Hivatkozásokra vezérlő kalauz
Típusok
Webes, általános index:
Google Scholar Citations (saját szerzői profil regisztrálása)
A Web-tárház tudományos információit indexeli és aratja le automatizált eljárással. Sok korlátos hozzáférésű (előfizetéshez illetve jogosultságokhoz kötött) adatbázist és az azokban tárolt teljesszöveges tartalmakat is végigpásztázza (EBSCO, Springer Link, JSTOR, MUSE stb.). Amennyiben a robot talál hivatkozó cikkeket, azokat hozzákapcsolja a forrástételhez. A relevancia-technológával rendezett találati listában megmutatkozik néhány sor a keresett szó szövegkörnyezetéből. Internetes hozzáférést jelez (tartalomszolgáltató, vásárlási lehetőség stb.). Ha ezek az információk arról szólnak, hogy az adott dokumentum megtalálható pl. az EBSCO adatbázisban, akkor a részletesebb hivatkozási adatok megszerzéséhez, vagyis a teljes cikk letöltése érdekében érdemes az egyes jogosult intézmények hálózatáról megismételni a keresést.
Hivatkozásgyűjtő szoftver
Publish&Perish
Személyes bibliográfiakezelők, megosztók
Mendeley és mások, rokonságban a tudományos közösségi fájlmegosztókkal.
Tudományos "FB-ok" - tudományos fájlmegosztók
ResearchGate, AcademiaEdu stb. Személyes regisztráció szükséges.
Digitális dokumentum-tárak hivatkozási index nélkül
Teljes szöveges archívumok, könyvtárak, repozitóriumok
A dokumentumtárolás az elsődleges cél, a forrásművekben lévő bibliográfiát, sem gépi adatelemzéssel is nehezebben azonosítható rejtett hivatkozásokat nem szegmentálják.
Ezek olyan, teljes szövegeket tároló rendszerek, amelyek a hivatkozásokat nem jelölik metaadatokkal, az idéző cikkek, tanulmányok szerzőjét, címét nem regisztrálják rendszerezhető és célzott visszakeresésre alkalmas módon. A teljes szöveg pásztáztatásával, azaz szövegszavas szűréssel viszont rákereshetünk a forrásdokumentum szövegében előforduló névelemwkre, kifejezésre, szavak együttes előfordulására, többek között személynévre (amely viszont egyidejűleg több személyt jelölhet), egy-egy írásmű címére.
Nincs tehát lehetőség a homonímák kiküszöbölésére; a hivatkozott cikkek, tanulmányok szerzőjére, címére sem kereshetünk célirányosan. Ez azért kellemetlen, mert az idézett szerző nevének beírásával például nem kapható meg egy csapásra az idéző művek listája. A találatok közé nagy számban keveredhetnek nem releváns tételek: a "találd meg a szénakazalban a tűt" effektus erőteljesen érvényesül.
Az efféle tárak esetében nagyobb sikerre számíthatnak a ritkább, különlegesebb családnevűek. Az irreleváns tételek száma különféle fortélyok bevetésével csökkenthető:
- a keresési feltételek megadásánál együttesen célszerű lekerestetni a személynév elemeit és a feltehetően hivatkozott mű címének szavait;
- ha a hivatkozott írásmű címe több szóból áll, a keresőfelületen a "pontos kifejezés" (kötött szórend) beállítást adhatjuk meg.
E fortélyok bevetésével természetesen csak írásművenként, külön-külön próbálhatunk szerencsét.
Hivatkozási indexek tudományos indexelő rendszerek
ERIH & Dimension ÚJ ÚJ ÚJ
Web of Science
Scopus
Szakbibliográfiák
Nemzetközi, hazai szakterületi segédforrások, a szakirodalom követését, áttekintését célozzák. Szerzők számára a tudomáson kívüli recenziók felkutatását segíthetik.
Megjegyzés: Önmagában egy szakbibliográfiába, vagy válogatott áttekintő irodalomjegyzékbe való felvétel nem jelent tudományos hivatkozást, nem számítható be a munkásságot / művet idéző adatkörbe! A szakbibliográfia mechanikus számbavétel, célja az összeírás, tájékoztatás, míg a szakmai hivatkozás szoros, a kutatási eredmények alakulására hatást gyakorló tartalmi kapcsolatot jelent két mű között.
Teljesszövegű archívumok
Szabad szöveges keresés - Szabadon elérhető - vagy legalábbis szabadon kereshető
Hungaricana Közgyűjteményi portál
Magyar Elektronikus Könyvtár - monografikus művek teljes szövege
Kereshetők pl. a Magyar Nyelvjárások utóbbi kötetei. Csekély azon szakirodalmi kiadványok száma, amelyek esetleg tartalmazhatnak érdeklődési körünkbe vágó utalásokat a szerzők idézettségére. Hivatkozások kizárólag szövegszavas szűréssel kereshetők ("keresés a teljes szövegben" vagy azon belül az "összetett" léptetőgombnál nyíló űrlappal, szókombinácós keresési lehetőségekkel).
Elektronikus Periodika Archívum (EPA)
Azon folyóiratcikkek elektronikus szövegeiben lehet keresni, amelyeket az adatbázis ténylegesen saját archívumába vont hosszútávú megőrzés és folyamatos szolgáltatás céljából. Az archivált szövegállományt az "A" betű jelzi.
Hivatkozások kizárólag szövegszavas szűréssel kereshetők ("keresés a teljes szövegben" és azon belül az "összetett" léptetőgombnál nyíló felületen, amelyen a szókombinációs keresési feltétel pontosítható).
Az archívumnak nincs saját repertóriuma. A cikkek tételenkénti kereshetősége részben a MATARKA adatbázison keresztül történik.
Kelet-Közép Európa-i szövegforrások (cikkek, e-könyvek), sokféle nyelven. A tartalomjegyzék és az összefoglalók szabad hozzáférésűek, a teljesszöveg-letöltés térítéses. Az archívum teljes tartalmát a Google Scholar is látja.
A CEEOL keresőfelületén szabadszavasan kereshető a cikkek szövege.
Megjegyzés: Nem közöl információt a CEEOL arról, ha szabadon is elérhető cikkről van szó. A teljes taartalom előfizetéssel érhető el.
A Google-könyvkereső végigpásztázza a címoldalakat, a tartalomjegyzékeket, a teljes könyves szövegkorpuszokat. A szerzői jogvédelem alatt álló művekből mutatványoldalak, szövegrészletek mutatkoznak meg, további (kereskedelmi és könyvtári) információkkal a hozzáférésről. A szövegközi hivatkozások, a jegyzetek, a bibliográfiák mozaikosan, szószűréssel nézhetők át.
Idézettségi indexek - főként reáltudományok
Web of Science
Scopus
Szabadon hozzáférhető:
Google Scholar
Semantic Scholar
PubMed
Astrophysics Data System - astronomy and physics
Microsoft Academic Search
The Lens
Semantic Scholar
Citation analysis
Acknowledgment index
Citebase Search
CiteSeerX
Scientific journal
Indian Citation Index
Initiative for Open Citations
Journal Citation Reports
Emerging Sources Citation Index (ESCI)
Serbian Citation Index
Russian Science Citation Index
Chinese Science Citation Database
Korea Citation Index
SciELO
Redalyc
Index Copernicus
PPKE adatbázisai
MERSZ, Arcanum, Szaktárs (Osiris, l'Harmattan, továbbá Kossuth, Gondolat stb.),
JSTOR, CEEOL ...
Lásd >> PPKE Adatbázisok >> https://www.szaktars.hu Shibboleth/eduID-bejelentkezéssel
Gyakori kérdések
A válaszok saját álláspontomat is tartalmazhatják (DA)
Mi a tudományos hivatkozás?
Tudományos művekben történő szövegközi hivatkozások/utalások/idézések
Jegyzetapparátusban megjelenő szövegközi utalások (szó szerinti idézések, parafrazeált utalások, általános utalás a mű egészére)
Műre, gondolatra, tézisre, eredményre stb. hivatkoznak
Tudományos mű hivatkozása egy másik tudományos műre
A pályatársak általi fogadtatás dokumentálása
A mű hatása más eredményekre
A tudományos közlés normáinak megfelelő formában, közlésmóddal jelent meg a közleményt szakember írta a szakmai olvasóközönségnek megjelentette a szakterület megfelelő minőségű orgánumában, azaz egy szakpublikációban.
Ellenőrző kérdés: Wikipedia szócikk tudományos szakmai hivatkozás?
Szerkesztő, fordító, forráskiadó
Szerkesztőként, fordítóként, forráskiadásnál mi számít hivatkozásnak?
a szerkesztő munkáját vagy a fordító munkáját említik (rendszerint recenzióban)
forráskiadásoknál a jegyzetekre hivatkoznak
Recenziók
Akadémiai követelményekben szerepel
A B&T-okban a hivatkozások puszta bibliometriai összesítésénél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakmai bírálatoknak
Mit érdemes felvenni?
Amit igen: A pályatársak által írt, szakmai fórumokon megjelenő ismertetések
Amit nem: Új Könyvpiac, MTI által készített, Kello „recenzió”
MTMT-ben a hivatkozó művek címkézése megkülönbözteti a szorosabb értelemben vett, közvetlen tudományos hivatkozást tartalmazó dokumentumokat a különböző szakmai fogadtatást jelző más műfajoktól (ld. a típus és jelleg szerinti jelöléseket).
Bibliográfiai említás - alsó határok
Ajánlott irodalom; további olvasmányok; szakmai értékelést tartalmazó bibliográfiai áttekintés
Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya; Történettudomány; Művelődéstörténet; Zenetudomány
„teljes értékű hivatkozásnak veendő, ha a kérelmező valamely műve a „felhasznált irodalom”, illetve a „további olvasmányok” típusú jegyzékekben szerepel”
Mit, hogyan kell gyűjteni? - Hamarosan...
Stratégia
A hivatkozásgyűjtési stratégiát meghatározza: hol van a legnagyobb esély az érdemi adatok felkutatására?
Szempontok: Szakterület, a szakterület népessége/nagysága, presztízs, prioritás nemzetközi/regionális/helyi, dokumentumtípus, nyelv, internetes hozzáférhetőség, indexeltség
Dokumentumtípusok: Két kiadványforma és három alapvető dokumentumtípus jellemzi a tudományos írásművek megjelentetését (papír és elektronikus változatban is), ezek a Könyv, Könyvrészlet (fejezet, tanulmány), Folyóiratcikk.
A könyvek dominanciája a bölcsészeti ágazatokban meggyőző, a társadalomtudományok egyes területein szintén jellemző.
Internetes elérés, szabványos, aratható metaadatok, a műben közölt bibliográfia strukturált feldolgozásával, jellemzően a folyóiratcikket érinti, érthető, hogy a cikkek idézettségének felkutatására napjainkban több lehetőség kínálkozik.
Szakbibliográfiába került a cikkem, könyvem...
Bibliográfiai adatbázisok, amelyek a recenziókról, kritikákról, ismertetésekről is szolgáltatnak adatot
Az adott tudományterületre fókuszáló szakbibliográfiák, szakadatbázisok többé-kevésbé regisztrálják a recenziókat is.
Szakterületi bibliográfiák - Főként a recenziók gyűjtéséhez, némelyik nemzetközi a cikkek bibliográfiáját is felveszi, de nem ad saját metrikát.
Mi a repozitórium? Találok-e ezekben hivatkozásokat?
Nyílt hozzáférésű tárolóhelyek, e-print archívumok. A nyílt hozzáférés (Open Access, OA) a tudományos írások digitális közzétételi és terjesztési módja az internet segítségével.
OpenDOAR - Directory of Open Access Repositories
Publications Router (JISC) - melyik kiadó milyen metaadatot tesz elérhetővé az aratórendszerek számára
Többféle digitális gyűjteményhez (archívumhoz), illetve közreadási módhoz kapcsolódhat a hivatkozásgyűjtés kérdése a repozitóriumokhoz és az OA-mozgalomhoz::
(1) referált* tudományos folyóiratok kiadási modellje (pl. a "szerző (szponzor) fizet" üzleti modellben);
(2) intézményi archívumok;
(3) tematikus repozitóriumok.
A digitális archívumok tartalma lehet: publikált folyóiratcikk, különlenyomat (off-print), kéziratos cikkek: kiadásra szánt, továbbfejlesztett vagy kiadatlan tanulmányok, disszertáció, könyv, könyvfejezet, kutatási jelentés, konferenciaanyag, egyéb szürkeirodalom, szoftver stb.
Elsősorban a természettudományos, technikai, orvosi (Science, Technology, Medcine -- STM) területeken alakultak ki ilyen repozitóriumok, de a törekvésre már van példa a társadalomtudományok és bölcsészettudományok ágazatainál is.
Az OpenDOAR a Google-indexekre és -technológiára támaszkodik.
Hivatkozások felderítésére a teljes szövegállomány lekeresésével, általában szószűréssel lehetséges. Egyes archívumok a hivatkozott bibliográfiát külön regisztrálják -- ebben az esetben a hivatkozások követésére is van mód.
Mit nem szükséges feljegyezni:
Szakbibliográfiák
Bibliographie internationale de l'Humanisme et de la Renaissance
Knowledge Organization Literature (ISKO)
MLA International Bibliography
Philosopher's Index
A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája
A magyar ókortudomány bibliográfiája
Szociológiai bibliográfia
BUKSZ: Fontos könyvek jegyzéke
Tartalomjegyzék, átfogó (nemzeti, nemetközi) bibliográfia
Current Content, MATARKA, HUMANUS
Multidiszciplináris, teljes szövegű adatbázisok
EBSCO stb.
Szakterületi teljes szövegű adatbázisban való előfordulás
SzocIndex with Full Text, ATLAS, Philosopher's Index with Full Text stb.
A szürkezóna: Híranyagok, blogok, portálok, tanrendek
Mit mégis?
"Az elmúlt ... évtized legfontosabb írásai„ (cikkben kifejtve)
Szaklexikonok, szakenciklopédiák szócikkeinek irodalomjegyzéke - összevont adatokkal valószínű elegendő utalni, a kézikönyveket természetszerűleg többet idézik, ezek az idézések viszont más jellegűek a szorosabb értelemben vett, - kifejtő tudományos közlemény - hivatkozik másik, hasonló - eredeti kutatási eredményt kifejtően - közlő műre.
Tankönyvek (egyetemi)
Összefoglalók, amelyek csak irodalomjegyzéket közölnek és nem alkalmaznak szövegközi hivatkozásokat
Nevesebb szakmai társaságok, kiadók összefoglaló kézikönyvei, például Oxford Companions és hasonló sorozatok
Felhasznált irodalom, ajánlott olvasmányok - (ezekből lesznek az ún. alapművek). Nem „klasszikus” hivatkozások, külön típus: bibliográfiai említés.
Javasolható: erősen válogatva, csak a jelentősebbek.
Metaadat metakeresője (aratórenszer)
Dimensions - analitikus tudományos metaadat-aggregáló és repozitóriumi rendszer - sok OA (Open Access - nyílt hozzáférésű) cikk, altmetriai mutatók (letöltések, idézettség stb.). A Dimensions program nyitóoldala. Digital Science projekt része.
Crossref - https://search.crossref.org/
Metaada-szolgáltató és arató, doi-kiosztó és nyilvántartó. Tudományos kiadókra támaszkodik, adathalmazok azonosítását és keresését is kezeli.