Ifj. Abai Imre apai nagyapja, Abai András, 1857-ben született Alsó-Alapon, és 1911. augusztus 5-én halt meg. Halálakor lakhelye Hercegfalva-Szőlőhegy volt. Gazdasági cselédként dolgozott a ciszterci rend zirci apátságának előszállási uradalmában. Felesége az 1864-ben, Hercegfalva-Nagy-Sismándon született Szöllősi Terézia volt. A római katolikus vallású házaspárnak nyolc gyermeke született: Imre 1884; József 1886; Erzsébet 1888; István 1893; Katalin 1895; Terézia 1897; Mária 1900 és András 1904.
Id. Abai Imre 1884. március 10-én született Hercegfalva-Alsó-Sismándon.
1910. április 10-én kötött házasságot Gelencsér Terézzel, aki Szabadbattyánban született 1889. augusztus 28-án. (Szülei: Gelencsér István és Pék Éva.)
Gyermekeik, Júlia és Imre, 1912-ben illetve 1915-ben születtek. A család ebben az időben Hercegfalván élt. Imre fiúk már Székesfehérváron kezdte elemi iskoláját. Az 1921-ben kiállított értesítőjében az apa foglalkozásaként eredetileg "gazdasági cseléd" volt bejegyezve, ez később "áll. rendőr" megnevezésre lett javítva. A házaspárról készített fénykép idején is már Székesfehérváron laktak, mivel a kép hátoldalán "Abai Imre Sétatér dűlő 6." szöveg olvasható.
A székesfehérvári államrendőrség kerületi főkapitánysága 1922. június 2-án nevezte ki rendőrnek. Hivatali esküjét július 1-jén tette le.
A felvétel az Abai-házaspárról 1931 márciusában, minden bizonnyal a családi ház verandáján készült. Egy 1937. évi irat szerint rendfokozata akkor már m. kir. államrendőrségi főtörzsőrmester volt. Vagyona egy kültelki családi lakház és kettő hold szántó.
A családi ház Székesfehérváron, a Bercsényi utca 13. szám alatt volt.
.
Id. Abai Imre 1962. február 28-án halt meg Székesfehérváron.
Ifj. Abai Imre nővére, Abai Júlia Hercegfalván született 1912. február 4-én. A székesfehérvári Árpádházi Boldog Margit Leánylíceumban érettségizett 1932-ben.
Az 1932 májusában, a líceum udvarán készült osztályképen, a leghátsó sorban balról a negyedik.
A gimnáziumi osztálytablón a legfölső sorban jobbról a negyedik Abai Júlia.
Tanítónői képzettséggel 1937-ben állás nélkül volt. Észak-Erdély visszacsatolását követően a mai Kovászna megyei Gelence falu elemi iskolájába ment tanítani.
Gelencei látkép 1942 júniusában.
Az iskolai tanulóival Gelencén 1942 júniusában.
1944-ben a Fejér megyei Gánton tanítónő.
Később Vajtán kapott tanítói állást. Az 1950-ben felavatott községi népkönyvtár a következő évben az iskolában kapott helyett, és egy 1952-es irat szerint - ebben az időben - ő volt a könyvtár kezelője is. (Forrás: http://old.vmk.hu/Kegli/valogatott.htm = 2021-ben halott link)
A Vajtán tanított nyugdíjba vonulásáig. Ekkor visszaköltözött Székesfehérvárra, szülei Bercsényi utcai házába. 1980. július 10-én halt meg Székesfehérváron.