Magyarországon a vízenergiafelhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. 1885-ben Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőművé alakítottak, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilinkán, a KisRábán, később pedig a Répcén a Lajtán és a Sédén. A ma üzemelő 100 kWnál kisebb teljesítményű vízerőművek több, mint fele a második világháború előtt épült. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergiatermelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerőpotenciálnál.
A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi:
• Duna 72%,
• Tisza 10%,
• Dráva 9%,
• Rába, Hernád 5%,
• egyéb 4%