Az utóbbi években népszerű lett az a nézet, hogy teljesen felesleges információkat memorizálni, hiszen pár másodperc alatt szinte minden kiguglizható a neten. Valahogy “lenézett” dolog lett a memorizálás, míg az olyan agyi tevékenységek, mint a kritikus gondolkodás vagy az érvelés sokkal fontosabbnak vagy legalábbis elfogadhatóbbnak tűnnek. Valóban, a kérdés jogosan merül fel, akkor mi a szöszért kell az adatokat elraktározni az agyunkban?
Először is, szeretném azt tisztázni, hogy az elraktározott adatok az agyunkban hova is kerülnek. Azaz, nézzük meg, milyen az emberi memória.
Alapvetően két része van, az egyik az úgynevezett rövid távú vagy “munkamemória” (working memory), míg a másik a hosszú távú memória. Az információ először mindig a rövid távú memóriába kerül, ahonnan aztán kétfelé mehet: vagy elraktározzuk a hosszú távú memóriába (mert fontosnak tartjuk, pl. egy idegen szó jelentése) vagy kihullik az agyból (mert nem fontos pl. hogy lila kabátban ül a nő a buszon velünk szemben vagy, bár fontos az információ, nem ismételtük elégszer, hogy a hosszú távú memóriába vándoroljon).
A rövid távú memória jellegzetessége, hogy korlátozott számú információt tud befogadni, ami átlagosan 7 +/- 2, az egyéntől függően.
A hosszú távú memória viszont végtelen mennyiségű adatot képes elraktározni. Amikor rácsodálkozunk, hogy egy színész hogy képes több órás monológokat megtanulni, az többek közt azért van, mert a hosszú távú memóriájában van elegendő hely erre. (Meg persze jó technikával is tanul, de a tárhelyre akkor is szüksége van.)
Való igaz, sokan érvelnek azzal, hogy memorizálni unalmas és nagyon könnyen elkalandozik a figyelmük. Memorizálni akkor unalmas, ha 1. nem érted, miről van szó és csak magolsz 2. ha túl monoton a tanulnivaló.
Az első nehézségre egyetlen orvosság létezik: addig jársz utána a tanulnivalónak, míg meg nem érted. Kérj meg valakit, hogy magyarázza el, keress más forrásokat, ahol utánaolvashatsz, keress magyarázó videókat, beszélj a tanároddal, tégy bármit, de ne állj neki úgy tanulni, hogy nem érted a dolgokat, mert hosszú távon nagyon pórul jársz.
A második nehézséget úgy tudod leküzdeni, ha megpróbálsz játékosságot bevinni a tanulásba. Akár vicces képekről van szó, akár valamilyen asszociációról, próbáld meg a “kietlen sivatag” tanulási látképet “meghökkentő, vicces, bizarr, feltűnő” információk befogadásává változtatni. Az is sokat segít, ha szem előtt tartod, milyen jó lesz, ha eléred a célod a tanulnivaló memorizálásával, pl. az idegen szavak megtanulása segít abban, hogy folyékonyan beszélj majd egy idegen nyelven.
Mindegy, hogy milyen irányban tanulsz, atomfizikus leszel, vagy szakács, újságíró vagy autószerelő, azért memorizálj információkat, hogy minél nagyobb adathalmazból tudj majd meríteni, ha valamit át kell gondolnod, ha új irányokban szeretnél gondolkozni, ha egy problémára keresed a választ vagy ha érvelned kell valami ellen/mellett. Az adatok memorizálása fontos, de nem ez a cél. A cél az, hogy ezeknek az adatoknak a felhasználásával tudj hatékonyan dolgozni.
Itt egy pár tanácsot írtam le, hogy hogyan lehetne javítani a tanulási szokásainkon, de főleg hogy javítsunk a tanuláshoz való viszonyunkon:
1. Pihenten és frissen fogj a tanuláshoz
A tanuláshoz mindig kipihenten kell nekifognunk. Itt nem számítógépezésre, tévézésre vagy olvasásra gondolunk, mivel ezek a tudatunkat terhelik és így semmit nem ér az ilyen pihenés. A legjobb módja az aktív pihenés, tehát valami sportgyakorlatok vagy egy jó séta a természetben.
2. Szünet
Fontos, hogy a tanulás közben tartsunk szüneteket. Ha sokáig csak a tanulásra koncentrálunk, akkor egy idő után lassul a tempónk és sokat hibázhatunk. Úgy 1 óra munka után 10-15 perc szünet ajánlott.
3. Oszd be jól az idődet
Be kell osztanunk a tanulásra szánt időnket. Tehát be kell terveznünk, hogy mire mennyi időt akarunk szánni, hogy aztán ne történjen meg az, hogy kifutunk az időből.
4. Kérdezz
Ha valamit nem értesz vagy valahol elakadtál, bátran kérdezz. Hiszen a tanár pont ezért van, hogy elmagyarázza többször is, ha kell. Gondolj bele mennyivel nehezebb, ha otthon jössz rá, hogy valamit nem értesz, és már nem tudod kitől megkérdezni.
5. Tanulás közben ne oszd meg a figyelmedet
Azzal, hogy tanulás közben zenét hallgatsz vagy TV-t nézel, elvonod a figyelmed egy részét és ez csak teljesítőképesség csökkenéséhez és a tanulási idő meghosszabbításához vezet.
6. Rendszeresség
Ezzel tréningezve van agyad, könnyebben és gyorsabban, tehát hatékonyabban megy a tanulás. A tananyag egymásra épül. Ha valahol egy láncszem hiányzik, a tudás bizonytalanná válik. Ilyenkor többen feladják
https://sites.google.com/site/tanulasiszokasokesmodszerek/adfad