Tanártréning

11. Storyline

Most nem videót osztok meg, hanem arra kérlek, hogy ismerkedj meg egy olyan aktív tanulói tevékenységgel, amelyet egy tantárgyon belül, vagy éppen tantárgyközi projektmunka keretében használhatsz.

A storyline módszer biztosan ismerős mindenkinek, még ha más néven is találkoztatok vele. Az első lépés egy téma kiválasztása (javasolt, hogy a tanár válassza ki a tananyagnak megfelelő témát, vagy épp több tanár együtt keressen egy olyan problémát, kihívást, amely több tantárgy keretén belül is értelmezhető). Ezután egy közös felületen minden diák felsorolja az ötleteit, javaslatait (ez alkalommal egy megosztott google slide lesz a felület, ahol mindenkinek van egy saját névre szóló diája). Tegyük fel, hogy egy tantárgyközi projektet szeretnék csinálni és megkérem a diákokat arra, hogy írják össze, hogy szerintük milyen területek kapcsolódhatnak a központi problémához/témához. Az ötleteket együtt átbeszéljük, kirostáljuk a kevésbé megvalósítható / nem annyira odaillő dolgokat és utána minden diák egy-egy résztémát dolgoz ki tanári segítséggel, ha ez szükséges. A legvégén a tanulói produktumokat egy közös felületen jelenítjük meg, ízlés szerint fűszerezve :)

A csatolt prezentáció a kollégák ötletbörzéjének eredményét tartalmazza.

12. Reflexió a Storyline kooperatív módszerre

Fantasztikus ötletek jöttek és tényleg rávilágított ez az ötletbörze, hogy mennyi kapcsolódási pont van a különböző tantárgyak között annak ellenére, hogy ez a magyar oktatásban egyáltalán nem jelenik meg a hétköznapokban és az egységes, holisztikus szemlélet helyett inkább az egymással nem összhangban álló tantervek és elszigetelten oktatott tárgyak jellemzik a rendszert.

Amiről ez a bejegyzés szólni fog, az a kollaboratív munkaforma. Az, hogy a diákok csoportban dolgoznak, nem egyszerű, mert egyrészt nincsenek hozzászokva, másrészt a munka koordinációja sem egyszerű (bár a google prezentációknál a kommentelési funkció nagyon sokat segít ebben). Ettől függetlenül szükség van rá és az Efop projekt keretében hangsúlyos elem a kollaboratív munkaforma. Ennek egy digitális megvalósítási formáját mutattam meg a Storyline koncepcióba csomagolva :)

Az alábbiakban röviden szeretném bemutatni, hogy milyen csatolt anyagokat találtok a mai bejegyzésben:

Az első link egy angolórán született projektre mutat, amely során a diákok párban írtak meg egy rövid történetet egy megosztott prezentáción, majd egy másik pár történetét egészítették ki.

A következő linken egy youtube lejátszási listát találtok, amely olyan screen casting videókat (a telefon képernyőjét és hangot tartalmazó felvétel) találtok, amelyeket egy általam készített prezentációt és a vonatkozó tankönyvi leckét felhasználva 4 fős csoportok készítettek. Ezt a munkaformát először csinálták ebben az osztályban. Bár elmagyaráztam a gyerekeknek, hogyan kell használni az appot, azért látható, hogy nem ment át minden csoportban az információ. A tevékenységet egyébként az iskola udvarán csinálták, hiszen a mobiltechnológia alkalmas a tantermi falak lebontására is :)

13. Mire jó egy tanári blog?

Már nagyon sok mindennel megismerkedtél, ideje egy nagyon fontos szempontról beszélni. Konkrétan arról, hogy hogyan is tudod ezeket a feladatokat megosztani a diákokkal. Általában ha online információt szeretne az ember diákoknak eljuttatni, akkor az alábbiakat teszi:

a) ír egy emailt

b) ír egy üzenetet egy csetprogramon (pl. messenger, viber)

Azt gondolom, hogy ezek működhetnek, bizonyos körülmények között. Ha olvassa a diák az emailjeit, vagy rendelkezik valamilyen csevegő appal. De általában mindig van valaki, aki épp azon a felületen nincs regisztrálva és nem is fog a kedvemért. Akkor hogyan juttassuk el hozzá a tananyagot?

A kommunikáció mellett egy nagyon fontos szempont, hogy a digitális oktatási munkád során felgyűlt feladatokat hogyan rendszerezed. Előbb-utóbb el fogod veszíteni a fonalat és nem fogsz emlékezni arra, hogy melyik felületen milyen feladatok vannak már készen.

Meglepő módon a diákok eljuttatása az online tananyaghoz és a feladatok rendszerezése megoldható ugyanazzal az eszközzel. Ezt a fantasztikus megoldást úgy hívják, hogy BLOG! Ha van egy blogod, amelyre rendszeresen feltöltöd az anyagok linkjeit, a diákjaid könnyen elérik azokat bármilyen eszközről. És a legjobb, hogy az egyes bejegyzéseket elláthatod cimkével, tehát nagyon egyszerű lesz visszakeresni évek múlva is egy adott témához tartozó összes feladatot. Csináltam neked egy videót arról, hogy milyen gyorsan és könnyen lehet egy blogot írni :)

U.i.1.: Természetesen egy jól működő LMS rendszer (mint például a Google classroom) is kiváló felület a diákok és tanárok számára, de nem biztos, hogy minden esetben szükség van erre a megoldásra. Ha az a célod, hogy az anyagaid és a feladatok könnyen elérhetők legyenek, illetve gyorsan és hatékonyan szeretnéd visszakeresni a már elkészült feladatokat, akkor egy blog teljesen megfelel a számodra!

U.i.2.: Egy blog mellett szóló végső érv (még ha egy komplett LMS rendszert használsz is) az, hogy így meg tudod osztani az ötleteidet másokkal. A tudásmegosztás az egyik prioritás a munkánk során és rengeteg inspirációt adhatunk, illetve kaphatunk ilyen módon.

14. Hogyan készítsünk adaptív teszteket?

Ezúttal egy újabb tesztkészítő oldalt szeretnék bemutatni, amely abban különbözik a korábban már megismert opcióktól, hogy képes véletlenszerű feladatokat tartalmazó tesztsor létrehozására. Tehát elkészítesz egy feladatbankot (mondjuk 30 feladattal), beállítod, hogy egy tesztsor adott számú feladatot tartalmazzon. Így a diákjaid jó eséllyel más-más kérdéseket kapnak. Az, hogy ez a random tesztfeladatsor mikor és milyen pedagógiai céllal lehet nagyon hasznos, nagyon sok mindentől függ, természetesen. Nekem az első ötletem az volt, hogy egy évvégi ismétlésnél az összes ezen az oldalon létrehozott feladatból lehet létrehozni egy évvégi gyakorló feladatsort, amiben még a különböző témák arányát is súlyozhatom. Ha megírod a facebook csoportban, hogy te mire használnál egy ilyen véletlenszerűen generált feladatsort, nagyon hálásak lennénk!