6. osztály NAT 2020

Tartalomjegyzék

Év eleji ismétlés I.

I.  Történelmi korszakok

- Őskor (pattintott és csiszolt kőkorszak) az ember kialakulásától Kr.e. 3000-ig

- Ókor (Kr.e. 3000 - Kr.u. 476)

- Középkor (476 – 1492)

- Újkor

- Jelenkor

II.  Az ókori államok

1. Egyiptom

-  öntözéses gazdálkodás, Nílus, többistenhit, piramisok, fáraók, múmia, hieroglifák

2. Az ókori Hellász

- poliszok, olümpiai játékok (Kr.e. 776), Athén és Spárta, demokrácia, népgyűlés, rabszolgák, görög - perzsa háborúk (Kr.e. 5. század), többistenhit, makedónok, Nagy Sándor (Kr.e. 4. század)

3. Római Birodalom (Kr.e. 753-476)

- Romulus és Remus története

- többistenhit

- consulok

- római-pun háborúk

- császárság kora: Julius Caesar, Augustus császár

- provinciák, légiók 

- latin nyelv

-  Pannónia

- népvándorlás (Attila), 

- Róma bukása 476

III. Kereszténység (egyistenhit)

1. Ószövetség népe

-  Biblia (Ószövetség, Újszövetség), teremtéstörténet, Noé bárkája, a zsidó nép vándorlása, Mózes

2.  Kereszténység

- Júdea provincia, Jézus, evangéliumok, Betlehem, Názáret, 12 apostol, Péter apostol, Pál apostol, keresztényüldözések, vértanúk

Év eleji ismétlés II.

I. Középkor (476-1492)

1. Társadalom:

- feudális társadalom (nemesség, papság, jobbágyság)

- városokban polgárok éltek (városi kiváltságok)

- nemesi társadalmat a hűbériség jellemezte, majd a rendiség

- jobbágyok adót fizettek a földesúrnak, a királynak és az egyháznak (tized)

- robot: jobbágy munkajáradéka a földesúrnak

2.  Iszlám vallás (muszlim)

- 622

- Mohamed

- Korán és a Kába kő

3.  Keresztes hadjáratok (11. századtól)

- Szentföld visszaszerzése a cél (Jeruzsálem)

- lovagi harcmodor

II. Magyar őstörténet

- vándorlási útvonal (Urál hegység keleti oldala, Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Kárpát medence)

- nomád, majd félnomád életmód

- jurta

- állattartás

III. Árpád-kor

- honfoglalás (862-900); Vereckei-hágó, Árpád vezér

- pozsonyi csata 907

- kalandozások

- cselvetéses harcmodor

1.  Géza fejedelem – kereszténység felvétele, államalapítás előkészítése

2.  I. István – államalapító királyunk (vármegyék és egyházmegyék) 1000 koronázás

3.  II. András – Aranybulla 1222

4.  IV. Béla – tatárjárás 1241-1242 (muhi csata)

5.  III. András – kihal az Árpád-ház 1301

• koronázási jelképek: korona, jogar, palást, országalma, kard

I. Károly uralkodása (1308-1342)

I. Trónra lépése 

• 1301-ben kihal az Árpád-ház (III. András)

• 3 trónkövetelő: Károly (Anjou-ház), Ottó (bajor), Vencel (cseh)

• Károlyt támogatói: egyház, kisnemesek, városi polgárok

• tartományurak (Abák + Csákok) legyőzése - 1312 rozgonyi csata 

• új nagybirtokos réteget alakít ki (bárók)

II. Intézkedései 

• értékálló aranyforint bevezetése 

• bányabér (a bánya birtokosának a kibányászott aranyat vert pénzre kellett beváltani a kincstárnál)

• pénzverés joga a királyé (arany-, ezüstpénz)

• kapuadó: jobbágyok első állami adója a király felé, jobbágytelkenként fizetik

III. Külpolitikája

• 1335 visegrádi találkozó (magyar, cseh, lengyel uralkodó szövetséget köt)

• kisebbik fiát, Andrást eljegyzik Johannával, a Nápolyi Királyság trónörökösével 

A lovagkirály = I. Nagy Lajos (1342-1382)

I. Hadjárata:

1. Nápolyi bosszúhadjárat

• András meggyilkolása miatt

2. Dalmácia

3. Bosznia

4. Moldva és Havasalföld

II. Törvényei

• 1351 Aranybulla felújítása:

1. kilenced

2. úriszék

3. pallosjog

4. ősiség törvénye

5. egy és ugyanazon szabadság a nemeseknek

III. Fontosabb események

• pestisjárvány

• perszonálunió Lengyelországgal 1370-től

• egyetem Pécsen

•  Képes krónikát Lajos uralkodása alatt írta Kálti Márk

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

I. Útja a hatalomig

- I. Lajos veje (Mária férje)

- a bárók (főurak) egyre erősebbek → börtönbe zárják Zsigmondot

- magyar, német, cseh király, német-római császár

- segített a pápaválasztásban is

- központja: Buda

- temetkezési hely: Várad

II. Török elleni háború

- 1396 nikápolyi csata → keresztények veresége

- török uralkodó: szultán

- török hadsereg: szpáhi, janicsár

III. Intézkedései

- főurak megnyerése→ lovagrend létrehozása (Sárkány Lovagrend)

- telekkatonaság: minden földesúr 20 jobbágytelek után egy lovasíjászt kellett, hogy kiállítson → nem valósult meg

- első végvárvonal kiépítése: magyar területeket védték a török betörésektől az ország déli részén

Hunyadi János, a törökverő hadvezér

I.  Zsigmond utáni királyok

- (Habsburg) Albert (Zsigmond veje)

- I. (Jagelló) Ulászló (lengyel király)

- V. László (Albert fia)

II. Hunyadi felemelkedése

- havasalföldi származású

- Zsigmond udvarában nevelkedett

- hatalmas földbirtokokat kap a királytól

- a déli végvárak irányítója lesz

III. Törökellenes harcok

- nehézlovasság és szekérvár alkalmazása

- hosszú hadjárat a török ellen (1443-1444 telén)

- 1444. várnai csata (meghal I. Ulászló)

- kormányzónak választják Hunyadit a főurak

- 1456. nándorfehérvári csata (Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Kapisztrán János) ↔ II. Mohamed (török szultán) 

- déli harangszó 

- a csata után pestisben meghal

A nándorfehérvári diadal megtekinthető itt

Mátyás király (1458-1490)

I.  Mátyás hatalomra kerülése

  - Hunyadi László megöli a király nagybátyát → V. László kivégezteti Hunyadi Lászlót

  - V. László hirtelen meghal Prágában

  - Mátyást királlyá választják Budán

II. Mátyás háborúi

  - állandó zsoldossereg → fekete sereg (nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogság)

1. Török ellen

  - végvárrendszer megerősítése

- Jajca és Szabács visszaszerzése

- 1479 kenyérmezei csata (Kinizsi Pál)

2. Szomszédos országok ellen

- csehek és osztrákok ellen

- cseh király és német-római császár akar lenni

- 1485 Bécs elfoglalása

III. Királyi hatalom megerősítése

- kisnemesekre támaszkodik

- új adók: füstadó (jobbágyházanként fizetik), rendkívüli hadiadó (hadsereg ellátására szedi a jobbágyoktól)

Mátyás király és a reneszánsz kultúra

I. Korstílus:

- reneszánsz = ókori művészetek újjászületése

- humanizmus, azaz emberközpontúság jellemzi

II. Központok: Buda és Visegrád

III. Magánélete

- Kolozsváron született 1443-ban

- első felesége: Podjebrád Katalin

- második felesége: Aragóniai Beatrix

- egyetlen fia: Corvin János

IV.   A műveltség pártolása

- corvinák: Mátyás címerével ellátott díszes, bőrkötésű kódexek

- első nyomda ekkor jelenik meg Budán (Hess András)

- életrajzírója: Antonio Bonfini

- tudósok, építészek, csillagászok, történetírók támogatása

Válságban az ország

I. A királyi hatalom gyengülése:

- Mátyás halála után → II. Jagelló Ulászló (1490-1516) „Dobzse László”

- a királyi adók a főurak zsebébe kerülnek → üres kincstár

- erősödő török támadások

II. Székely Dózsa György vezette parasztháború (1514)

• a pápa keresztes háborút hirdet a török ellen, de az urak nem engedik → fellázadnak ellenük

• a sereg vezetője Dózsa György lesz

•  a lázadást leverik Temesvárnál (Szapolyai János, erdélyi vajda)

• a vezetőket kegyetlenül megbüntetik

„Először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak […], fogaikkal széttépték és felfalták, végre pedig holttestét négyfelé vágván, karóra függesztették fel."

•   a parasztokat megfosztják szabad költözési joguktól

Összefoglalás, képek és portrék a magyar állam virágkorából

Földrajzi felfedezések

I. Új útvonalak:

- oka: a földközi-tengeri kereskedelmet a törökök megadóztatták → új útvonalakat kellett keresni Indiába

1. Afrika megkerülésével

- portugálok

2. Nyugat felé hajózva

- elmélet: a Föld gömbölyű (eredetileg: Ptolemaiosz)

- Kolumbusz Kristóf képviseli

- spanyol támogatás

II. Technikai újítások

-  új hajótípus: caravella, karakk

-  iránytű

III. Felfedezők

1. Kolumbusz Kristóf

- Amerika felfedezése 1492

2.Vasco da Gama

-Afrikai körbehajózásával eljut Indiába

-1498

3. Magellán

- bebizonyítja, hogy a Föld gömbölyű

- 1519-1522

A gyarmatosítás következményei

I. Indián kultúrák és a gyarmatosítás

1. maják (Közép-Amerika)

2. aztékok (Közép-Amerika, emberáldozatok, Cortez=spanyol kalandor)

3. inkák (Dél-Amerika, Pizzaro= spanyol kalandor)

- a spanyolok kevesen voltak, de sokkal fejlettebb haditechnika (lőfegyverek, ágyúk, acélpáncél)

- indiánok nem ismerték a fémeket

- rabszolgaságba kényszerítik az indiánokat

- európai betegségekben milliók halnak meg

- afrikaiakat hurcolnak be Amerikába → újkori rabszolgaság kora

-rengeteg nemesfémet (arany, ezüst) visznek Európába

Gyarmatosítás: az európai országok az általuk elfoglalt területeket gazdasági és politikai függésbe kényszerítik.

II. Világkereskedelem kialakulása

- a kontinensek közötti gazdasági kapcsolat kibővül

- új növényeket ismernek meg az európaiak: paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, kakaóbab, dohány, vanília, ananász, dohány

- az Atlanti-óceán partvidékén lévő államok egyre nagyobb haszonra tesznek szert

TK 37. oldal térkép fontos!

Élet a Napkirály, XIV. Lajos udvarában (17. század)

I.  Fényűző életmód

-  XIV. Lajos (1643-1715) uralkodott

-  korlátlan hatalom jellemezte uralmát

-  Versailles-ban palotaegyüttest épített (Párizshoz közel) barokk stílusban

-  díszes kertek

II. Divat

-  Párizs diktálta a divatot a 17. században

-  magassarkú cipő, paróka, selyemkabát, masnik, selyemharisnya

-  mindenki a királyi udvart szerette volna utánozni

III. Életkörülmények

-  nem igazán fürödtek → parfüm

-  nincs víz- és csatornahálózat

-  huzatos, hideg szobák, folyosók

A vallási megújulás, a reformáció

I. Keresztény egyház kettéválása (11. század)

1. görögkeleti kereszténység = ortodox

- központja: Konstantinápoly

2. nyugati – katolikus vallás

- központja: Róma (élén a pápa)

II. Reformáció kezdete 1517, evangélikus egyház

- Luther Márton hozza létre

- Wittenberg városában

- kiváltó oka: búcsúcédulákat ad ki a pápa

- a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg

- Biblia a hit alapja

- papjai házasodhatnak

Protestánsok: a reformáció hívei.

III. Református vallás

- Kálvin János nevéhez fűződik

- takarékosságra, szorgos munkára és egyszerű életre tanítja az embereket

- eleve elrendelés

- egyszerű templombelső

- papjai házasodhatnak

IV. Katolikus megújulás

- katolikus egyház vissza akarja szerezni a híveket

- barokk stílusú templomok

- jezsuita rend

V. A reformáció következményei

- vallásháborúk

- Biblia anyanyelvre fordítása           

- iskolák, nyomdák alapítása

Magyarország a reformáció korában

I.  Magyarország a török háborúk idején

- az ország három részre szakadt 1541

- itt is megjelennek a reformáció hatásai

- anyanyelven tartják az istentiszteletet

- a vallásnak fontos szerepe volt a három országrész összetartásában

- Károli Gáspár lefordítja a Bibliát magyarra → vizsolyi Biblia 1590

- iskolák, nyomdák alapítása

- Sárospatakon, Debrecenben híres református kollégiumokat alapítanak

II. Vallási türelem Erdélyben

- 1568 tordai országgyűlés, kimondják Erdélyben a vallásszabadságot (katolikus, református, evangélikus, szentháromságtagadó)

III. Katolikus megújulás Magyarországon

- egyre többen térnek át a protestáns hitre

- ellenreformáció: visszaszerezni a hívőket a katolikus hitre

- jezsuita rend

- Pázmány Péter esztergomi érsek nem erőszakkal akarja visszatéríteni a hívőket, hanem meggyőzéssel, tanítással

- nagyszombati egyetem megalapítása

Az új világkép kialakulása

I. Természettudományok fejlődése

- korábbi tudományos nézet megváltozik

- középkori tudomány ↔ újkori tudomány

- a tudósok, gondolkodók fontosnak tartják a megfigyelést, a gyakorlati kísérleteket

- Kopernikusz: a Föld a Nap körül kering

- Galileo Galilei mérési kísérletei

- az új gondolatokat az egyház eretnekségnek nyilvánította

II. Felvilágosodás kora (18. század)

- a világkereskedelem kialakulása elősegítette a polgárság gazdagodását

- a politikai hatalomból ők is részesedni akarnak

- fennálló társadalmi rend bírálata, elvetik a születési előjogokat

- felvilágosodás: új gondolkodásmód, mely az ész és az értelem segítségével bírálja a középkori elavult gondolkodást és társadalmi rendet

- alapvető szabadságjogok: élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jog, szólás- és vallásszabadság

- a hatalom a néptől ered (Rousseau) → népfelség elve (a zsarnok király elűzhető)

- Nagy Enciklopédia: összegyűjti a kor tudományos ismereteit

- hatalmi ágak szétválasztása (törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalom)

Ez először Angliában valósult meg a 1689-ben. → alkotmányos királyság

Összefoglalás

I. Évszámok

1492

1498

1519-1522

1517

1541

1590

1568

1776. július 4.

1783

II. Nevek

Kolumbusz Kristóf

Vasco Da Gama

Magellán

Pizzaro

Cortez

XIV. Lajos

Luther Márton

Kálvin János

Károli Gáspár

Pázmány Péter

Galileo Galilei

Kopernikusz

Rousseau

III. Fogalmak

maják, aztékok, inkák

újkori rabszolgaság

világkereskedelem

tőke

kapitalizmus

bank

manufaktúra

korlátlan királyi hatalom

alkotmányos királyság

búcsúcédulák

jezsuita rend

barokk stílus

vizsolyi Biblia

ellenreformáció

eretnekség

felvilágosodás

hatalmi ágak

Nagy Enciklopédia

népfelség elve

Függetlenségi Nyilatkozat

IV. Képek

TK 33, 34, 37, 42, 48, 50, 53 (2X), 55 

V. Céhek és manufaktúrák összehasonlítása

VI. Keresztény vallások összehasonlítása (katolikus, evangélikus, lutheránus)

VII. Középkori gondolkodás és felvilágosodás összehasonlítása

TK. 53. oldal és 54. oldal táblázat

VIII. Fogalmazások:

1.  Földrajzi felfedezések (10 mondat legalább)

2.  Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása

Török támadás Magyarország ellen

I. Nándorfehérvárt elfoglalja a török 1521

• I. Szulejmán szultán hatalmas haddal érkezik

• magyar várkapitány: Oláh Balázs

• magyar vereség

II. Mohácsi csata 1526. augusztus 29.

• magyar sereg 25 ezer fő ↔ török sereg 60 ezer fő

• magyar király: II. Lajos

• török szultán és vezér: I. Szulejmán

• magyar sereg fővezére: Tomori Pál

• erdélyi vajda: Szapolyai János

• hatalmas magyar vereség: meghal Tomori, 5 püspök, 16 zászlósúr

• menekülés közben meghal II. Lajos

III. Kettős királyválasztás

• a magyarok egy része Szapolyai Jánost választotta királynak

• mások Habsburg Ferdinándot

• kitört a háború két király között

• Szapolyai a törökhöz fordul segítségért 

• a szultán legfőbb célja Bécs elfoglalása volt

• 1541-ben elfoglalja Budát csellel, ezután Magyarország három részre szakad 

A mohácsi csata videó megtekinthető itt

Várháborúk kora

I. Három részre szakadt Magyarország 1541 után

1. Magyar Királyság

• központja Pozsony

• Habsburg befolyás

2. Erdélyi Fejedelemség

• központja Gyulafehérvár

• külpolitikájában a töröktől függ

• első fejedelem: János Zsigmond 1570

• évente adót fizetett a szultánnak

3. Hódoltság

• központja Buda

• az Oszmán Birodalom része

II. Török terjeszkedés

• a végvárrendszer átalakul

• vizesárok, kihegyezett cölöpök, tömör falak

• zsákmányszerző portyák, párbajok 

1532 Kőszeg ostroma

• várkapitány: Jurisics Miklós

• a török célja Bécs elfoglalása

• eredmény: döntetlen, Kőszeg a magyaroké marad

1552

Veszprém és Drégely elfoglalása

• Drégelynél Szondi György volt a várkapitány 

• eredmény: török győzelem

Temesvár

• Losonczy István várkapitány

• török győzelem

Szolnoknál egyesül a két török sereg

Eger

• Dobó István várkapitány

• Bornemissza Gergely hadi találmányai sokat segítettek

• magyar győzelem

1566 Szigetvár

• Szulejmán szultán támad újra

• várkapitány Zrínyi Miklós

Várháborúk kora videó itt tekinthető meg

Várháborúk kora videó (2) itt tekinthető meg

Az Erdélyi Fejedelemség megerősödése 

I.        Bocskai István vezette felkelés (1604-1606)

-  előzménye a 15 éves háború a török ellen (1591-1606)

-  kezdeti sikerek után kiderül, hogy a törököt nem tudják legyőzni

-  egyre rosszabb a helyzet Magyarországon a magas adók és a háború miatt

-  protestánsok üldözése

-  a Habsburg uralkodó kincstára kiürül → felségárulási perekkel próbál pénzhez jutni → hamis vádak Bocskai ellen is → felkelés tör ki

-  Bocskai maga mellé állítja a hajdúkat is → sikereket érnek el a Habsburgok ellen

-  Bocskait erdélyi fejedelemmé választják

-  1606 bécsi béke: lezárja a felkelést

-  tartalma:

o rendi jogok betartása

o szabad vallásgyakorlat

- Bocskai a hajdúknak kiváltságokat ad (földet és adómentességet kapnak)

II.      Bethlen Gábor (1613-1629)

-  Erdélyi Fejedelemség aranykora

-  erős gazdaság: jó minőségű aranypénz, iparfejlesztés, fejlett kereskedelem

-  erős hadsereg

-  Habsburg ellenes harcok (30 éves háborúban részt vett) → sikerek → hét vármegyét Erdélyhez csatolnak a Királyi Magyarországból (nikolsburgi béke 1622)

-  rendi jogok és a protestáns vallás védelme

-  oktatás és kultúra fejlesztése, főiskola és könyvtár alapítása

-  központja Gyulafehérvár

Erdélyi Fejedelemségről szóló videók:

1. videó

2. videó

Élet a török hódoltsági Magyarországon

Élet a török hódoltsági Magyarországon

I. A hódoltsági települések helyzete

-  a háború viszontagságai miatt sok település elnéptelenedett

-  okai: rabszolgának vitték őket, lemészárolták, elmenekültek

-  foglyokért váltságdíjat kértek

-  állandó létbizonytalanság

II. Török berendezkedés a hódoltságban

- tartományokra osztották az elfoglalt részt

- élén a pasa állt

- központ: Buda

- török katonák:

o   szpáhik: lovas katona, birtokot kap szolgálatáért

o   janicsár: zsoldos gyalogos katona (gyerekadóból)

- a föld nagy része a szultáné

- szultáni városok: Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös

- defterdár: török adószedő

- kádi: török bíró

III. Szavasmarha-kereskedelem

- mezővárosok és a falvak fő megélhetési forrása volt

- dél-német és észak-itáliai piacokra vitték

- hajdúk kísérték (nem függ a földesúrtól, katonai szolgálat), zsoldot kaptak, portyázás jellemzi harcmodorukat

IV. Városok a török korban

- Magyar Királyság központja Pozsony (itt működött a rendi országgyűlés, ahol az adómegszavazás és a katonaság létszámának megszavazása jogukban állt)

- régi magyar városok hanyatlásnak indultak (Buda, Pest, Esztergom)

- egyes mezővárások pedig fejlődtek (Kecskemét, Debrecen, Tokaj)

- sokszor a keresztény templomokat mecsetté alakították át

- minaretek, fürdők

- kávézás szokása

- a három országrészt összetartotta:

1. kereskedelem

2. vallás

3. művelődés

V.  Debrecen

- kereskedelmi és művelődési központ

- nyomda is működött itt → Méliusz Juhász Péter református pap tevékenysége

- kálvinista Róma”; „Magyarország és Erdély világító lámpása”

- református kollégium

- országos vásárok

Zrínyi Miklós a költő és hadvezér (1620-1664)

I.  Pályafutása

-         a szigetvári hős dédunokája

-         kiváló politikus és hadvezér

-         horvát bán

II. Tervei

-         állandó hadsereg létrehozása volt a célja a török ellen

-         1664 téli hadjárat (eszéki híd felgyújtása)

III. Halála

-         vadászbalesetben halt meg

IV. Vasvári béke 1664 és következményei

-         a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek legyőzik a törököket

-         a vasvári békében mégis „szégyenteljes” békét kötnek a törökkel

-         I. Lipót a Habsburg uralkodó

-         a magyar főurak összeesküvést szőnek Lipót ellen → lelepleződik → kivégzések

-         gályarab protestáns prédikátorok története

Thököly Imre, a kurucok fejedelme

-         az összeesküvés leleplezése után Lipót korlátlan uralmat vezetett be

-         kurucok: a Habsburg uralommal elégedetlen magyarok, akik fegyvert fogtak (végvári vitézek, kisnemesek, protestáns főurak)

-         élükre Thököly Imre állt, akinek Zrínyi Ilona volt a felesége

-         Magyarország négy részre szakad: létrejön a Felső-magyarországi Fejedelemség (1682-1685)

Buda visszavétele és a török kiűzése

I.  Európai összefogás a török ellen

- 1683 Bécset ostromolja a török

- 1684-ben létrejön a Szent Liga: összefogás a török ellen. Tagjai: Habsburg Birodalom, lengyelek, Velence, XI. Ince pápa, Oroszország

II. Buda visszafoglalása – 1686

- Thököly Imre török fogságba kerül

- Zrínyi Ilona Munkács várát védi, de fel kell adni a Habsburgoknak 1688-ban, fogságba kerül, majd török száműzetésben éli le életét

- a Szent Liga vezetésével nemzetközi hadsereg menti fel Budát

- hadvezérek: Lotaringiai Károly és Savoyai Jenő

- 1697. Zenta – végső győzelem

- 1699. Karlóca – béke, vége a török uralomnak

III. Következmények:

    - Habsburgok korlátlan uralmat vezetnek be

   - jobbágyok terhei nőnek (hadsereg ellátása)

    - fegyverváltságot kell fizetni a magyar nemeseknek a visszakapott birtokért

    - elnéptelenedett területek

II. Rákóczi Ferenc és szabadságharca

I. Neveltetése

• apja I. Rákóczi Ferenc 

• anyja Zrínyi Ilona

• nevelőapja Thököly Imre

• nagyapja erdélyi fejedelem volt, II. Rákóczi György

• Munkács feladása után elszakítják édesanyjától → I. Lipót felügyeli

• eleinte távol tartja magát a politikától, de barátja Bercsényi Miklós hatására XIV. Lajossal kerül

 kapcsolatba → bécsújhelyi börtönbe kerül felségárulásért → megszökik és Lengyelországba menekül

II. A szabadságharc 1703-1711

• előzménye a hegyaljai felkelés 1697 -  a Habsburg elnyomás miatt tör ki

• kurucoknak hívták Rákóczi katonáit is, jellemző volt rájuk a portyázás, rajtaütés

• ellenfelüket labancoknak hívták, ők a Habsburgokat támogatták, jobban képzett katonák

• 1705-re elfoglalják az ország nagy részét a kurucok (Bottyán János)

• Rákóczit a sikerek hatására erdélyi fejedelemmé, majd vezérlő fejedelemmé választották

• 1707-ben az ónodi országgyűlésen kimondták Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását 

• 1708 trencséni csatában veszítettek a kurucok → egyre rosszabb a helyet

• 1711 szatmári béke zárta le a háborút (Károlyi Sándor)

• a kurucok letették a fegyvert a majtényi síkon

III. A béke következményei 

• Rákóczi önkéntes száműzetésbe ment, Törökországban, Rodostóban halt meg

• a két fél megegyezett: aki hűségesküt tett, kegyelmet kapott

Összefoglalás

I. Térképek

• Három részre szakadt Magyarország a központokkal TK 68. 

• Várháborúk kora (várak helyei)  TK. 68.

II. Évszámok

1526

1541

1604-1606

1613-1629

1664

1682-1685

1683

1686

1703-1711

III.  Békék

1606 bécsi béke – Bocskai szabadságharcot zárja le

1664 – vasvári béke , a szentgotthárdi csata utáni időszakot zárja le

1699 -  karlócai béke, a török uralom végét jelenti

1711 – szatmári béke , Rákóczi szabadságharcot zárja le

IV.  Fogalmak

hajdúk, felségsértési perek, szultán, szpáhi, janicsár, szabad vallásgyakorlat, magyar rendek, protestáns vallások, pasa, kádi, defterdár, szultáni városok, minaret, református kollégium, korlátlan uralom, Szent Liga, fegyverváltság, hegyaljai felkelés, kurucok, labancok, vezérlő fejedelem, trónfosztás

V. Nevek

Tomori Pál, II. Lajos, I. Ferdinánd, I. Szulejmán,  Szapolyai János, János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, I. Lipót, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Lotaringiai Károly, Savoyai Jenő, I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Károlyi Sándor, Bottyán János, XIV. Lajos

VI. Képek

TK. 64, 68, 69, 76, 78, 79, 83, 84

VII. Fogalmazás:

1.  Várháborúk kora (kiegészítéssel)

2.  Rákóczi szabadságharc okai, eseményei, eredménye és következményei

Mária Terézia uralkodása 1740-1780

I. Hatalomra kerülése

• apja, III. Károly , akinek nem született fiú utódja → 1723-as Pragmatica Sanctio törvény bevezetése (leányágon is örökölhető a trón)

• trónra kerülése után megtámadja II. Frigyes porosz király → osztrák örökösödési háború (1740-1748)

• magyarok segítettek az uralkodónak, cserébe megtarthatják a jogaikat, de nem tartja be

• férje Lotaringiai Ferenc (német-római császár)

II. Erős kezű uralkodó

• rendeletekkel kormányoz (nem kérdezi meg a magyar országgyűlést)

1. Úrbéri rendelet

• szabályozza a robotot és a terheket

• a földesurak nem növelhetik a majorságukat a jobbágyok rovására

2. Oktatásügyi rendelet

• 6-12 éves kor között iskolakötelezettség → nem igazán eredményes

3. Egészségügyi rendelet

• szakképzett orvosok és bábák képzése 

III. Egyéb intézkedései

• Szent Jobb hazahozatala és Szent István-rend megalapítása 

• magyar nemesi testőrség megalapítása

• nagyszombati egyetem (Pázmány Péter) Budára telepítése

IV. Hadik András

• huszárcsíny a hétéves háborúban → 1757-ben megsarcolta Berlint

• Udvari Haditanács elnöke lett

V. Barokk stílus

• jellemző rá a túldíszítettség, mozgalmasság

• Eszterházy család kastélyai  - Fertőd és Kismarton

• gödöllői Grassalkovich kastély

• Joseph Haydn zeneszerző

Élet a 18. századi Magyarországon 

I. Lakosság benépesítése a lakatlan területekre

1. Belső vándorlás

• szlovákok, magyarok

2. Szervezett betelepítés

• szervezetten a király és főurak által

• főleg németek

•  házat, szerszámokat kaptak és adókedvezményt

3. Bevándorlás

románok, szerbek a török területekről

Nőtt a zsidó és cigány lakosság száma is. 

A betelepítések következménye, hogy nőtt a lakosság száma, de vele együtt a nem anyanyelvűek száma is. 

II. Soknemezetiségű ország lett hazánk

• a nemzetiségek legtöbbször egy tömben telepedtek le 

• voltak elszótan élő nemzetiségek is

• legkevertebb terület a Délvidék volt

III. Vallási sokszínűség

• katolikusok, evangélikusok, reformátusok (magyarok, szlovákok, szászok)

• ortodox vallás (szerbek, románok)

• zsidók

III. Barokk stílus a városépítészetben 

• szimmetria és arányosság jellemzi

• szabályos utcák, sugárutak, tágas főterek

• város szélén kaszárnyák 

• Győr, Vác, Eger, Temesvár

Az ipari forradalom

I. Az ipari forradalom kialakulásának feltételei

• Nagy-Britanniában valósul meg először, itt volt a világkereskedelem központja

• megszűnik a jobbágy-földesúri viszony, bárki vásárolhat földet és vállalkozhat

• korai kapitalizmus időszaka

• manufaktúrák, bérmunkások, munkamegosztás, tőke

II. Az ipari forradalom kibontakozása

• növekvő népesség (népességrobbanás)

• a textiliparban kezdődik a változás

• sok új találmány könnyíti meg a munkát

• alapanyag: a gyapjú és a gyapot → posztó és pamut készül belőle

• új gépek segítik a munkát: fonógép, szövőgép

• a gépek hajtóereje: emberi erő, majd vízikerék , legfejlettebb a gőzzel hajtott gép

• 1769 James Watt: gőzgép tökéletesítése (ipari forradalom kezdete)

• manufaktúrákat felváltják a gyárak (tömegtermelés)

III. Az angol minta terjedése

• a 19. század első felében egész Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is megjelennek az ipari forradalom eredményei

• szabadverseny: az állam nem avatkozik bele a gazdaság működésébe

• bankrendszer kiépítése

Közlekedés és a kommunikációs eszközök fejlődése 

I.  Közlekedés

-   gőzgép itt is fontos szerepet játszott

-   1807 gőzhajó – Fulton

-   1814 gőzmozdony (Rocket) – Stephenson → vasúthálózat kiépítése

-   Angliában 1825-ben, Magyarországon 1846-ban

-   gyorsabbá vált a közlekedés

-   nagy tömegű áru szállítását tette lehetővé

II. Változások az iparban

-   vasútépítés → fellendíti a szén- és vasbányászatot

-   vaskohászat

-   gépgyártás

-   nehézipar

III. Hírközlés a 19. században

-  Morse – távíró, morzeábécé

-  gyors üzenetküldés nagy távolságokra

-  a század második felében feltalálják a telefont (Bell)

-  Edison – szénszállas izzólámpa

-  New Yorkban létrehozzák a világ első villanytelepét

-  Edison – fonográf (hangrögzítés és lejátszás)

A városiasodás feltételei és jellemzői az ipari forradalomban 

I.       Mezőgazdaság átalakulása

• vetésforgó : nincs ugar, évente váltották a tavaszi, őszi vetést és a takarmánynövényeket

• trágyázás

• takarmánynövények → istállózó állattartás → a legelők is szántóterületté lettek

• gépesítés (gőzeke, vető- és aratógépek) → parasztok többsége a városba ment munkát keresni → ipari bérmunkás

• az iparvárosok lakosságát is ellátták élelemmel 

II.  Népességrobbanás

• mezőgazdasági fejlődés és higiénia következtében a lakosság ugrásszerűen nőtt 

• Edward Jenner - himlőoltás feltalálója

• Semmelweis Ignác -  fertőtlenítés a kórházakban (anyák megmentője)

III. Városiasodás 

• iparvidékek és a vasúti csomópontok lakossága egyre nagyobb lett

• lebontották a régi középkori városfalakat

• városnegyedek kialakulása (gazdagok - munkások)

• új állami feladatok: ivóvízellátás, csatornahálózat, szennyvízelvezetés, kórházak építése

Társadalmi változások 

I. A népességrobbanás és az iparvidékek kialakulása

• mezőgazdaság fejlődése→szabad munkaerő→ parasztok városokba költöznek → bérmunkás

• munkásnegyedek

• városi lakosság aránya nő (Anglia)

II. Társadalom

• két nagy társadalmi osztály:

1. Tőkések (gyárosok, bankárok, kereskedők)

2. Bérmunkások (napi 14 óra munka)

• tőkés földbirtokosok

• szabad parasztgazdák

• értelmiségiek: szellemi munkát végzők

II. Munkásmozgalmak

•  géprombolások: a munkások elveszítik a munkájukat, ezért szétverik a gépeket, mert őket tartják hibásnak 

• szakszervezetek: szakmánként összefognak érdekeik védelmében

• sztrájkok= munkabeszüntetés, célja jobb munkakörülmények és magasabb fizetés

• általános, titkos választójog  követelése

Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei videó: kattints ide!

(20 perc, a többi már másik téma)

Ipari forradalom PREZI bemutató (részösszefoglalás) megtekinthető itt

A francia forradalom kezdete

I.  A forradalom előzményei
- a franciák támogatták az amerikai függetlenségi háborút
- rossz termés → éhínség
- pazarló királyi udvar → elégedetlenség
- XVI. Lajos összehívja a rendi országgyűlést (Versailles)→ a harmadik rend alkotmányt követel (labdaházi eskü)

Három rend: nemesség, papság, polgárság 

II. A forradalom eseményei

- 1789. július 14. Bastille ostroma (Párizs)

-vidéken is lázadások törnek ki

-nemzetőrség védte a békét

-a királyt Versaillesból Párizsba kényszerítették 

III. Szabadság, egyenlőség, testvériség!

- a nemzetgyűlés megszűnteti 

1. a jobbágyi terheket

2. a rendi kiváltságokat

- elfogadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (a hatalom a néptől származik)

- polgári szabadságjogok gyakorlása (törvény előtti egyenlőség, sajtó- és szólásszabadság)

-1791-től alkotmányos királyság lett Franciaország

-1791-ben a XVI. Lajos megpróbált megszökni, de visszahozták

IV. Háború Franciaország ellen
-1792-ben hadat üzent a Habsburg Birodalom és Poroszország

-francia hadi sikerek

-Lajos titokban levelezik az ellenfelekkel, de lelepleződik → kivégzik (1793-ban) - nyaktiló

- 1792-től az államforma köztársaság lett

A jakobinus diktatúra

I. Köztársaság kikiáltása 1792

• külső támadások fokozódtak Franciaország ellen (bekapcsolódnak a spanyolok is)

• az élelem egyre drágább, egyre nő az elégedetlenség → éhséglázadások

• királypárti lázadások törnek ki az országban → polgárháború 

II. Jakobinusok rémuralma (1793-1794)

•  vezetőjük Robespierre, Marat, Danton

•  leszámoltak az elégedetlenkedőkkel → terror alkalmazása (guillotine)

• általános hadkötelezettség bevezetése →  a hadsereg sikereket ér el a támadókkal szemben

• ármaximálás

• 1794-ben elbuknak

 A francia forradalomról szóló videó kattints ide! 

Napóleon császársága

I. Napóleon hatalomra jutása és intézkedései

- korzikai kisnemes, a forradalom alatt tábornok lett

- sikeres hadjáratok (Itália)

- katonai diktatúra bevezetése

- 1804. császárrá koronázta magát

II. Külpolitikája

-  eleinte békét köt a külföldi uralkodókkal

-  később hódító háborúk
1805. Austerlitz („három császár csatája”)- francia győzelem
1805. Trafalgar (angol ↔francia), tengeri csata (angol győzelem) Nelson admirális

- a győztes csaták után Európa nagy részét befolyása alatt tartja

- az elfoglalt területeken polgári törvénykönyv bevezetése, mégis hódítónak tekintik

- Anglia ellen bevezeti a kontinentális zárlatot (nem szabad kereskedni Angliával)

- hadseregének erőssége a mozgékonyság és a kiváló tüzérség volt

III.  Oroszországi hadjárat (1812-1813)

- közel 600 ezres hadsereggel támad Napóleon

- az oroszok „felperzselt föld” taktikáját választják (Moszkvát is)

- Kutuzov tábornok

- 1812 borogyinói csata

- a hadjárat az első komoly veresége

IV.  Napóleon bukása

- 1813 Lipcse, népek csatája – vereség

- Napóleont Elba szigetére száműzik→visszatér→100 napos uralom

- újabb koalíció a franciák ellen → waterlooi csata 1815 - vereség  

- Szent Ilona szigetére száműzik

Összefoglalás - forradalmak kora

I.                    Évszámok

1789 – francia forradalom kezdete

1792 – köztársaság kikiáltása Franciaországban

1793 – 1794 – jakobinusok rémuralma

1804 – Napóleon császárságának kezdete

1805 – austerlitzi csata; trafalgari csata

1812-1813 – oroszországi hadjárat

1812 - borogyinói csata

1813 – Lipcse, „népek csatája”

1815 – Waterloo, végleges veresége Napóleonnak

1815 – Szent Szövetség megalakulása

II.                  Találmányok

1769 gőzgép tökéletesítése (James Watt)

1807 gőzhajó (Fulton)

1814 gőzmozdony (Stephenson)

1825 első vasútvonal Anglia

1837 távíró (Morse)

1846 első vasútvonal Magyarország

 Bell – telefon

Edison – szénszálas izzólámpa, fonográf, beszélő baba

Edward Jenner – himlőoltás

Semmelweis Ignác – „az anyák megmentője”  

III.                Képek

TK 112, 114, 115, 118, 120, 121, 123, 125, 127

IV.               Fogalmak

szabadverseny, munkamegosztás, gyár, tőke, vetésforgó, új állami feladatok, tőkések, bérmunkások, géprombolások, szakszervezetek, sztrájk, három rend, alkotmány, polgári szabadságjogok, köztársaság, nyaktiló (guillotine), jakobinusok, terror, kontinentális zárlat, felperzselt föld taktikája

V.                 Munkafüzeti feladatok

75/1;  76/3,5; 78/8; 80/12; 84/6,7;  85/10; 88/14,16, 17

VI.               Személyek

Robespierre, Napóleon, XVI. Lajos, Marie Antoinette, XVIII. Lajos, Bourbonok, Kutuzov

VII.             Fogalmazás

1.  Francia forradalom kirobbanásának okai, legfontosabb eseményei (királyság bukása, jakobinus diktatúra, majd bukása)

2. Napóleon felemelkedése és bukása, száműzetése (fontosabb csaták, évszámok, intézkedések)

A reformkor (1830-1848)

"Jelszavaink valának: haza és haladás" (Kölcsey Ferenc)

I. Jelentése, előzményei

• Lengyelországot felosztotta a 18. század végén a porosz, a Habsburg és az orosz uralkodó

• Kelet-Közép Európában a nyugaton végbemenő ipari és társadalmi változások nem igazán jelentek meg, gazdasági és társadalmi elmaradottság jellemzi a térséget

• reformokra (újításokra) van szükség

• Magyarországon a pozsonyi rendi országgyűlésen a nemesség modern gondolkodású képviselői reformjavaslatokat nyújtanak be 

• sokan ellenzik az újításokat (nemesség nagy része, bécsi udvar) - féltik kiváltságaikat

• Metternich kancellár - Habsburg uralkodó legfőbb embere 

• 1831. kolerajárvány - a jobbágyság terhein változtatni kell

II. Rendi országgyűlés - Pozsony

Törvényjavaslatot beszélnek meg, majd küldik a királynak (felirat)

Két nagy részből áll

1. Alsótábla (52 vármegye 2-2 követe + szabad királyi városok követei)

2. Felsőtábla (főnemesek, főpapok) , vezetője a nádor=király helyettese

• feliratot küldenek a királynak, aki vagy elfogadja vagy elutasítja

• csak a király beleegyezésével születhet törvény (szentesítés) 

III. Jobbágykérdés (örökváltság) az országgyűlésen

1. Önkéntes örökváltság (nemes és jobbágy megegyezik)

2. Örökváltság (jobbágyfelszabadítás, az állam kárpótolja a nemeseket)

IV. Közteherviselés az országgyűlésen

• mindenki adózzon, ezzel megszűnne a nemesi adómentesség  

Széchenyi István elméleti és gyakorlati alkotásai

"A legnagyobb magyar"

I. Származása

• arisztokrata család

• apja, Széchényi Ferenc - Magyar Nemzeti Múzeum alapítója

• Nagycenken nevelkedett

• harcolt a napóleoni háborúkban

• európai utazások

• barátja Wesselényi Miklós volt

II. Hitel című könyve 1830

• milyen reformokra van szükség Magyarországon az elmaradottság megszüntetésére 

• fő téma: 

1. Jobbágykérdés - a gazdasági fejlődéshez szükséges (el kell törölni a robotot)

2. Ősiség eltörlése (nemesi birtok nem adható el) - a hitelfelvétel miatt fontos

3. Polgári társadalom megteremtése

4. Iparfejlesztése 

• a reformokat lassan, fokozatosan kell bevezetni az arisztokrácia vezetésével 

III. Gyakorlati újításai 

• balatoni és dunai gőzhajózás 

• óbudai hajógyár

• Duna és Tisza szabályozása (hajózás miatt)

• Lánchíd (közlekedés)

• lóverseny (lótenyésztés)

• nemzeti kaszinó ( magyar főnemesség találkozóhelye, ahol az ország ügyeit vitatták meg)

A magyar nyelv és a nemzeti kultúra ügye

I. Magyar nyelvért folyó harc az országgyűlésen

• az államnyelv a latin volt, a törvények is latinul íródtak

• fontos előrelépés: 1825-ös pozsonyi országgyűlés → Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (későbbi MTA) megalapítására

• 1844-re magyar lett az államnyelv

• az ország nemzetiségeivel ellentétbe kerültek a magyarok

II. Kulturális élet

1. Irodalom, színjátszás

• kulturális központ lett Pest-Buda

• a kor művészeti irányzata a romantika

• híres írók, költők: Jókai Mór, Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc

• 1837-ben felépítik a Pesti Magyar Színházat → 1840-től Nemzeti Színház

2. Építészet

• klasszicista stílus (oszlopsor, kupola, boltívek)

• Pollack Mihály (Nemzeti Múzeum), Hild József (esztergomi bazilika)

Kossuth Lajos programja

I. Politikai útja

• Zemplén megyei kisnemes

• jogi tanulmányokat folytatott

• kijátszotta a cenzúrát ( állami ellenőrzés a nyomtatásba került művek felett), ezért börtönbe került

• engedély nélkül tudósított az országgyűlési és vármegyei ülésekről

• hűtlenségi perrel vádolták Kossuthot, Wesselényit ("az árvízi hajós")

• 3 évig börtönben volt, Deák Ferenc ("a haza bölcse") sokat tett a kiszabadításáért 

• 1840-ben megkapja a Pesti Hírlap főszerkesztői állását (cenzúra figyelte)

II. Kossuth fő programja

• jobbágyfelszabadítás (kötelező örökváltság)

• közteherviselés

• magyar ipar fejlesztése (Védegylet 1844)

• Habsburg Birodalmon belüli független Magyarországot akart

• országgyűlésnek felelős kormányt akart

• reformjait a köznemesség vezetésévela akarta

• Széchenyi István ↔ Kossuth Lajos

A forradalom kezdete

I. Forradalom előzményei:

• párizsi forradalom 1848. február

• Európa több városában forradalmak törnek ki→”népek tavasza”

• Kossuth polgári alkotmányt kér az egész birodalomnak

• március 13-án Bécsben kitör a forradalom

II. A forradalom napja

• 1848. március 15.

• két fontos város van:
  1. Pozsony

• utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban (Kossuth és Batthyány Lajos)

• felirati javaslat, Kossuth küldöttsége Bécsbe megy

   2. Pest

• Pilvax kávéház (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór)→ márciusi ifjak, polgári átalakulást akarnak

• egyetemek

• Landerer nyomda (12 pont és Nemzeti dalt)

• Nemzeti Múzeum

• Pesti városháza

• Helytartótanács (Buda)

• Budai vár (Táncsics Mihály kiszabadítása)

• Nemzeti Színház (Bánk bán opera)

Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány

I. Április törvények 1848.április 11.

• V. Ferdinánd szentesítette

• megteremtette a polgári átalakulást

• megvalósult a jobbágyfelszabadítás (kötelező örökváltság)

• közteherviselés

• eltörölték az ősiség  törvényét

• megszűnt a cenzúra, sajtószabadság lett

• Magyarország a Habsburg Birodalmon belül nagy önállóságot kapott

• Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz (Unió)

• Pesten népképviseleti országgyűlés alakul és neki felelős magyar kormány

• vagyon és származás alapján lehetett szavazni 20 év feletti férfiaknak

II. Batthyány-kormány

• nemzetőrség és honvédség megszervezése

Első felelős magyar minisztérium (népképviseleti országgyűlés)

•  miniszterelnök: Batthyány Lajos

•  miniszterek:

• 1. Kossuth Lajos – pénzügy

• 2. Deák Ferenc – igazságügy

• 3. Széchenyi István – közlekedésügy

• 4. Klauzál Gábor – ipar

• 5. Szemere Bertalan - belügy

• 6. Mészáros Lázár – hadügy

• 7. Eszterházy Pál – király személye körüli

• 8. Eötvös József – oktatásügy

A szabadságharc kezdete

I. Magyarországon élő nemzetiségek

• az áprilisi törvények vonatkoztak a nem magyar anyanyelvűekre is az országban

• lehettek nemzetőrök is

• a horvátok, szerbek, románok, szlovákok viszont nyelvhasználati jogot és területi autonómiát akartak

Autonómia: önkormányzati jog azokon a területeken, ahol egy adott nemzetiség nagyobb számban él.

• a Batthyány-kormány nem adta meg ezeket a követeléseket → felkelések robbantak ki (szerbek, románok)

• csak a Szemere-kormány ad majd ki nemzetiségi törvényt 1849. júliusában és zsidóság egyenjogúságát, de ez már nem lépett életbe 

II. Önvédelmi háború

• az osztrák katonaság leverte a forradalmakat a Habsburg Birodalomban, Magyarországtól is vissza akarták venni a jogok nagy részét

• kihasználták a nemzetiségi ellentéteket is

• Kossuth katonákat toborozott

• honvédség kialakulása

• először a horvátok támadtak → Jellasics horvát bán támadása Magyarország ellen → pákozdi csatában Móga János tábornok legyőzte Jellasicsot 1848. szeptember 29.

• a Bécs melletti csatavesztés után a magyar sereg visszavonult, vezetője akkor már Görgei Artúr lett

• a magyar kormány Debrecenbe menekül

• Erdélyt Bem József szerezte vissza a magyarok számára, itt harcolt Petőfi Sándor is

III. Tavaszi hadjárat 1849 április-május

• a kápolnai csata után az új király, Ferenc József tartományi szintre akarta süllyeszteni hazánkat

• erre volt válasz a tavaszi hadjárat, hatalmas sikerekkel

• Hatvan, Isaszeg, Tápióbicske, Komárom, Buda legfontosabb csatahelyek, ahol győztünk

• 1849. április 14. Függetlenségi Nyilatkozat - Habsburg-ház 2. trónfosztása, Magyarország függetlenségének kikiáltása Debrecenben → Kossuth Lajos kormányzó-elnökké választása, új kormány vezetője: Szemere Bertalan 

• 1849. május 21. Buda visszaszerzése az osztrákoktól

A szabadságharc leverése

I. Vereség és fegyverletétel

• a tavaszi hadjárat sikerei után Ferenc József az orosz cártól, I. Miklóstól kért segítséget

• a cár 200 000 katonát küld a magyarok ellen

• a magyarokat egyetlen nagyhatalom sem támogatta

• a magyar sereg újra egyesíteni akarta a seregeit, de ez most nem sikerült

• Erdélyben a magyar csapatok verséget szenvednek az oroszoktól 

• Temesvárnál 1849. augusztus 9-én vereséget szenvedtünk az osztrákoktól

• 1849. augusztus 11-én Görgei megkapja Kossuthtól a teljhatalmat

• 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyar sereg leteszi a fegyvert 

II. A megtorlás

• Komárom 1849. október 2-ig tartja magát, Klapka György vezetésével

•  megkezdődik Haynau rémuralma

• 1849. október 6-án (a 2. bécsi forradalom után egy évvel) kivégzik a 13 magas rangú katonai vezetőt Aradon (aradi vértanúk), Batthyány Lajost Pesten

• kivégzések, bebörtönzések 

• a közkatonákat, altiszteket besorozzák a császári seregbe

• sokan bujdosnak vagy emigráltak (elhagyják az országot) 

Összefoglalás

I. Évszámok

1825-1827 - pozsonyi országgyűlés (Magyar Tudós Társaság megalapítása)

1830-1848 - reformkor időszaka

1848. március 15. - forradalom kezdete

1848. április 11.  - áprilisi törvények 

1848. szeptember 29. - pákozdi csata (magyar győzelem)

1848. október 30. - schwechati csata (magyar vereség)

1849. február - kápolnai csata (magyar vereség)

1849. május 21. Buda visszafoglalása 

1849. augusztus 9. temesvári csata

1849. augusztus 13. világosi fegyverletétel

1849. október 6. aradi vértanúk kivégzése

II. Térkép

MF 108/10.

III. Képek

TK. 137, 142, 147, 148, 151,154,158, 159

A honlapon Bem József.

IV. Munkafüzeti feladatok

107/9, 105/4

IV. Fogalmak

népek tavasza, "márciusi ifjak", áprilisi törvények, sajtószabadság, honvédség, felelős magyar minisztérium, autonómia, nemzetiségi törvény, tavaszi hadjárat, kormányzó-elnök, Függetlenségi Nyilatkozat , 12 pont, emigrál, aradi vértanúk, cár

V. Nevek

Jókai Mór, Vasvári Pál, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos,  Jellasics, Görgei Artúr, Móga János, Bem József, Julius Haynau, Szemere Bertalan, Ferenc József, I. Miklós

VI. Első magyar független minisztérium tagjai és a minisztériumok

VII. Fogalmazás témák:

1. Széchenyi István elméleti és gyakorlati újításai

2. Kossuth Lajos programja

Magyarország az önkényuralom éveiben

I. Az önkényuralom kezdete

-          tömeges kivégzések vagy börtön (Haynau)

-          katonákat külföldre viszik

-          rendeletekkel kormányoz a király

-          zsandárság, államrendőrség, titkosrendőrség

-          cenzúra visszaállítása

II. Bach rendszer

-          Alexander Bach belügyminiszter irányít

-          5 kerültre osztották Magyarországot, Horvátországot, délvidéket, Erdélyt Bécsből irányították

-          osztrák jogrendszer bevezetése

-          német nyelv kötelezővé vált

-          idegen köztisztviselők (Bach-huszárok)

-          új adók és vámok

-          csak a jobbágyfelszabadítás maradt meg

III. Ellenállási mozgalmak

-          merénylet a császár ellen (Libényi János)

-          passzív ellenállás (Deák Ferenc)

-          emigráció

-          Kossuth külföldi segítséget akart

IV. Ferenc József kísérlete

-          magyar országgyűlés összehívása csökkentett hatáskörrel →nincs megegyezés

Osztrák-magyar kiegyezés 1867

I.    A kiegyezés okai

-          a megszálló hadsereg drága

-          katonai vereségek: Solferino 1859, Königgrätz 1866

-          Bach menesztése, „alkotmányos” kormányzás kudarca

-          Deák és pátja ragaszkodik az 1848-as alapokhoz

II.   Magyarország útja a kiegyezésig

-          az emigráció nem tud segíteni

-          a gazdaság nem fejlődik, mert nincs tőke

-          nekünk is érdekünkké válik a kiegyezés a királlyal

-          Deák Ferenc húsvéti cikke 1865

III.   A kiegyezés lényege

-          dualista állam (kétközpontú): Osztrák-Magyar Monarchia

-          uralkodó közös: Ferenc József

-          közös vámterület

-          magyar kormány vezetője: gróf Andrássy Gyula

-          közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy