Télikertépítés Budapest

Üvegház - virágpavilon

Szövegírás honlapra télikertek témájában

Egyre népszerűbbek. Divattá váltak. Ha van neked, nekem is kell. Láttad a Kovácsékét? Bezzeg a mi teraszunkon egész télen süvít a fagyos szél. Bezzeg a mi fügénket minden ősszel be kell cipelni a lakásba. Tavasszal meg ki.

Télikert építés - Budapest. Szövegírás honlapra az adott témában - Teraszbeépítés

Ezen a weboldalon kezdtem el megfogalmazni azokat a szövegeket, amelyek rövidesen egy keresőmarketing projekt keretében szolgálnak SEO-célokat egy megbízói weboldalon. A kifejtendő téma, mint látható akár a fenti képen is, az épített télikertekkel kapcsolatos mindenféle tudnivaló. Az itt szaporodó szövegek képezik majd az alapját annak, aminek.

Télikert árak - drága e?

a közhiedelemmel ellentétben egy korábban nyitott helyiség, például a ház előtti széles lépcsőfeljáró vagy emeleti erkély beépítése nem jelent nagy anyagi megterhelést, mint ahogy az egzotikusnak számító növények beszerzése sem. Ezek ápolása, csak időt, odafigyelést igényel - pár év alatt burjánzó tenyészet létesíthető bármilyen délszaki virágból, növényféléből. Nem növekszik meg a fűtési számla sem, épp ellenkezőleg: a jól tervezett télikernek közepesen napos téli időszakban akkora a nappali hőtermelése, hogy az inkább pozitív tételt képez a lakás hőháztartásában. Előfordulhat, hogy a borús napokon fűteni kell, de ez sem vész kárba, mert a télikert a külvilág és a lakás közti szigetelő térfogatként működik, így magából a lakásból kevesebb hő távozik, semmint ha nem védené egyik bejáratát beépített helyiség.

A télikert mint a természet iránti vágy enyhítése

Conservatory - Green hause - Wintergarden

Lássuk be: hiába vagyunk feltétlen hívei a haladásnak, a civilizációs fejlődés nem feltétlenül pozitív jelenség minden tekintetben. Egyszerre áldás és átok az, ami a legnagyobb vívmányunk: az urbanizáció. A városlakók egyre inkább elszakadnak a természettől, attól a környezettől, amely emberré válásuk hosszú korszakait meghatározta. Ahogy minden élőlény, az ember is a természet gyermeke, ennek törvényeihez igazodott százezer éveken keresztül – ehhez képest történelmének csak töredéknyi része az, amelyben már kiszakadt felnevelő közegéből és mesterséges életteret – városokat – épített magának. Azért tette, hogy jól érezze magát benne – de ez valahogy felemásra sikeredett, mert a modern kor elvárosiasodott embere egyben el is idegenedett attól, aminek részeként lett azzá, amivé. Akár bevallja, akár nem: örök nosztalgiával küzd, vágyik a szabadba, a mezők, rétek, erdők ölelő közegébe, a hegyekbe, a folyók és tengerek partjára. De munkája, mindennapi tevékenysége a felhőkarcolók, az autóktól zsúfolt zajos utcák, a légkondicionált irodák és lakások, a mindennapi rohanás és az esti tévézés világához köti. Csak nagyon rövid időre szakadhat el ettől, s mire megszokná a pezsdítő hegyi levegőt vagy a tenger oly kedves zúgását, már le is járt a szabadsága: indulhat vissza a betonrengetegbe.

Megnyugvást és kényelmes

Tökéletes megoldást erre a civilizációs problémára nem ajánlhatunk, de kínálhatunk a modern kor rohanó embere számára kevéske megnyugvást és kényelmes időtöltést azzal, hogy zöld oázist teremtünk otthonában és megadjuk számára a növények >>tovább

Télikert és egészségügy

A napsugárzás hatása az emberi szervezetre

A télikertek létesítésének egyik eredendő célja, hogy a benne időzők számára lehetővé tegye a napozást, napfürdőzést. Különösen fontos olyan éghajlat mellett, ahol kevés a napsütés, illetve olyan személyek számára, akik munkájuk, életvitelük következtében vagy mozgásukban korlátozva keveset tartózkodnak szabad ég alatt. Ilyen esetekben a szervezet különösen igényli a napfény jótékony hatását.

Tisztáznunk kell azonban, hogy a szabvány ablaküveg nagyrészt megszűri a napfénynek azt a tartományát (UV-A, UV-B), amely közvetlen egészségügyi hatásokat vált ki. Ha terápiás célokra is alkalmassá akarjuk tenni télikertünket, célszerű olyan felnyitható tetőszemeket és jól kitárható ablakokat terveztetni, amelyek nem túl nagyok, így hidegebb időben is kinyithatók 10-15 percre vagy akár hosszabb időre anélkül, hogy a helyiség lehűlne. Ha ülő- vagy fekvőhelyünket úgy rendezzük el, hogy a nyitott részen beáramló napfény közvetlenül érje testünket, mi sem fogunk fázni, mert a napsugarak hőhatása egy ideig ellensúlyozza a beáramló hideg levegő okozta hőveszteséget. Tudjuk, a Nap közvetlen, intenzív (nyári) UV-sugárzása inkább káros, mint hasznos a szervezetre nézve, ám az őszi-tavaszi és főleg téli napokon egy nyitott ablakszem alatti negyedórás sütkérezés az üvegház oxigéndús terében mindenképpen egészséges.

De nézzük, melyek a napfény főbb egészségtani hatásai.

Megkülönböztethetünk közvetlen fiziológiai és közvetettebb pszichés tényezőket.

Előbbire elsőként felhozhatjuk azt, hogy a napfénynek megkerülhetetlen szerepe van abban, hogy szervezetünkben D-vitamin keletkezzen - ennek hiányában számos betegség leselkedik ránk. Mint amerikai kutatók kimutatták, a D-vitamin hiánya többek között a rákos megbetegedések szembeni ellenállókészséget is csökkenti.

A lelki tényezők közül említhetjük a napfény kedélyjavító hatását, például azt, hogy a depressziós tünetek mérséklődnek, ha az ezekkel küzdő beteg gyakrabban tartózkodik világos, napfényes helyeken. A napfénynek élénkítő hatása van, segíti a bőrlégzést, sőt a szívműködést is, beteg testrészeink gyorsabban gyógyulnak, ha napfény éri őket. Ennek oka, hogy napfény hatására az erek kitágulnak, miáltal fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek anyagcseréje, tápanyagellátása.

Nem elhanyagolható szempont, hogy az emberek többsége a barnulás kedvéért fekszik a napra. Ennek a testesztétikai kívánalomnak tesznek eleget a mesterséges UV-fényt alkalmazó szoláriumok. De mennyivel kellemesebb szép, üde környezetben, zöld növények alatt olvasgatva lebarnulni - egy jó fekvésű és szakszerűen felépített, nyitható tetőzetű télikert gyakorlatilag egész évben lehetőséget biztosít erre.