Komáromi Gyula ősei és rokonai - Komáromi Kálmán

Komáromi Kálmán (1853-1896) – Gernhardt Katalin (1855–1939)

Nem ismeretes, hogy az apja szakmáját követő, géplakatos foglalkozású Kálmán hol ismerkedett meg a római katolikus Gernhardt Katalinnal, aki egy fennmaradt ajánló levél szerint 1855. október 15-én született a Fejér vármegyei Vértesbogláron. Ilyen dátummal azonban nem szerepel a boglári római katolikus születési anyakönyvben Gernhardt Katalin. Csak egy évvel később található 1856. október 16-i bejegyzéssel Catharina Gernhardt, Georgius Gernhardt házas zsellér, és Terézia Laub gyermekeként. Mivel több Gernhardt család is élt Vértesbogláron, ezért bizonytalannak tűnik ezen a vonalon visszafelé további ősöket keresni.

Kálmán 1883-ban biztosan Piskin dolgozott, és a család is ott élt, mivel Miklós fia ott született. A fennmaradt családi iratok alapján még annyit tudunk, hogy 1886-ban és 1887-ben is Piskiben dolgozott, majd később Aradon, a Fűtőház alkalmazottjaként.

1892 augusztusában, Mária lányuk születésekor Aradon, a Zimándi út 4. szám alatt laktak.

1893. szeptember 24-én Kálmánt betegsége miatt a szolgálatból elbocsájtják, munkaképtelenné vált, orvosi kezelés alatt állt.

A család Aradon, Kálmán apjának egykori házában, a Választó utca 26-ban lakott, amikor 1896. július 24-én Kálmán meghalt.

Özvegy Komáromi Kálmánné négy gyermekével Budapestre költözött. 1898 nyarán a II. kerületben, a Kapás utca 41. sz. házban laktak.

Mivel a néhai apa gyomai születésű volt, ezért a gyomai elöljáróság terjesztette be Komáromi Kálmán haláleset felvételi ívét, s Békés vármegye Árvaszéke Gyulán, 1898. július 23-án megerősítette az anyát a kiskorú Erzsébetre, Miklósra, Kálmánra és Mariskára vonatkozó törvényes gyámi tisztében.

A budapesti életre, a gyerekek felnevelésére vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. Annyi ismeretes, hogy özv. Komárominé 1903 május 1-jétől 1918. augusztus 1-jéig az I. kerületben, a budai várban lévő, Casino utca 2. számú házban volt házmesternő, a tulajdonos, Hofhauser Ödön uradalmi felügyelő, teljes megelégedettségével.

Az államhatárok megváltoztatása után útlevelet kellett kiváltania, hogy 1921-ben, illetve 1922-ben meglátogassa a romániai Arad megyei Soborsinban Erzsébet lányát. Az 1921. évi útlevélben foglalkozásként háztartásbeli, az 1922. éviben mosónő van bejegyezve. Alakját az útlevelek úgy írják, le, hogy alacsony termetű, arca az egyik szerint hosszas, a másik szerint kerek, kék szemű, a haja őszes, illetve ősz, szája, orra rendes, és nincs különös ismertetőjele. Ezekben az években Budapesten lakott.

Gyermekei közül csak Erzsébet és Miklós élt már, amikor 1939. március 16-án, a budafoki Aradi utca 17. számú házában meghalt. Végrendeletében Miklós fiára hagyta a budafoki ingatlant.

Komáromi Kálmán és Gernhardt Katalin gyermekei:

Erzsébet (1883 előtt - 1953 után)

Férjhez ment Erdei Ferenchez – házasságkötésének időpontja nem ismert. Gyermekei is születtek. Anyja útleve szerint az 1920-as években Romániában, az Arad megyei Soborsinban lakott. 1939 őszén, édesanyja hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvében özvegyként szerepel a neve.

1953-ban még élt, amint az Paulik Teréz, Komáromi Miklós Aradon élő unokatestvérének lapjából kiderül.

Miklós (Piski vasúti telep /Hunyad vármegye/ 1883. nov. 15. - Székesfehérvár 1957. okt. 13.)

Ő a családnak Székesfehérvárra költözött ága, róla külön fejezet szól.

Kálmán (Arad? 1884? - Gyula 1916. márc. 5.)

1909 januárjában Budapestről kért illetőségi bizonyítványt az aradi tanácstól. Foglalkozása: asztalos segéd. 1912-ben Budafokon vásárolt ingatlant Löbl Márkusnétól. Valószínűleg ez volt az akkor Budafokhoz tartozó Kelenvölgy területén lévő Aradi utca 17. számú ház. Az asztalos segéd foglalkozású Kálmán 32 éves korában, 1916. március 5-én halt meg tüdővészben a gyulai József Szanatóriumban. A gyulai halotti anyakönyv adatai szerint vallása református volt, és Budapest szerepel lakhelyeként.

Mária (Arad 1892. aug. 22. - 1940 előtt)

Máriának - anyja vallása után - római katolikus keresztelőt tartottak. Az egyházi anyakönyvben az atyja születési helyeként tévesen Arad szerepel.

Anyja halála után az 1940 márciusában kelt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a budafoki kir. járásbíróság özv. Komáromi Kálmánné Gernhardt Katalin budafoki hagyatéki ügyét az ezzel egyesített Komáromi Mária hagyatéki ügyétől elkülöníti. Mária tehát ekkor már nem élt, neve nem is szerepel az öröklésre hivatott gyermekek között.

Vissza a lap tetejére