Sütő Péter 22-23

Vissza az elejére

Vissza az elejére

MEGOLDÁS: A kulcslépés megtalálása egyáltalán nem nehéz feladat, mivel világos mindössze háromféleképpen hozhat létre mattfenyegetést. Ezekből az 1.Fg6 (fenyeget 2.Fi7#) nem okozhat túl nagy fejtörést, mivel többféleképpen is védhető például 1.– Fxf10-zel.

Az 1.Bxf11 (fenyeget g10H#) már érdekesebb, ugyanis a reflexszerű 1.– Hxf11 védelemre (2.g10H+ Kxf10) a 2.Fxf7# pontot tenne a küzdelem végére. Azonban nem kell sötétnek kapkodnia, ugyanis az 1.– dxc6 válasszal kibújhat a fenyegetés alól.

Akkor tehát marad a harmadik, a tökéletesen megtervezett kelepce, ahol sötét király hűséges alattvalói hiába tesznek meg minden tőlük telhetőt uruk védelmében, az ellennek mindenre van egy újabb válasza.

1. 1.Bh9 (fenyeget 2.g10V(B)#)(2.ábra)

2. 1.– Bxh9 2.gxh9V#

3. 1.– Fxf10, Bxf10 2.g10H#

4. 1.– Bg10 2.fxg10H#

5. 1.– He9 2.Fxl6#

6. 1.– Hg6, Hi5 2.Bh6#

7. 1.– Hk5 2.Fxf7#

Ez a feladvány egyértelműen nem a nehézsége, hanem inkább a szépsége miatt lehet méltó a figyelemre. Ugyanis a kulcslépés után kezd igazából kibomlani az állásban rejlő titok, ahogy bimbóból kinyílik a virág, látni engedve a színes szirmokat, úgy tárulnak fel előttünk az újabb és újabb mattmotívumok. Ennek a virágnak hét szirma van. Azaz sötétre – védekezésétől függően – 7 különböző mattkép vár.

Vissza az elejére

Ha első ránézésre térfelet kellene választani, valószínűleg legtöbbünk sötét mellett tenné le a voksát. Hiszen a királyok a b5, c5 gyalogok mellé vannak rögzítve (ráadásul még tempót sem tudnak nyerni, mert 1.Kc4-re Ka4 jön, amire csak 2.Kd6 Kb6 jöhet, míg sötét király lépésére vagy elvész a c gyalog, vagy világos Kc6 bevihetővé tenné a gyalogját), így a királyszárnyi gyalogokban lehet csak bízni.

A királyszárnyat pedig nem kell túl sokáig nézegetnünk ahhoz, hogy lássuk, a gyalogszerkezetek értékelésének általános szempontjait világos minden elemében felrúgja. Dupla gyalogja van, amik nem tudják védeni egymást, sőt az előrenyomulás során is egymást akadályozzák; teljesen szétszakadt a gyaloglánc, így nem képesek egymást védeni; mindössze egy alapgyalogja van, ami az esetleges tempónyerésekhez lenne fontos. Ellenben sötét mintapéldánya az egészséges gyalogszerkezetnek (összekötött gyaloglánc, minden gyalog alapállásban). Tehát az állás általános értékelése nem sok jóval kecsegtet, az egyetlen pozitívum, amibe világossal kapaszkodhatunk az, hogy világos k-gyalogja előtt majdnem szabad az út, „csak” az i gyalogot kellene eltüntetni előle. A kérdés azonban az, hogy ezek a megállapítások tisztek nélküli végjátékokra is érvényesek e.

Az elmélet után nézzük az állást a gyakorlatban. Ha nem akarunk azonnal gyalogot veszíteni, akkor csak a k-gyalog lépései maradnak.

A lendületes 1.k3-ra h6 2.k4 i6 után elfogynak a világos ügyét előrébb vivő lépések és csak a 3.Kc4 Ka4 4.Kd6 Kb6 döntetlen marad, ha nem akarja még el is veszíteni világos a partit.

Talán a lassan járó gyalog tovább ér? 1.k2 h6 2.k3 i6 3.k4 g6 4.hxg6 hxg6 és világos gyalogjai újra mozgásképtelenné váltak.

A k-gyaloggal való indulás esetén tehát elfogynak világos lépései, mivel a többi gyalogja nem jut lépéshez. Azaz lépéstöbblethez kell jutnunk, akár gyalogáldozat útján is, illetve csökkenteni sötét lépéslehetőségeit. 1.h6 gxh6 (1.– g6 2.k3 i5 3.hxi6 ep. hxi6 4.k4 nyer, vagy 1.– i5 2.hxi6 ep. hxi6 3.h5 nyer a lépéskényszer miatt) 2.h5 (az előbbiek szellemében újabb lépéseket veszünk el i6! (2.i5 k3 is ugyanoda vezet) 3.k2! (3.k3? i5 és a túlzott sietség megbosszulja magát) i5 4.k3! (kikényszeríti az áldozatul hagyott gyalog leütését) ixh5 (2. ábra)

(„vajh mivé lett parádés gyalogláncom!” – panaszolhatja el sötét uralkodó kétségbeesve –, „míg induláskor díszsorfalat álltatok, most libasorban fejlődtetek fel.”) Na de lássuk ki ér előbb célba. 5.k4 h4 6.k5 h3 7.k6 h2 8.k7V h1V ez bizony holtverseny, de a kezdeményezés világos kezében marad, mely eldönti a végeredményt. 9.Vd8+ Ka4 10.Va2+! Kb6 (10.– Va3 11.Vxa3 Kxa3 12.b6 és a gyalog megállíthatatlan) 11.Va5+ Kc8 12.Vc7#

Az elméleti fejtegetésben feltett kérdésre úgy tűnik a következő választ kapjuk. Az általános gyaloggyengeségek (szétszakadt gyaloglánc, dupla gyalog), amennyiben tisztek (a király is) nem avatkoznak játékba, nem jutnak szerephez. Ennél a végjátéknál a legfontosabb motívum a lépéskényszer, azaz a szembenálló gyalogok közül kinek fogynak el hamarabb a lépései. Ehhez pedig egy fontos elem, hogy kinek marad tovább alapgyalogja, azaz választási lehetősége arra, hogy egy, vagy két mezőt lépjen. Mint láttuk, ezt a lehetőséget világosnak sikerült tovább megőriznie és ennek segítségével ellenfelét lépéskényszerbe hozva szabadgyalogot képezni, ahol már csak a gyalogok „gyorsaságán” múlik a végeredmény.

A feladvány jó példa arra, hogy az állásértékelés általános szempontjait nem szabad vakon elfogadni, hanem a mindenkori állás sajátosságainak megfelelően át kell értékelni, mert egy-két hatékony lépéssel a legszebb állásszerkezet is összekuszálható.

Debrecen, 2010.03.18. Sütő Péter

Vissza az elejére

A 22. feladvany,_megoldassal doc.-file.ban /Letöltés/

A 23. tanulmany,_megoldassal doc.-file.ban /Letöltés/