Ez az új tomposkrónika oldal.
I. Nemzeti eszme kibontakozása
nacionalizmus: nemzeti öntudat kialakulása. Azonos nyelv, kultúra, történelmi hagyományok, nemzeti jelképek az összetartozást fejezik ki. Fontos ezek védelme.
nemzetállam: olyan állam, ahol etnikai szempontból azonos nemzethez tartozó emberek élnek együtt, kevés a nemzetiség.
II. Az olasz egység kialakulása (1861)
Szárd-Piemonti Királyság területéről indul ki
1859 francia-piemonti ↔osztrák hadsereg →solferinoi csata→olasz győzelem
Vöröskereszt megalakulása
újabb olasz felkelés: Garibaldi „vörösingeseivel” a déli olasz területeket is
felszabadította →Olasz Királyság
1870 Róma a főváros
Az olasz egységről szól videó megtekinthető itt
I. Egységes Németország
Poroszország kezdeményezi
Bismarck (vaskancellár)
nagy (osztrák vezetésű) vagy a kis (porosz vezetésű) német egység?
porosz - osztrák háború → königgrätzi csata 1866 → porosz győzelem
II. Francia - porosz háború
1870-1871 → porosz győzelem → Elzász-Lotaringia a németeké
megszűntek a gazdasági fejlődés akadályai Németországban
I. Törökország nagyhatalmi helyzete egyre gyengül
a 19. századra egyre gyengébb lett a befolyása a Balkánra
Görögország függetlenné vált, Szerbia, Románia, Bulgária önálló királyságok
"Európa beteg emberének" nevezték Törökországot
Oroszország erősíteni akarta befolyását a térségben (szláv népek és ortodoxok védelme)
az Osztrák-Magyar Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát 1878
II. Ellentétek a Balkánon
Az önálló királyságok között éles vita alakult ki a területékért
nemzetiségi, területi konfliktusok
az első világháború innen indult ki
A königgrätzi csata
Otto von Bismarck
I. Nagy-Britannia
a gyarmatosítás és az első ipari forradalom következtében kibontakozó gazdasági fejlődés a világ vezető hatalmává tette a 19. században
hatalmas gyarmatbirodalom (olcsó nyersanyag és felvevőpiac) kiépítése
legjelentősebb gyarmata India volt ("brit korona ékköve")
II. USA
13 angol gyarmat függetlenségi háborúja Anglia ellen (1775-1783) → USA független állam
a gazdasági fejlődés kettévált az országban
Déli államok
rabszolgatartó, ültetvényes gazdálkodás
újkori rabszolgaság (feketék behurcolása Afrikából)
gyapot, dohány kukorica
Északi államok
farmergazdaságok
iparilag fejlettebb (gépipar, bányászat)
technikai találmányok alkalmazása
Az ellentétek polgárháborúhoz vezettek → 1861-1865 → 600 ezer halott → ÉSZAK győzött
rabszolgafelszabadítás
a háború után egységes gazdasági irányítás az USA-ban → erőteljes gazdasági fejlődés → ipari nagyhatalommá válik az USA
több tízmilliónyi bevándorló érkezett
III. Japán
nyersanyagokban szegény (vasércből és kőolajból behozatalra szorult)
Meidzsi-reformok 1868 → Japán modernizálása
a haditechnika, az ipar és a mezőgazdaság jelentős fejlődésen esett át → vezető nagyhatalommá vált
Mucuhito japán császár
Viktória angol királynő
Abraham Lincoln amerikai elnök
I. Technikai találmányok
acélgyártás (Bessemer nagyolvasztó)
dinamit (Nobel)
új energiaforrás: elektromos áram → villanymotorok
vegyipar → kőolaj kitermelés → benzin → belsőégésű motor
műtrágyák
II. Szárazföldi közlekedés
gőzmozdony virágkora
19. század végén megjelenik a villanymozdony is (Kandó Kálmán)
dinamó (Siemens, Jedlik Ányos)
gépkocsi (Benz, Diesel, Ford, Renault, Peugeut)
közlekedési szabályok
III. Légi és vízi közlekedés
óceánjáró gőzhajók (Titanic)
Szuezi-csatorna, Panama-csatorna
20 század eleje: repülő Wright-fivérek, Zeppelin léghajója
IV. Kultúra, kommunikáció
mozgókép ( Lumiere-testvérek)→mozi
idő egyre fontosabb → menetrend, munkarend
távközlés: távíró (Morse), telefon (Bell)
iskoláztatás
I. A gyarmatok helyzete
- gyarmat: politikailag, gazdaságilag egy másik országtól függő terület, melyet katonai megszállás alatt tartottak
- nyelvi, politikai és vallási széttagoltság jellemezte a meghódított területeket
- Afrika szinte egésze gyarmatosítva lett
- a gyarmatosítók technikai fölényben voltak
- Kína félgyarmattá vált (saját vezető rétege van, katonailag nem szállták meg, de gazdaságilag és politikailag függésbe került)
- a gyarmatokat modernizálják, de a lakosság élete nem változik, éhínség → lázadások
II. Gyarmatosító nagyhatalmak
- a meghódított területeken kereskedelmi és katonai támaszpontokat hoznak létre az európai nagyhatalmak
- legnagyobbak: Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália
- nem volt gyarmata az Osztrák-Magyar Monarchiának
- Németországnak már alig jutott gyarmat → a világ újrafelosztását akarták
- egyre nagyobb az ellentét a gyarmatosító országok között
III. Katonai szövetségek
1. Kettős szövetség → Központi Hatalmak
- Németország és OMM (Osztrák-Magyar Monarchia)
- célja Franciaország elszigetelése
- Olaszország és Románia csatlakozik hozzá (nem tartós)
2. Antant 1904
- Nagy-Britannia és Franciaország megegyezett Afrika felosztásában
- Oroszország csatlakozik a szövetséghez
Angol gyarmatosítás karikatúra
I. Liberalizmus
- francia forradalom ideje alatt kezdődött (1789)
- szabadságeszme, szabadságjogok kiterjesztése (szavazati jog, törvény előtti egyenlőség, születési előjogok eltörlése stb.), békés eszközökkel, reformokkal
- alkotmányosság, hatalmi ágak (törvényhozói, végrehajtói, bírói) szétválasztása
- demokratikus állam létrehozása a cél (demokrácia=népuralom)
- általános választójog: mindenki szavazhat a felnőtt lakosságból
- női egyenjogúsági mozgalmak = feminizmus
II. Konzervativizmus
- nem akarnak változást
- fokozatos, lassú reformok bevezetése
- a régi hagyományok megtartása
- fontos a vallás
III. Szocializmus
- a gyárak növekedésével egyre több lett a városi munkásság száma
- élet- és munkakörülményeik nem javultak → jogokat akarnak
- bírálták a kapitalista rendszert
- egy igazságosabb rendszert akarnak
- megszűnik a magántulajdon és a közös javakból mindenki részesül
- radikálisabb változatuk forradalommal akarta kivívni az újításokat → kommunisták (Marx, Engels)
IV. Keresztényszocializmus
a keresztény egyház egyre inkább háttérbe szorul
az ipari munkásság problémáival egyre jobban foglalkozni kezd az egyház
nem ért egye a szocialistákkal, szükség van a magántulajdonra, de szerintük is javítani kell a munkások helyzetén
fő szószólója XIII. Leó pápa volt, aki bírálta a marxizmust
Friedrich Engels
Karl Marx
XIII. Leó pápa
I. Évszámok
1859
1861
1866
1871
1878
1861-1865
1868
1904
II. Térkép MF16/18.
III. Képek
TK. 12, 13, 16, 18, 24, 25, Engels, Bismarck, Viktória, Lincoln, Edison, fonográf (a honlapon)
IV. Fogalmak
gyarmat, félgyarmat, Vöröskereszt, nemzetállam, „vörösingesek”, kis és nagy német egység, Európa beteg embere, A Korona ékköve, újkori rabszolgaság, Meidzsi-reformok, központi hatalmak, antant, feministák, hatalmi ágak, általános választójog
V. Nevek
Garibaldi, Bismarck, I. Vilmos, Ferenc József, Viktória, Lincoln, Mucuhito, Marx, Engels, Lenin, XIII. Leó
VI. Feltalálók, találmányok
Edison, Bessemer, Bell, Morse, Wright-fivérek, Pasteur, Zeppelin, Lumiere-fivérek, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Nobel, Benz
VII. Politikai eszmék a 19. században
1. Liberalizmus – szabadságeszme
2. Nacionalizmus – nemzeti összetartozás, öntudat
3. Konzervativizmus – hagyományokhoz, régi rendszerhez ragaszkodás
4. Szocializmus – kapitalista rendszer bírálata, magántulajdon visszaszorítása
5. Kommunizmus – teljes egyenlőség, minden állami tulajdonban, diktatórikus hatalomátvétel
6. Keresztény-szocializmus – az egyház is kiáll a rossz körülmények között élő munkásokért
VIII. Fogalmazás témák:
1. Az olasz és a német egység kialakulása (előzményei, fontosabb csaták, dátumok, politikusok, uralkodók)
2. Szövetségi rendszerek kialakulása az I. világháború előtt
- előzmények (gyarmatosítás, érdekellentétek okai)
- Balkán, mint puskaporos hordó
- Kettős szövetség, Központi Hatalmak
- Antant
I. Politikai háttér
1867 kiegyezés, Osztrák-Magyar Monarchia
dualista állam, két központú (Bécs, Budapest)
saját kormánya és országgyűlése van mindkettő országrésznek
közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy
közös uralkodó: Ferenc József (1867–1916)
magyar miniszterelnök: gróf Andrássy Gyula
önálló pénz- és bankrendszer kiépítése Magyarországon
II. Mezőgazdaság a dualizmus idején
agrárország : a gazdaság bevétele elsősorban a mezőgazdaságból származott
átalakult a mezőgazdaság
Tisza szabályozása → egyre nagyobb földterületeket tettek művelhetővé
a vetésforgó egyre jobban terjed (elhagyják az ugart és évről évre cserélik a növények helyét a szántóföldön, így nem merül ki a talaj tápanyagtartalma, időközönként trágyáznak is)
elterjedt az istállózó állattartás (szarvasmarha, sertés, ló)
gépesítés egyre több területen (vető-, arató-, cséplőgépek)
a mezőgazdasági munkások száma még mindig magas, sokan föld nélküliek, nehezen él meg a többség, ezért sokan a kivándorlást választják a 20. század fordulóján
csak a nemesség és a gazdagabb parasztok tudták fejleszteni a birtokaikat
III. Fejlődés az iparban
állami támogatás az iparfejlődés elősegítése érdekében
vasútépítés, államosítás (Baross Gábor, közlekedésügyi miniszter - Magyar Államvasutak)
nehézipar fejlesztése (bányászat fellendülése, vas- és acéltermelés)
gépgyártás: mezőgazdasági gépek, járművek (mozdony, vagon, hajó)
élelmiszeriparban is változás: malom-, cukor-, szeszipar fellendülése
kevés a szakképzett munkás
Baross Gábor
gróf Andrássy Gyula
I. Magyar feltalálók
robbanó és villanymotoros gépek már hazánkban is megjelennek
Jedlik Ányos - dinamó működési elve
Járműipar:
Csonka János Bánki Donát - porlasztó a robbanómotorokhoz
Csonka János autó- és motorkerékpárgyártás
Kandó Kálmán villanymozdony (1932)
Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó - transzformátor
Puskás Tivadar - telefonközpont, 1893 telefonhírmondó
Kármán Tódor és Asbóth Oszkár (tüzérségi megfigyelőeszköz, mely helyben lebegett
Ganz Ábrahám - kéregöntésű vasútikerék
Mechwart András - hengerszék (gabonaőrlés)
II. Budapest létrejötte 1873
Buda, Pest és Óbuda egyesülése
Széchenyi István ötlete volt (lóverseny, kaszinó, Lánchíd, hajógyár stb.)
kulturális (színházak, múzeumok), gazdasági (gyárak) és politikai központ (minisztériumok, Országház)
közlekedés központja is (vasúti csomópont, földalatti)
Podmaniczky Frigyes - "Budapest vőlegénye"
a lakosság száma egyre nagyobb
kevés lakás, albérlők száma nagy
luxusvillák az Andrássy úton
bérházakban nehéz körülmények (1 szoba, 1 konyha 5 főre vagy többre)
urbanizáció=városiasodás (víz-és csatornahálózat, közvilágítás, ivóvíz)
szórakozás: színházak, kávéházak, mozik
pénzintézetek
Mechwart András
hengerszék
I. Nemzetiségek
- 12 nagyobb nemzetiség
- uralkodó nemzet: osztrák, magyar (40 %)
- városok soknyelvűek
- 1868 nemzetiségi törvény / horvát-magyar kiegyezés
* egyenjogúság
* nemzeti nyelvhasználat (iskola, egyesület, közigazgatás)
- a horvátok belügyüket önállóan intézhették, saját országgyűlése is volt, de a magyar törvényekkel nem ütközhettek, képviselőket küldtek az magyar országgyűlésbe
- állam hivatalos nyelve a magyar
- elégedetlen nemzetiségiek, autonómiát (politikai jogokat és területi önállóságot) akartak
II. Beolvadás (asszimiláció)
- átvették egymás nyelvét
- házasság
- nemzetiségi iskolák korlátozása
III. A zsidók helyzete Magyarországon
- politikai és jogi egyenjogúsága= emancipáció megvalósulása
- 900 ezer fő zsidó élt a XIX. század végén Magyarországon
- Budapest lakosságának 23 %-át alkották
- a polgárosodásban nagy szerepet játszottak (gazdasági és kulturális élet)
III. Cigányság sorsa
- 300 ezer fő a 19. század végén, többségük már letelepedett
- napszámosok, iparosok (kovács, lókereskedő, teknőkészítő)
- sok az írástudatlan
Magyar Királyság nemzetiségi összetétele
OMM nemzetiségi összetétele
I. Magyarország ezer éves fennállására emlékeztek 1896
Budapest fejlesztése
új hidak: Ferenc József híd (ma Szabadság híd)
Nagykörút kialakítása
országos kiállítás a Városligetben (magyar kultúra és gazdaság legújabb eredményei)
Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum
Iparművészeti Múzeum (szecessziós stílus, Lechner Ödön)
földalatti megépítése (a kontinensen az első villamosárammal működő földalatti) Andrássy út alatt
Egész országban megemlékezések
iskolaátadások, emlékművek
II. A magyar oktatás fejlődése
1868. népoktatási törvény: 6-12 éves kor között tankötelezettség
Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter
új könyvek, tanítóképzők, iskolákat építenek
egyházi és nemzetiségi iskolák is nagy száman voltak
magas osztálylétszám, kevés tanító
III. Kulturális élet
irodalom: Mikszáth Kálmán, Jókai Mór
historizmus az építészetben pl. Operaház - Ybl Miklós - neoreneszánsz stílus
Iparművészeti Múzeum - Lechner Ödön
OPERAHÁZ - Ybl Miklós
I. Térkép
MF 27/3 ; 39/3
II. Képek
TK. 32, 36 (2X), 38, Baross Gábor, Jedlik Ányos, Mechwart András, Andrássy Gyula, hengerszék
III. Évszámok
1867
1868
1873
1896
1848/1867-1916
IV. Fogalmak
Millennium, dualista állam, közös ügyek, agrárország, vetésforgó, istállózó állattartás, kivándorlás, urbanizáció, autonómia, asszimiláció, emancipáció, népoktatási törvény, horvát-magyar kiegyezés, nemzetiségi törvény
V. MF feladatok 30/8 ; 32/11; 44/9; 45/10; 48/15
VI. Személyek
Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, Baross Gábor, báró Podmaniczky Frigyes, báró Eötvös József
VII. Magyar feltalálók (korábbi vázlat alapján)
VIII. Fogalmazások
1. Nemzetiségek az OMM-ban, kiemelten a Magyar Királyság területen. (Törvények évszámmal, tartalma, 12 nemzetiség, cigányság és zsidóság helyzete. Oktatás helyzete)
2. Gazdaság fejlődése a Magyar Királyság területén. (mezőgazdaság, ipar)
(Fejlesztések, találmányok, vasút)
1. Bosznia-Hercegovinát 1908-ban az OMM-hoz csatolták.
2. Szerbia meg akarta szerezni a területet.
3. Ferenc József elküldi Bosznia-Hercegovinába Ferenc Ferdinándot.
4. Gyilkosságot tervez a Fekete Kéz szervezete.
5. Hadgyakorlat megtekintése Szarajevóban.
6. Kézigránátot dobtak a trónörökös autójára
7. Szarajevói városháza, ahol a polgármester és a kormányzó fogadja a trónörököst.
8. Elindulnak a kórházba meglátogatni a sérülteket.
9. Gavrilo Princip közvetlen közelről lelövi Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófiát.
10.Principet elfogják, de nem végzik ki. 1918-ban hal meg a fogságban.
11.1914. július 28-án hadat üzen az OMM Szerbiának
I. A háború okai
közvetlen kiváltó ok 1914. június 28. szarajevói merénylet (Ferenc Ferdinánd meggyilkolása)
gyarmatokért folytatott verseny
Németország↔Franciaország
OMM↔Oroszország
bizalmatlanság, fegyverkezés
II. Katonai tömbök
1. Központi hatalmak (OMM, Németország, Bulgária, Törökország)
2. Antant (Franciaország, Anglia, Oroszország, Olaszország, Románia, Japán, USA)
III. A háború első szakasza (1914 július 28. - 1916)
németek gyors támadást akartak (villámháború)→állóháború lett (lövészárok rendszer)
kétfrontos háború alakul ki
gáztámadás (Ypern)
háború a tengereken is (1916 jütlandi csata)
I. Monarchia hadserege és Magyarország
közös hadsereg az osztrákokkal, közös költségek
császári hadseregben német, magyar hadseregben magyar a vezényleti nyelv
háború kezdetén 1,8 millió katona
a Magyar Királyság katonái alkották a hadsereg 1/3-át
II. Magyar katonák a frontokon
Tisza István (magyar miniszterelnök) nem támogatta kezdetben a háborút
itt is állóháború alakult ki
1. Keleti front
oroszok ellen harcolnak
harcok Przemsl erődjénél (1914-1915)
2. Szerb front (1914-1915)
1915 Szerbia elfoglalása (német + bolgár segítséggel)
3. Olasz front
az olaszok támadnak, Dél-Tirolt akarják
Doberdó- fennsík, Isonzó folyó (véres csaták)
1917 caporettoi áttörés →Piave folyóig jutnak az OMM katonái
4. Román front
Erdélyt és a Tiszántúlt ígéri nekik az antant
1916 sikeres harcok Romániában (német segítséggel)
III. A hátország helyzete a háború alatt
1916-ban új király: IV. Károly
hadigazdaság → élelmiszerek, ipari termelés a hadseregnek termel elsősorban
jegyrendszer
gyárakban női munkaerő
háborúellenes tüntetések
I. A válság jelei és következménye
éhínség → éhséglázadások
békevágy egyre nagyobb
1917. március sztrájkok és tömegtüntetések Oroszországban → a cár (II. Miklós) lemond
a hatalom birtokosai (kettős hatalom):
1. Polgári kormány
2. Szovjetek (tanácsok)
főleg a nagyvárosokban
bolsevik párt irányítja
II. A bolsevik párt hatalomátvétele
1917. november 7. a polgári kormány megbukik (folytatja a háborút, nincs földosztás)
a hatalom Lenin vezette bolsevikok kezébe kerül
intézkedéseik:
1. Békét kötnek
2. föld állami tulajdonba kerül
3. nyolc órás munkaidő
4. ingyenes oktatás
diktatúra bevezetése
III. Polgárháború (1918-1921)
fehérek (régi rendszer visszaállítása) ↔ vörösök (bolsevikok)
bolsevikok győznek
1918 nyara cári család kivégzése
Cári család ( II. Miklós családja)
Vlagyimir Iljics Lenin
I. A világháború második szakasza (1917-1918)
Oroszország kiválásával megszűnik a kettős front Németországnak
Románia kapitulál (megadja magát)
olasz fronton áttörés (1917. október Caporetto),de kifullad, és újra megmerevedik a front
Atlanti-óceánon a németek korlátlan tengeralattjáró háborút hirdetnek → USA belép a háborúba (1917. április)
a németek újabb ellentámadást (offenzíva) indítanak a nyugati fronton, de kimerültek
az antant győz
II. Az antant győzelmének okai
hadserege nagyobb volt
több nyersanyag
fejlett hadiipar
technikai újítások (repülők, tankok)
közrefogták a központi hatalmakat
háborúellenes mozgalmak
III. A háború következményei
központi hatalmak vereségével végződött
9 millió halott katona + 5 millió civil
rokkantak száma magas
spanyolnátha
forradalmak törtek ki
új államok születnek, monarchiák buknak meg
I. Az első világháború következményei
1918. október 26-án megalakul a Magyar Nemzeti Tanács
követelések:
1. háború befejezése
2. demokratikus választások, függetlenség
3. földosztás
4. önrendelkezési jog a nemzetiségeknek
Károlyi Mihály az ellenzék legfőbb vezére
II. A forradalom és következményei
1918. október 30/31.
Károlyit követelik miniszterelnöknek
Tisza István halála
1918.november 3. OMM leteszi a fegyvert
IV. Károly lemond a trónról
november 16→kikiáltják a Magyar Népköztársaságot
általános, titkos választójog
sajtószabadság
szabad pártalapítás
a földosztás végül elmarad
1919. januárjában Károlyit köztársasági elnökké nevezik ki
III. A kormány nehézségei
nincs idejük a reformok bevezetésére
nemzetiségi és antant támadások
az ország ⅔-át megszállták a környező országok hadseregei
Károlyi hitt a békés megegyezésben(wilsoni pontok) → leszerelték a hadsereget
1919. március 20. Vix-jegyzék → Károlyi lemond
„X. Ausztria-Magyarország népeinek, akiknek helyét védettnek és biztosítottnak szeretnénk látni a nemzetek között, meg kell adni az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét.”
(Részlet a wilsoni pontokból)
Thomas Woodrow Wilson, amerikai elnök
Tisza István
Károlyi Mihály
IV. Károly
Kialakulása
- előzmény: 1919. március 20. Vix-jegyzék → Károlyi lemond
- „Mindenkihez” kiáltvány
- KMP+MSZDP egyesül →Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21.
Tanácsköztársaság kormánya = Forradalmi kormányzótanács
- vezetője Kun Béla (külügyi népbiztos)
- minta Szovjet-Oroszország diktatúrája
- cél: egyesülni a szovjetekkel
Belpolitika
- közigazgatás átszervezése → szovjet mintára tanácsok
- nincs földosztás → parasztság ellenkezése
- „vörösterror” az elégedetlenkedők ellen (Lenin-fiúk)
- szociális juttatások a munkásoknak
Ellenforradalmi erők és antant támadása
- románok és csehszlovákok támadása
- Vörös Hadsereg felállítása (Stromfeld Aurél vezetésével) → jelentős sikerek a Felvidéken
- Aradon ellenkormány (hadügyminisztere Horthy Miklós)
Bukás
- az antant támadással fenyeget → visszavonják a csapatokat a Felvidékről
- román támadás
- 1919. augusztus 1. lemond Kun Béla
Nemzeti Hadsereg megalakulása , fehérterror bevezetése
Kun Béla
Lenin-fiúk
I. Párizs környéki békék
- az I.világháborút zárták le
- „négy nagy”: Nagy-Britannia, Franciaország (Clemenceau), USA (Wilson), Olaszország
- Németországgal – Versailles-ban 1919
- Magyarországgal – Trianonban 1920
II. Németország veszteségei:
1. területi veszteségek (Elzász-Lotaringia)
2. a Rajna-vidéket katonailag semlegessé teszik
3. jóvátétel fizetése
4. gyarmatait elvesztette
5. hadsereg létszámát csökkentették (max. 100 ezer fő)
III. Békeszerződések a többi vesztes állammal
- Anschluss tilalma (németek az osztrákokkal nem egyesülhetnek)
- Magyarország elvesztette területének 2/3-t, kb. 3 millió magyar közvetlen a határon kívül maradt
- Bulgária csekély veszteségek
- Törökország sok területet veszít
- revízió: a békeszerződések felülvizsgálata
IV. Új államok Európában
- megszűnt az OMM
- új állam: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Csehszlovákia
- újra függetlenek: balti államok, Finnország, Lengyelország
V. Népszövetség 1919
- már a békekonferencián foglalkoznak megalapításával
- célja a háborús konfliktusok megakadályozása
- Wilson amerikai elnök javaslatára jön létre
- nem hatékony, mert nincs fegyverese ereje
A Versailles-i békediktátum - Németország békefeltételei 1919. június 28.
I. A trianoni békedelegáció nehézségei:
- követek: gróf Apponyi Albert és gróf Teleki Pál
- az etnikai határok megtartása a cél, ezért készíti el Teleki a „Vörös térképet”
- hiába minden küzdelem, a határokat már eldöntötték
II. A magyar békefeltételek:
- ez egy békediktátum volt
- területünk 1/3-ra csökkent, lakosságunk 60%-t elvesztette
- 3 millió magyar került a szomszédos országokba
- a hadsereg létszámát 35 ezer főre maximalizálták
- jóvátétel fizetése
- Benárd Ágoston népjóléti miniszter írta alá
III. Gazdasági következmények:
- megszakadtak a gazdasági kapcsolatok az elszakított területekkel
- elveszítettük a bányák, szántóföldek nagy részét
- gazdasági aránytalanság: az ipari létesítmények többsége maradt, de a nyersanyag kevés
IV. A magyar társadalom reakciója:
- traumaként éli meg az ország
- revízió: a trianoni béke felülvizsgálata
V. Soproni népszavazás
- 1921. decemberben népszavazással Magyarország mellett döntöttek→ civitas fidelissima (leghűségesebb város)
Teleki Pál
"Vörös térkép" - magyarlakta területeket mutatja
- nemzetállammá váltunk, mert alig maradt nemzetiség az országban
- közvetlen az országhatáron kívül maradt 3 millió magyar
- 400 ezer magyar nem akart kisebbségi helyzetben élni, ezért Magyarországra költözött, többségük értelmiségi volt
- „vagonlakók”
- nemzeti önrendelkezés csak Burgenland esetén valósult meg (Sopron „a leghűségesebb város”)
Összefoglaló feladatok gyakorláshoz kattints ide
I. Térkép
MF 55/15, 73./1. TK 58.
II. Képek
TK. 57, 59, 60, 62, 69, 71, 79, 83
A honlapról: Teleki Pál, Lenin, Kun Béla, Lenin-fiúk
III. Fogalmak
Burgenland, "vörös térkép", jóvátétel, békediktátum, Népszövetség, "négy nagy", "Mindenkihez" kiáltvány, Lenin-fiúk, vörösterror, fehérterror, szovjetek, népbiztos, Vix-jegyzék, önrendelkezési jog, bolsevikok, jegyrendszer, állóháború, villámháború, front, hátország
IV. Nevek
Ferenc Ferdinánd, Gavrilo Princip, Tisza István, IV. Károly, II. Miklós, Lenin, W. Wilson, Károlyi Mihály, Clemenceau, Kun Béla, Horthy Miklós, Apponyi Albert, Teleki Pál
V. Oroszországi forradalom eseményei és a bolsevik párt intézkedései
Vázlat alapján
VI. Párizs környéki békék legfőbb pontjai
Vázlat alapján
VII. A fogalmazás témái:
Magyarország az I. világháborúban
Katonai szövetségek, melyikhez tartozott Magyarország?
Szarajevói merénylet és következményei
Milyen frontokon harcoltak magyarok, milyen fontosabb csatákat, évszámokat ismersz, mi lett az eredménye?
Ferenc József, IV. Károly, Tisza István szerepe a háborúban
A trianoni béke
évszám
miért ilyen későn hívnak meg a békekonferenciára, előzmények
Apponyi, Teleki, "vörös térkép"
békefeltételek felsorolása
gazdasági következmények
magyar társadalom reakciója
I. A világgazdaság helyzete a háború után
- gazdasági válság minden országban, kivétel USA (kölcsönök)
- kevés élelem, fűtőanyag, pénzelértéktelenedés=infláció
- a győztes országok jóvátételt követelnek
- megszakadnak a korábbi gazdasági kapcsolatok pl. OMM új országaiban
- Oroszország elzárkózik a világpiactól
- 1922-től létrejön a Szovjetunió
II. A világgazdasági változások
- a pénzügyi világ központja az USA lesz
- tömeggyártás az autóiparban (USA)
- USA hitelt ad Németországnak → németek jóvátételt fizetnek a győztes országoknak → USA visszakapja a háborús hiteleit
III. Kisantant létrejötte
- 1920-1921-ben Csehszlovákia, Szerb-Horvát- Szlovén Királyság, Románia katonai és politikai szövetsége elsősorban Magyarország ellen
Ford T-modell
Kisantant országai
I. Sztálinizmus
- 1922. december Szovjetunió megalakulása (Lenin → Sztálin)
- terror, diktatúra, titkosrendőrség, besúgóhálózat
- politikai és szabadságjogok semmibe vétele
- koncepciós perek: kitalált vádakkal, „kirakat” perekben ítélik el a politikailag veszélyesnek talált embereket
- GULAG = kényszermunkatáborok
- személyi kultusz (Sztálin dicsőítése), felsőbbrendű embernek tartották sokan
II. Gazdaság átalakítása
- központi irányítás: tervgazdálkodást vezetnek be (3 és 5 éves tervek)
- ipar támogatása (nehézipar, gépgyártás), külföldről is szereznek be gépeket élelmiszerért
- alacsony bérek
- mezőgazdaság elhanyagolása → éhezés, nincs élelem
- kollektivizálás: termelőszövetkezetekbe kényszerítik a parasztokat
- kulák= gazdag parasztok üldözése
A sztálini Szovjetunióról található PREZI megtekinthető itt
I. A válság kezdete és elmélyülése
- több árut termelnek, mint amennyit eladnak → túltermelés → csökkenő árak → veszteséges vállalatok → eladósodás → csőd → bezárnak a gyárak →munkanélküliség
- 1929. október 24. New York tőzsdekrach „fekete csütörtök”
Az értékpapírok ára egyre csökken.
II. Válság megoldása:
1. Amerikai út
- New Deal – Roosevelt elnök
- állami beavatkozás a gazdaságba → beruházások (autópálya, gátak, hidak építése)
- pénzügyi válság leküzdése
- támogatják a farmereket
2. Angol, francia út
- gyarmataikra támaszkodva kerülnek ki a válságból
- megszorító intézkedések
3. Német út
- náci párt megerősödése (Hitler)
- fegyverkezés
Videó a "Nagy világgazdasági válsághoz" megtekinthető itt
Munkáért sorban álló emberek
Munkát kereső férfiak az USA-ban
I. Olaszország a háború után
- győztesként kerül ki, de nem érvényesülnek teljesen a területi igényei
- elégedetlenség → északon gyárfoglalások, délen földfoglalások
- fasiszta mozgalom → Benito Mussolini (DUCE) vezetésével
megszerzik a hatalmat 1922 októberében („Menetelés Rómába”) → diktatórikus irányítás
- demagóg propaganda → manipulálás
II. Németország a húszas években
- nyomor, infláció, elégedetlenség a háború után
- megbukik a császár → szociáldemokrata kormány alakul
- szélsőséges pártok (kommunista, szélsőjobboldali) próbálják megszerezni a hatalmat
III. Hitler hatalomra jutása
- Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője
- a nácik szerint a németeket elárulták a világháborúban, ezért veszítettek
- náci gondolkodást fajelmélet és zsidógyűlölet jellemzi
- 1923-ban „sörpuccs” → megpróbálja megszerezni a hatalmat → börtönbe zárják
- a világgazdasági válság hatása → gazdaság visszaesése, munkanélküliség →Hitler megoldást kínál
- 1933 januárjában német kancellárrá választják
IV. Náci diktatúra kiépítése
- 1934-től Führer=Vezér, egyedül irányítja Németországot
- diktatórikus rendszer
- egyetlen párt (náci) irányít
- titkosrendőrség (Gestapo)
- koncentrációs táborok létrehozása
- Hitlerjugend (fiatal fiúk kiképzése)
- zsidóüldözés =antiszemitizmus
A német fegyverkezés megindulása
- Versailles-i béke felülvizsgálata
- hadkötelezettség → hadsereg létszáma 500 ezer fő
- légierő, harckocsi egységek kiépítése
- 1936-ban bevonulnak a németek a fegyvermentes övezetbe (Rajna-vidék)
- 1936 Berlin-Róma tengely, majd csatlakozik hozzá Japán
Területszerzések
- német agresszió
- 1938. március Ausztria egyesül Németországgal → Anschluss
- 1938. szeptember müncheni egyezmény → Szudéta-vidéket megszerzik a Csehszlovákiától
- 1939. március Csehszlovákia feldarabolása
- agresszió
- Chamberlain angol miniszterelnök ↔ Churchill
A német terjeszkedés 1939. szeptember 1-ig
I. Térkép
TK 83, MF 76/6
II. Képek
Ford-T modell, 93, 94, 97, 98, 99, 101, 102
III. Évszámok
1920-1921
1922
1929
1933
1934
1936
1938
1939
IV. Fogalmak
kisantant, infláció, jóvátétel, koncepciós perek, terror, GULAG, tervgazdálkodás, kollektivizálás, kulák, tőzsdekrach, New Deal, demagóg propaganda, NSDAP, Duce, Führer, antiszemitizmus, fajelmélet, sörpuccs, kancellár, Gestapo, Hitlerjugend, Berlin-Róma tengely, koncentrációs tábor
MF 96/9
V. Nevek
Sztálin, Hitler, Lenin, Mussolini, Roosevelt, Churchill, Chamberlain, Clemenceau
VI. Világgazdasági válság jellemzői
VII. Fogalmazás
1. Sztálini Szovjetunió jellemzői (gazdasági, társadalmi, politikai jellemzők, személyi kultusz, diktatúra)
2. Náci Németország jellemzői (Hitler hatalomra jutása, náci párt ideológiái, német terjeszkedés, diktatúra)
I. Az ellenforradalom
- a Tanácsköztársaság bukása után üldözték a kommunistákat
- a szocialista, liberális gondolkodású embereket is háttérbe szorították
- keresztény nemzeti eszme lett a meghatározó
- Nemzeti Hadsereg egyes tiszti különítményei terrort alkalmazták → fehérterror, melyet elsősorban kommunista ellenesség és antiszemitizmus jellemzett
- Horthy később az antant nyomására fellépett a fehérterror ellen
II. Szabad választások
- demokratikus (általános, titkos) választások 1920 → Kisgazda Párt nyerte meg
- 1920. március 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választották
- parlamentáris kormányzás
III. Konszolidáció = megszilárdulás, megnyugvás
1. Teleki Pál miniszterelnöksége
- numerus clausus=zárt szám: csökkentette a zsidók számát az egyetemeken
- földreformtörvény: parasztok földhöz jutottak (2 hold)
- királypuccs: IV. Károly visszatérési kísérlete →sikertelen
2. Bethlen István miniszterelnöksége 1921-1931
- újabb királypuccs → Habsburg-ház trónfosztása
- Egységes Párt létrehozása → korlátozottan, de mégis létezik a többpártrendszer
- korlátozzák a választójogot (vidéken nyílt szavazás)
- új adók kivetése
- külföldi kölcsön felvétele → infláció csökkentése → pengő bevezetése 1927
- Magyar Nemzeti Bank létrehozása
Horthy Miklós bevonulása Budapestre 1919.november 16.
Teleki Pál miniszterelnök
"Vörös térkép"
Bethlen István miniszterelnök
Pengő (új valuta) bevezetése
I. Külpolitikai kényszerpályák, gazdasági fejlődés
- a trianoni béke után (1920. június 4.) elvesztettük az ország területének 2/3-át, vele az ipari- és energiaforrásaink nagy részét, de a gyáripar nagyobb része megmaradt
- revíziós igények
- a kisantant országai elszigetelték Magyarországot, a korábbi kereskedelmi kapcsolatok is megszakadtak → új piacok kellettek
- hozzánk hasonlóan elégedetlenek voltak a németek, olaszok, bolgárok
- 20-as években gazdasági fellendülés következett be, ebben sokat segített a Népszövetség által adott kölcsön is
- agrárterméket vittünk külföldre
- 1927-ben új valutánk lett: pengő
- új gazdasági és politikai kapcsolatok alakultak ki:
1. 1927 Olaszországgal
2. 1931. Ausztriával
II. A világgazdasági válság hatása Magyarországra
- megbukik a Bethlen-kormány 1931
- a gazdasági fejlődés jelentősen visszaesett (ipar 40%, mezőgazdasági árak 60-70 %)
- bércsökkentések, munkanélküliség
- exporttermelés jelentősen lecsökkent, nem kaptunk kölcsönt, nem tudtuk a korábbi kölcsönöket törleszteni → összeomlás
- államcsőd fenyegetett
- 1932-1936 Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt állami intézkedéseket vezetnek be a válság korlátozására
o új piacok szerzése (német, olasz, olasz)
o kisbirtokosokat segítik az adósságok csökkentésével
III. Újabb fejlődés a 30-as években
- elektronikai eszközök gyártása: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.(volfrámszálas izzók)
- Ganz gyár - transzformátorok
- Weiss Manfréd üzem – repülőgépgyártás
- Orion gyár – rádiógyártás
- Chinoin gyógyszergyár - inzulin és C-vitamin
Gömbös Gyula
Gazdasági válság hazánkban
Orion rádió
I. Oktatás, tudomány
- gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez kapcsolódóik számos újítás
- magyar kultúrfölény megalapozása → trianoni békediktátum elleni fellépés
- népiskolai program (tantermek, tanítói képzés, tanítói lakások)
- analfabetizmus felszámolása a cél
- kevesen jártak középiskolába
- felsőfokú oktatás: kolozsvári és pozsonyi egyetemet átmenekítették Szegedre és Pécsre
- fontos vidéki egyetem volt még Debrecenben
- Szent-Györgyi Albert kutatásai (C-vitamin) → Nobel-díj 1937
- Collegium Hungaricumokat hoztak létre magyar diákoknak külföldön
- Hóman Bálint történész volt az utódja Klebelsbergnek → nemzeti, keresztény nevelés fontossága → ösztöndíjak a szegény, de tehetséges tanulóknak
- cserkészmozgalom fő védnöke gróf Teleki Pál volt
II. Irodalom és zene
- népi írók: Illyés Gyula, Tamási Áron
- irodalmi élet: József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály
- zeneszerzők: Kodály Zoltán, Bartók Béla
III. Szórakozás
- legnépszerűbb a mozi volt
- megjelenik a hangosfilm
- színészek: Karády Katalin, Kabos Gyula, Jávor Pál
gróf Klebelsberg Kunó
vallás- és közoktatásügyi miniszter
Hóman Bálint
vallás- és közoktatásügyi miniszter
I. A népesség számának változása a Horthy korszakban
- nőtt a népesség a Horthy korszakban
- határon túli magyarok közül sokan Magyarországra költöztek
- Trianon 1920. június 4. után főleg magyarok maradtak az országban → nemzetállam
II. Társadalmi rétegződés
- a polgárosodás már a 19. század közepétől megkezdődött, de még sokáig együtt létezett a hagyományos mezőgazdasági életformával
- a lakosság 60 %-a községekben élt (nincs kiépített infrastruktúra)
- a különböző társadalmi rétegek mereven elkülönültek egymástól
1. Arisztokrácia
- hercegek, grófok, bárók
- politikai élet vezetői
- kastélyokban éltek, uradalmaikból jelentős jövedelemre tettek szert
2. Nagytőkések (nagypolgárság)
- gazdasági élet vezetői
- bank- és gyártulajdonosok
- sokan zsidó származásúak (Weiss Manfréd, Chorin Ferenc)
3. Úri középosztály
- középbirtokosok
- dzsentrik (elszegényedő birtokosok), sokan közülük állami hivatalt vállalnak (államigazgatás, hadsereg)
- értelmiség – tanulás útján emelkednek fel
4. Polgári társadalom középrétege
- értelmiség (ügyvédek, orvosok, banki tisztviselők)
- kispolgárok (saját műhellyel, üzlettel rendelkeznek / postás, rendőr)
5. Munkásság
- szakmunkások
- segédmunkások
6. Parasztság
- a lakosság 60%-t alkották
- nem egységes (a közel 100 holddal rendelkező parasztgazdáktól a nincstelen napszámosokig, uradalmi cselédekig, béresekig)
III. Életmód, szabadidő, sport
- a vidéki lakosság élete nem sokat változott a korszakban
- a városokban azonban igen → rádió (1925-től), újságok, mozi, híradó
- a városokban: villanyvilágítás, víz- és csatornahálózat kiépítése, egészségügy fejlődése
- sportok: labdarúgás, ökölvívás, vívás (Elek Ilona), birkózás, úszás
- nyolcórás munka, fizetett szabadság
1920-as földreformtörvény utáni birtokviszonyok
Elek Ilona első magyar női olimpiai bajnok 1936
1938. világbajnokság
Szórakozás
I. Képek
TK 109, 110, 115, 116, 122, 127 + a honlapon Teleki Pál és Klebelsberg Kunó
II. Évszámok
1920. március 1. Horthy kormányzóvá választása
1920. június 4. trianoni béke
1921 IV. Károly visszatérési kísérlete (királypuccs), kétszer
1927 pengő bevezetése
1929. október 24. világgazdasági válság kezdete az USA-ban
1930-1934 gazdasági válság hazánkban
1921-1931 Bethlen István miniszterelnöksége
1932-1936 Gömbös miniszterelnöksége
1937 Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott
III. Fogalmak
revízió
konszolidáció
pengő
fehérterror
infláció
kisantant
államcsőd
numerus clausus
magyar kultúrfölény
propaganda
októberi királypuccs
trónfosztás
földreformtörvény
Egységes Párt
analfabetizmus
cserkészmozgalom TK 123.o.
leventeképzés TK 123. o.
IV. Személyek
Teleki Pál, Bethlen István, Horthy Miklós, IV. Károly, Gömbös Gyula, Klebelsberg Kunó, Szent-Györgyi Albert , Elek Ilona, Karádi Katalin, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint
V. Sport, életmód, kultúra jellemzői
VI. Magyar gyárak és termékeik
VII. Világgazdasági válság jellemzői Magyarországon
VIII. Fogalmazások
1. Konszolidáció megvalósítása (Teleki- és Bethlen-kormány intézkedései, főbb eseményei)
2.Társadalom a Horthy-korszakban (társadalmi rétegek felsorolása és jellemzői)
I. Előzmények
- 1939. augusztus szovjet-német megnemtámadási szerződés
- felosztotta Lengyelországot (német - szovjet)
- a SZU (Szovjetunió) befolyása alá vonta a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia)
II. A háború kezdete
- 1939. szeptember 1. Lengyelország megtámadásával kezdődött
- legfontosabb taktika a németek részéről a villámháború (Blitzkrieg)
- szeptember 3. megkezdődik a „furcsa háború”, Franciaország és Anglia hadat üzen, de nem támad
- Szovjetunió is elfoglalja a megnemtámadási szerződésben megegyezett területet (Katyni vérengzés: több ezer lengyel tisztet végeznek ki a szovjetek, és később a nemetekre fogják)
- 1939. november – 1940.március SZU megtámadja Finnországot
III. A furcsa háború vége:
- 1940. március - április Dánia és Norvégia lerohanása
- Belgium és Hollandia elfoglalása
- május Franciaország elleni támadás északról, Belgium felől (Erwin Rommel tábornok) (6 hét), hiába a Maginot-vonal
- (gépesített hadosztályok (páncélosok) + Luftwaffe= német légierő segítségével)
- villámháború
IV. Angliai csata (1940. augusztus-október)
- az új miniszterelnök Winston Churchill
- Anglia elleni német támadás
- angolok a radar alkalmazásával hatékonyan védekeztek
- London szenvedte el a legtöbb támadást
- angol légierő (RAF) ↔ Luftwaffe
- Hitler első kudarca
Winston Churchill
Erwin Rommel
I. Olaszország belépése a háborúba (1940 nyara)
- 1939-ben elfoglalta Albániát
- Mussolini a Római Birodalmat akarta visszaállítani → megtámadta Görögországot és Egyiptomot, de nem sikerült → német segítségre szorult
II. A Szovjetunió megtámadása (1941. június 22.)
- a balkáni hadművelet (Jugoszlávia, Görögország) után indul a német offenzíva
- „német élettér” növelése
- a németek három irányban támadnak:
1. Leningrád
2. Moszkva
3. Sztálingrád
- a szovjet Vörös Hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett a németektől
III. Harc az Atlanti-óceánon
- Nagy-Britanniát az USA támogatta utánpótlásban + fegyverekben
- amerikai elnök: F. D. Roosevelt
- német mágneses bombák + tengeralattjárók pusztításai
- a szövetségesek hadihajókkal kísérték a konvojokat
IV. Japán támadás az USA ellen
- Kína lerohanása miatt feszült a viszony köztük → nem adnak kőolajat Japánnak
- 1940 ősze háromhatalmi egyezmény: Németország - Olaszország - Japán
- 1941. december 7. Pearl Harbor elleni japán támadás → világháború
- Németország és Olaszország is hadat üzent az USA-nak
- USA rengeteg hadianyagot küld a SZU-nak
Háromhatalmi egyezmény
Leningrád ostroma
I. Szövetséges táborok
1. Tengelyhatalmak
- Németország- Japán-Olaszország
2. Szövetségesek (antifasiszta koalíció)
- Anglia, USA, Szovjetunió a legjelentősebb államai
II. Sztálingrádi csata (1942. augusztus- 1943. február)
- Moszkva után Hitler ezt a várost akarja elfoglalni, de komoly ellenállásba ütközik
- sztálingrádi csatában a németek komoly vereséget szenvednek, megkezdődik a szovjet ellentámadás keletről 1944-re kiszorítják a németeket SZU-ból
- 1944. augusztusban Románia átáll a SZU mellé
III. Fordulat minden hadszíntéren
- Afrikai hadszíntér: Rommel német tábornokot megállítja és visszaszorítja Montgomery angol tábornok → 1943 nyarán partra szállnak a szövetségesek Szicíliában (csigaoffenzíva)
- Csendes-óceáni hadszíntér: 1942. június Midway-szigeteki csatában legyőzik a japánokat az amerikaiak → békaugrás-hadművelet = szigetek visszaszerzése a japánoktól (anyahajók)
IV. Második front megnyitása
- 1943. november teheráni konferencián Sztálin, Churchill és Roosevelt megegyeznek a 2. front megnyitásában, Franciaországban → 1944. június 6. normandiai partraszállás
- a francia, angol, amerikai csapatok az Elba folyónál találkoztak a szovjetekkel 1945. április végén
normandiai partraszállás
Berlin ostroma
I. A második világháború vége Európában
- 1945 április végén a szovjet csapatok körülzárták Berlint
- Hitler öngyilkos lett (áprilisban megölték Mussolinit is)
- 1945. május 8. a németek megadták magukat
- nürnbergi perek – háborús bűnösök ellen
II. Csúcskonferenciák
- 1943 Teherán – 2. front (Sztálin – Roosevelt – Churchill)
- 1945. február Jalta – Németországot és Ausztriát felosztották 4 megszállási övezetre, ezen belül Berlint és Bécset is (Sztálin, Churchill és Roosevelt)
- 1945. július Potsdam – Lengyelország nyugatra tolása, németek kitelepítése; az egykori szövetségesek között már érdekellentét van
III. Japán fegyverletétele, a háború vége
- a japánok elkeseredetten harcoltak, de nem adták meg magukat (kamikaze: öngyilkos japán pilóta, cél az amerikai anyahajó elpusztítása.)
- 1945. augusztus atombombát dob le az USA Hirosimára és Nagaszakira
- Japán leteszi a fegyvert szeptember 2-án, vége a II. világháborúnak
kamikaze pilóták
Nagaszaki bombázása
I. Az antiszemitizmus gyökerei
- a korai antiszemitizmus (=zsidóellenesség) vallási eredetű
- már az ókortól bűnbakként állítják be őket
II. Náci üldözés
- a nácik alacsonyabb rendű fajnak tartották őket (fajelmélet)
- zsidóellenes fellépések Németországban:
Zsidó és nem zsidó közötti házasság tiltása, „Kristályéjszaka”→koncentrációs táborok
- megszállt területek zsidóüldözése:
1. zsidóellenes törvények
2. Dávid-csillag
3. gettók
4. koncentrációs táborok (munkatáborok)→ haláltáborok, főleg Lengyelország területén pl. Auschwitz-Birkenau
- 1943 április 18. varsói gettófelkelés
- gázkamrák → krematóriumok → holokauszt=égő áldozat=zsidóság tömeges elpusztítása
- soá: csapás, veszedelem, katasztrófa
- 5-6 millió áldozat
- romaholokauszt – cigányság kiirtása volt a cél
Dávid-csillag
Gettóba kényszerített emberek
- az 1930-as években egyre jobban felerősödött a zsidóellenesség
- Nyilaskeresztes Párt – Szálasi Ferenc (többször börtönbe zárták)
- a németek megszállták hazánkat 1944. március 19-én, ezután már nem tudták leállítani a gettók létrehozását Horthyék
- 1944. április 16. első gettó felállítása Kárpátalján → holokauszt emléknapja Magyarországon
I. Zsidóellenes törvények:
Első zsidótörvény: 1938
- az ügyvédek, orvosok, mérnökök, újságírók, üzleti alkalmazottak 20%-a lehetett zsidó vallású
- megszűnik az állampolgársági jogegyenlőség
Második zsidótörvény: 1939
- munkavállalók 6%-a lehet zsidó származású
- faji alapon különbözteti meg a zsidókat
- két nagyszülő zsidó, akkor már az unoka is annak számít
Harmadik zsidótörvény: 1941
- emberi jogaikban korlátozza őket
- keresztény és zsidó nem házasodhat össze
- munkaszolgálatosok: zsidó származású férfiaknak volt kötelező, fegyver nélküli szolgálat a hadsereg kötelékében
II. Akik segítették a zsidókat
- a legtöbb ember tehetetlenül nézte az eseményeket
- voltak bátor segítők is, akik bújtatták a zsidókat és segítettek elhagyni az országot
Pl. Salkaházi Sára, Bernovits Vilma, Oskar Schindler
III. A bűnösök megbüntetése
- a háború befejezése után kivégezték Imrédy Béla, Sztójay Döme miniszterelnököket, Jaross Andor belügyminisztert és Szálasi Ferencet
Salkaházi Sára
Bernovits Vilma
Oskar Schindler
Liliy Ebert története
Rövidebb változat a Napló című műsorból megtekinthető itt (15 perc)
Hosszabb változat megtekinthető itt (47 perc)
I. Semlegesség és revíziós sikerek
- 1938 november - első bécsi döntés (Felvidék déli része)
- 1939 március – Kárpátalja megszállása
- a világháború kitörésekor semlegesek voltunk, befogadtuk a lengyeleket
- 1940 augusztus – második bécsi döntés (Észak-Erdély és Székelyföld)
- 1940 ősze – örökbarátsági szerződés Jugoszláviával, de a németek követelik a támadást ellenük (Teleki Pál öngyilkos lesz)
- új miniszterelnök Bárdossy László
- 1941 április – Délvidék megszerzése
II. Támadás a Szovjetunió ellen
- 1941. június 27-én a magyarok is hadat üzentek a SZU-nak
- előzmény: Kassa bombázása
- 1942 elejétől 1943 januárjáig a 2. magyar hadtest a Don folyónál
- fegyvertelen munkaszolgálatosok (lövészárkok ásása, taposó aknák felszedése)
- Don- kanyarban közel 80 000 magyar katona és munkaszolgálatos halt meg (Voronyezs)
I. A német megszállás
- a doni katasztrófa után a magyar miniszterelnök, Kállay Miklós hintapolitikát folytatott (fenntartja a szövetséget a németekkel, de titkos tárgyalásokat folytat a szövetségesekkel is)
- ez Hitler tudomására jutott → megszállták Magyarországot a németek 1944. március 19-én
- megkezdődött a zsidók deportálása
- új miniszterelnök: Sztójay Döme
- szövetségesek bombázták hazánkat, egyre gyakoribbá válnak a légitámadások
- légópincékbe (óvóhelyekre) menekülnek az emberek
II. Nyilas diktatúra
- előzménye: Horthy Miklós (kormányzó) rádióbeszéde 1944. október 15. (ki akart ugrani a háborúból)
- új vezető: Szálasi Ferenc (Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom)
- németek teljes kiszolgálása
- zsidók haláltáborokba hurcolása (Auschwitz)
- szovjet támadás → Budapest ostroma 1944. december – 1945. február
- 1945 áprilisa véget érnek a harcok hazánkban
I. Térkép
II. Képek
TK. 134, 144, 148,150, 152 + honlapról: Salkaházi Sára, Dávid-csillag, normandiai partraszállás, Winston Churchill, Erwin Rommel
III. Évszámok
1939. szeptember 1.
1940 tavasza
1940. augusztus-október
1941. június 22.
1941. december 7.
1943
1944. június 6.
1945. május 8.
1945. augusztus 6. és 9. Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobnak az amerikaiak
IV. Fogalmak
szovjet-német megnemtámadási szerződés, furcsa háború, angliai csata, tengelyhatalmak, szövetségesek, háromhatalmi egyezmény, radar, anyahajó, csigaoffenzíva, Katyni vérengzés, nürnbergi perek, normandiai partraszállás, villámháború
V. Személyek
Churchill, Rommel, Montgomery, Roosevelt, Mussolini, Hitler, Salkaházi Sára, Oskar Schindler, Szálasi Ferenc,
VI. Csúcskonferenciák (időpont, tartalom)
Teherán, Potsdam, Jalta
VII. Fogalmazás
Mutasd be a Holokauszt kialakulásának folyamatát! (antiszemitizmus, náci fajelmélet, zsidótörvények, gettó, deportálás, haláltáborok, bűnösök sorsa, romaholokauszt)
Magyarországi zsidóság sorsa (nyilasok, zsidótörvények 1-3, munkaszolgálatosok, Magyarország német megszállása, deportálások, Auschwitz, zsidókat segítő emberek)