A Centrál kávéház

Közzététel dátuma: Jun 09, 2016 11:17:12 PM

A Centrál 1887-ben nyílt meg Erényi Ullmann Lajos házában. Az építészeti terveket Quittner Zsigmond készítette el. Maga a kávéház a ház földszintjén volt és nyolc teremből, két játékszobából, egy kávékonyhából és egy ruhatárból állt. A mennyezet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette.Alapítója Seemann kávés volt, aki veje, Frankl részére rendezte be a kávéházat. A következő tulajdonos, Grüneck Gusztáv 1900-ban vette át a kávéházat, őt pedig veje, Mészáros Győző követte 1905-ben. Ez volt a kávéház virágzó korszaka, a Centrál a századvég és a századelő jelentős szellemi központjának számított. A kávéház az Egyetemi Könyvtárral szemben áll, közel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárhoz, az egyetemhez, a Franklin Társulathoz és az Atheneum Nyomdához. Ilyen környezetben természetesen hamar vált a New-York kávéház mellett a magyar irodalmi élet legjelentősebb helyszínévé. A Centrál kávéházban az első jelentős esemény az volt, amikor Kiss József a Váci utcai Koronából átköltöztette a Kerek Asztalát és a frissen alapított A Hét szerkesztőségét. A cikkek nagy részét itt írták és a frissen elkészült írásokat átküldték az Atheneum nyomdába. A Hét fiatalabb íróinak csoportja alapította meg Nyugatot, mely az új eszméket, új hangot képviselte. A Hétre a főváros összes kávéháza előfizetett.A Centrál szellemi központtá vált, s a Nyugat íróinak törzshelyévé is egyben. A lapnak kétszer is volt itt törzsasztala. Az első 1908-tól, az indulástól, 8 éven keresztül mindennaposak voltak az összejövetelek. A Nyugat írói minden kedden összegyűltek a „Nyugat-zsűr”-re, szerdánként pedig az írónők tartották itt összejöveteleiket. Ezeken az eseményeken rendszeresen vett részt Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Gellért Oszkár és Babits Mihály.A második törzsasztalnál 1920-körül állandó vendég volt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Surányi Miklós, Nagy Lajos, Kárpáti Aurél, Szabó Lőrinc, aki "folyton írt a kávéja mellett", valamint egy ideig József Attila is. Szabó Dezsőnek is, habár mindig lenézte a nyugatosokat, külön asztala volt Táltos néven, az 1920-as években, egészen 1925-ig, amikor a budai Philadelphiába tette át székhelyét.

Megbecsült vendége volt a kávéháznak Karinthy Frigyes, aki miután Budáról Pestre költözött, a Hadik-ból a Centrál-ba tette át székhelyét. 1934-1938 között itt töltötte sok délutánját. Itt észlelte végzetes betegségének első tüneteit, majd műtétje után itt írta az Utazás a koponyám körül első vázlatait. Karinthy asztalánál gyakran megtalálható volt a fiatal Ottlik Géza.

1930 és 1940 között a Centrálban tartották szerdánkénti összejöveteleiket a magyar írónők is, akik 1936-ban alapították meg a Kaffka Margit Társaságot.

Szívesen időztek itt képzőművészek, művészettörténészek, tudósok is, közöttük például: Aba-Novák Vilmos, Domanovszky Sándor, Genthon István, Pátzay Pál, Szőnyi István, Gerevich Tibor, Szekfű Gyula, Trócsányi Zoltán, Gombocz Zoltán, valamint Hóman Bálint.

A második világháború után a kávéházat eszpresszóvá alakították, majd 1949-ben bezárták. Ezután a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat került a helyére, majd a Metro Építő Vállalat kultúrotthona és üzemi étkezdéje működött benne. 1965-től a kávéházat az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette. A berendezések maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, a mellvédeket, oszlopokat, kandelábereket, falikarokat védetté nyilvánították. Márványtábla őrizte a nagy hírű vendégek emlékét. A hetvenes-nyolcvanas évek kedvelt egyetemi találkozó- és szórakozóhelye volt. Sajnos a márványtáblák eltűntek, s már a védett berendezésekről sem lehet tudni. 1993-ban az épületben nyílt meg a Wizard’s játékterem.

Források:

Wikipédia / Centrál kávéház: >>>