Határtalanul!

HAT-KP-1-2024/1-000061 

1. nap

Korán indultunk az iskola elől Erdélybe. Az út kicsit hosszú volt, de hamar eltelt és az első megálló egy Mol benzinkút volt, ahol lehetett vásárolni és megmozgatni a végtagjainkat. Utána tovább mentünk és megálltunk a Vajdahunyadi várnál, ahol csináltunk egy osztályképet és kaptunk háromnegyed órát, hogy körbe nézhessünk a várban és utána a parkolóban volt a gyülekező és mentünk tovább. A második megálló Gyulafehérvár volt. Gyulafehérváron megnéztük a székesegyházat, ami nagyon szép volt és ott is csináltunk egy pár fényképet. A székesegyházban megkoszorúztuk Hunyadi János szarkofágját. A harmadik megálló Segesvár volt. Segesváron megnéztünk egy óratornyot és sétálhattunk egy kicsit. Mi egy édességboltba is bementünk. Utána már fáradtak voltunk és mentünk tovább a szállásra.

A szálláson egy bácsi meg egy néni fogadott minket, akik nagyon kedvesek voltak. Bepakoltuk a bőröndöket a saját szobánkba és utána kaptunk vacsorát, ami nagyon finom volt. Utána egy kicsit beszélgetünk a nappaliban és mindenki elment lefeküdni.

2. nap

A második napon először meglátogattuk a helyi Elekes Vencel Általános Iskolát. Ebben az iskolában nagyon kedvesek voltak a diákok. Kiderült, hogy még latinul is tanulnak. A hetedik évfolyammal egy barátságos focimérkőzést játszottunk az iskola műfüves focipályáján. Nagyon tettszett a mérkőzés és mindenki szurkolt mindenkinek. Közben, aki nem focizott, azok ismerkedtek a helyi tanulókkal és egy csomó barátot szereztek.

Az iskola után buszba szálltunk és Csicsajhoz vettük az irányt! Amikor odaértünk, egy kedves túravezető várt minket. Amikor felértünk egy lélegzetelállító látvány fogadott minket. Volt egy kitisztított kisebb tisztás, egy faház, két kisebb tó, egyszerűen gyönyörű volt. A faház teraszán voltak padok, ahol leülhettünk a hosszú túra után. Kaptunk meleg gyógynövény teát és friss kürtöskalácsot. Miután megettük az édességeket, megkérdezték, hogy ki szeretne vagy tud feljebb menni. A csapat nagy része tovább jött és megindultunk felfelé medvelesre. Az út nagyon fárasztó volt, de kétszer, háromszor megálltunk pihenni. Amikor a tetejére értünk a dombnak egy káprázatos kilátás tárult elénk. A nagy kőről, amin álltunk, egyszerűen pazar kilátás nyílt a tájra. Az egyik idegenvezető bácsi azt kezdte el mesélni, hogy körülbelül egy jó 5 méterre tőlünk lévő szikláig jött föl a medve az előző csapatnál. Miután gyönyörködtünk a tájban, elindultunk lefelé. Akkor viszont nagyon, de nagyon kellett figyelni nehogy megcsússzunk, mert nagyon nedves volt a talaj. Amikor visszaértünk a kisebb tisztásra, akkor már égett a tábortűz. A többiek, akik ott maradtak, már ott sütögettek. Kaptunk még házi sajtot és kolbászt is kóstolónak. Ezután indultunk vissza a szállásra.

3. nap

Az erdélyi osztálykirándulás egyik legemlékezetesebb napja számomra a korondi látogatás volt. Először a Zetelakai víztározónál leszálltunk a buszról egy kis időre és átsétáltunk az egyik részéről a másikra, ahol már várt ránk a busz. Nagyon szép volt a táj.

Következő állomásunk a lekvárkóstoló volt, ahol különféle finomságokat kóstolhattunk, például lekvárokat, szörpöket és zakuszkát. Én lekvárt is vettem, annyira ízlett.

Székelyudvarhelyen az emlékezés parkjában megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. Ezután egy cukrászdában sütizhettünk, ahol két évfolyamtársunk szülinapját is megünnepeltük.

Szejkefürdőn megnéztük a mini Erdélyparkot. Itt volt egy kis játék, hogy meg kell keresni azoknak a helyeknek az épületét, ahol már jártunk. Ezután átsétáltunk Orbán Balázs sírjához, amit megkoszorúztunk.

Ezután Korondra utaztunk.  Egy korongozó műhelyben mi is kipróbálhattuk az agyagozást, ami nagyon tetszett. Aki éppen nem korongozott, festhette a már elkészült vázákat, tálakat. Az elkészült munkákat haza is hozhattuk magunkkal. Később helyi sajtokat is kóstoltunk, és annyira finomak voltak, hogy én is vásároltam belőlük. Nagyon érdekes volt a taplászműhely is, ahol egy bácsi és egy néni mesélt nekünk a taplógombáról, és különleges, ebből készült tárgyakat is láttunk. A nap végén a sófeldolgozóba látogattunk el, ahol egy bácsi mindenkit viccesen szólított meg, például így: „Petikeee, Katikaaa!”. Ez a nap rengeteg élményt adott, és biztosan sokáig emlékezni fogok rá.

4. nap

Ezen a napon először a Súgó barlangba látogattunk el ahova egy hosszú meredek út vezetett fel. Ahogy beléptünk a barlangba, rögtön éreztük a hűvös levegőt és a különleges hangulatot. Az idegenvezető mesélt a barlang kialakulásáról, majd elindultunk felfedezni a járatokat. Sok szép cseppkövet láttunk, különféle formákban és méretekben. Amikor beljebb mentünk, megálltunk egy tágasabb helyen, ahol még nagyon sok érdekes történetet mesélt a vezető. Később a vezető megkért minket, hogy kapcsoljuk le a fejlámpáinkat, hogy kipróbálhassuk, milyen érzés teljes sötétségben lenni. Egészen különleges élmény volt. Semmit sem láttunk, még a saját kezünket sem. Az egész túra alatt rengeteget tanultunk, sok szépet láttunk, és közben jókat nevettünk az osztállyal. Ezután elmentünk a Gyilkos-tóhoz. A tó nagyon szép és különleges volt, a vízből kiálló fatömbök érdekesek voltak. A vezetőnk elmesélte, hogy ezek a fák a tó keletkezésekor kerültek a víz alá, amikor egy földcsuszamlás következtében a patak elzáródott, és elárasztotta az erdőt. Ezek után sétáltunk egyet a vásársoron, ahol sok szép ajándéktárgyat láttunk. A kürtöskalács sem maradhatott el, amit frissen és finoman ettünk meg a tóparton. Ezek után elmentünk a Békás szoroshoz. Amint odaértünk, elkapott minket az eső, de szerencsére mindenkinek volt esőkabátja és az eső nem tartott sokáig. Aztán elmentünk egy nagyon szép függőhídhoz, ami egy folyó felett ívelt át. Mindenki nagyon várta, hogy átkelhessünk rajta. Átmentünk a hídon keresztül a túloldalra, utána pedig rengeteg fényképet készítettünk. A tanárok megengedték, hogy lejjebb menjünk a sziklákhoz, kövekhez. Miközben képeket készítettünk, az egyik évfolyamtársunk beejtette a telefonját a folyóba, ahová azonnal benyúlt érte, de elsőre nem találta, majd utána szerencsére meglett és ki tudta szedni. Ezután a kaland után visszamentünk az úthoz és végig sétáltunk egy kacskaringós, magas sziklás, patak mellett. Ezután visszaértünk a buszhoz, és el is indultunk hazafelé.

5. nap

Korán keltünk mivel Brassóba mentünk, ami nagyon messze volt. A reggeli finom volt, mint minden nap. A buszon szinte mindenki aludt. Amikor odaértünk Brassóba, megnéztük a Fekete templomot, ami elvileg a hamu miatt fekete. Utána elmentünk a libegőhez, ami nem működött, ezért csalódtam. Aztán felszálltunk a buszra és megálltunk Sepsiszentgyörgyön, ahol bementünk egy székely múzeumba, ami jó volt, mert tele volt interaktív játékokkal. Végül elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk Csíksomlyón, ahol megnéztük a Kegytemplomot. Utoljára pedig megálltunk Madéfalván, ahol megkoszorúztuk a Madéfalvi veszedelem emlékére állított emlékművet. Amikor hazaértünk, lepakoltunk és vacsoráztunk, ami nagyon finom volt. Vacsora után lepihentünk, játszottunk,  lezuhanyoztunk és végül lefeküdtünk.

6. Nap - Hazautazás

Az utolsó napon korán kellett kelni. Az első 2-3 órát mindenki átaludta.

Reggel kaptunk finom reggelit, 2 szendvicset és teát az útra. Hazafele megálltunk még Kolozsváron, ahol megtekintettük Hunyadi Mátyás szobrát és szülőházát. Kolozsváron még láttunk egy fesztivált is miközben mentünk Hunyadi szülőházához. Minden nagyon szép volt. Azután megálltunk még a határ előtt ebédelni. Raguleves, rántotthús és sültkrumplit kaptunk ebédre. Nem sokkal később át is mentünk a határon. Magyarországon megálltunk egy benzinkútnál, ahol lehetett vásárolni.  Sok zenét hallgattunk a hazafele úton.

Hosszú volt az út, de elütöttük az időt. Amikor haza értünk, már mindenkit nagyon vártak a szülei.

Határtalanul! Barangoló az előkészítő órán:

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 8. osztály; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Történelem nagyjai - életük

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; történelem; Geopolitikai ismeretek

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 8. osztály; Földrajz; Természeti értékek

HAT-KP-1-2024/1-000062 

Május 20-án a Határtlanul! Program keretében iskolánk hetedik évfolyamának diákjai erdélyi kirándulásra indultak. Utunk első állomása a Vajdahunyadi vár volt. Miután megnéztük a várat, Gyulafehérvárra indultunk. Gyulafehérváron megkoszorúztuk a Hunyadiak síremlékét. A harmadik állomásunk Segesvár volt. Itt a városban tettünk egy sétát. Sok helyen az utcákon az árusoknál drakulás dolgokat lehetett vásárolni. Az első nap végén megérkeztünk a szálláshelyünkre, Gyergyóújfaluba. Itt finom vacsorával fogadtak minket.

A második napon az Elekes Vencel Általánis Iskola igazgatója és tanulói fogadtak minket. Az iskola bemutatását követően fociztunk a helyi hetedikes tanulókkal. Ezután utaztunk a Csicsaj dűlóbe, ami Natura 2000 természetvédelmi terület. A busztól egy rövid túra után megérkeztünk egy faházhoz, ahol kürtőskaláccsal vártak bennünket. Miután megpihentünk, felsétáltunk a hegytetőre, ahonnan gyönyörű volt a kilátás. Visszaérve a faházhoz szalonnasütés volt a program.

A harmadik napon Korondra utaztunk. Itt egy kedves néni fogadott bennünket, aki a helyi sajtokat mutatta be. Ezt követően megismerkedtünk a taplász mesterséggel. Egy idős bácsi és néni mutatta be, hogyan készülnek a taplógombából különböző termékek. Ezek után fazekas kézműves foglalkozásunk volt, vázákat festettünk és készítettünk is agyagból. A településen sok székelykaput is láttunk. A helyi idegenvezető mesélt a székelykapuk történetéről. Korond után Szejkefürdőre utaztunk. A mini Erdély Parkban megnéztük Erdély összes várának lekicsinyített mását. Ezután felsétáltunk Orbán Balázs sírhelyéhez, amit megkoszorúztunk.

A negyedik napon is sokat sétáltunk. A Súgó-barlanghoz vezető út nagyon szép tájon vitt minket. A barlangba is bementünk. Az idegenvezető itt elmesélte, hogy mitől súgó a Súgóbarlang. Azt is megtudtuk tőle, hogy ez egy cseppkőbarlang. Ezt követően buszoztunk a Gyilkos-tóhoz. A Gyilkos-tó kialakulásához egy legendát is hallhattunk. A túránk a Békás-szoroshoz szintén gyönyörű volt a sziklafalak között, bár egy rövid nagy zápor elért minket. Volt szerencsénk egy függőhídon is átkelni, ide nem mindenkinek volt bátorsága jönni. A nap lezártával visszaérkeztünk a szálláshelyre.

Az ötödik napon egy hosszú buszutat követően megérkeztünk Brassóba. Körbe jártuk a Fekete templomot. Sajnos nem tudtunk libegőzni a Brassó felirathoz, mert éppen felújítják. Brassó után Sepsiszentgyörgyön álltunk meg, mentünk be a Székely Nemzeti Múzeumba. Ez egy interaktív múzeum, amely a székelyek történetét mutatja be.  A Mohos-tőzeglápnál a felejthetetlen humorú túravezető vitt minket körbe. A túra elején csak annyit mondott viccesen, hogy ő megy elöl, mert a medve hátulról támad. Ezt követően Csíksomlyón álltunk meg a Mária- kegytemplomnál. Nem sokat időztünk itt, máris indultunk Mádéfalvára, ahol a madéfalvi veszedelem emlékművet koszorúztuk meg.

Az utolsó napon hazafele jövet Kolozsváron álltunk meg. Itt megtekintettük Mátyás király lovas szobrát, szülőházát. A legutolsó állomásunk Királyhágó volt. Nem sokkal a magyar határ előtt még egy ebédre is megálltunk. Este 9-re értünk haza, fáradtan, de nagyon sok szép élménnyel emlékkel telve.

Határtalanul! Barangoló az előkészítő órán:

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 8. osztály; Vizuális kultúra; Kézművesség

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; Földrajz; Földrajzi emlékhelyek

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 6. osztály; történelem; Történelem nagyjai - életük

HAT-KP-1-2023/1-000324

1.nap

Elsőnek Gyulafehérváron voltunk megnézni a Szent Mihály székesegyházat és benne Hunyadi János szarkofágját, nagyon szép, érdekes és jó volt. A vajdahunyadi várnál is megálltunk. Megnéztük a várat. Nagyon nagy és szép volt. Nagyon hosszú út volt. De sikerült túlélnünk. A szállás Gyergyószárhegyen nagyon szép, rendezett, tiszta és meleg volt. Az étel finom volt nagyon.

2. nap

Korán keltünk majd Gyergyóújfaluba mentünk egy iskolába, ahol az igazgató elmesélte az iskola történetét. Aztán Korond volt a következő “megálló”. Itt láthattuk hogyan dolgozzák fel a sót, majd a feldolgozó mellett ott volt egy bolt ahol fürdősót, sószappant és még sok hasonló árut árultak. A következő “megálló” Szovátán a Medve-tó volt, ami mellett még elég sok tó volt, mint például a Vörös-tó, a Piroska-tó és még egy óriási sóképződmény  is.   

3.nap

A korai reggeli után elindultunk Korondra.

Fenyőerdőben megnéztük a havas tájat és pár ember hógolyózott is. Korondon Zoli bácsi elvezetett egy taplászműhelybe, ahol egy idős pár bemutatta a foglalkozást nekünk, utána a székelykapukról mesélt nekünk. Korondon meglátogattuk Laci bácsi műhelyét, ahol korongoztunk is. Egy hosszabb út után megérkeztünk a Szejkefürdőn található Mini Erdély Parkba. Felsétáltunk Orbán Balázs síremlékéhez, majd elmentünk Székelyudvarhelyre az Alexandra cukrászdába és ettünk finomakat. Zetelakán kóstoltunk lekvárokat és szörpöket és végül a víztározónál sétáltunk. János bácsival este néztük a Real Madrid - Man city mérkőzést.

4.nap

Nagyon jó volt az 5 órai kelés. A reggeli nagyon finom volt. Mi lekváros kenyeret ettünk. Először megnéztük a buszból a Gyergyói-medencét. Ezután megnéztük a Súgó-barlangot. A táj havas volt. A barlang nagyon szép volt, de csúszott az út. Az idegenvezető nagyon kedves volt. Az egyik osztálytársunk megsérült a kezén. A barlang után a Gyilkos-tó felé vettük az irányt. Itt sokat mesélt a bácsi a tó keletkezéséről. Kaptunk fél óra szabadidőt. Ezután elindultunk a Békás-szoros irányába. Itt nagyon szépek voltak a magas sziklák. Itt át kellett mennünk egy függőhídon. Ez volt a negyedik nap. Nagyon tetszett nekünk.  

5. nap

Korán kellett kelni, a szállástól Brassóig 160 km-t utaztunk. Sepsiszentgyörgyön felvettük Bogi néni nevű idegenvezetőnket. A belvárosban sétáltunk és felmentünk a libegővel a Cenk hegyre a „Brasso” felirat mellé. Megnéztük Románia legnagyobb templomát - a Fekete templomot. 

A Szent Anna tó mellé mentünk, meglátogatni a Mohos Tőzeglápot.

Aztán megálltunk Csíksomlyón megnéztük a kegytemplomot.

Mádéfalván megtekintettük a veszedelem emlékművet. Későn értünk vissza a szállásra vacsorázni. Már készültünk a másnapi hazaútra. 

6. nap

Az utolsó nap is keveset tudtunk aludni mert aznap volt a hazaút. Megálltunk Kolozsváron és megnéztük a Szent Mihály templomot és Mátyás király szobrát és szülőházát. Volt lehetőségünk fagyizni, és az ottani szép kocsikat megnézni. Újra buszra szálltunk, és elmentünk a Királyhágóig, ahol bementünk egy boltba. Meg tudtuk csodálni az ottani tájat. Hazafele párnacsatáztunk a lányok ellen. János bácsival néztünk a Real-Barca meccset. 10-kor hazaértünk, és kiosztották a megrendelt élelmiszereket és egyebeket.

HAT-KP-1-2023/1-001687

1. nap:

Április 16-án hajnalban indultunk! A hosszú út és a határátlépés után az első látnivaló Déva vára volt. Aztán elértünk Vajdahunyad várához, ahol alaposan körbe néztünk, megnéztük milyen belülről a vár. Nagyon szép volt illetve érdekes kiállításokat is láthattunk. Ezután a gyulafehérvári székeshegyházhoz mentünk. Nagyon szép volt ez is. Majd megérkeztünk a szállásra azaz Gyergyószárhegyre ahol vacsorával zártuk a napot illetve megtudtuk a következő napi programot. A szálláson 3 fős szobák voltak, amik nagyon kényelmesek voltak!

2. nap:

Szováta:  Medve tó: Ha fentről nézzük a tavat akkor medve alakja van, innen is kapta a nevét. Több kis tó veszi körül, a Piroska, Zöld, Vörös és a Kígyó tó. 2 kisebb sóhegy is látható a tó környékén. A nagy tóban lehet fürdeni, de néhány kisebb tóba nem lehet bemenni, ugyanis életveszélyes. Az  idegenvezetőnk rengeteg érdekes dolgot mesélt nekünk.

Korondi sófeldolgozó: Egy sóvágóval ismerkedtünk meg, aki a sótömbökkel dolgozik, és ő elmondta nekünk hogy mit mindent lehet csinálni a sóból és mire jó. Pl. lehet csinálni belőle sólámpát, sófürdőt, sópárnát és minden egyéb dolgot. Azt is megtudtuk, hogy ha vágják a sótömböt akkor az a por ami felszáll, jó asztmára. Utána lehetet vásárolni dolgokat, amiket ott készíttetek.

Parajdi sóbánya: busszal mentünk le egy alagútba, amikor leszálltunk még egy darabig lépcsőkön mentünk lefelé. Lent a bányában árusok és játékok is voltak, sőt, egy kápolna is.

3 . nap :Voltunk a gyergyóújfalui iskolában, ahol meséltek az iskoláról, a diákokról, az oktatásról, és arról, hogy Erdélyben több magyar iskola is van.

Korondon még nevezetes a korongozás, a taplászat, és a sajttermelés. A korongozás mind közül kiemelkedik és szerintem sokunknak nagyon jó élmény volt. A taplász érdekességeket mesélt a szakmáról és mi is láthattuk, hogyan dolgozzák fel. Székelyudvarhelyen az Emlékezés Parkjában voltunk a belvárosban. Aztán egy nagyon szép és nyugodt cukrászdában is ettünk. Szejkefürdőn voltunk a Mini Erdély parkban, ahol nagyon kidolgozott és szép makettek is voltak a jelentősebb erdélyi épületekkel. Itt játszottunk is: meg kellett keresni minden nevezetességet, ahol addig jártunk. Aztán a gyönyörű székelykapukon keresztül vezető úton Orbán Balázs síremlékénél is megemlékeztünk.

4. Nap 1. program:Súgó-barlang. Nagy nehezen felkeltünk, elmentünk enni,  utána felszálltunk a buszra. Útközben felvettük az idegenvezetőnket, aki nagyon szépen beszélt, jó volt hallgatni. A barlanghoz vezető út nagyon meredek volt és csúszós, mert előtte való nap esett a hó. Többször meg is csúszunk. Felmentünk a hegyre és bementünk a barlangba, ahol meleg volt és szűk járatok voltak és csúszós volt. Egyszer le kellett kapcsolni a fejlámpákat, csöndben maradni pár percig.  Meg kellet nézni, milyen sötét van. Ez kicsit ijesztő, de érdekes tapasztalat volt. Utána ki mentünk a barlangból és lementük, lefelé még csúszósabb volt .

2.program:  Gyilkos- tó. Oda értünk a tóhoz és az idegen vezető elmesélte a tó történetét. Utána volt egy kis szabad időnk, volt sok árus, a kilátás gyönyörű volt. Többen is megkóstoltuk a lángost és a kürtős kalácsot, isteni volt mindegyik!

3.program: Békás-szoros. Mentünk egy darabig a szorosban, majd  egy ösvénynél elmentünk egy függő hídhoz és átsétáltunk rajta, a látvány gyönyörű volt: alattunk  sebes sodrású patak, körülöttünk a sziklák, hegyek. Végig sétáltunk a szorosban az úton, ami gyönyörű volt.

Utolsó programként elmentünk a Kauflandba.

5.nap

Brassó: gyönyörű színes házak, nagyon klassz város, hangulatos! Felvonóval mentünk fel a Brassó felirathoz, több, mint 900 méter magasra. Nagy élmény volt, főleg a tériszonyosoknak!  (Turistákkal közösen  fotózkodtunk, nagyokat nevettünk).

Mohos-Tőzegláp: 17 m mély krátertó, húsevő növények. Az egész nagyon látványos! Itt is volt még hó!

Csíksomlyón a kegytemplomot néztük meg, nagyan díszes volt minden és szép. Megérintettük mi is a kisdedet, hogy szerencsénk legyen.

Madéfalvai emlékműnél is megálltunk, megemlékeztünk a itteni veszedelemről.

6. nap:  Kolozsváron megnéztük Mátyás király szülőházát, és a Mátyás szobrot a főtéren. Itt már nagyon kellemes volt az idő, jól esett kicsit sétálni, napozni. Nagyon szép a főtér!  Utána elmentünk a Királyhágóhoz pihenni, fényképezkedni. Innen már csak haza jöttünk, még hosszabb volt talán az út, mint odafelé. Majdnem mindenki elaludt.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget mentünk, de nagyon sok mindent láttunk, jól elfáradtunk, de megérte!

Nemzeti Összetartozás Napi kvíz:

Határtalanul! Barangoló az előkészítő órán:

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; történelem; Geopolitikai ismeretek 

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; történelem; Kiemelkedő történelmi események 

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 8. osztály; Földrajz; Természeti értékek 

Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; történelem; Történelem nagyjai - életük 

Határtalanul! 2022

HAT-KP-1-2022/1-001462 

Erdélyben jártunk

A nyertes Határtalanul pályázatnak köszönhetően tavasszal eljutottunk Erdélybe. Izgatottan vártuk az utazást, amíg ki nem derült, hogy hajnali ½ 3-kor lesz a találkozó. Szerencsére senki sem aludt el, így teljes létszámmal indultunk a hosszú útra. Tanáraink azt várták, hogy hamar elcsöndesülünk, de tévedtek.

Nagyon jó volt, hogy minden helyszínen valamelyikünk mesélt a tudni- és látnivalókról, sokkal jobban megmaradtak így az emlékek. Na meg persze rengeteg fényképet csináltunk mindenhol.

Az első megálló Vajdahunyad volt, ahol meglepődtünk, hogy milyen lenyűgöző a vár. Sajnos kevés időnk jutott a körbejárására, de így is nagy élmény volt. Ezután Gyulafehérvárra, majd Segesvárra mentünk, ahol a legjobban a színes házikók és a girbe-gurba macskaköves utcák tetszettek.

A szállásunk nagyon klassz volt, külön helyen voltak a fiúk és a lányok. Minden napra igazán finomakat főztek és sütöttek nekünk, szerencsére a süteményekből másnapra is mindig csomagoltak az útra. Mindenki nagyon kedves volt velünk.

Az első megpróbáltatás a Súgó-barlanghoz vezető erdei meredek út volt, de megérte felmenni. Sohasem tapasztaltunk még ilyen sötétséget és csendet, mint a barlangban, ahol a cseppkövek is gyönyörűek voltak. Szerencsére egyetlen denevér sem kapaszkodott bele a hajunkba, pedig sokan tartottak tőle.

A Békás-szorosnál az tetszett, hogy lenyűgözően magas hegyek közt vezetett az út oda, ahol a hegymászók szoktak gyakorlásként mászni. A patakhoz vezető út olyan volt, mintha egy erdei titkos út lenne. Néha kicsit csúszós volt és keskeny, de megérte. A függőhídon való átkelés egy kicsit ijesztő volt, de utána szívesen mászkáltunk a köveken és leültünk csodálni a vízesést. Minden olyan békés és nyugodt volt, a víz is kristálytiszta.

A Gyilkos-tónál meglepődtünk a vízben fekvő és kiálló farönkökön. De az idegenvezető elmondta a kapcsolódó legendát, ami nagyon tetszett nekünk. Ott úgy éreztük, hogy akár igaz is lehetne a történet. Sok bazáros volt körülötte, többen már itt elköltötték a pénzük nagy részét.

Korondon a korongozást mindenki kipróbálta és haza is hozhattuk a műveinket. Mindenki könyékig agyagos lett, de megérte. A parajdi sóbányában egy föld alatti világ tárult elénk, meglepően tiszta volt a levegő. Kár, hogy a kötélpályára nem maradt időnk.

A Mohos-tőzegláp kialakulásának története nagyon érdekes volt, furcsa volt elképzelni, hogy tulajdonképpen egy vulkán kráterében vagyunk éppen. Nagyon kísérteties volt a táj és ha leléptünk a pallókról, akkor besüppedt a lábunk a talajba.

A legtöbbünknek valószínűleg a Hét létra tetszett a legjobban, ez volt a legnagyobb kihívás is. Az odafelé vezető erdei út is lenyűgöző volt, de amikor megláttuk, hogy hova kell felmászni, nyeltünk egy nagyot. Jó, hogy belefért a programunkba, mert bár a létra nedves és csúszós volt, szuper volt a 15 méteres létrán a vízesés mellett mászni egyre magasabbra. Amikor felértünk, azt gondoltuk, hogy vége a nehézségeknek, de a lefelé vezető út sem volt egyszerű. Többen meg is csúsztak, fogadásokat kötöttünk, hogy ki fog először elesni.

A sok program és látnivaló mellett az volt a legjobb, hogy volt időnk egymással és a tanárainkkal beszélgetni, egy kicsit a másik oldalunkról is megismerni egymást. Bármikor szívesen visszamennénk.

Határtalanul! 2022

HAT-KP-1-2022/1-000695 

Élménybeszámoló Erdélyről

1. nap: Nagyon korán indultunk az iskolától. Az út alatt sokat nevettünk, és beszélgettünk. Megnéztük Déva várát. Második hely Vajdahunyad volt, ahol bementünk a várba, ahol kaptunk fél óra szabadidőt kaptunk. Amikor bementünk a várba nekem feltűnt egy nagyon szép ajtó, amin rajta volt, hogy “börtön”. De nem tudtuk mi lehet bent és én nagy bátran besétáltam oda, ami nem biztos, hogy a legjobb ötlet volt. Olyat sikítottam, hogy a lányok majdnem megsüketültek. De nem baj mentünk tovább az emeleti helyiségbe, ahol minden is volt. A vár nézegetés után elindultunk Gyulafehérvárra, ami egész szép volt. Megkoszorúztuk a Hunyadi János szarkofágját. Utána átmentünk Segesvárra egy városnézésre, és megkoszorúztuk a Petőfi emlékművet. A nap végét egy fagyival zártuk, majd elindultunk Gyergyóújfaluba a szállásainkra. A nap pillanata az volt, hogy Zsuzsa nénivel szelfizhettünk.

.

2. nap: Korondon indítottunk. Első megállóknál megnéztük, hogyan dolgozzák fel a parajdi sót, ahol volt lehetőség vásárolni is. Utána elindultunk egy taplász mesterséggel foglalkozó családhoz, ahol megmutatták, hogy kezelik a taplógombákat. A taplász után meghallgatunk egy előadást a székelykapukról. Útközben néhányan vettek kürtőskalácsot, ami úgy volt megoldva, hogy ki volt téve egy kis asztalka szerű dologra a kürtőskalács, és a postaládába be kellet dobni 10 lejet. Utánna elmentünk egy fazekashoz, ahol mindenki csinálhatott magának kis tálat, vázát vagy akármit, amit haza is hoztunk. Azután elindultunk Szejkefürdőre, ahol megkoszorúztuk Orbán Balázs síremlékét, és elmentünk a Mini Erdély Parkba, ahol az osztály kapott egy kis szabadidőt, hogy lefotózzon legalább 5 helyszínt, ahol jártunk vagy ahová fogunk menni. Amint ezt megettük elindultunk körbenézni egy csoporttal. Találtunk egy nagyon jó kis játszóteret is , ahol egy jót szórakoztunk. Én és egy két lány beült egy ilyen forgós hinta szerűségbe, ahol nagyon elszédültünk. De nem baj, utánna a fiúk találtak egy helyet, ahol nézhettük egy kis mesét. (értett viselkedés😂). A park után elindultunk Székelyudvarhelyre, ahol megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc szobrát és fagyiztunk egyet. Utánna elindultunk lekvárokat kóstolni, amik egészen jók voltak kivéve a fenyős… Haza fele pedig átsétáltunk a zetelaki víztározónál. A nap pillanata az volt, hogy este egy jót tudtunk beszélgetni a lányokkal.

3. nap:  Ellátogattunk az Elekes Vencel Általános iskolába, ahol körbe bevezettek minket az iskolában, és meséltek róla. Az iskola nézés után egy barátságos focimeccsen vettünk részt. Sajnos 3:4-re kikaptunk, de nem vette el a kedvünket a naptól. Utána Parajdon megnéztük a sóbányát, majd Szovátán sétáltuk körbe a Medve tavat. Délután Csicsajba látogattuk el, ahol egy nagy túrát tettünk a Gyergyói hegységben.  Volt egy kis erdei kunyhó, ahol pihenhettünk egyet mielőtt felmásztunk egy medve barlanghoz. Meghallgatunk egy kis előadást az ottani vadászatokról, Erdély történetéről, és a hely varázsáról. Miután ettünk egy kis kürtőskalácsot és ittunk egy kis teát elindultunk a medve barlanghoz, ami elég magasan volt. De megérte felmenni oda mert a kilátás gyönyörű volt. A hangulat nagyon jó volt szokásosan. A nap végét pedig a jól megszokott sétával zártuk. Mielőtt a szállásokra értünk volna elmehettünk boltba. A nap pillanata az volt amikor a fiúkkal sütögethettünk.

4. nap: A napot a Súgó barlang meglátogatásával kezdtük, ami eléggé magasan volt, de sikerült mindenkinek felmennie. A barlang csodálatos volt belülről csak nagyon csúszós utak voltak. Volt egy kis alagút, ahol át kellet mászni, és direkt szóltak, hogy vigyázzunk mert elég fájdalmas, ha lefejeljük. De természetesen én lefejeltem, de túléltem. A barlang után elmentünk a Gyilkos tóhoz, ahol meg hallgattuk a tó történetét és legendáját. Kaptunk egy fél óra szabadidőt. Természetesen a kürtőskalács nem maradhatott ki, így kb mindenki vett egyet,  ami nagyon finom volt😂😍. Miután végeztünk a tónál elindultunk a Békás szoroshoz. A látvány az egyszerűen leírhatatlanul szép volt. Több magas hegyek között sétálni nem csak nagyon szép, de kicsit ijesztő is volt. Az út mentén sétálva minden autónak integettük, a legtöbb sofőr általában visszaintegetett nekünk. A séta után átmentünk egy kis függőhídon, ahonnan el lehetett menni egy 50-60 méter mély függőhídhoz is, de néhányan lent maradtak. A nap végét egy jó kis beszélgetéssel zártuk. A nap pillanata a szabadidő volt a Gyilkos tónál.

5. nap: Elmentünk a Hétlétrához, amihez egy elég hosszú túra út volt. Nem mindenki ment fel, de a hallottak alapján nagyon szép volt a kilátás, és maga a táj. A nap nem maradt hat el egy kis szivatás nélkül, ezért szerkesztettem egy csodálatos fáramászós képet, ami nem is lett olyan rossz.  A Hétlétra túra után Brassóban sétáltunk. Elmentünk a Mohos tőzegláphoz, amit sajnos nem tudtunk körbe járni egy anya medve miatt. A nap fénypontja az volt, amikor elkezdett esni az eső,  és persze ki hagyta a szálláson az esőkabátját?😊🙂 Ki más, mint én? Szóval szépen megáztam az esőben, de nem nagyon zavart. A látványért megérte. Lesétáltunk a tóhoz is. Csíkszeredán és Csíksomlyón megnéztük a templomokat. A templom után az utunk Madéfalvára vezetett, ahol megkoszorúztuk a veszedelem emlékművet. A nap pillanata az volt, amikor eláztam. Nem volt olyan vicces akkor, de bele gondolva utólag jót nevettem rajta😂

6. nap: A hatodik napon indultunk el haza. De megálltunk útközben Marosvásárhelyen és Kolozsváron. Marosvásárhelyen megnéztünk egy templomot, ami egész szép volt. Kolozsváron elmentünk Mátyás király szülőházához, kaphattunk egy kis szabadidőt, hogy kicsit körbe nézzünk a téren. De nem mindig lehet mindenki pontos😂.  A lányokkal elmentünk fagyit/kávét venni és nem néztük az időt és egy icipicit elkéstünk… de nem baj, ment minden tovább szokásosan. Az utazás haza fele jól telt. Este 8 felé értünk vissza Pécsváradra, ahol szakadt az eső. 

Határtalanul! 2020

HAT-20-01-0925 

Mindenkinek tetszett szinte minden, de persze mint mindenkinél, nálunk is megvannak a szerintünk legszebb helyek, legjobb programok.

Elsőként Segesvárt emelném ki. Segesvár egy gyönyörű város. Habár kellett valamennyit lépcsőzni, amit nem szeretünk annyira, a város szépsége elterelte erről a figyelmünk.

Következőként az Elekes Vencel iskolában történteket emelném ki. Jó volt, hogy focizhatott a mi csapatunk a Tompai csapat ellen. Annak ellenére, hogy nem nyertünk, jó élménnyel távoztunk.

A Parajdi sóbánya is elragadó volt. A rövid buszozást követő rengeteg lépcső sem befelé, sem pedig kifelé nem nyerte el a tetszésünk, de a sóbányában töltött időt élveztük.

Brassóban történt városnézés és libegőzés is feledhetetlenre sikerült. Az elején még megvoltunk, viszont már látszott, hogy záros időn belül elkezd esni. Ez meg is történt. Mikor leértünk a libegővel, elkezdett szemerkélni az eső. Ez még nem is volt nagy probléma, ennyit kibírunk. De ezután ránk szakadt az ég. Szó szerint. Szerintem még senki nem örült így egy busznak, ahogy mi. Csurom vizesek lettünk. Úgyhogy kezdődhetett a szárítkozás.

A Szent Anna tónál töltött idő, mely a Brassói elázás után történt, eszméletlen szép volt. Ahogy fodrozódott a tó, és a mögötte húzódó erdőt kissé köd borította, feledhetetlen. De az utána lévő kürtös kalács sem elhanyagolható része a programnak.

Miután visszasétáltunk a tótól, a Mohos tőzeglápot vettük célba. Itt idegenvezetéssel mentünk a láp járható részein. Szuper idegenvezetőt kaptunk, nagyon jól éreztük magunkat, ennek ellenére jobban belegondolva ijesztő, hogy egyes részein elsüllyedhetsz. Persze ezeket nem látogattuk.

A másik tó, a Gyilkos tó. Ahogy a legenda állítja, tényleg farönkök állnak ki a vízből. Ez is egy elbűvölő látványosság.

A Békás-szorosban megtett 1,5 km-es séta is varázslatos volt. A magas sziklák között való séta egyszerre volt szép és ijesztő.

A Békás-szoros után elmentünk a Békási víztározóhoz. Itt gyalogoltunk egy keveset majd a kilátásban gyönyörködtünk.

Ezen kívül persze a buszutak, a szálláson történt dolgok, és persze a Kauflandban történő vásárlás is szép emlékként marad meg.

Ezek voltak azok a helyek, programok, amik nekünk a legjobban tetszettek. Örülünk, hogy el tudtunk menni Erdélybe mert sok élménnyel gazdagodtunk.

Határtalanul! 2018-2019

Erdély