórum)

-       elfogadja az ország költségvetését

-       dönthet: - hadiállapotról

-       különleges jogrend kihirdetéséről

A törvényalkotás lépései:

1. A törvényjavaslatok részleteit a szakbizottságok megvitatják

2. plenáris vita (a patkó alakú teremben)

3. szavazás (elfogadás egyszerű többséggel:  50%+1szavazat)

Az alkotmány módosításához 2/3-os többség kell!

4. aláírás: országgyűlés elnöke + 5 napon belül a köztársasági elnök

     5. hatályba lépés: a Közlönyben való kihirdetés

Kormány és az igazságszolgáltatás

I. Kormány = végrehajtó hatalom

• betartatja a törvényeket, eszköze: jog + fegyveres erők

• vezetője a miniszterelnök

• tagok: a miniszterek

o   az államtitkárok a segítőik

• az országgyűlésnek felelős 

Ellenőrzése:

• ellenzéki pártok

• nyilvánosság

II. Igazságszolgáltatás =bírói hatalom

1. A bíróság:

• önálló hatalmi ág

• igazságszolgáltatási tevékenységet lát el

• biztosítják a jogszabályok érvényesülését

• előtte minden ember egyenlő

• dönt büntetőügyben és magánjogi vitákban

2. Igazságszolgáltatási alapelvek:

• bírói függetlenség (nem lehet politikai tisztsége)

• nyilvánosság (bárki megtekintheti)

• törvény előtti egyenlőség

• anyanyelv használata

• ártatlanság vélelme

• védelemhez való jog

• fellebbezés joga

3. Bírósági szervezet felépítése

1. Kúria (bírói szervezet csúcsa)

2. Ítélőtáblák (fővárosi,debreceni, győri, pécsi, szegedi)

3. Törvényszékek (fővárosi és 19 vármegyei)

4. Járásbíróságok és kerületi bíróságok   4. Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

4. Bírósági ügyek

• büntető per (bűncselekmény, pl. bántalmazás)

• polgári per (jogvita pl. válás) felperes, alperes áll szemben egymással

5. Ügyészség

• közvádló szerepét tölti be büntetőeljárásoknál (ügyész)

• a védelmet az ügyvéd látja el

• irányítja és felügyeli a nyomzati eljárást 

 Fiatal bűnelkövetők:

• felelősségre vonás koratára 14 év

• súlyos bűnesetnél 12 év

választási rendszer 

1. Országyűlési választások

• négyévente történik

• általános, titkos választás 18 év felett

• közvetlen választás, választási körzetekben

• csak a szavaztok 5 %-t elnyerő pártok juthatnak be a parlamentbe

• 199 képviselő van az országgyűlésen 

2. Önkormányzati választások

• ötévente választások (közvetlenül)

• helyi közösség függetlenül működik

• polgármester vezeti + képviselőtestület

• jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője 

Összefoglalás

I. Fogalmak

polisz, demokrácia, népfelség elve, hatalmi ágak, szüfrazsett-mozgalom, cserépszavazás, alkotmányos királyság, politikai váltógazdaság, alkotmány, Kongresszus, Lordok háza, Szenátus, alkotmánybíróság, ügyészség, alkotmánymódosítás, lelkiismereti szabadság, államtitkárok, ártatlanság vélelme, fellebbezés joga

II. Évszámok

Kr.e V. század 

1640-1649

1689

1775-1783

1776. július 4.

1949.

1989.

2012, január 1.

III. Diktatúra és a demokrácia összehasonlítása

IV. Angol alkotmányos királyság és USA elnöki rendszer összehasonlítása

V. Alaptörvény részei (magyar alkotmány)

VI. Köztársasági elnök feladatai 

VII. Törvényalkotás lépései

VIII. Igazságszolgáltatás alapelvei

IX. Bírósági szervezet felépítése

X. Bírósági ügyek fajtái

XI. Választási rendszer (országgyűlési és önkormányzati) jellemzői

Az Európai Unió létrejötte és működése

I. AZ EU kialakulása

-  előzmény: Szén- és Acélközösség (párizsi szerződés 1951) + EGK (római szerződés 1957)

-   hidegháború vége → rendszerváltások (1989-1990)→ kelet-közép-európai országok is csatlakozhatnak

-   1992 maastrichti szerződés → Európai Unió (gazdasági és politikai egység)

-   1995 schengeni határok: a tagországok állampolgárainak nem kell útlevél azonosításra (személyi igazolvány elég)

-   2002. január 1. euró bevezetése (közös valuta)

-   2004. május 1.  Magyarország is csatlakozik

II. Intézmények

1. Európai Parlament
- feladata szabályok, törvények alkotása
- EU tagállamok állampolgárai választják tagjait
- 720 képviselő kap mandátumot ,  27 tagállamból
- Magyarországnak 21 képviselője van (+ 2 romániai magyar)
- székhelye Strasbourg
- bizottságokból áll

2.  Európai Tanács
- legfőbb döntéshozó szerv
- a tagállamok állam- és kormányfői a tagjai
- stratégiai és elvi döntéseket hoz
- szakminiszteri egyeztetések vannak →jogszabályok alkotása → parlament dönt
- Brüsszelben ülésezik

3.  Európai Bizottság
- az Unió kormánya
- ellenőrzi, hogy a tagállamok betartják-e a vállalt kötelezettségeket
- jogalkotási javaslat
- költségvetés tervezése, a közös pénz elosztása
- a bizottság elnökét a parlament választja meg
- minden tagállam egy-egy biztost ajánl (5 éves megbízatás)
- a bizottság a parlamentek felelős

Közép-Európa

I.              A régió sajátosságai

1.    Országai: Németország, Svájc, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország

2.    Közös európai örökség: zsidó-keresztény kultúra

3.    Földrajzi helyzet:

-       Alpok, Kárpátok, alföldek

-       kontinentális éghajlat

-       Duna

4.     Történelme:

-       1000 körül jöttek létre a nyugati keresztény államok mintájára

-       reformáció és katolikus megújulás (barokk városképek)

-       a nagy földrajzi felfedezésekből kimaradt

-       keleti hódítók: mongolok, törökök

5.    Függések birodalmaktól:
- Habsburg Birodalom és Orosz Birodalom

6.    Nemzeti sokszínűség (több tucatnyi etnikai csoport)

-       kisállami széttagoltság

II. A második világháború hadszíntere

• az I. világháború után a nyugati hatalmak a Szovjetunió és Németország előretörését akarták velük megállítani 

• a békediktátumok tovább rontották a térség országainak egymással szembeni viszonyát

• földrajzi helyzeténél fogva a térség háborús övezetté vált a II. világháborúban is

• a fővárosokat lebombázták

III. Szovjet megszállás - kommunista diktatúra

• a térség nagy részét a szovjet hadsereg megszállta

• szovjetizálás

• kommunista diktatúrák jöttek létre

• kialakult a vasfüggöny

• állami tulajdon, hiánygazdaság, erőszakos iparosítás

• lázadások a rendszer ellen: 1953 Kelet-Berlin, 1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia, 1981 Lengyelország

IV. Visegrádi együttműködés = V4  1991

• Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország gazdasági, politikai, kulturális szövetsége

• 1993-ban Csehország és Szlovákia különválik egymástól

• az elnevezés alapja I. Károly magyar király által rendezett királytalálkozó volt Visegrádon 1335-ben

• perszonálunió: csak a király személye köt össze két vagy több államot