A víz mennyiségének és eloszlásának szerepe a természet nyújtotta jóléti szolgáltatásokban

Az ökoszisztéma-szolgáltatások mindazon jótétemények, amelyeket a természet nyújt és a társadalom közvetlen, vagy közvetett módon épít rájuk a megélhetés biztosítása során.

A 90-es évek közepén Robert Costanza és munkatársai összegyűjtötték a természet (vagy valamely aspektusát) értékelő közgazdasági cikkeket és az eredményeket osztályozták biom (ökoszisztéma fajta) és ökológiai-rendszer szolgáltatások szerint. Az eredmények a Nature és az Ecological Economics folyóiratokban jelentek meg. A gondolatmenetünk szempontjából a bemutatott észrevétel érdemel figyelmet: egy ökoszisztémából eredeztethető hasznosítható szolgáltatások pénzben kifejezett nagysága együttmozgást mutat az adott ökoszisztéma elsődleges produkciójával, ami viszont egyenes összefüggést mutat az ökoszisztéma által felhasznált víz mennyiségével. A legnagyobb szárazföldi értékekkel a vizesélőhelyek/mocsarak/ártéri társulások rendelkeztek. 

Az ökológiai-rendszerszolgáltatások értékének és a víz mennyiségének együttmozgásának okára a részletes választ néhány évvel később, a már hivatkozott:  Millennium Ecosystem Assessment kutatási program adta meg. Az idézett kutatás kiterjedt tapasztalati eredmények szintetizálását végezte el és erre alapozva igazolta és mutatta be a kapcsolatot a jólét társadalmi alapjai és az őket fenntartó ökológiai szolgáltatások között.

A gondolatmenetünk szempontjából legfontosabb, hogy a kutatás felhívta a figyelmet:az ökológiai-rendszer szolgáltatások három alap folyamatra épülnek rá:

Tápanyag körforgás - Talaj képződés -  Elsődleges (Biomassza) Produkció.

Mindháromban kiemelkedő szerepe van a víznek, a víz körforgásának. Ugyanis:

A Tápanyag körforgás anyagainak hordozó eleme a víz.

A Biomassza produkció „üzemanyaga” a víz, (+a tápanyag és a napfény).

A talajképződés a biomassza produkció akkumulációja. Tehát a jólétet megalapozó ökológiai szolgáltatások a vízkörforgás kiterjedtségéből és akkumulációjából táplálkozó folyamatok eredménye.

A szárazföldön az árterek erdőiben van lehetőség a legnagyobb biomassza produkcióra, mivel a napfény bősége mellett, legkevésbé itt korlátoz a víz hiánya és az erdő szerkezet biztosítja a talaj akkumulációját. Együtt az alap fenntartó folyamatok magas szintű kiteljesedését biztosítják. Ez az, ami a többi szárazföldi ökológiai rendszerhez képest kiugró potenciál megalapozza és tükröződik a különböző közgazdasági számszerűsítési megközelítés kiugróan magas értékeiben.

A kutatás eredményeiről összefoglaló prezentációk http://www.maweb.org/en/SlidePresentations.aspx. Az ENSZ Ezredvégi Célkitűzések elérésének támogatására kezdeményezett kutatás 2002-2006 között zajlott.