131112 Mád túraismertető

A község címere

A község neve-a hagyomány szerint – Árpád vezértől származik,aki az egyik közeli dombról körülnézve így szólt:”Ma ád isten e tájon szerencsét…” Mád a hegyaljai bortermelés egyik fellegvára,évszázadok óta a szőlő és a bor volt a fő megélhetési forrása.Már Anonymus is megemlítette az itteni szőlőtermesztést.

A település és környéke 1541-ig királyi birtok volt,ekkor I.Ferdinánd Seregély Gáspárnak adományozta a tállyai vár tartozékaként.1566-ban a törökök felégették,de hamarosan újratelepült.

A XVII.-ik században már Zemplén vármegye egyik legnépesebb települése volt.1629-ben mezővárosi rangot kapott. 1633-1711 között Rákóczi birtok volt, a későbbiekben több főnemesi családnak volt itt birtoka:Aspremont hercegnek( Rákóczi Júlia férje,a fejedelem császárhű sógora), a Dessewffy az Orczy és a Szirmai családnak.

Elsősorban É felé (Varsó és Szentpétervár)irányuló borkereskedelemet a török elől Magyarországra menekült görög,majd később a Galíciából betelepült zsidó kereskedők bonyolították le.

Hegyalja többségében protestáns társadalma-hiszen ezt kívánta a gazdasági érdek is-vallási türelemmel fogadta a zsidó kereskedőküzleti tevékenységét.A XVIII.százakultak kid második felére Tokaj-Hegyalja jelentősebb bortermelő településein-így Mádon is-nagyobb lélekszámú zsidó közösségek alakultak ki.

A mádi zsidó mondája:”Ott van ,ahol a mádi zsidó”is ekkor született.

Akkor mondják ,ha valaki dolgavégezetlenül tér vissza.Történt ugyanis,hogy a bort szállító mádi kereskedő elaludt a szekéren,és a ló-mivel senki sem irányította-az ismert úton dolgavégezetlenül visszavitte őt a saját házához.

Itt Mádon van Hegyalja legnagyobb,szerencsére ma már rendben tartott zsidó temetője.

A temetőről készült képek