A Biblia az európai kultúrát alapvetően meghatározza. Ez a megállapítás ma is igaz, függetlenül attól, hogy a keresztény vallás már nem kötelező világnézet, mint a középkortól kezdve évszázadokon át volt, és elterjedtsége is nagyot esett vissza a 19-20. században. Európa kultúrája azonban a vallás elterjedtségétől, a gyakorló hívők számától függetlenül keresztény: az európai ember gondolkodását meghatározza a keresztény vallás és a keresztény talajon született kultúra. (Gondoljunk arra például, hogy a jóság és az adakozás, vagy a bűnbánat és a bűnbocsánat fogalmai mennyire egymáshoz kötöttek az európai kultúrájú ember számára; és hogy ezek az összefüggések mennyire nem egyértelműek pl. egy távol-keleti vagy egy törzsi vallású afrikai számára.) Ugyanígy meghatározza az európai nyelveket anyanyelvükként beszélő emberek nyelvhasználatát a Biblia szövege: sokszor nem is gondolnánk rá, hogy oly sokszor használt kifejezéseink (mint például a disznók elé a gyöngyöt szállóige) bibliai eredetűek. Ezeket a szállóigéket a vallástalan, sőt a vallást nem is ismerő emberek is használják.
Annak oka, hogy magyarórán a Biblia történeteivel foglalkozunk, részben az, hogy a Biblia szövegének (más könyvekhez képest) jelentős hányada szervesen beépült a magyar nyelvbe szállóigék és állandósult szókapcsolatok (idiómák) formájában. Másfelől a Biblia műveltséganyaggá vált az európai kultúrában. A bibliai történetek egy része (például a vízözön mítosza, Noé bárkájának története, Jézus bevonulása Jeruzsálembe), a történetekben szereplő egyes személyek (pl. Káin és Ábel, Poncius Pilátus), tárgyak (egy tál lencse, Veronika kendője) és fogalmak (tízparancsolat, hegyi beszéd) az általános műveltség részei világnézettől függetlenül - már csak azért is, mert évszázadok műalkotásai idézik meg őket akár mitizáló, akár neomitologikus módszerrel. Harmadrészt a Biblia kifejezésmódja, mint a mitikus szövegeké általában, sok tekintetben hasonló az irodalom kifejezésmódjára: képek és történetek segítségével adja elő igazságait. Negyedrészt pedig - részben az előzőekből fakadóan - számos irodalmi műfajnak és szövegtípusnak a Biblia a forrása, a mintája.
Ez tehát az a négy szempont, amelyből e helyen a Bibliáról szó esik.