(Dudás Anikó, PPKE BTK)
A. Egy műre vonatkozóan
1. Recenziók
Szakmai tudományos szempontokat szakmai fórumon érvényesítő, a szaktudomány művelői által írt értékelő, elemző dolgozatok: a mű szakmai fogadtatására utaló írásművek.
A nemzetközi gyakorlatban a művekről szóló bírálatokat nem tekintik hivatkozásoknak.
Nem tartoznak ide:
a pusztán terjesztési, kereskedelmi, reklámcélú ismertetők (könyvpiaci vagy magazin jellegű kiadványok, internetes naplók stb.);
saját művet bemutató interjú;
gyűjteményes kötet szerkesztőjének összefoglalója, az egyes tanulmányokra is kitérő ismertetője, sem a szerkesztőnél, sem az egyes tanulmányok szerzőinek jegyzékein.
2. Utalások (hivatkozások)
Szövegközi utalás, hivatkozás
Jegyzetapparátusban megjelenő szövegközi utalások (szó szerinti idézések, parafrazeált utalások, általános utalás a mű egészére).
Ugyanabban a hivatkozó műben a szövegközi és más módon kapott utalások forrásait rendszerint a mű végén irodalomjegyzékben összefoglaló bibliográfiában is felsorolják. Ez a bibliográfiai szerepeltetés nem jelent egy újabb hivatkozást, hiszen az irodalomjegyzék csak más módon jelzi a szövegtestben előforduló hivatkozásokat, utalásokat.
(Lásd hozzá alább a Példák 2. pontját.)
Megkülönböztetnek függő és független hivatkozást. A függő hivatkozás az önhivatkozás, a társszerzős művek esetében pedig a társszerző utalása a társszerzővel közösen írt munkára.
Nem tartoznak ide:
a függő hivatkozások;
forráskiadásoknál, fordításoknál: ha a forrásszöveg szerzőjének gondolataira utalnak, az nem jelent hivatkozást a forráskiadás készítőjére nézve (a forráskiadó számára hivatkozás történik, amennyiben a forrást kiadó által írt jegyzetanyagra, kommentárra, tanulmányra van utalás);
a kötet szerkesztőjénél a kötet más szerzők által írt részeire történő utalások.
3. Bibliográfiai utalás
Csak bibliográfiai adattal említik a művet. Egyes ágazatokban: ajánlott olvasmányjegyzékben, például egy jelentős kézikönyvben kiemelt irodalomként, csak bibliográfiai adattal szerepeltetett mű.
Nem tartoznak ide:
a rendszeres bibliográfiák, tartalomszolgáltatások, katalógusok, indexelő és aggregáló szolgáltatások bejegyzései
a szakterületi bibliográfiák (egyszeri vagy későbbi folytatásokkal, kiegészítésekkel megjelenők)
minden, a bibliográfiai számbavétel céljával készült, címfelsoroló összesítés
a folyóiratok új kiadványokat figyelő, címeket felsoroló rovatai
egyéb összegző, felsorolásszerű, tájékoztató jellegű jegyzékek.
A hasonló nyilvántartások nem az adott tudományos mű pályatársak általi fogadtatását jelzik. E források készítését más szempontok vezérlik: regisztratívan, a rendszeres (vagy időközi) számbavétel céljával készülnek és a szaktájékoztatás, a könyvtári, bibliográfiai, indexelő/referáló szakma hatáskörébe tartoznak.
Példa:
Monográfiák
Recenziók:
Utalások:
Bibliográfiai utalás:
B. Munkásságra vonatkozóan
4. Általános, összefoglaló utalás: külön művek kiemelése nélkül, munkásságra utalóan.
"... szerző is foglalkozik a témával így és így" típusú említések.
5. Általános, összefoglaló, hosszabb értékelés külön művek kiemelésével vagy anélkül, átfogóan tárgyalva, munkásságra vonatkozóan. (Az egyes művek cím szerinti említései ekkor természetesen nem duplázódnak a művenkénti utalásoknál.)
Lexikon szócikke a kutatóról; a tudós tevékenységéhez kötődő irányzat, iskola értékelése.
A tagolási séma a saját mű (idézett mű, hivatkozott mű) – más mű (időző mű, hivatkozó mű) elvet érvényesíti: annak bemutatására törekszik, hogy a szerző egy-egy saját művére hány más mű hivatkozott. Az egyes hivatkozó művek adatsorán belül jelölhetők a szövegközi említések helyei vagy az utalások jellege. A tételek így egy műre vonatkozóan szemléltetik azt, hogy egy műre hány különböző mű hol és hányszor utal a szövegen belül, vagy milyen jellegű utalást tesz.
A tudománymetriai számításoknál az elv érvényesülése azt is jelenti, hogy ha a szerző egy saját művét egy másik mű lépten nyomon idézi, az csak egy hivatkozásnak számít, viszont ha egy más által írt mű a szerző több munkáját is említi, az a szerző minden munkájának esetében egy-egy hivatkozásnak számít.
Informatikai megközelítésű ontológia:
CiTO, the Citation Typing Ontology
Peroni, S., Shotton, D. (2012). FaBiO and CiTO: ontologies for describing bibliographic resources and citations. In Journal of Web Semantics, 17: 33-43. https://doi.org/10.1016/j.websem.2012.08.001.
Open Access at: http://speroni.web.cs.unibo.it/publications/peroni-2012-fabio-cito-ontologies.pdf
Létrehozás: 2010. január 15.