A vintage lakberendezés nem csupán egy stílusirányzat, hanem egyfajta diplomáciai küldetés:
Kísérlet arra, hogy a múlt század méltóságteljes tárgyait békésen összeszoktassuk a modern korunk olykor kissé személytelen, okosotthonos valóságával. Egy jól megválasztott vintage darab olyan a nappaliban, mint egy sokat látott, kalandos életű nagybácsi a családi ebéden: lehet, hogy vannak rajta karcolások, de mindenki az ő történeteire kíváncsi.
Mi számít valójában vintagenak?
Mielőtt minden padláson talált hokedlit kineveznénk műkincsnek, érdemes tisztázni az évszámokat. A szakértők szerint a vintage nagyjából az 1920-as és 1980-as évek közötti időszak termése. Ami ennél idősebb, az antik – az már nem csak stílusos, de valószínűleg külön nyugdíjat is igényelne.
A vintage lényege az eredetiség. Nem összetévesztendő a "retro"-val, amely gyakran csak mai gyártású, de régi formákat utánzó tárgyakat takar. A vintage darab ott volt a tett helyszínén: látta a holdraszállást, túlélte a trapéznadrágok első korszakát, és valószínűleg még egy-két költözést is, amit egy mai, lapra szerelt bútor már egzisztenciális válságként élne meg.
Miért érdemes behódolni a stílusnak?
Anyagminőség, ami előtt lekapjuk a kalapunkat: Ezek a tárgyak még olyan alapanyagokból készültek, amelyeknek volt súlya és tartása. Egy 1950-es évekbeli tálaló nem akar szétesni, ha túl sok nehéz porcelánt teszünk bele – ő még arra lett tervezve, hogy generációkat szolgáljon ki, nem pedig arra, hogy két szezon után a hulladékudvarban végezze.
Karakter és patina: A vintage bútorokon látszik az idő. Az a kis kopás a fogantyún vagy a selyemfényű lakk finom repedezése nem hiba, hanem nemesi levél. Ez a „patina”, ami jelzi, hogy a tárgynak van múltja, és nem egy steril gyárból gurult ki tegnapelőtt.
A fenntarthatóság legúribb módja: A legzöldebb bútor az, amit nem kell újra legyártani. A vintage választásával tulajdonképpen megmentünk egy értékes darabot az enyészettől, miközben az ökológiai lábnyomunk kisebb marad, mint egy hatvanas évekbeli tűsarkú cipő nyoma a parkettán.
Hogyan vigyünk életet a lakásba?
A vintage lakberendezés aranyszabálya a mértéktartás. Ha mindent telezsúfolunk régi tárgyakkal, az otthonunk könnyen múzeumnak vagy egy különösen hangulatos lomtalanításnak tűnhet. A titok a mixelésben rejlik: egy letisztult, modern kanapé mellé tegyünk be egy ikonikus, hajlított lábú dohányzóasztalt.
Mid-century Modern: Ha szereti a tiszta vonalakat és a fát, keresse az 1950-es és 60-as évek darabjait. Ezek ma is döbbenetesen modernek és funkcionálisak.
Art Deco: Ha a lakásba egy kis Gatsby-féle csillogást csempészne, a 30-as évek geometrikus formái és nemes anyagai (például a diófa vagy a sárgaréz) lesznek a befutók.
képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép
Kényelmes bőr fotel