BÉR

A béri – ma Szent Anna nevét viselő – vízimalmot Adamus Barsuta 1764-ben építtette, és azt az évszázadok során alaposan kikezdte az idő vasfoga. A békésen csordogáló patak melletti építmény 2010-ben szinte romokban hevert, amikor a környezetében megálmodott Malom Udvar komplexum tulajdonosa, a Bánfi család úgy döntött, hogy értékmentő munkájuk részeként helyreállítják az épületet és újjáépítik a malom szerkezetét. A több évig tartó munka eredményeként ma már Nógrád megye egyetlen kövön őrlő patakmalmát csodálhatják meg a látogatók Béren.

A Malom Udvar – ahol szálláshely, rendezvényterem, wellness részleg és a hazai ízek mellett Magyarország egyetlen autentikus filipinó menüt kínáló étterme várja a vendégeket – a kezdetektől a folyamatos megújulásra törekszik, Anna, a ház Fülöp-szigetekről származó “főnöke” pedig munkatársaival együtt garancia arra, hogy a vendégek örök élményekkel gazdagodva térjenek onnan haza.

A ház asszonya és a hely szelleme garancia arra, hogy a vendégek örök élményekkel gazdagodnak.

A malom helyreállítását követően döntött úgy dr. Bánfi Ferenc és felesége, a Fülöp szigetek mély katolikus vallásosságát is magával hozó Anna asszony, hogy a történelmi falak közé, a malom felső szintjén kápolnát alakítanak ki. Az újraalapított béri római katolikus egyházközség Szent Anna kápolnáját, 2018. május 13-án dr. Varga Lajos püspök ünnepi szentmise keretében szentelte fel, majd május 23-án dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Marti József bujáki plébániai kormányzóhoz írott levelében arról tájékoztatta a plébánost, hogy a római katolikus egyház a kápolnát templomnak nyilvánította:

Kérem, hogy Főtisztelendő Plébános úr gondoskodjon arról, hogy a templomban folyó liturgikus cselekmények a liturgikus és más kánoni előírások szerint történjenek a lelkek javára

– fogalmazott a megyéspüspök.

De történelmet őriz a templom főoltára is! A Mária zarándokúton elterülő Bér 250 éves malmának temploma Magyarországon és Európában az egyetlen, amelyet egy működő vízimalomban alapítottak. A Szent Anna templom oltárkövét az azon szereplő adatok tanúsága szerint 1777. március 17-én szentelték fel Vácon a papnevelő intézet kápolnájával egyidejűleg. Az irgalmas rend 2017-ben felújításokat kezdett a váci kápolnán, melynek következtében a régi barokk berendezéstől megváltak. Ekkor dr. Beer Miklós váci megyéspüspök közreműködésével az oltár a Bánfi családnál talált otthonra. A késő barokk főoltárt Sáfrány István újította fel Bujákon.

A BÉRI KATOLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE

Bér eredetileg a Kökényes-Radnót nemzettség birtoka volt, és Radnót halála (1322) után is a nemzetség tulajdona maradt. Ők építhették a templomot, amelyen ma is láthatóak a 14. Századból származó gótikus elemek.

A települést 1439-ben a bujáki vár tartozékaként tartották számon, Báthory István birtokaként.

A XVI. században török fennhatóság alá tartozott. A török megszállás alatt a falu lakosainak a száma nagyon megcsappant, és a középkori templom is pusztulásnak indult. Az 1700-ban keltezett váci püspöki jelentés szerint elhagyatva állt.

Ezért a felvidékről telepítettek ide szlovák nemzetiségű családokat, akik evangélikusok voltak, és akik 1721-re, a középkori katolikus templomot a maguk számára felújították és átépítették így vált a templom és a település is evangélikussá.

A béri katolikusok, így hitéletük gyakorlását a 18 – 19. Században Bujákon. A 20. Században Szirákhoz kötödöen élhették csak meg.

Most a 21. Században van újra Katolikus újjászületés Béren, amikor Bánfi Ferenc és családja elhatározta, hogy a saját telkén az úgynevezett: Malomudvaron, római katolikus templomot létesít, a régi felújított vízimalom felső szintjén, Szent Anna tiszteletére és béri római katolikus egyházközség szolgálatára.

A béri Szent Anna - malom - templom oltárának története

Bér községben a török hódoltság alatt a katolikus hitélet az elnéptelendés következtében teljesen megszünt. 1700-ban a község temploma elhagyatva állt. Késöbb a betelepített evangélikus szlovákok kezdték el felújítani és használni a falu középkori templomát.

Ezzel egyidőben Vácott, 1720-ban Althann Mihály Frigyes püspök (1718–34) a Fő téren külön házat építtetett a papnevelő intézet vagyis a váci szeminárium számára, amelyet Borromeo Szent Károly tiszteletére szenteltek fel, annak kápolnájával együtt. 1777-ben szentelhették fel az új főoltárt, az oltárkőn szereplő adatok tanúsága szerint, amelybe két ókeresztény vértanú ereklyéit zárták:

Ego Paulus Ladislaus e comitibus Eszterházy de Galantha, episcopus consecratus Sebastopolitanus, capituli ecclesiae Vaciensis praepositus maior, et canonicus, eminentissimi S.R.E. tituli Sanctorum Quatquor Coronatorum Martyrum presbyteris cardinalis Cristophori e comitibus Migazzi de Vall et Sonnenthurn, epsicopatus Vaciensis administratoris etc. etc. suffraganeus, vicarius et causarum auditor generalis, die 17. martii 1777 consecravi hoc portatile, eique reverenter inclusi reliquias sanctorum martyrum Pauli et Fortunati.

Én, gróf Galánthai Eszterházy László Pál, szebasztopolis felszentelt püspök, a váci székeskáptalan nagyprépostja és kanonokja, gróf Vall-i és Sonnenthurn-i Migazzi Kristófnak, a Szent Római Egyház Négy Megkoronázott Mártír titulusát viselő presbyter-bíborosának váci egyházmegyei adminisztrátora stb. stb. segédpüspök, vikárius és általános szentszéki ügyhallgató, 1777 március 17-én konszekráltam ezen oltárkövet, és tisztelettel belézártam Szent Pál és Fortunátus mártírok ereklyéit.

Már az oltárkövőn lévő felirat is tanúsítja, hogy a felszentelésekor Migazzi Kristóf bécsi érsek volt a váci egyházmegye adminisztrátora, aki 1780-ra befejeztette a szeminárium új épületének építkezését a székesegyház mellett.

A régi szeminárium épületét pedig a Fő téren, 1885-ben Migazzi püspök a betegápoló irgalmasrendnek adományozta. Az irgalmas rend 2017-ben, felújításokat kezdett a kápolnán, amelynek következtében a régi barokk berendezéstől megváltak. Ekkor Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök közremüködésével az oltár Béren a Bánfi családnál talált otthonra, akik kápolnát készültek alapítani Szent Anna tiszteletére. A késő barokk főoltárt Sáfrány István Bujákon felújította, majd a Bánfi család és az újra alapított béri római katolikus egyházközség templomát, 2018. Május 13-án, Dr. Varga Lajos püspök úr felszentelte. Első búcsúját: Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök úr celebrálta. Ezek után a templom hasznos alapterülete tovább bővült a lépcsőfeljáró befedésével, amely által létrejött a karzat és a presbitérium. 2019. Május 1-jén szentelte fel a templom harangját a Bánfi család magánadományából: Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úr. 2019. Búcsúján, amelyet Balog Péter Pius O.Praem. gödöllői apát úr celebrált, került sor évszázadok múltán, az első szentséges búcsúi körmenet megtartására Béren. Rendszeresen, minden hónap első vasárnapján, van szentmise a béri templomban délelőtt fél 9-től.