(Dudás Anikó, PPKE BTK)

A tudományos tevékenység szakmai fogadtatásának bibliográfiai bemutatása a szöveghelyek jelölésével

A. Egy műre vonatkozóan

1. Recenziók

Szakmai tudományos szempontokat szakmai fórumon érvényesítő, a szaktudomány művelői által írt értékelő, elemző dolgozatok: a mű szakmai fogadtatására utaló írásművek.

A nemzetközi gyakorlatban a művekről szóló bírálatokat nem tekintik hivatkozásoknak.

Nem tartoznak ide:

• a pusztán terjesztési, kereskedelmi, reklámcélú ismertetők (könyvpiaci vagy magazin jellegű kiadványok, internetes naplók stb.);

• saját művet bemutató interjú;

• gyűjteményes kötet szerkesztőjének összefoglalója, az egyes tanulmányokra is kitérő ismertetője, sem a szerkesztőnél, sem az egyes tanulmányok szerzőinek jegyzékein.

2. Utalások (hivatkozások)

Szövegközi utalás, hivatkozás

Jegyzetapparátusban megjelenő szövegközi utalások (szó szerinti idézések, parafrazeált utalások, általános utalás a mű egészére).

Ugyanabban a hivatkozó műben a szövegközi és más módon kapott utalások forrásait rendszerint a mű végén irodalomjegyzékben összefoglaló bibliográfiában is felsorolják. Ez a bibliográfiai szerepeltetés nem jelent egy újabb hivatkozást, hiszen az irodalomjegyzék csak más módon jelzi a szövegtestben előforduló hivatkozásokat, utalásokat.

(Lásd hozzá alább a Példák 2. pontját.)

Megkülönböztetnek függő és független hivatkozást. A függő hivatkozás az önhivatkozás, a társszerzős művek esetében pedig a társszerző utalása a társszerzővel közösen írt munkára.

Nem tartoznak ide:

• a függő hivatkozások;

• forráskiadásoknál, fordításoknál: ha a forrásszöveg szerzőjének gondolataira utalnak, az nem jelent hivatkozást a forráskiadás készítőjére nézve (a forráskiadó számára hivatkozás történik, amennyiben a forrást kiadó által írt jegyzetanyagra, kommentárra, tanulmányra van utalás);

• a kötet szerkesztőjénél a kötet más szerzők által írt részeire történő utalások.

3. Bibliográfiai utalás

Csak bibliográfiai adattal említik a művet. Egyes ágazatokban: ajánlott olvasmányjegyzékben, például egy jelentős kézikönyvben kiemelt irodalomként, csak bibliográfiai adattal szerepeltetett mű.

Nem tartoznak ide:

• a rendszeres bibliográfiák, tartalomszolgáltatások, katalógusok, indexelő és aggregáló szolgáltatások bejegyzései

• a szakterületi bibliográfiák (egyszeri vagy későbbi folytatásokkal, kiegészítésekkel megjelenők)

• minden, a bibliográfiai számbavétel céljával készült, címfelsoroló összesítés

• a folyóiratok új kiadványokat figyelő, címeket felsoroló rovatai

• egyéb összegző, felsorolásszerű, tájékoztató jellegű jegyzékek.

A hasonló nyilvántartások nem az adott tudományos mű pályatársak általi fogadtatását jelzik. E források készítését más szempontok vezérlik: regisztratívan, a rendszeres (vagy időközi) számbavétel céljával készülnek és a szaktájékoztatás, a könyvtári, bibliográfiai, indexelő/referáló szakma hatáskörébe tartoznak.

Példa:

Monográfiák

Recenziók:

Utalások:

Bibliográfiai utalás:

B. Munkásságra vonatkozóan

4. Általános, összefoglaló utalás: külön művek kiemelése nélkül, munkásságra utalóan.

"... szerző is foglalkozik a témával így és így" típusú említések.

5. Általános, összefoglaló, hosszabb értékelés külön művek kiemelésével vagy anélkül, átfogóan tárgyalva, munkásságra vonatkozóan. (Az egyes művek cím szerinti említései ekkor természetesen nem duplázódnak a művenkénti utalásoknál.)

Lexikon szócikke a kutatóról; a tudós tevékenységéhez kötődő irányzat, iskola értékelése.

A tagolási séma a saját mű (idézett mű, hivatkozott mű) – más mű (időző mű, hivatkozó mű) elvet érvényesíti: annak bemutatására törekszik, hogy a szerző egy-egy saját művére hány más mű hivatkozott. Az egyes hivatkozó művek adatsorán belül jelölhetők a szövegközi említések helyei vagy az utalások jellege. A tételek így egy műre vonatkozóan szemléltetik azt, hogy egy műre hány különböző mű hol és hányszor utal a szövegen belül, vagy milyen jellegű utalást tesz.

A tudománymetriai számításoknál az elv érvényesülése azt is jelenti, hogy ha a szerző egy saját művét egy másik mű lépten nyomon idézi, az csak egy hivatkozásnak számít, viszont ha egy más által írt mű a szerző több munkáját is említi, az a szerző minden munkájának esetében egy-egy hivatkozásnak számít.

Informatikai megközelítésű ontológia:

CiTO, the Citation Typing Ontology

Peroni, S., Shotton, D. (2012). FaBiO and CiTO: ontologies for describing bibliographic resources and citations. In Journal of Web Semantics, 17: 33-43. https://doi.org/10.1016/j.websem.2012.08.001.

Open Access at: http://speroni.web.cs.unibo.it/publications/peroni-2012-fabio-cito-ontologies.pdf

Létrehozás: 2010. január 15.