A nemzeti eszme kibontakozása és az egységes Olaszország megalakulása

I. Nemzeti eszme kibontakozása

• nacionalizmus: nemzeti öntudat kialakulása. Azonos nyelv, kultúra, történelmi hagyományok, nemzeti jelképek az összetartozást fejezik ki. Fontos ezek védelme.

• nemzetállam: olyan állam, ahol etnikai szempontból azonos nemzethez tartozó emberek élnek együtt, kevés a nemzetiség. 

II. Az olasz egység kialakulása (1861)

• Szárd-Piemonti Királyság területéről indul ki

• 1859 francia-piemonti ↔osztrák hadsereg →solferinoi csata→olasz győzelem

• Vöröskereszt megalakulása

• újabb olasz felkelés: Garibaldi „vörösingeseivel” a déli olasz területeket is

• felszabadította →Olasz Királyság

• 1870 Róma a főváros

Az olasz egységről szól videó megtekinthető itt

Német Császárság kialakulása 1871

I. Egységes Németország

• Poroszország kezdeményezi

•  Bismarck (vaskancellár)

• nagy (osztrák vezetésű) vagy a kis (porosz vezetésű) német egység? 

• porosz - osztrák háború → königgrätzi csata 1866 → porosz győzelem

II. Francia - porosz háború 

• 1870-1871 → porosz győzelem → Elzász-Lotaringia a németeké

• megszűntek a gazdasági fejlődés akadályai Németországban

A balkáni lőporos hordó

A világ nagyhatalmai a 20. század elején

I. Nagy-Britannia 

• a gyarmatosítás és az első ipari forradalom következtében kibontakozó gazdasági fejlődés  a világ vezető hatalmává tette a 19. században

• hatalmas gyarmatbirodalom (olcsó nyersanyag és felvevőpiac) kiépítése

• legjelentősebb gyarmata India volt ("brit korona ékköve")

II. USA

• 13 angol gyarmat függetlenségi háborúja Anglia ellen (1775-1783) → USA független állam

• a gazdasági fejlődés kettévált az országban

1. Déli államok

• rabszolgatartó, ültetvényes gazdálkodás

• újkori rabszolgaság (feketék behurcolása Afrikából)

• gyapot, dohány kukorica 

2. Északi államok

• farmergazdaságok 

• iparilag fejlettebb (gépipar, bányászat)

• technikai találmányok alkalmazása

Az ellentétek polgárháborúhoz vezettek → 1861-1865 → 600 ezer halott → ÉSZAK győzött

• rabszolgafelszabadítás 

• a háború után egységes gazdasági irányítás az USA-ban → erőteljes gazdasági fejlődés → ipari nagyhatalommá válik az USA

• több tízmilliónyi bevándorló érkezett  

III. Japán

• nyersanyagokban szegény (vasércből és kőolajból behozatalra szorult)

• Meidzsi-reformok 1868 → Japán modernizálása 

• a haditechnika, az ipar és a mezőgazdaság jelentős fejlődésen esett át → vezető nagyhatalommá vált 

A második ipari forradalom

 I. Technikai találmányok

• acélgyártás (Bessemer nagyolvasztó)

• dinamit (Nobel)

• új energiaforrás: elektromos áram → villanymotorok

• vegyipar → kőolaj kitermelés → benzin → belsőégésű motor

• műtrágyák 

II. Szárazföldi közlekedés

•  gőzmozdony virágkora

• 19. század végén megjelenik a villanymozdony is (Kandó Kálmán)

• dinamó (Siemens, Jedlik Ányos)

•  gépkocsi (Benz, Diesel, Ford, Renault, Peugeut)

• közlekedési szabályok

III. Légi és vízi közlekedés

•  óceánjáró gőzhajók (Titanic)

• Szuezi-csatorna, Panama-csatorna

• 20 század eleje: repülő Wright-fivérek, Zeppelin léghajója

IV. Kultúra, kommunikáció

• mozgókép ( Lumiere-testvérek)→mozi

• idő egyre fontosabb → menetrend, munkarend

• távközlés: távíró (Morse), telefon (Bell)

• iskoláztatás

Versengés a gyarmatokért, katonai szövetségek

I.  A gyarmatok helyzete

-          gyarmat: politikailag, gazdaságilag egy másik országtól függő terület, melyet katonai megszállás alatt tartottak

-          nyelvi, politikai és vallási széttagoltság jellemezte a meghódított területeket

-          Afrika szinte egésze gyarmatosítva lett

-          a gyarmatosítók technikai fölényben voltak

-          Kína félgyarmattá vált (saját vezető rétege van, katonailag nem szállták meg, de gazdaságilag és politikailag függésbe került)

-          a gyarmatokat modernizálják, de a lakosság élete nem változik, éhínség → lázadások

II.  Gyarmatosító nagyhatalmak

-          a meghódított területeken kereskedelmi és katonai támaszpontokat hoznak létre az európai nagyhatalmak

-          legnagyobbak: Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália

-          nem volt gyarmata az Osztrák-Magyar Monarchiának

-          Németországnak már alig jutott gyarmat → a világ újrafelosztását akarták

-          egyre nagyobb az ellentét a gyarmatosító országok között

III.  Katonai szövetségek

1.      Kettős szövetség → Központi Hatalmak

-          Németország és OMM (Osztrák-Magyar Monarchia)

-          célja Franciaország elszigetelése

-          Olaszország és Románia csatlakozik hozzá (nem tartós)

2.  Antant 1904

-          Nagy-Britannia és Franciaország megegyezett Afrika felosztásában

-          Oroszország csatlakozik a szövetséghez

Politikai eszmék a 19. században

I.    Liberalizmus

-          francia forradalom ideje alatt kezdődött (1789)

-          szabadságeszme, szabadságjogok kiterjesztése (szavazati jog, törvény előtti egyenlőség, születési előjogok eltörlése stb.), békés eszközökkel, reformokkal

-          alkotmányosság, hatalmi ágak (törvényhozói, végrehajtói, bírói) szétválasztása

-          demokratikus állam létrehozása a cél (demokrácia=népuralom)

-          általános választójog: mindenki szavazhat a felnőtt lakosságból

-          női egyenjogúsági mozgalmak = feminizmus 

II.     Konzervativizmus

-          nem akarnak változást

-          fokozatos, lassú reformok bevezetése

-          a régi hagyományok megtartása

-          fontos a vallás

III.    Szocializmus

-          a gyárak növekedésével egyre több lett a városi munkásság száma

-          élet- és munkakörülményeik nem javultak → jogokat akarnak

-          bírálták a kapitalista rendszert

-          egy igazságosabb rendszert akarnak

-          megszűnik a magántulajdon és a közös javakból mindenki részesül

-          radikálisabb változatuk forradalommal akarta kivívni az újításokat → kommunisták (Marx, Engels)

IV. Keresztényszocializmus

• a keresztény egyház egyre inkább háttérbe szorul

• az ipari munkásság problémáival egyre jobban foglalkozni kezd az egyház

• nem ért egye a szocialistákkal, szükség van a magántulajdonra, de szerintük is javítani kell a munkások helyzetén

• fő szószólója XIII. Leó pápa volt, aki bírálta a marxizmust

Összefoglalás

I.   Évszámok

1859
1861
1866
1871
1878
1861-1865
1868
1904

II. Térkép MF16/18.

III. Képek

TK. 12, 13, 16, 18, 24, 25, Engels, Bismarck, Viktória, Lincoln, Edison, fonográf (a honlapon)

IV. Fogalmak

gyarmat, félgyarmat, Vöröskereszt, nemzetállam, „vörösingesek”, kis és nagy német egység, Európa beteg embere, A Korona ékköve, újkori rabszolgaság, Meidzsi-reformok, központi hatalmak, antant, feministák, hatalmi ágak, általános választójog

V.  Nevek

Garibaldi, Bismarck, I. Vilmos, Ferenc József, Viktória, Lincoln, Mucuhito, Marx, Engels, Lenin, XIII. Leó

VI.  Feltalálók, találmányok

Edison, Bessemer, Bell, Morse, Wright-fivérek, Pasteur, Zeppelin, Lumiere-fivérek, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Nobel, Benz

VII. Politikai eszmék a 19. században

1.       Liberalizmus – szabadságeszme

2.       Nacionalizmus – nemzeti összetartozás, öntudat

3.       Konzervativizmus – hagyományokhoz, régi rendszerhez ragaszkodás

4.       Szocializmus – kapitalista rendszer bírálata, magántulajdon visszaszorítása

5.       Kommunizmus – teljes egyenlőség, minden állami tulajdonban, diktatórikus hatalomátvétel

6.       Keresztény-szocializmus – az egyház is kiáll a rossz körülmények között élő munkásokért

VIII.    Fogalmazás témák:

1.       Az olasz és a német egység kialakulása (előzményei, fontosabb csaták, dátumok, politikusok, uralkodók)

2.       Szövetségi rendszerek kialakulása az I. világháború előtt

-          előzmények (gyarmatosítás, érdekellentétek okai)

-          Balkán, mint puskaporos hordó

-          Kettős szövetség, Központi Hatalmak

-          Antant

Gazdasági élet a dualizmus korában Magyarországon

I. Politikai háttér

• 1867 kiegyezés, Osztrák-Magyar Monarchia

• dualista állam, két központú (Bécs, Budapest)

• saját kormánya és országgyűlése van mindkettő országrésznek 

• közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy

• közös uralkodó: Ferenc József (1867–1916) 

• magyar miniszterelnök: gróf Andrássy Gyula 

• önálló pénz- és bankrendszer kiépítése Magyarországon

II. Mezőgazdaság a dualizmus idején

• agrárország : a gazdaság bevétele elsősorban a mezőgazdaságból származott 

• átalakult a mezőgazdaság

• Tisza szabályozása → egyre nagyobb földterületeket tettek művelhetővé

• a vetésforgó egyre jobban terjed (elhagyják az ugart és évről évre cserélik a növények helyét a szántóföldön, így nem merül ki a talaj tápanyagtartalma, időközönként trágyáznak is)

• elterjedt az istállózó állattartás (szarvasmarha, sertés, ló)

• gépesítés egyre több területen (vető-, arató-, cséplőgépek)

• a mezőgazdasági munkások száma még mindig magas, sokan föld nélküliek, nehezen él meg a többség, ezért sokan a kivándorlást választják a 20. század fordulóján 

• csak a nemesség  és a gazdagabb parasztok tudták fejleszteni a birtokaikat

III. Fejlődés az iparban

• állami támogatás az iparfejlődés elősegítése érdekében

• vasútépítés, államosítás (Baross Gábor, közlekedésügyi miniszter - Magyar Államvasutak)

• nehézipar fejlesztése (bányászat fellendülése, vas- és acéltermelés) 

• gépgyártás: mezőgazdasági gépek, járművek (mozdony, vagon, hajó)

• élelmiszeriparban is változás: malom-, cukor-, szeszipar fellendülése

• kevés a szakképzett munkás 

Magyar feltalálók és Budapest

I. Magyar feltalálók

• robbanó és villanymotoros gépek már hazánkban is megjelennek

• Jedlik Ányos - dinamó működési elve

Járműipar:

•  Csonka János Bánki Donát - porlasztó a robbanómotorokhoz

•  Csonka János autó- és motorkerékpárgyártás

• Kandó Kálmán villanymozdony (1932)

• Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó - transzformátor

• Puskás Tivadar - telefonközpont, 1893 telefonhírmondó 

• Kármán Tódor és Asbóth Oszkár (tüzérségi megfigyelőeszköz, mely helyben lebegett

• Ganz Ábrahám - kéregöntésű vasútikerék 

• Mechwart András - hengerszék (gabonaőrlés)

II. Budapest létrejötte 1873

• Buda, Pest és Óbuda egyesülése

• Széchenyi István ötlete volt (lóverseny, kaszinó, Lánchíd, hajógyár stb.)

• kulturális (színházak, múzeumok), gazdasági (gyárak) és politikai központ (minisztériumok, Országház)

• közlekedés központja is (vasúti csomópont, földalatti)

• Podmaniczky Frigyes - "Budapest vőlegénye"

• a lakosság száma egyre nagyobb

• kevés lakás, albérlők száma nagy

• luxusvillák az Andrássy úton 

• bérházakban nehéz körülmények (1 szoba, 1 konyha 5 főre vagy többre)

• urbanizáció=városiasodás (víz-és csatornahálózat, közvilágítás, ivóvíz)

• szórakozás: színházak, kávéházak, mozik

• pénzintézetek

A Monarchia és Magyarország nemzetiségi viszonyai

I. Nemzetiségek

-         12 nagyobb nemzetiség

-         uralkodó nemzet: osztrák, magyar (40 %)

-         városok soknyelvűek

-         1868 nemzetiségi törvény / horvát-magyar kiegyezés
 * egyenjogúság
  * nemzeti nyelvhasználat (iskola, egyesület, közigazgatás)

-         a horvátok belügyüket önállóan intézhették, saját országgyűlése is volt, de a magyar törvényekkel nem ütközhettek, képviselőket küldtek az magyar országgyűlésbe

-         állam hivatalos nyelve a magyar

-         elégedetlen nemzetiségiek, autonómiát (politikai jogokat és területi önállóságot) akartak

II. Beolvadás (asszimiláció)

-         átvették egymás nyelvét

-         házasság

-         nemzetiségi iskolák korlátozása

III.              A zsidók helyzete Magyarországon

-          politikai és jogi egyenjogúsága= emancipáció megvalósulása

-         900 ezer fő zsidó élt a XIX. század végén Magyarországon

-         Budapest lakosságának 23 %-át alkották

-         a polgárosodásban nagy szerepet játszottak (gazdasági és kulturális élet)

III. Cigányság sorsa

-         300 ezer fő a 19. század végén, többségük már letelepedett

-         napszámosok, iparosok (kovács, lókereskedő, teknőkészítő)

-         sok az írástudatlan

Az ország ünnepe, a millennium

I. Magyarország ezer éves fennállására emlékeztek 1896

1. Budapest fejlesztése

• új hidak: Ferenc József híd (ma Szabadság híd)

• Nagykörút kialakítása

• országos kiállítás a Városligetben (magyar kultúra és gazdaság legújabb eredményei)

• Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum

• Iparművészeti Múzeum (szecessziós stílus, Lechner Ödön)

• földalatti megépítése (a kontinensen az első villamosárammal működő földalatti) Andrássy út alatt

2. Egész országban megemlékezések

• iskolaátadások, emlékművek 

II. A magyar oktatás fejlődése

• 1868. népoktatási törvény: 6-12 éves kor között tankötelezettség

• Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter

• új könyvek, tanítóképzők, iskolákat építenek

• egyházi és nemzetiségi iskolák is nagy száman voltak

• magas osztálylétszám, kevés tanító

III. Kulturális élet

• irodalom: Mikszáth Kálmán, Jókai Mór 

• historizmus az építészetben pl. Operaház - Ybl Miklós - neoreneszánsz stílus

Összefoglalás 

I.  Térkép

MF 27/3 ; 39/3

II.   Képek

TK. 32, 36 (2X), 38, Baross Gábor, Jedlik Ányos, Mechwart András, Andrássy Gyula, hengerszék

III.  Évszámok

1867 

1868 

1873

1896

1848/1867-1916

IV.  Fogalmak

Millennium, dualista állam, közös ügyek, agrárország, vetésforgó, istállózó állattartás, kivándorlás, urbanizáció, autonómia, asszimiláció, emancipáció, népoktatási törvény, horvát-magyar kiegyezés, nemzetiségi törvény

V.  MF feladatok 30/8 ; 32/11; 44/9; 45/10; 48/15

VI. Személyek

Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, Baross Gábor, báró Podmaniczky Frigyes, báró Eötvös József

VII.  Magyar feltalálók (korábbi vázlat alapján)

VIII. Fogalmazások
1. Nemzetiségek az OMM-ban, kiemelten a Magyar Királyság területen. (Törvények évszámmal, tartalma, 12 nemzetiség, cigányság és zsidóság helyzete. Oktatás helyzete)

2. Gazdaság fejlődése a Magyar Királyság területén. (mezőgazdaság, ipar)

(Fejlesztések, találmányok, vasút)

A szarajevói merénylet

1.     Bosznia-Hercegovinát 1908-ban az OMM-hoz csatolták.

2.     Szerbia meg akarta szerezni a területet.

3.     Ferenc József elküldi Bosznia-Hercegovinába Ferenc Ferdinándot.

4.     Gyilkosságot tervez a Fekete Kéz szervezete.

5.     Hadgyakorlat megtekintése Szarajevóban.

6.     Kézigránátot dobtak a trónörökös autójára

7.     Szarajevói városháza, ahol a polgármester és a kormányzó fogadja a trónörököst.

8.     Elindulnak a kórházba meglátogatni a sérülteket.

9.     Gavrilo Princip közvetlen közelről lelövi Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófiát.

10.Principet elfogják, de nem végzik ki. 1918-ban hal meg a fogságban.

11.1914. július 28-án hadat üzen az OMM Szerbiának

Az első világháború kirobbanása

I. A háború okai

• közvetlen kiváltó ok 1914. június 28. szarajevói merénylet (Ferenc Ferdinánd meggyilkolása)

• gyarmatokért folytatott verseny

• Németország↔Franciaország 

• OMM↔Oroszország

• bizalmatlanság, fegyverkezés

II. Katonai tömbök

1. Központi hatalmak (OMM, Németország, Bulgária, Törökország)

2. Antant (Franciaország, Anglia, Oroszország, Olaszország, Románia, Japán, USA)

III. A háború első szakasza (1914 július 28. - 1916)

• németek gyors támadást akartak (villámháború)→állóháború lett (lövészárok rendszer)

• kétfrontos háború alakul ki

• gáztámadás (Ypern)

• háború a tengereken is (1916 jütlandi csata)

Magyarország a háborúban

I.   Monarchia hadserege és Magyarország

• közös hadsereg az osztrákokkal, közös költségek

• császári hadseregben német, magyar hadseregben magyar a vezényleti nyelv

• háború kezdetén 1,8 millió katona

• a Magyar Királyság katonái alkották a hadsereg 1/3-át

II.  Magyar katonák a frontokon

•  Tisza István (magyar miniszterelnök) nem támogatta kezdetben a háborút

•  itt is állóháború alakult ki
  1. Keleti front

• oroszok ellen harcolnak

• harcok Przemsl erődjénél (1914-1915)
  2. Szerb front (1914-1915)

• 1915 Szerbia elfoglalása (német + bolgár segítséggel)
  3. Olasz front

• az olaszok támadnak, Dél-Tirolt akarják

•  Doberdó- fennsík, Isonzó folyó (véres csaták)

• 1917 caporettoi áttörés →Piave folyóig jutnak az OMM katonái

   4. Román front

• Erdélyt és a Tiszántúlt ígéri nekik az antant

• 1916 sikeres harcok Romániában (német segítséggel)

III.  A hátország helyzete a háború alatt

• 1916-ban új király: IV. Károly

• hadigazdaság → élelmiszerek, ipari termelés a hadseregnek termel elsősorban

• jegyrendszer

• gyárakban női munkaerő

• háborúellenes tüntetések

Az oroszországi forradalom

I. A válság jelei és következménye

• éhínség → éhséglázadások

• békevágy egyre nagyobb

• 1917. március sztrájkok és tömegtüntetések Oroszországban → a cár (II. Miklós) lemond

• a hatalom birtokosai (kettős hatalom):
  1. Polgári kormány
  2. Szovjetek (tanácsok)

• főleg a nagyvárosokban

• bolsevik párt irányítja

II. A bolsevik párt hatalomátvétele

• 1917. november 7. a polgári kormány megbukik (folytatja a háborút, nincs földosztás)

• a hatalom Lenin vezette bolsevikok kezébe kerül

• intézkedéseik:
  1. Békét kötnek
  2. föld állami tulajdonba kerül
  3. nyolc órás munkaidő

4. ingyenes oktatás

• diktatúra bevezetése

III. Polgárháború (1918-1921)

• fehérek (régi rendszer visszaállítása) ↔ vörösök (bolsevikok)

• bolsevikok győznek

• 1918 nyara cári család kivégzése

A háború befejezése

I.  A világháború második szakasza (1917-1918)

• Oroszország kiválásával megszűnik a kettős front Németországnak

• Románia kapitulál (megadja magát)

• olasz fronton áttörés (1917. október Caporetto),de kifullad, és újra megmerevedik a front

• Atlanti-óceánon a németek korlátlan tengeralattjáró háborút hirdetnek → USA belép a háborúba (1917. április)

•  a németek újabb ellentámadást (offenzíva) indítanak a nyugati fronton, de kimerültek

• az  antant győz

 II.  Az antant győzelmének okai

• hadserege nagyobb volt

• több nyersanyag

• fejlett hadiipar

• technikai újítások (repülők, tankok)

•  közrefogták a központi hatalmakat

• háborúellenes mozgalmak

III.  A háború következményei

•  központi hatalmak vereségével végződött

• 9 millió halott katona + 5 millió civil

• rokkantak száma magas

• spanyolnátha

• forradalmak törtek ki

•  új államok születnek, monarchiák buknak meg

Az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kormány

I.    Az első világháború következményei

• 1918. október 26-án megalakul a Magyar Nemzeti Tanács

• követelések:
  1. háború befejezése
  2. demokratikus választások, függetlenség
  3. földosztás
  4. önrendelkezési jog a nemzetiségeknek

• Károlyi Mihály az ellenzék legfőbb vezére

II. A forradalom és következményei

• 1918. október 30/31.

• Károlyit követelik miniszterelnöknek

• Tisza István halála

• 1918.november 3. OMM leteszi a fegyvert

•  IV. Károly lemond a trónról

• november 16→kikiáltják a Magyar Népköztársaságot

• általános, titkos választójog

• sajtószabadság

• szabad pártalapítás

• a földosztás végül elmarad

• 1919. januárjában Károlyit köztársasági elnökké nevezik ki

III. A kormány nehézségei

•  nincs idejük a reformok bevezetésére

• nemzetiségi és antant támadások

• az ország ⅔-át megszállták a környező országok hadseregei

• Károlyi hitt a békés megegyezésben(wilsoni pontok) → leszerelték a hadsereget

• 1919. március 20. Vix-jegyzék → Károlyi lemond

„X. Ausztria-Magyarország népeinek, akiknek helyét védettnek és biztosítottnak szeretnénk látni a nemzetek között, meg kell adni az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét.”

(Részlet a wilsoni pontokból) 

Tanácsköztársaság

1. Kialakulása
   - előzmény: 1919. március 20. Vix-jegyzék → Károlyi lemond
   - „Mindenkihez”  kiáltvány
   - KMP+MSZDP  egyesül →Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21.

2. Tanácsköztársaság kormánya = Forradalmi kormányzótanács
   - vezetője Kun Béla (külügyi népbiztos)
   - minta Szovjet-Oroszország diktatúrája
   - cél: egyesülni a szovjetekkel

3. Belpolitika
   - közigazgatás átszervezése → szovjet mintára tanácsok
   - nincs földosztás → parasztság ellenkezése
   - „vörösterror” az elégedetlenkedők ellen (Lenin-fiúk)
   - szociális juttatások a munkásoknak

4. Ellenforradalmi erők és antant támadása
   - románok és csehszlovákok támadása
   - Vörös Hadsereg felállítása (Stromfeld Aurél vezetésével) → jelentős sikerek a Felvidéken
   - Aradon ellenkormány (hadügyminisztere Horthy Miklós)

5. Bukás
   - az antant támadással fenyeget → visszavonják a csapatokat a Felvidékről
   - román támadás
   - 1919. augusztus 1. lemond Kun Béla

• Nemzeti Hadsereg megalakulása , fehérterror bevezetése

Az első világháborút lezáró békék 1919-1920

I.                   Párizs környéki békék

-         az I.világháborút zárták le

-         „négy nagy”: Nagy-Britannia, Franciaország (Clemenceau), USA (Wilson), Olaszország

-         Németországgal – Versailles-ban 1919

-         Magyarországgal – Trianonban 1920

II.                 Németország veszteségei:

1. területi veszteségek (Elzász-Lotaringia)

2. a Rajna-vidéket katonailag semlegessé teszik

3. jóvátétel fizetése

4. gyarmatait elvesztette

5. hadsereg létszámát csökkentették (max. 100 ezer fő)

III.              Békeszerződések a többi vesztes állammal

-         Anschluss tilalma (németek az osztrákokkal nem egyesülhetnek)

-         Magyarország elvesztette területének 2/3-t, kb. 3 millió magyar közvetlen a határon kívül maradt

-         Bulgária csekély veszteségek

-         Törökország sok területet veszít

-         revízió: a békeszerződések felülvizsgálata

IV.              Új államok Európában

-         megszűnt az OMM

-         új állam: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Csehszlovákia 

-         újra függetlenek: balti államok, Finnország, Lengyelország

V.                Népszövetség 1919

-         már a békekonferencián foglalkoznak megalapításával

-         célja a háborús konfliktusok megakadályozása

-         Wilson amerikai elnök javaslatára jön létre

-         nem hatékony, mert nincs fegyverese ereje

A trianoni béke 1920. június 4. 

I.    A trianoni békedelegáció nehézségei:

-  követek: gróf Apponyi Albert és gróf Teleki Pál

-  az etnikai határok megtartása a cél, ezért készíti el Teleki a „Vörös térképet”

-  hiába minden küzdelem, a határokat már eldöntötték

II.   A magyar békefeltételek:

- ez egy békediktátum volt
- területünk 1/3-ra csökkent, lakosságunk 60%-t elvesztette
- 3 millió magyar került a szomszédos országokba
- a hadsereg létszámát 35 ezer főre maximalizálták
- jóvátétel fizetése
- Benárd Ágoston népjóléti miniszter írta alá

III.  Gazdasági következmények:
- megszakadtak a gazdasági kapcsolatok az elszakított területekkel
- elveszítettük a bányák, szántóföldek nagy részét
- gazdasági aránytalanság: az ipari létesítmények többsége maradt, de a nyersanyag kevés  

IV.  A magyar társadalom reakciója:
- traumaként éli meg az ország
- revízió: a trianoni béke felülvizsgálata

V.    Soproni népszavazás
- 1921. decemberben népszavazással Magyarország mellett döntöttek→ civitas fidelissima (leghűségesebb város)

Trianon hatása a lakosságra nézve

-         nemzetállammá váltunk, mert alig maradt nemzetiség az országban

-         közvetlen az országhatáron kívül maradt 3 millió magyar

-         400 ezer magyar nem akart kisebbségi helyzetben élni, ezért Magyarországra költözött, többségük értelmiségi volt

-         „vagonlakók”

-         nemzeti önrendelkezés csak Burgenland esetén valósult meg (Sopron „a leghűségesebb város”)

Összefoglalás

Összefoglaló feladatok gyakorláshoz kattints ide

I. Térkép

MF 55/15, 73./1. TK 58.

II. Képek

TK. 57, 59, 60, 62, 69, 71, 79, 83

A honlapról: Teleki Pál, Lenin, Kun Béla, Lenin-fiúk

III. Fogalmak

Burgenland, "vörös térkép", jóvátétel, békediktátum, Népszövetség, "négy nagy", "Mindenkihez" kiáltvány, Lenin-fiúk, vörösterror, fehérterror, szovjetek, népbiztos, Vix-jegyzék, önrendelkezési jog, bolsevikok, jegyrendszer, állóháború, villámháború, front, hátország

IV. Nevek

Ferenc Ferdinánd, Gavrilo Princip, Tisza István, IV. Károly, II. Miklós, Lenin, W. Wilson, Károlyi Mihály, Clemenceau, Kun Béla, Horthy Miklós, Apponyi Albert, Teleki Pál 

V. Oroszországi forradalom eseményei és a bolsevik párt intézkedései

Vázlat alapján

VI. Párizs környéki békék legfőbb pontjai

Vázlat alapján

VII. A fogalmazás témái: 

1. Magyarország az I. világháborúban 

• Katonai szövetségek, melyikhez tartozott Magyarország?

• Szarajevói merénylet és következményei

• Milyen frontokon harcoltak magyarok, milyen fontosabb csatákat, évszámokat ismersz, mi lett az eredménye?

• Ferenc József, IV. Károly, Tisza István szerepe a háborúban

2. A trianoni béke

• évszám

• miért ilyen későn hívnak meg a békekonferenciára, előzmények

• Apponyi, Teleki, "vörös térkép"

• békefeltételek felsorolása

• gazdasági következmények

• magyar társadalom reakciója

A világ a húszas években

I.                   A világgazdaság helyzete a háború után

-         gazdasági válság minden országban, kivétel USA (kölcsönök)

-         kevés élelem, fűtőanyag, pénzelértéktelenedés=infláció

-         a győztes országok jóvátételt követelnek

-         megszakadnak a korábbi gazdasági kapcsolatok pl. OMM új országaiban

-         Oroszország elzárkózik a világpiactól

-         1922-től létrejön a Szovjetunió

II.                 A világgazdasági változások

-         a pénzügyi világ központja az USA lesz

-         tömeggyártás az autóiparban (USA)

-         USA hitelt ad Németországnak → németek jóvátételt fizetnek a győztes országoknak → USA visszakapja a háborús hiteleit

III.              Kisantant létrejötte

-         1920-1921-ben Csehszlovákia, Szerb-Horvát- Szlovén Királyság, Románia katonai és politikai szövetsége elsősorban Magyarország ellen

Kommunista diktatúra a Szovjetunióban

        I.   Sztálinizmus

-  1922. december Szovjetunió megalakulása (Lenin → Sztálin)

-  terror, diktatúra, titkosrendőrség, besúgóhálózat

- politikai és szabadságjogok semmibe vétele

- koncepciós perek: kitalált vádakkal, „kirakat” perekben ítélik el a politikailag veszélyesnek talált embereket

- GULAG = kényszermunkatáborok

- személyi kultusz (Sztálin dicsőítése), felsőbbrendű embernek tartották sokan

      II.  Gazdaság átalakítása

-  központi irányítás: tervgazdálkodást vezetnek be (3 és 5 éves tervek)

-  ipar támogatása (nehézipar, gépgyártás), külföldről is szereznek be gépeket élelmiszerért

-  alacsony bérek

-  mezőgazdaság elhanyagolása → éhezés, nincs élelem

-  kollektivizálás: termelőszövetkezetekbe kényszerítik a parasztokat

- kulák= gazdag parasztok üldözése

A sztálini Szovjetunióról található PREZI megtekinthető itt

A nagy gazdasági világválság 

I.   A válság kezdete és elmélyülése
- több árut termelnek, mint amennyit eladnak → túltermelés → csökkenő árak → veszteséges vállalatok → eladósodás → csőd → bezárnak a gyárak →munkanélküliség
- 1929. október 24. New York tőzsdekrach „fekete csütörtök”
Az értékpapírok ára egyre csökken.

II. Válság megoldása:
1. Amerikai út
- New Deal – Roosevelt elnök
- állami beavatkozás a gazdaságba → beruházások (autópálya, gátak, hidak építése)
- pénzügyi válság leküzdése
- támogatják a farmereket

2. Angol, francia út
- gyarmataikra támaszkodva kerülnek ki a válságból
- megszorító intézkedések
3. Német út
- náci párt megerősödése (Hitler)
- fegyverkezés

Videó a "Nagy világgazdasági válsághoz" megtekinthető itt

Mussolini és Hitler diktatúrája 

I.   Olaszország a háború után

-  győztesként kerül ki, de nem érvényesülnek teljesen a területi igényei

-  elégedetlenség → északon gyárfoglalások, délen földfoglalások

    -  fasiszta mozgalom → Benito Mussolini (DUCE) vezetésével

megszerzik a hatalmat 1922 októberében („Menetelés Rómába”) → diktatórikus irányítás

-  demagóg propaganda → manipulálás

II. Németország a húszas években

-         nyomor, infláció, elégedetlenség a háború után

-          megbukik a császár → szociáldemokrata kormány alakul

-          szélsőséges pártok (kommunista, szélsőjobboldali) próbálják megszerezni a hatalmat

III. Hitler hatalomra jutása

-  Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője

-  a nácik szerint a németeket elárulták a világháborúban, ezért veszítettek

-  náci gondolkodást fajelmélet és zsidógyűlölet jellemzi

-  1923-ban „sörpuccs” → megpróbálja megszerezni a hatalmat → börtönbe zárják

-  a világgazdasági válság hatása → gazdaság visszaesése, munkanélküliség →Hitler megoldást kínál

-  1933 januárjában német kancellárrá választják

IV.  Náci diktatúra kiépítése

- 1934-től Führer=Vezér, egyedül irányítja Németországot

- diktatórikus rendszer

- egyetlen párt (náci) irányít

- titkosrendőrség (Gestapo)

- koncentrációs táborok létrehozása

- Hitlerjugend (fiatal fiúk kiképzése)

- zsidóüldözés =antiszemitizmus

A náci terjeszkedés

1. A német fegyverkezés megindulása
   - Versailles-i béke felülvizsgálata
   - hadkötelezettség → hadsereg létszáma 500 ezer fő
   - légierő, harckocsi egységek kiépítése
   - 1936-ban bevonulnak a németek a fegyvermentes övezetbe (Rajna-vidék)
   - 1936 Berlin-Róma tengely, majd csatlakozik hozzá Japán

2. Területszerzések
   - német agresszió
   - 1938. március Ausztria egyesül Németországgal → Anschluss
   - 1938. szeptember müncheni egyezmény → Szudéta-vidéket megszerzik a Csehszlovákiától
   - 1939. március Csehszlovákia feldarabolása
   - agresszió
   - Chamberlain angol miniszterelnök ↔ Churchill
   
   

Összefoglalás

I. Térkép

TK 83, MF 76/6

II. Képek

Ford-T modell, 93, 94, 97, 98, 99, 101, 102

III. Évszámok

1920-1921

1922

1929

1933

1934

1936

1938

1939

IV. Fogalmak

kisantant, infláció, jóvátétel, koncepciós perek, terror, GULAG, tervgazdálkodás, kollektivizálás, kulák, tőzsdekrach, New Deal, demagóg propaganda, NSDAP, Duce, Führer, antiszemitizmus, fajelmélet, sörpuccs, kancellár, Gestapo, Hitlerjugend, Berlin-Róma tengely, koncentrációs tábor

MF 96/9

V. Nevek

Sztálin, Hitler, Lenin, Mussolini, Roosevelt, Churchill,  Chamberlain, Clemenceau

VI. Világgazdasági válság jellemzői

VII. Fogalmazás
1. Sztálini Szovjetunió jellemzői (gazdasági, társadalmi, politikai jellemzők, személyi kultusz, diktatúra)

2. Náci Németország jellemzői (Hitler hatalomra jutása, náci párt ideológiái, német terjeszkedés, diktatúra)

A Horthy-korszak első évei. Bethlen konszolidációs politikája

I. Az ellenforradalom

- a Tanácsköztársaság bukása után üldözték a kommunistákat

- a szocialista, liberális gondolkodású embereket is háttérbe szorították

- keresztény nemzeti eszme lett a meghatározó

- Nemzeti Hadsereg egyes tiszti különítményei terrort alkalmazták → fehérterror, melyet elsősorban kommunista ellenesség és antiszemitizmus jellemzett

- Horthy később az antant nyomására fellépett a fehérterror ellen

II. Szabad választások

- demokratikus (általános, titkos) választások 1920 → Kisgazda Párt nyerte meg

- 1920. március 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választották

- parlamentáris kormányzás

III. Konszolidáció = megszilárdulás, megnyugvás

1.  Teleki Pál miniszterelnöksége

- numerus clausus=zárt szám: csökkentette a zsidók számát az egyetemeken

- földreformtörvény: parasztok földhöz jutottak (2 hold)

- királypuccs: IV. Károly visszatérési kísérlete →sikertelen

2. Bethlen István miniszterelnöksége 1921-1931

- újabb királypuccs → Habsburg-ház trónfosztása

- Egységes Párt létrehozása → korlátozottan, de mégis létezik a többpártrendszer

- korlátozzák a választójogot (vidéken nyílt szavazás)

- új adók kivetése

- külföldi kölcsön felvétele → infláció csökkentése → pengő bevezetése 1927

- Magyar Nemzeti Bank létrehozása

Gazdasági élet a Horthy-korszakban

I.  Külpolitikai kényszerpályák, gazdasági fejlődés

- a trianoni béke után (1920. június 4.) elvesztettük az ország területének 2/3-át, vele az ipari- és energiaforrásaink nagy részét, de a gyáripar nagyobb része megmaradt

- revíziós igények

- a kisantant országai elszigetelték Magyarországot, a korábbi kereskedelmi kapcsolatok is megszakadtak → új piacok kellettek

- hozzánk hasonlóan elégedetlenek voltak a németek, olaszok, bolgárok

- 20-as években gazdasági fellendülés következett be, ebben sokat segített a Népszövetség által adott kölcsön is

-  agrárterméket vittünk külföldre

- 1927-ben új valutánk lett: pengő

- új gazdasági és politikai kapcsolatok alakultak ki:
1. 1927 Olaszországgal
2. 1931. Ausztriával

II. A világgazdasági válság hatása Magyarországra

- megbukik a Bethlen-kormány 1931

- a gazdasági fejlődés jelentősen visszaesett (ipar 40%, mezőgazdasági árak 60-70 %)

- bércsökkentések, munkanélküliség

- exporttermelés jelentősen lecsökkent, nem kaptunk kölcsönt, nem tudtuk a korábbi kölcsönöket törleszteni → összeomlás

- államcsőd fenyegetett

- 1932-1936 Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt állami intézkedéseket vezetnek be a válság korlátozására

o   új piacok szerzése (német, olasz, olasz)

o   kisbirtokosokat segítik az adósságok csökkentésével

III. Újabb fejlődés a 30-as években

-  elektronikai eszközök gyártása: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.(volfrámszálas izzók)

- Ganz gyár - transzformátorok

- Weiss Manfréd üzem – repülőgépgyártás

- Orion gyár – rádiógyártás

- Chinoin gyógyszergyár - inzulin és C-vitamin

Oktatás, kultúra, szórakozás a Horthy-korszakban

     I.         Oktatás, tudomány

-         gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez kapcsolódóik számos újítás

-         magyar kultúrfölény megalapozása → trianoni békediktátum elleni fellépés

-         népiskolai program (tantermek, tanítói képzés, tanítói lakások)

-         analfabetizmus felszámolása a cél

-         kevesen jártak középiskolába

-         felsőfokú oktatás: kolozsvári és pozsonyi egyetemet átmenekítették Szegedre és Pécsre

-         fontos vidéki egyetem volt még Debrecenben

-         Szent-Györgyi Albert kutatásai (C-vitamin) → Nobel-díj 1937

-         Collegium Hungaricumokat hoztak létre magyar diákoknak külföldön

-         Hóman Bálint történész volt az utódja Klebelsbergnek → nemzeti, keresztény nevelés fontossága → ösztöndíjak a szegény, de tehetséges tanulóknak

-         cserkészmozgalom fő védnöke gróf Teleki Pál volt

    II.         Irodalom és zene

-         népi írók: Illyés Gyula, Tamási Áron

-         irodalmi élet: József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály

-         zeneszerzők: Kodály Zoltán, Bartók Béla

  III.         Szórakozás

-         legnépszerűbb a mozi volt

-         megjelenik a hangosfilm

-         színészek: Karády Katalin, Kabos Gyula, Jávor Pál

Társadalom és életmód

I. A népesség számának változása a Horthy korszakban

-  nőtt a népesség a Horthy korszakban

-  határon túli magyarok közül sokan Magyarországra költöztek

-  Trianon 1920. június 4. után főleg magyarok maradtak az országban → nemzetállam

II. Társadalmi rétegződés

- a polgárosodás már a 19. század közepétől megkezdődött, de még sokáig együtt létezett a hagyományos mezőgazdasági életformával

- a lakosság 60 %-a községekben élt (nincs kiépített infrastruktúra)

- a különböző társadalmi rétegek mereven elkülönültek egymástól

1. Arisztokrácia

- hercegek, grófok, bárók

- politikai élet vezetői

- kastélyokban éltek, uradalmaikból jelentős jövedelemre tettek szert

2. Nagytőkések (nagypolgárság)

- gazdasági élet vezetői

- bank- és gyártulajdonosok

- sokan zsidó származásúak (Weiss Manfréd, Chorin Ferenc)

3. Úri középosztály

- középbirtokosok

- dzsentrik (elszegényedő birtokosok), sokan közülük állami hivatalt vállalnak (államigazgatás, hadsereg)

- értelmiség – tanulás útján emelkednek fel

4. Polgári társadalom középrétege

- értelmiség (ügyvédek, orvosok, banki tisztviselők)

- kispolgárok (saját műhellyel, üzlettel rendelkeznek / postás, rendőr)

5. Munkásság

- szakmunkások

- segédmunkások

6. Parasztság

- a lakosság 60%-t alkották

- nem egységes (a közel 100 holddal rendelkező parasztgazdáktól a nincstelen napszámosokig, uradalmi cselédekig, béresekig)

    III. Életmód, szabadidő, sport

- a vidéki lakosság élete nem sokat változott a korszakban

- a városokban azonban igen → rádió (1925-től), újságok, mozi, híradó

- a városokban: villanyvilágítás, víz- és csatornahálózat kiépítése, egészségügy fejlődése

- sportok: labdarúgás, ökölvívás, vívás (Elek Ilona), birkózás, úszás

- nyolcórás munka, fizetett szabadság

Összefoglalás

I. Képek
TK 109, 110, 115, 116, 122, 127 + a honlapon Teleki Pál és Klebelsberg Kunó 

II. Évszámok
1920. március 1. Horthy kormányzóvá választása
1920. június 4. trianoni béke
1921 IV. Károly visszatérési kísérlete (királypuccs), kétszer
1927 pengő bevezetése

1929. október 24. világgazdasági válság kezdete az USA-ban
1930-1934 gazdasági válság hazánkban
1921-1931 Bethlen István miniszterelnöksége
1932-1936 Gömbös miniszterelnöksége

1937 Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott

III. Fogalmak
revízió

konszolidáció

pengő

fehérterror

infláció

kisantant

államcsőd

numerus clausus

magyar kultúrfölény

propaganda

októberi királypuccs

trónfosztás

földreformtörvény

Egységes Párt

analfabetizmus

cserkészmozgalom TK 123.o.

leventeképzés TK 123. o.

IV. Személyek
Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, IV. Károly, Gömbös Gyula, Klebelsberg  Kunó, Szent-Györgyi Albert , Elek Ilona, Karádi Katalin, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint

V. Sport, életmód, kultúra jellemzői

VI. Magyar gyárak és termékeik

VII. Világgazdasági válság jellemzői Magyarországon

VIII. Fogalmazások

1. Konszolidáció megvalósítása (Teleki- és Bethlen-kormány intézkedései, főbb eseményei)

2.Társadalom a Horthy-korszakban (társadalmi rétegek felsorolása és jellemzői)

A második világháború kezdete

I.                   Előzmények

-         1939. augusztus szovjet-német megnemtámadási szerződés

-         felosztotta Lengyelországot (német - szovjet)

-         a SZU (Szovjetunió) befolyása alá vonta a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia)

II.                 A háború kezdete

-         1939. szeptember 1. Lengyelország megtámadásával kezdődött

-         legfontosabb taktika a németek részéről a villámháború (Blitzkrieg)

-         szeptember 3. megkezdődik a „furcsa háború”, Franciaország és Anglia hadat üzen, de nem támad

-         Szovjetunió is elfoglalja a megnemtámadási szerződésben megegyezett területet (Katyni vérengzés: több ezer lengyel tisztet végeznek ki a szovjetek, és később a nemetekre fogják)

-         1939. november – 1940.március SZU megtámadja Finnországot

III.              A furcsa háború vége:

-         1940. március - április Dánia és Norvégia lerohanása

-         Belgium és Hollandia elfoglalása

-         május Franciaország elleni támadás északról, Belgium felől (Erwin Rommel tábornok) (6 hét), hiába a Maginot-vonal

-          (gépesített hadosztályok (páncélosok) + Luftwaffe= német légierő segítségével)

-         villámháború

IV.               Angliai csata (1940. augusztus-október)

-         az új miniszterelnök Winston Churchill

-         Anglia elleni német támadás

-         angolok a radar alkalmazásával hatékonyan védekeztek

-         London szenvedte el a legtöbb támadást

-         angol légierő (RAF) ↔ Luftwaffe

-         Hitler első kudarca

A világháború kiszélesedése

I.  Olaszország belépése a háborúba (1940 nyara)

-   1939-ben elfoglalta Albániát

-    Mussolini a Római Birodalmat akarta visszaállítani → megtámadta Görögországot és Egyiptomot, de nem sikerült → német segítségre szorult

II. A Szovjetunió megtámadása (1941. június 22.)
- a balkáni hadművelet (Jugoszlávia, Görögország) után indul a német offenzíva
- „német élettér” növelése
- a németek három irányban támadnak:
1. Leningrád
2. Moszkva
3. Sztálingrád
- a szovjet Vörös Hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett a németektől

III.  Harc az Atlanti-óceánon

-  Nagy-Britanniát az USA támogatta utánpótlásban + fegyverekben

- amerikai elnök: F. D. Roosevelt

- német mágneses bombák + tengeralattjárók pusztításai

- a szövetségesek hadihajókkal kísérték a konvojokat

IV.  Japán támadás az USA ellen
- Kína lerohanása miatt feszült a viszony köztük → nem adnak kőolajat Japánnak

- 1940 ősze háromhatalmi egyezmény: Németország -  Olaszország - Japán

- 1941. december 7. Pearl Harbor elleni japán támadás → világháború

-  Németország és Olaszország is hadat üzent az USA-nak

- USA rengeteg hadianyagot küld a SZU-nak

Fordulat a háború menetében (1943)

I.  Szövetséges táborok
1. Tengelyhatalmak

-         Németország- Japán-Olaszország

2. Szövetségesek (antifasiszta koalíció)

-         Anglia, USA, Szovjetunió a legjelentősebb államai

II.  Sztálingrádi csata (1942. augusztus- 1943. február)

-         Moszkva után Hitler ezt a várost akarja elfoglalni, de komoly ellenállásba ütközik

-         sztálingrádi csatában a németek komoly vereséget szenvednek, megkezdődik a szovjet ellentámadás keletről 1944-re kiszorítják a németeket SZU-ból

-         1944. augusztusban Románia átáll a SZU mellé

III. Fordulat minden hadszíntéren

-         Afrikai hadszíntér: Rommel német tábornokot megállítja és visszaszorítja Montgomery angol tábornok → 1943 nyarán partra szállnak a szövetségesek Szicíliában (csigaoffenzíva)

-         Csendes-óceáni hadszíntér: 1942. június Midway-szigeteki csatában legyőzik a japánokat az amerikaiak → békaugrás-hadművelet = szigetek visszaszerzése a japánoktól (anyahajók)

IV.  Második front megnyitása

-         1943. november teheráni konferencián Sztálin, Churchill és Roosevelt megegyeznek a 2. front megnyitásában, Franciaországban → 1944. június 6. normandiai partraszállás

-         a francia, angol, amerikai csapatok az Elba folyónál találkoztak a szovjetekkel 1945. április végén

A háború befejezése

I. A második világháború vége Európában

- 1945 április végén a szovjet csapatok körülzárták Berlint

- Hitler öngyilkos lett (áprilisban megölték Mussolinit is)

- 1945. május 8. a németek megadták magukat

- nürnbergi perek – háborús bűnösök ellen

II. Csúcskonferenciák

-  1943 Teherán – 2. front  (Sztálin – Roosevelt – Churchill)

-  1945. február Jalta – Németországot és Ausztriát felosztották 4 megszállási övezetre, ezen belül Berlint és Bécset  is (Sztálin, Churchill és Roosevelt)

-  1945. július Potsdam – Lengyelország nyugatra tolása, németek kitelepítése; az egykori szövetségesek között már érdekellentét van

III. Japán fegyverletétele, a háború vége

- a japánok elkeseredetten harcoltak, de nem adták meg magukat (kamikaze: öngyilkos japán pilóta, cél az amerikai anyahajó elpusztítása.)

- 1945. augusztus atombombát dob le az USA Hirosimára és Nagaszakira

- Japán leteszi a fegyvert szeptember 2-án, vége a II. világháborúnak

A holokauszt

       I.            Az antiszemitizmus gyökerei

-         a korai antiszemitizmus (=zsidóellenesség) vallási eredetű

-         már az ókortól bűnbakként állítják be őket

     II.            Náci üldözés

-         a nácik alacsonyabb rendű fajnak tartották őket (fajelmélet)

-         zsidóellenes fellépések Németországban:
Zsidó és nem zsidó közötti házasság tiltása, „Kristályéjszaka”→koncentrációs táborok

-         megszállt területek zsidóüldözése:
1. zsidóellenes törvények
2. Dávid-csillag
3. gettók
4. koncentrációs táborok (munkatáborok)→ haláltáborok, főleg Lengyelország területén pl. Auschwitz-Birkenau

-         1943 április 18. varsói gettófelkelés

-         gázkamrák → krematóriumok  → holokauszt=égő áldozat=zsidóság tömeges elpusztítása

-         soá: csapás, veszedelem, katasztrófa

-         5-6 millió áldozat

-         romaholokauszt – cigányság kiirtása volt a cél

Magyarországi zsidóüldözés

-  az 1930-as években egyre jobban felerősödött a zsidóellenesség

-  Nyilaskeresztes Párt – Szálasi Ferenc (többször börtönbe zárták)

-   a németek megszállták hazánkat 1944. március 19-én, ezután már nem tudták leállítani a gettók létrehozását Horthyék 

-  1944. április 16. első gettó felállítása Kárpátalján → holokauszt emléknapja Magyarországon

I.   Zsidóellenes törvények:

Első zsidótörvény: 1938
- az ügyvédek, orvosok, mérnökök, újságírók, üzleti alkalmazottak 20%-a lehetett zsidó vallású

-          megszűnik az állampolgársági jogegyenlőség

Második zsidótörvény: 1939

- munkavállalók 6%-a lehet zsidó származású
- faji alapon különbözteti meg a zsidókat

- két nagyszülő zsidó, akkor már az unoka is annak számít

Harmadik zsidótörvény: 1941
- emberi jogaikban korlátozza őket

- keresztény és zsidó nem házasodhat össze

- munkaszolgálatosok: zsidó származású férfiaknak volt kötelező, fegyver nélküli szolgálat a hadsereg kötelékében

II.   Akik segítették a zsidókat

-         a legtöbb ember tehetetlenül nézte az eseményeket

-         voltak bátor segítők is, akik bújtatták a zsidókat és segítettek elhagyni az országot
Pl. Salkaházi Sára, Bernovits Vilma, Oskar Schindler

III.   A bűnösök megbüntetése

-         a háború befejezése után kivégezték Imrédy Béla, Sztójay Döme miniszterelnököket, Jaross Andor belügyminisztert és Szálasi Ferencet

Liliy Ebert története

Rövidebb változat a Napló című műsorból megtekinthető itt (15 perc)

Hosszabb változat megtekinthető itt  (47 perc)

A hadba lépéstől a német megszállásig

       I. Semlegesség és revíziós sikerek

- 1938 november - első bécsi döntés (Felvidék déli része)

- 1939 március – Kárpátalja megszállása

- a világháború kitörésekor semlegesek voltunk, befogadtuk a lengyeleket

- 1940 augusztus – második bécsi döntés (Észak-Erdély és Székelyföld)

- 1940 ősze – örökbarátsági szerződés Jugoszláviával, de a németek követelik a támadást ellenük (Teleki Pál öngyilkos lesz)

- új miniszterelnök Bárdossy László

- 1941 április – Délvidék megszerzése

    II. Támadás a Szovjetunió ellen

- 1941. június 27-én a magyarok is hadat üzentek a SZU-nak

- előzmény: Kassa bombázása

- 1942 elejétől 1943 januárjáig a 2. magyar hadtest a Don folyónál

- fegyvertelen munkaszolgálatosok (lövészárkok ásása, taposó aknák felszedése)

- Don- kanyarban közel 80 000 magyar katona és munkaszolgálatos halt meg (Voronyezs)

Magyarország a második világháborúban

I. A német megszállás

-  a doni katasztrófa után a magyar miniszterelnök, Kállay Miklós hintapolitikát folytatott (fenntartja a szövetséget a németekkel, de titkos tárgyalásokat folytat a szövetségesekkel is)

- ez Hitler tudomására jutott → megszállták Magyarországot a németek 1944. március 19-én

- megkezdődött a zsidók deportálása

- új miniszterelnök: Sztójay Döme

- szövetségesek bombázták hazánkat, egyre gyakoribbá válnak a légitámadások

- légópincékbe (óvóhelyekre) menekülnek az emberek

II. Nyilas diktatúra

   -  előzménye: Horthy Miklós (kormányzó) rádióbeszéde 1944. október 15. (ki akart ugrani a háborúból)

   -  új vezető: Szálasi Ferenc (Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom)

   -  németek teljes kiszolgálása 

   -  zsidók haláltáborokba hurcolása (Auschwitz)

  - szovjet támadás → Budapest ostroma 1944. december – 1945. február

  - 1945 áprilisa véget érnek a harcok hazánkban 

II.  Képek

TK. 134, 144, 148,150, 152 + honlapról: Salkaházi Sára, Dávid-csillag, normandiai partraszállás, Winston Churchill, Erwin Rommel 

III. Évszámok

1939. szeptember 1.

1940 tavasza

1940. augusztus-október

1941. június 22.

1941. december 7.

1943

1944. június 6. 

1945. május 8. 

1945. augusztus 6. és 9. Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobnak az amerikaiak

IV. Fogalmak

szovjet-német megnemtámadási szerződés, furcsa háború, angliai csata, tengelyhatalmak, szövetségesek, háromhatalmi egyezmény, radar, anyahajó, csigaoffenzíva, Katyni vérengzés, nürnbergi perek, normandiai partraszállás, villámháború

V. Személyek

Churchill, Rommel, Montgomery, Roosevelt, Mussolini, Hitler, Salkaházi Sára, Oskar Schindler, Szálasi Ferenc, 

VI. Csúcskonferenciák (időpont, tartalom)

Teherán, Potsdam, Jalta

VII. Fogalmazás

1. Mutasd be a Holokauszt kialakulásának folyamatát! (antiszemitizmus, náci fajelmélet, zsidótörvények, gettó, deportálás, haláltáborok, bűnösök sorsa, romaholokauszt)

2. Magyarországi zsidóság sorsa (nyilasok, zsidótörvények 1-3, munkaszolgálatosok, Magyarország német megszállása, deportálások, Auschwitz, zsidókat segítő emberek)