Gyújtás beállítása

Az S51-es széria megszakítós gyújtást (6V-os világítással és töltéssel, később 12V-os változatban), illetve tirisztoros gondozásmentes gyújtást(szintén 6 ill. 12V-os rendszerrel) kapott. Itt nem a gyújtás feszültsége változott, hanem az elektromos rendszeré, ami a fogyasztókat látja el. A gyújtófeszültség nem 6 vagy 12 Volt, hanem sokkal több. A megszakítós már az S50B1 gyújtásán alapul, ahol transzformátoros volt a gyújtás, illetve a tirisztoros is az S50B2-höz vezethető vissza. Mind a két verzió elég jól sikerült konstrukció, mindössze szokás szerint az utángyártott alkatrészek tehetik megbízhatatlanná a megszakítósat, rendesen karbantartva a megszakítót, olajozva a filcet 2-3 ezer km-enként, illetve a pogácsáit tisztán tartva, helyesen beállítva mindkettő rendkívül megbízható a többi szocialista motor megszakítós gyújtásához képest. A tirisztoros nem igényel állítást, kenést, mert nem tartalmaz mozgó/kopó alkatrészt. A tirisztoros gyújtást az S51 Enduro illetve Electronic típusaira szerelték, ezek mellett a KR51/2, SR50C(E), SR80C(E), S51C, S70C "csúcsmodellek" kaptak még ilyen gyújtást, tehát a jobban felszerelt verziók. A hagyományos megszakítós gyújtással szerelték az S51N, B, SR50N, B modelleket. S51 blokkos Simsonhoz egységesen 1,8mm a gyári előírás szerint az előgyújtás, mind a megszakítós, mind a tirisztoros esetében egyaránt. Az S50/turbós gépeknél 1,5mm. Ezen kívül, a megszakítósnál a megszakítóhézagnak 0,4mm-nek kell lennie. Itt kell megjegyeznem, hogy a trafóra írt feszültség lényegtelen, nem az elektromos rendszer feszültségét jelenti, nem is a gyújtófeszültséget, tehát teljesen mindegy, mi van ráírva, csak akkumulátoros gyújtásra vonatkozik, mekkora lehet annak a feszültsége. Az S51-eseket 12V-os feliratú trafóval szerelték, még a 6V-os rendszerrel rendelkező példányokat is, ez a gyári gyújtásoknál nem mérvadó.

A megszakítós alaplap(állórész) a következőképpen néz ki trafós esetén (S51) (köszönet a fotóért Elek Péternek):

1. Gyújtótekercs

2. Töltő- és féklámpa tekercs

3. Világítótekercs

Ennél a típusnál, ellentétben a régi, trafó nélküli S50-es, turbós gépeken használt gyújtásnál, a tekercs csak feszültséget állít elő, ami a gyújtótrafóra kötve a primer és szekunder tekercs segítségével előállítja a szikrát. A régi "gyújtótekercses" megoldásnál a szekunder tekercs is az alaplapon van, a primerrel egy "egységben", és trafó nélkül, itt van kivezetve a gyújtókábel. Ennek a fajtának a tekercs szigetelése szokott problémát okozni, ha megsérül zárlatot okoz, csak cserélni lehet, javítani nem.

Íme egy kép a régi tekercsről, és a régi fajta alaplapról:

Jól látható a gyújtókábel kivezetés a tekercsről, és a vastag szigetelés, mivel a több kV nagyságrendű gyújtófeszültséget megfelelően le kell szigetelni.

Az újabb típusnál külön a trafó és külön a gyújtótekercs is elromolhat. A tekercset újra lehet tekerni, a trafót csak cserével lehet javítani.

A megszakítós gyújtás működése a lényegében következő: A megszakító pogácsáinak eltávolodásakor jön létre a gyújtószikra, tehát amikor megszakít. Ezért szikrázik a megszakító, ami nem gond addig, amíg nem akkora mértékű az áthúzást, hogy beégnek a pogácsák, és nem teszi a dolgát a megszakító. Ezért kell időnként megtisztítani a pogácsákat. A megszakító tartósságának másik tényezője a kenés. Ezt a kenőfilc, illetve kis "kefe" olajozásával érhetjük el, 2-3 ezer km-enként meg kell kissé olajozni őket, hogy a megszakító bütyök ne kopjon el. A kondenzátor hibája, ha folyamatosan, rendesen beállított megszakítóval és előgyújtással is beégnek a pogácsák.

A kondenzátorra is érdemes odafigyelni, nem kell cserélgetni, ha jól működik, lényeges, hogy szorosan illeszkedjen a helyére, ne lötyögjön, ne forogjon el a belseje. Ha cserére szorul, ne a legolcsóbbat vegyük meg, mert csak a baj lesz vele, érdemes német minőségűt, vagy ha akad valahol, gyárit beszerelni. Nagyon sokat elmegy egy jó kondenzátor, ha megfelelően karbantartjuk a gyújtásunkat.

Tehát ha minden alkatrész rendben van, elkezdhetjük a beállítást, ha erre szükség van.

Először is, be kell állítani a megszakító hézagot. Ez 0,4mm gyári előírás szerint. Ezt a következőképpen tehetjük meg:

• 1. Felszerelt állapotban forgatjuk a lendkereket óramutató járásával megegyezően, amíg elkezdenek távolodni a megszakító érintkezői egymástól

  2. Most lassan forgatjuk tovább a lendkereket, amíg szemmel láthatóan eléri a maximális nyitást a megszakító

  3. Ekkor 0,4mm-es hézagmérőt csúsztatunk a pogácsák közé

  4. Amennyiben szoros úgy növelni kell, illetve, ha beesik az érintkezők közé, csökkenteni a hézagot

  5. Ha állítanunk kell a hézagot, azt a megszakítón lévő kis csavar meglazításával, beállítjuk a megfelelő hézagot, majd meghúzzuk a csavart, és újra mérünk, így már 0,4-nek kell lennie

Ha ez megvan, jöhet az előgyújtás beállítása.

Gyári lendkerékkel, és főtengellyel szerelt gépnél általában jó helyen találkozik a motorházon és a lendkeréken lévő jelzés. Ez 1,8mm-el a dugattyú felső holtpontja előtt helyezkedik el 50ccm-es gép esetében. Ezt a következőképpen ellenőrizhetjük. Indikátoróra, vagy tolómérő segítségére lesz szükségünk. A lendkereket forgatjuk, amíg a dugattú eléri a felső holtpontot. Ehhez képest vissza 1,8mm-nél kell találkoznia a jeleknek. Az órával egyértelmű, hogy mennyi a holtponttól vissza 1,8mm. Tolómérővel úgy ellenőrizhetjük, hogy behelyezzük a gyertya nyílásába, kitoljuk, majd elkezdjük forgatni lassan a lendkereket, ügyelve, hogy a tolómérő ne mozduljon el, csupán mutassa, hogy mozog felfelé a dugattyú. Elérjük a felső holtpontot, onnan már nem mozdul feljebb a mérő mutatója. Ezután megnézzük a tolómérőt, még hozzáállítunk 1,8mm-t, és visszatesszük a gyertya helyére, majd addig forgatjuk a lendkereket, amíg nem koppan a tolómérő végében. Itt figyeljünk oda, hogy ne mozdítsa el, éppen csak érintse azt. Ennél a pontnál kell nyitnia a megszakítónak. Ezt úgy ellenőrizhetjük, hogy alufólia darabot, vagy cigaretta papírt rakunk a pogácsák közé, és ezen a ponton éppen ki tudjuk húzni. Persze, ha van aki figyelje, szemmel is észlelhető a nyitás, de ezek csak szükségmegoldások, ha van eszközünk, állítsuk be pontosan! Ehhez multimétert, zümmögőt is használhatunk, ami pontosabb mint a szemünk. Multiméterrel a következő a beállítás menete: Lehúzod a gyújtáskapcsolóról a 2-es saruról az alaplapról jövő barna-fehér vezetéket, és csatlakoztatod az egyik mérőzsinórt. A másikat egy testponthoz kapcsolod. 200 Ohm-os méréshatárba állítod, ha zárva van a megszakító kb. 0 Ohm-ot fog mutatni, ha nyit, akkor kb. 1-et. Egy néhány tizedet fog mutatni, a vezetékek miatt. Nagyon lassan forgassuk a lendkereket mérés közben!

Tehát a lényeg, 1,8mm-el a felső holtpont előtt nyisson a megszakító, így lesz az előgyújtás megfelelő. Így már jól kell működnie a gyújtásnak, ha minden alkatrész jól működik. Ezt stroboszkóppal is ellenőrizhetjük. Az előgyújtást az alaplap elforgatásával állíthatjuk be, hogy 1,8 legyen. Óramutató járásával megegyezően csökkenthető, ellenkezőleg növelhető. Ez egyértelmű, annál előbb gyújt, minél hamarabb (a holtponttól minél előbb) érnek össze az alaplap és a lendkerék jelei.

Előgyújtás növelése:

Előgyújtás csökkentése:

A régi, trafó nélküli "gyújtótekercses" gyújtás esetében is ugyan így lehet beállítani, mindössze ott máshol van az alaplapon a megszakító és a kondenzátor, de ez nem befolyásolja a beállítást.

Nézzük a tirisztoros gyújtást:

1. Gyújtótekercs (gerjesztő tekercs)

2. Töltő- és féklámpa tekercs

3. Világítótekercs

4. Jeladó (impulzustekercs)

A gyári DDR tirisztoros egység a következőképpen néz ki:

Íme a gyári tirisztor, és a hozzá való trafó egymás mellett:

A trafó felirata:

A trafó könnyedén felismerhető, láthatóan rövidebb, mint a megszakítósé, a bilincsből éppen, hogy csak kilóg a helyére szerelve.

A Simson tirisztoros gyújtását beállítani elsőre bonyolultnak tűnhet, de nem az. Stroboszkóppal lehet a legpontosabban belőni, már ha van. Ha nincs, akkor sincs minden veszve, ha gyári főtengelyünk, hengerünk, dugattyúnk, lendkerekünk van (bontatlan blokk), akkor egyszerűen a jelre állítjuk, mint a megszakítósnál hasonló esetben. De jobb ezt is ellenőrizni. Itt is 1,8-as előgyújtást kell állítanunk. A felső holtpontot és onnantól az 1,8mm megtalálását nem részletezném, már korábban leírtam. Le kell szedni a lendkereket, és megkeresni a póluspárt a lendkeréken, ami a jeladó előtt elhaladva impulzust hoz létre.

Azt gondolom, ez jól látható a lendkeréken, de a képen bejelöltem egy piros vonallal.

Ezt jelöljük be a lendkerék külsején.

Ezen kívül, a jeladón (impulzustekercs) is bejelöljük kb. a közepét.

Ezekre azért van szükség, mert mikor a két jel elhalad egymás mellett, akkor keletkezik a gyújtófeszültség. Tehát, ezeknek kell 1,8mm-el a felső holtpont előtt találkozniuk. Ennyi lenne a történet, stroboszkóppal ellenőrizzük le azért, hogy teljesen jól működik e.

A gyújtás elemeinek működését lehet egy egyszerű ellenállásméréssel ellenőrizni, bár pl. gyújtótekercsek esetén, előszeretettel csak melegen jelentkezik a probléma, hidegen megmérve ennek ellenére helyes értéket kaphatunk.

Kezdjük a trafókkal.

Megszakítós gyújtótrafó: Primer (1-es, 15-ös pontok között mérve) kb. 4 Ohm, Szekunder (1-es/15-ös és a gyújtókábel kivezetése között mérve) kb. 9-9,5 kOhm. Ha nagy eltéréseket tapasztalunk, akkor valószínű, hogy a trafó nem tökéletes. Ha picit tér el, az a multiméter pontossága miatt is lehet.

Tirisztoros gyújtótrafó: Primer: 1,5 Ohm körül, Szekunder: kb. 4 kOhm

Gyújtótekercsek:

Megszakítós gyújtótekercs: A tekercs kivezetése és a test között: kb. 0,8 Ohm

Tirisztoros gerjesztőtekercs: kb. 5-600 Ohm

Tirisztoros gyújtás esetén a jeladót is érdemes megmérni: 24-30 Ohm, a féltekercsek így 12-15 Ohm mindkét féltekercsnél, maximum 0,5 Ohm eltérés lehet a két féltekercs értéke között!

A szereléshez és a beállításhoz sok sikert kívánok! :)