A vörösfenyő törzsének alsó szakasza "kard alakú", ezt a feldolgozásnál figyelembe kell venni. Az ággöcsök viszonylag finomak, kicsik, viszont gyakran fordul elő csavart növekedés. A nem őshonos termőhelyeken termesztett vörösfenyő-ültetvények széles évgyűrűjű, durva szövetűek.
A faanyag tartós viszonylag kevés a károsítója, a fatestben gyakran előfordul "belső szijács" (holdgyűrű), "gyantatáska" és ritkábban gyűrűs repedés.
A gyantajáratokkal átszőtt, vöröses fája nagyon tartós és szilárd, ezért ez a legértékesebb fenyőfa. Nagy gyantatartalmának köszönhetően az időjárás viszontagságait jól tűri, emellett rugalmas, szívós, könnyen hasítható.
Vörösfenyő parketta