Kiegészítő oldal

LinkedIn Link

ResearchGate Link

Google Scholar Link

Patents Espacenet Exported list

Saját oldal publikációkkal Link

Téma vezetett BSc/MSc dolgozatok Link

MTMT közlemények Link

Tud-O-Méter Link (Q: 24.607, I: 705 [2025/02/27])

5. A kérelmező öt legfontosabb publikációja

https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10041098&st_on=1&url_on=1&com_on=1&type_on=1&la_on=1&abs_on=1&cond=mtid;in;35063917,34521059,34175259,32245600,32801767&labelLang=hun 

6 . A kérelmező öt legfontosabb hivatkozása

https://m2.mtmt.hu/api/citation?cond=mtid;in;32378567,33755082,35053409,35154566,35154607

7. A kérelmező kiemelkedő megvalósult műszaki alkotásai:

(Az alkotás ismérveit lásd a tudománymérési követelmények leírásánál.)

1., Az alkotás megnevezése: 3GPP SA6 TS 24.434 kontribúciók

3GPP TS 23.434 Rel 17. ver 17.5.0, Service Enabler Architecture Layer for Verticals (SEAL);

https://www.3gpp.org/ftp/Specs/archive/23_series/23.434/23434-h50.zip 

Általam hozzáadott szekciók: 14.3.2.23-32 TSC, TSN stream related procedures

A szabvány tartalmát az alábbi részekkel bővítettem, amelyeket Change Requestek (CR-ek) formájában nyújtottam be. A 3GPP szabványaihoz nem kapcsolódnak egyéni szerzők; a szabványok hivatalosan a 3GPP által készített dokumentumok. Ugyanakkor a CR-ek készítőinek adatai elérhetők a 3GPP FTP-szerverén. A CR-ek kidolgozásában és szerkesztésében jellemzően a back office munkatársai, valamint a delegáltak vesznek részt. Az említett módosításokat delegáltként, közvetlenül a szabványosítási folyamatban dolgozva készítettem el.

A 3GPP delegált munkája rendkívül összetett, ötvözi a tudományos kutatást, az iparági érdekek képviseletét és a szabványosítás gyakorlati kihívásait. A delegáltak felelnek új technológiai megoldások kidolgozásáért, ezek szabványosításra való előkészítéséért és a munkacsoportokon belüli egyeztetéséért. Ez nem egyszerű szerkesztői feladat: a szabványosítás folyamata alapos technológiai ismereteket, kreatív problémamegoldást és interdiszciplináris gondolkodást követel meg. A munkában nagyfokú önállóságra van szükség, hiszen a delegáltaknak saját kutatási eredményeiket kell integrálniuk a szabványba, miközben iparági konszenzusra törekednek. Ezáltal nemcsak a telekommunikáció fejlődésére van közvetlen hatásuk, hanem tudományos értelemben is kiemelkedő szellemi kihívásokat oldanak meg.

A TSN-megoldások alapvetően az IEEE szervezethez tartoznak, azonban a 3GPP célkitűzése egy olyan, a TSN-től független, önálló szabvány létrehozása volt, amely nem támaszkodik IEEE-referenciákra. Ennek érdekében a feladat a TSN koncepciók adaptálása és 3GPP-specifikussá tétele volt, mely során olyan 3GPP-s adatfolyamokat, interfészeket és eljárásokat dolgoztam ki, amelyek teljes mértékben hiányoznak az IEEE szabványból.

Az alkotásról beszámoló folyóiratcikk(ek) pontos bibliográfiai adatai:

Cs. Györgyi, P. Vörös, K. Kecskeméti, G. Szabó and S. Laki, "Adaptive Network Traffic Reduction on the Fly With Programmable Data Planes," in IEEE Access, vol. 11, pp. 24935-24944, 2023, doi: 10.1109/ACCESS.2023.3255985.

Draft

Az alkotásra vonatkozó 1. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Pittalà, Gaetano Francesco, et al. "Leveraging Data Plane Programmability to enhance service orchestration at the edge: A focus on industrial security." Computer Networks 246 (2024): 110397.

Az alkotásra vonatkozó 2. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Wagner, Eric, et al. "Madtls: Fine-grained Middlebox-aware End-to-end Security for Industrial Communication." Proceedings of the 19th ACM Asia Conference on Computer and Communications Security. 2024.

Az alkotásból megvalósult szabadalom pontos adatai:

2., Az alkotás megnevezése: IEEE P2940 kontibúciók

IEEE P2940 - Standard for Measuring Robot Agility, Communication Section, 7.4, 7.5, 7.6, 7.7, 7.8 (2024/09/24)
 Link


A szabvány Projektengedélyezési Kérelem (Project Authorization Request (PAR)) dokumentumának megírásában 2019 vége óta veszek részt. A PAR elfogadását követően a szabványosítási csoport alelnöki szerepét látom el, valamint a kommunikációs szekció legfőbb hozzájárulójaként dolgozom. A disszertációm teljes tartalmát,mint szabványjavaslatot nyújtottam be, közvetlenül hozzájárulva a szabvány kialakításához.

Az alkotásról beszámoló folyóiratcikk(ek) pontos bibliográfiai adatai:

A. Vidács, G. Szabó: Winning ARIAC 2020 by KISSing The BEAR: Keeping Things Simple in Best Effort Agile Robotics, Robotics and Computer-Integrated Manufacturing, Volume 71, 2021, 102166, ISSN 0736-5845, https://doi.org/10.1016/j.rcim.2021.102166.

Draft Final draft 

Az alkotásra vonatkozó 1. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Wan, Guangxi, et al. "Design and implementation of agent-based robotic system for agile manufacturing: A case study of ARIAC 2021." Robotics and Computer-Integrated Manufacturing 77 (2022): 102349.

Az alkotásra vonatkozó 2. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Wan, Guangxi, et al. "Context-aware scheduling and control architecture for cyber-physical production systems." Journal of Manufacturing Systems 62 (2022): 550-560.

Az alkotásból megvalósult szabadalom pontos adatai:

 

3., Az alkotás megnevezése: Gazebo kiterjesztése egy nyílt forráskódú plugin-nal hálózati szimulációhoz

1., Gazebo latency plugin

Pető József, akkori MSc hallgatóm közreműködésével egy jelentős hiányosságot pótoltam a széles körben használt Gazebo nyílt forráskódú merevtest-fizikai szimulátorban, amelyet elsősorban robotikai rendszerek szimulációjára alkalmaznak. Kiberfizikai rendszerek szimulátoraként azonban eredetileg nem volt alkalmas, mivel nem tartalmazott hálózati szimulációs képességeket. A szoftver környezetét alaposan elemezve kifejlesztettünk egy Gazebo plugint, amelyet nyílt forráskódúvá tettünk. Az általunk létrehozott gazebo_ros_control plugin lehetővé teszi késleltetés hozzáadását a ros_control és a Gazebo közötti kommunikációhoz. A fejlesztésünk jelentős érdeklődést váltott ki, és a kódot számos más szakember is aktívan használja. Screenshot a plugin github oldalának forgalmáról.

https://github.com/Ericsson/robot_hw_sim_latency 

2., Digital Twin:

Pető József, ekkor már doktorandusz hallgatóval közösen fejlesztettük tovább az előző plugint, kiterjesztve annak funkcionalitását, hogy digitális ikerként is használható legyen. Az így létrejött megoldás számos belső és nyilvános eseményen bemutatásra került, például az Ericsson Research Day 2018, az Ericsson Technology Day 2018, valamint az InnoDay 2018 rendezvényeken, ahol ipari partnerek is megismerhették. Az ehhez kapcsolódó tudományos publikáció számottevő visszhangot kapott, jelenleg 32 hivatkozással rendelkezik (Google Scholar).

https://github.com/Ericsson/robot_hw_sim_latency/tree/Digital-Twin----Melodic 

3., Megerősítéses tanulás kiegészítés:

Németh Levente MSc hallgató diplomamunkájának konzulenseként és Pető József doktorandusz témavezetőjeként közösen fejlesztettünk egy megerősítéses tanulási környezetet az általunk korábban készített plugin köré, a Ray és az Rllib keretrendszerek felhasználásával. A Ray egy nyílt forráskódú keretrendszer, amely egyszerűsíti és méretezhetővé teszi gépi tanulási és Python-alkalmazások fejlesztését. Az Rllib a Berkeley Egyetemen fejlesztett megerősítéses tanulási (RL) keretrendszer, amely hatékony támogatást nyújt RL-alapú alkalmazások kezeléséhez.

Az Ericsson és a Berkeley Egyetem között régóta fennálló együttműködés részeként kapcsolatban álltam Ion Stoica professzor által vezetett mesterséges intelligencia laborral, a RISELab-bal. Ennek az együttműködésnek keretében hozzájárulást készítettünk az Rllib keretrendszerhez, amely lehetővé teszi az Rllib környezetek címkézését, valamint a tanulási folyamat során a trajektóriák valósághűségének súlyozását a trajektória-gyűjtés során.

A RISELab egy része később kivált, és egy olyan startupot alapított, amely a Ray és Rllib keretrendszerek kereskedelmi hasznosítására összpontosított. Ez az átalakulás bonyolultabbá tette az Ericsson és a startup közötti viszonyt, bár a startup tagjai továbbra is szerződéses kapcsolatban álltak a Berkeley Egyetemmel. A jogi osztályunk javaslatára az általunk fejlesztett implementációt nem az Rllib hivatalos repository-jában tettük nyílt forráskódúvá, hanem az Ericsson által kezelt GitHub-oldalon publikáltuk.

https://github.com/Ericsson/robot_hw_sim_latency/tree/Digital-Twin-kinetic-ml 

Az alkotásról beszámoló folyóiratcikk(ek) pontos bibliográfiai adatai:

Ez a konferencia cikk tárgyalja az open source kontribúció (master) részleteit:

G. Szabó, S. Rácz, J. Pető, R. R. Aschoff: On The Effects of The Variations In Network Characteristics In Cyber Physical Systems. In Proc., 31st European Simulation and Modelling Conference, Oct 25-27, 2017, Lisbon, Portugal.
Draft

Az Digital Twin branch tartalmazza a következő konferencia anyagának forrás kódját:

G. Szabó, J. Pető, S. Rácz, N. Reider, H. A. Munz : Digital Twin: Network Provisioning of Mission Critical Communication in Cyber Physical Production Systems. In Proc. the IEEE International Conference on Industry 4.0, Artificial Intelligence, and Communications Technology, Jul 1-3, 2019, Denpasar, Indonesia.
Draft

Az Digital Twin-ml branch tartalmazza a következő konferencia anyagának forrás kódját:

G. Szabó, J. Pető, L. Németh, A. Vidács: Information Gain Regulation in Reinforcement Learning with the Digital Twins' Level of Realism. In Proc. IEEE 31st PIMRC'20 - Workshop on 5G Mobile Communication System for Smart Factories, 31 Aug – 3 Sept. 2020.
Draft

Számos cikkben használtuk a plugin-t. Ezeknek egy összefoglalója az alábbi folyóirat cikk:

G. Szabó, József Pető, Attila Vidács, “Deployment options of AI components for network resource management in 5G-enabled agile industrial production cell”, in International Journal of Communication Systems published by John Wiley & Sons Ltd. https://doi.org/10.1002/dac.5983 

Draft


Az alkotásra vonatkozó 1. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Egy a plugin cikkre hivatkozás:

Depatla, Saandeep, and Yasamin Mostofi. "Crowd counting through walls using WiFi." 2018 IEEE international conference on pervasive computing and communications (PerCom). IEEE, 2018.

Az alkotásra vonatkozó 2. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Az RL-es plugin cikkre hivatkozás:

Iyer, Suveg V., Kuldip Singh Sangwan, and Dhiraj. "Evolution of Digital Twin in Manufacturing Application: Definition, Architecture, Applications, and Tools." Industry 4.0 Driven Manufacturing Technologies. Cham: Springer Nature Switzerland, 2024. 1-36.


Az alkotásból megvalósult szabadalom pontos adatai:


4., Az alkotás megnevezése: IoT és robotikai hálózati képességek modellezése YANG és ROS2 alapú megoldásokkal

2021 és 2024 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének Nagysebességű Hálózatok (HSN) laborjával egy egyetemi projektet vezetek, aminek fő célja a szabványosítási munka támogatása. Az egyetemi oldalról a projektben részt vesz Dr. Vidács Attila egyetemi docens, Balogh Marcell doktorandusz, valamint évente 2-3 MSc és BSc hallgató, akik a IEEE P2940 szabványosításhoz kapcsolódó tanulmányok és publikációk elkészítésében működnek közre. Ezek egyik eleme az IoT eszközök hálózati képességének részletes leírása a YANG segítségével. Ezen fejlesztések egyik központi eleme az IoT-eszközök hálózati képességeinek részletes leírása a YANG modellnyelv segítségével. Ezt oly módon valósítjuk meg, hogy a ROS2 URDF robotikai leírókat kiegészítjük hálózati modellekkel, és ezek alapján szervezzük modellalapú megvalósításokba az egymással összekapcsolt robotrendszereket.

Az általunk fejlesztett ROS2 csomag lista: https://github.com/EricssonResearch/urdf-yang 

Kifejlesztettem egy olyan eszközt, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az eszközök hálózatba kapcsolását intuitív módon, az RViz felületén definiálják, anélkül hogy közvetlenül szerkeszteniük kellene a YANG leírókat.

https://ericssonresearch.github.io/urdf-yang/tools/ 

Az alkotásról beszámoló folyóiratcikk(ek) pontos bibliográfiai adatai:

Konferencia cikkek:

G. Szabó, M. Balogh, Á. Szanyi, D. Bata, A. Vidács, I. Komlósi, T. Pepó: On The Connectivity Model Management of Industrial IoT Devices. In Proc., 7th International IEEE Conference AND Workshop in Óbuda on Electrical and Power Engineering (CANDO-EPE), Oct 17-18, 2024, Budapest, Hungary.


M. Balogh, B. Kovács, A. Vidács, G. Szabó: Towards a Connected Robotic Ecosystem. In Proc., IEEE Conference on Standards for Communications and Networking (CSCN), Nov 6-8, 2023, Munich, Germany.

Az alkotásra vonatkozó 1. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Az alkotásra vonatkozó 2. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Az alkotásból megvalósult szabadalom pontos adatai:

Ideiglenes benyújtás (Provisional filing)

5., Az alkotás megnevezése: Hálózati forgalomelemzés és osztályozás: Kutatásaim és fejlesztéseim hozzájárulásai az Ericsson Expert Analytics platformhoz

Az Ericsson Expert Analytics (EEA) kutatási és fejlesztési tevékenységeiben való közreműködés: mobil hálózati forgalom elemzése, osztályozási technikák kidolgozása és patent portfólió kialakítása. A hozzájárulás részletes leírása: Link


A hálózati forgalom felismerésére és elemzésére irányuló kutatásaim és fejlesztéseim számottevő technológiai innovációkat eredményeztek, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak az EEA platform sikeréhez. A diplomamunkámtól kezdve a PhD disszertációmon keresztül egészen napjainkig aktívan részt veszek olyan algoritmusok és eszközök fejlesztésében, amelyek lehetővé tették az egyre komplexebb és sokrétűbb hálózati forgalom elemzését, osztályozását és kezelését. 

Az EEA-hoz kapcsolódó hozzájárulásaim között szerepeltek új forgalomosztályozó algoritmusok fejlesztése, titkosított forgalom elemzésére gépi tanulási megoldások kidolgozása, valamint a mélycsomag-vizsgálati (DPI) módszerek gyorsítása és folyamatos frissítése. A fejlesztett eszközök és rendszerek közül több is beépült a platformba, és jelenleg is meghatározó szerepet játszik az EEA teljesítményében. Emellett a felhasználói élmény mérésére és javítására irányuló megoldások – például a QoE és MOS becslést támogató alkalmazás – új dimenziókat nyitottak az EEA képességeiben.

A kutatási fázis lezárását követően a fejlesztő csapat számára átadott koncepciók és eszközök ma is alapvetőek a platform működésében. Az EEA passzív monitorozó rendszerből mára egy olyan platformmá vált, amely automatizált döntéshozatalra és operátorok által igényelt változtatások közvetlen végrehajtására is képes, tovább növelve a termék értékét és relevanciáját a piacon. Az elmúlt években a platformhoz kapcsolódó szabadalmi portfólió bővítése, valamint új Ipar 4.0-ás irányok kidolgozása révén folytattam hozzájárulásaimat az EEA fejlődéséhez, amelyek számos publikációban és szabadalomban dokumentálva is megtalálhatók.

Az alkotásról beszámoló folyóiratcikk(ek) pontos bibliográfiai adatai:

2005-től kezdve járulok hozzá az EEA kutatás és fejlesztéséhez. A PhD utáni időszakból kiemelve egy folyóirat cikket ez lenne az:

P. Megyesi, G. Szabó, S. Molnár, A. Veres, Sz. Malomsoky, S. Molnár: User behavior based traffic emulator: A framework for generating test data for DPI tools, Computer Networks, Volume 92, Part 1, 2015, Pages 41-54, ISSN 1389-1286, https://doi.org/10.1016/j.comnet.2015.09.026.  https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1389128615003461 

Ugyanakkor a 2016-ig megjelent publikációim mind közvetlen az EEA-hoz kapcsolódnak és járultak hozzá különböző aspektusokból.

Az alkotásra vonatkozó 1. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Liu, Songsong, et al. "Enhancing malware analysis sandboxes with emulated user behavior." Computers & Security 115 (2022): 102613.

Az alkotásra vonatkozó 2. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Sharma, Nitin, and Souryendu Das. "Social fairness and channel loading effects in peer-to-peer connected networks." Peer-to-Peer Networking and Applications 11.3 (2018): 450-461.

Az alkotásból megvalósult szabadalom pontos adatai:

A cikkhez tartozó szabadalmak:

Ezen kívül EEA-hoz tartozó szabadalmak:

6., Az alkotás megnevezése: Felhőalapú 5G URLLC megoldások és dinamikusan bővíthető termelési cellák bemutatása: MWC 2019 és 2020 demonstrációk

Mobile World Congress demonstráció koncepciókat terveztem és valósítottam meg. A 2019, és 2020-as demók tervezése és fejlesztése fűződik a nevemhez. 

A Mobile World Congress (MWC) a világ legjelentősebb mobilkommunikációs iparági eseménye, amelyet évente rendeznek meg Barcelonában a GSM Association szervezésében. Az esemény célja, hogy platformot biztosítson az új technológiák bemutatására, szakmai kapcsolatépítésre, és az iparág legfontosabb szereplőinek – például mobilszolgáltatóknak, eszközgyártóknak, szoftverfejlesztőknek és kutatóintézeteknek – találkozására. Az MWC-n való részvétel különösen fontos szakmai szempontból, mivel az esemény a legújabb trendek és innovációk globális bemutatója, amely nemzetközi figyelmet vonz, és az iparág vezető szakértőinek, döntéshozóinak jelenlétével hitelesíti az ott bemutatott megoldásokat.

Ha egy kutató vagy vállalat termékét az MWC-n mutatják be, az az innováció ipari relevanciáját és gyakorlati alkalmazhatóságát bizonyítja. Az eseményen való részvétel globális ismertséget szerezhet egy technológiának, és erősíti a bemutató személy vagy szervezet szakmai hitelességét. Tudományos szempontból ez azt is jelenti, hogy a kutatási eredmény sikeresen átlépte a laboratóriumi környezet határait, és az iparágban is alkalmazhatóvá vált. Az MWC így nemcsak az ipari, hanem a tudományos elismerés szempontjából is komoly mérföldkő lehet, különösen akkor, ha a bemutatott technológia széles körű alkalmazást nyer a piacon.

A 2019-es demonstráció keretében egy hat robotkarból álló termelési cella működését mutattuk be egy hexapod segítségével, amely azt reprezentálta ahogy a hexapod lábak, mint 6 független robotkar, azok együttműködése révén egy autó összeszerelését végezte. A bemutató során demonstráltuk a felhőalapú irányítás hatékonyságát az 5G URLLC (Ultra-Reliable Low-Latency Communication) technológia alkalmazásával, kiemelve annak előnyeit a 4G technológiával szemben, különös tekintettel a megbízhatóságra és az alacsony késleltetésre.

Demo video

MWC 2019 Demo video

A 2020-as demonstráció során egy jövőbeli gyár koncepcióját mutattuk be, amely képes a termelési igények növekedésére dinamikusan reagálni azáltal, hogy önállóan új robotkarokat épít és integrál a gyártási folyamatába.

Concept intro demo video Demo video Presentation video

MWC 2020 Demo video

Az alkotásról beszámoló folyóiratcikk(ek) pontos bibliográfiai adatai:

MWC 2019:

G. Szabó, J. Pető, S. Rácz, N. Reider : QoC-aware Remote Control of a Hexapod Platform. Industrial Demo Session of ACM SIGCOMM 2018, Aug 21-23, 2018, Budapest, Hungary.

MWC 2020:
G. Szabó, L. Vajda, J. Pető, A. Vidács: Radio Resource- and Quality of Control-aware Planning For Self-reconfiguring Factory Cells. In Proc. IEEE GLOBECOM 2020 Workshop on AI-Enabled 5G/6G Networks: Automation, Openness, and Radio Access, 7-11 Dec. 2020., Virtual Conference

Az alkotásra vonatkozó 1. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Kattepur, Ajay, and Swarup Mohalik. "AI planning for tele-operated robotic network slice reconfiguration." 2021 IEEE 4th 5G World Forum (5GWF). IEEE, 2021.

Az alkotásra vonatkozó 2. hivatkozás pontos bibliográfiai adatai:

Az alkotásból megvalósult szabadalom pontos adatai:

MWC 2019:


MWC 2020:



8. A kérelmező tudományos közéleti tevékenysége

8.1. TDK-téma vezetése (dolgozatok, díjak)

TDK hallgatók száma: 7,
 (I. díjat nem nyertek)

1., Szanyi Ádám
Konfiguráció menedzsment hálózati robotrendszerben
Konzulensek: Balogh Marcell, Szabó Géza, Vidács Attila
Robotika és ipari automatizálás szekció
III. helyezett

2., Bata Dániel
Robotrendszerek agilitásának számítása valós idejű adatfeldolgozással
Konzulensek: Balogh Marcell, Szabó Géza, Vidács Attila
Robotika és ipari automatizálás szekció
III. helyezett

3., Bunda Boldizsár
Konzulensek: Szabó Géza, Vidács Attila
Az Ipar 4.0 alkalmazási platform képességeinek összeolvadása programozható hálózati környezet keretében
Robotika és ipari automatizálás szekció
III. helyezett

4., Varga József
3GPP NR szerver szimuláció Mininet virtuális LAN hosztokkal
Konzulensek: Szabó Géza, Vidács Attila
Hálózatok és protokollok szekció
Dícséretben részesült

5., Megyesi Péter

Hálózati Forgalmat Leíró Karakterláncok Illesztését Végző Algoritmus Tesztelése

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2011 konferencia » Hálózattervezés és szimuláció szekció, 2011

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Hálózattervezés, szimuláció és teljesítményvizsgálat téma

Molnár Sándor Dr. ( TMIT) , Szabó Géza ( TMIT)

III. helyezett

 

6.,  Pető József

Hálózati karakterisztikák változásainak hatásai szimulált fizikai környezetben

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2017. évi TDK konferencia » Hálózattervezés és szimuláció szekció, 2017

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Hálózattervezés, szimuláció és teljesítményvizsgálat téma

Molnár Sándor Dr. ( TMIT) , Szabó Géza ( TMIT)

Jutalom

 

Hálózati karakterisztikák változásainak vizsgálata kiberfizikai gyártó rendszerekben

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2018. évi TDK konferencia » Hálózattervezés és szimuláció szekció, 2018

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Hálózattervezés, szimuláció és teljesítményvizsgálat téma

Molnár Sándor Dr. ( TMIT) , Szabó Géza ( TMIT) , Vidács Attila Dr. ( TMIT)

Pető József

II. helyezett

 

7., Vajda Levente

Stratégiai tervezés mesterséges intelligenciával ipari robotcella agilis koordinálásához

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2019. évi TDK konferencia » Intelligens rendszerek szekció, 2019

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Intelligens rendszerek téma

Szabó Géza ( TMIT) , Vidács Attila Dr. ( TMIT)

Nem ért el helyezést

 

A moduláris robotika alkalmazása a jövő gyárában: Egy szimulációs tanulmány

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2018. évi TDK konferencia » Modellezés és szimuláció szekció, 2018

Villamosmérnöki és Informatikai Kar » Modellezés és szimuláció téma

Vidács Attila Dr. ( TMIT) , NEM IRT BE a hallgato?!

Pető József , Vajda Levente

II. helyezett

8.2. Részvétel graduális képzésben (Oktatói munka: tárgyfelelős, tárgyelőadó, gyakorlatvezető, óraadó)

A doktori képzésem során, 2006 és 2009 között, hat féléven keresztül részt vettem különböző, MSc hallgatók számára szervezett mérések és laborok tartásában, mint gyakorlatvezető. Adatbázis laborokat több féléven át tartottam, míg a többi oktatási feladatom félévenként változott az aktuális felkérések függvényében.

A doktori képzés befejezése után nem vettem részt teljes tantárgyak oktatásában. Időnként egy-egy előadáson mint meghívott előadó vettem részt, jellemzően félév vége felé amikor az oktatók külsős előadókat hívtak meg az iparból, hogy azok bemutassák a tantárgyhoz kapcsolódó munkájukat, érdekességeket és szakmai kihívásokat.

8.4. Doktori témavezetés (fokozatszerzés, abszolutórium, nem befejezett)

1) Megyesi Péter (BME) (EIT ipari konzulens)           2014 - 2018-I-25 (doktori.hu link) Poster

2) Pető József (BME) (témavezető)                       2019 - 2025 (várható) (Vidács Attila hiányos adatú hallgatói között van a link amiről el lehet érni Pető József adatlapját doktori.hu link)

3) Györgyi Csaba (ELTE) (EIT  ipari konzulens)   2020 –2025 április 4. (doktori.hu link)

4) Balogh Marcell (BME) (KDP ipari konzulens)        2022- (doktori.hu link)

5) Kecskeméti Károly (ELTE) (KDP ipari konzulens) 2023- (doktori.hu link)

6) Limpek Márton (BME) (osztatlan, mint BME TMIT témavezető) 2023 – (doktori.hu link)

Az EIT Digital az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egyik tudás- és innovációs közössége (KIC), amely az információs és kommunikációs technológiák területén működik. Célja, hogy támogassa az innovációt, vállalkozói szellemet, valamint az egyetemek, kutatóintézetek és ipari szereplők együttműködését Európában. Az EIT Digital az oktatásra is nagy hangsúlyt fektet, különösen a mester- és doktori programok formájában, amelyekben az elméleti ismereteket gyakorlati ipari alkalmazásokkal kombinálják. Az EIT Digital PhD programjai lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, hogy kutatási projektjeik során szoros kapcsolatot alakítsanak ki az ipari partnerekkel.

A Kooperatív Doktori Program (KDP) egy magyarországi kezdeményezés, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) indított el. A program célja, hogy elősegítse az ipari és akadémiai szféra közötti együttműködést. A doktori hallgatók olyan kutatási projekteken dolgoznak, amelyek ipari relevanciával bírnak, és megoldásaik közvetlenül alkalmazhatók a vállalatok tevékenységében. A program keretében a hallgatók egy egyetemi témavezető és egy vállalati konzulens irányítása mellett végzik kutatásaikat.

Az egyetemi témavezető a kutatás akadémiai minőségére és a tudományos hozzájárulásra helyezi a hangsúlyt, míg a vállalati konzulens az ipari alkalmazhatóságra és a gyakorlati eredményekre fókuszál. Egy ideális kooperációban a kettő szorosan együttműködik: a témavezető biztosítja az elméleti alapokat, míg a vállalati konzulens az ipari realitások figyelembevételével irányítja a kutatás gyakorlati aspektusait. Ez a kettős irányítás teszi lehetővé, hogy a doktori munka mind tudományos, mind ipari szempontból értékes legyen.

Mind az EIT Digital, mind a KDP  keretében részt vevő doktoranduszok esetében a kutatás megvalósulása egy szerződés keretében történik. Ez a szerződés a hallgató, a vállalati konzulens, annak munkáltatója, az akadémiai intézmény, valamint az EIT Digital vagy az NKFIH között jön létre.

Megyesi Péter esetében a doktori kutatásának felét én témavezettem, míg a másik felét az EIT Digital program keretében, a kötelezően külföldön töltött féléve alatt készítette el.

Pető József esetében a hallgató már BSc-s szakmai gyakorlata óta az Ericsson munkatársa volt, és doktori tanulmányai során végig én láttam el a témavezetői feladatokat. A BSc szakdolgozatát az én témavezetésemmel készítette, azonban az egyetemi követelmények miatt szükség volt egy hivatalos egyetemi konzulens bevonására, amelyet Dr. Molnár Sándor vállalt, lehetővé téve a téma hivatalos kiírását. Ezt követően az MSc diplomamunkájának témavezetőjeként is én felügyeltem a munkáját. Ekkor az egyetemi projektek úgy alakultak, hogy Dr. Vidács Attilával dolgoztunk szorosabban együtt, ezért őt kértük fel az MSc diplomamunka hivatalos kiírására. A hallgató később doktori tanulmányokra jelentkezett, és hasonló okokból Dr. Vidács Attila írta ki a doktori témáját, hogy a hallgatónak legyen hivatalos egyetemi konzulense. Bár a hallgató pályázott több ösztöndíjra, köztük az EIT Digital támogatására, ezeket a pályázatokat nem nyerte el. Ennek kapcsán kezdeményeztük a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) doktori iskolája és az Ericsson közötti együttműködési szerződés létrehozását, amely lehetővé tette, hogy a hallgatónak osztatlan témavezetője legyek, és ne legyen szükség külön hivatalos egyetemi konzulens bevonására. A szerződés megkötése mintegy két évet vett igénybe. Bár kaptunk olyan tájékoztatást, hogy a komplex vizsga előtt még lehetőség lett volna a hallgatót hivatalosan az én nevemre átvezetni a doktori.hu rendszerben, ebből az idő intervallumból a jogi osztályok hosszas egyeztetése miatt kicsúsztunk a szerződés megkötésével.

A VIK doktori iskola és az Ericsson közötti megállapodás végül létrejött, és lehetővé teszi az Ericsson munkatársai számára, hogy hivatalos doktori témavezetői szerepet tölthessenek be. Ezen lehetőség első gyakorlati felhasználójaként én látom el a témavezetői feladatot Limpek Márton doktorandusz esetében.

8.5. Részvétel tudományos zsűrikben, kuratóriumokban, pályázatok bírálatában

1., A BME TDK bizottságában vettem részt több évben:

2., 2020-ban az Európai Kutatási Tanács (European Research Council (ERC)) 2020-as Starting Grants pályázati felhívására benyújtott pályaművek közül egy kijelölt javaslatot bíráltam el szakértői minőségemben. Link

3., OTDK dolgozatokat bíráltam 2025-ben. Link

4., Az EIT Digital doktorandusz hallgatói számára kötelező a Business Development Experience (BDExp) dolgozat elkészítése, amely a diplomamunkához hasonlóan bírálók általi értékelésen megy keresztül, majd egy bizottság előtti védésen kerül bemutatásra. Györgyi Csaba, doktoranduszom, 2024. december 16-án védte meg BDExp dolgozatát, amelyen ipari konzulensként és a bíráló bizottság tagjaként is részt vettem.  Link 

8.6. Részvétel kongresszus, konferencia szervezésében, azokon plenáris előadás tartása

1., IEEE Workshop on Traffic Identification and Classification for Advanced Network Services and Scenarios (TRICANS) hosted in ICC 2013 Budapest, Hungary,  
Workshop Chair
 Saved page

2., Winter Simulation Conference 2019 (http://meetings2.informs.org/wordpress/wsc2019/),  Gaylord National Resort & Convention Center, National Harbor Country: United States of America (USA) State: (USA) Maryland,
 TPC member on the network simulation track
“This site has been archived or suspended.” Invitation letter      

3., 2020 IEEE/IFIP Network Operations and Management Symposium (NOMS)(https://noms2020.ieee-noms.org/), Hungary,
TPC member
Saved page

4., NOMS 2022 April 25-29, Hungary
Panel organizer, Panelist: PS3: Network Exposure and Edge Cloud in 5G Networks
Saved page

5., IEEE Netsoft 2025, Hungary,
Demo Co-Chair
https://netsoft2025.ieee-netsoft.org/committees/organizing-committee 

8.7. Tisztség, tagság tudományos szervezetben

A szervezet neve         Hazai/nemzetközi Tisztsége                 Mettől-meddig

1. 3GPP                                       SA6 delegált           2021-2022

2. IEEE RAS                                     P2940 alelnök         2020-10-31 --

3. IEEE                                             Senior Member         2021-

4. HTE Távközlési szakosztály        Titkár                        2024 augusztus-

5. HTE                                                      tagság         2010-, 2024-

8.8. Folyóirat-szerkesztőbizottsági tagság

Az Infocommunications Journal szerkesztőbizottságának vagyok tagja 2019 január óta.

8.9. Részvétel tudományos minősítésben (bíráló, bírálóbizottsági tagság, előterjesztés tud. bizottságban)

PhD disszertáció bíráló:

1., Maiass Zaher: Traffic Measurements, Scheduling and Characterization of SDN-based Data Center Networks, 2022. március 30

PhD bizottsági tag:

1., Lévai Tamás: Embedding and Batch-Scheduling Data Flow Graphs in Software Switches, 2022. szeptember 15.

2., Agil Yolchuyev: Advanced Algorithms for Resource Allocation and Optimization of Cloud Services and IoT, 2025. január 23.

3., Mogyorósi Ferenc: Megbízhatóság javítása fizikai és virtuális hálózatokban, 2025. június 30. 

8.10. Kutatóintézet/tanszék/kutatócsoport vezetése

1.,  A Programozható Hálózatok Kutatócsoport vezetése (2022–2024)

2022 és 2024 között a Programozható Hálózatok Kutatócsoport vezetőjeként tevékenykedtem az Ericsson Kutató részlegén belül, amely körülbelül 700 főállású kutatót foglal magában. Csoport Vezetői feladataim egy 25 fős, nemzetközi összetételű kutatócsoport irányítására terjedtek ki. A csoport tagjai különböző országokból érkeztek, köztük Svédországból, Indiából, Finnországból, Németországból és Magyarországról, ami hangsúlyozta a kultúrák közötti együttműködés fontosságát és a sokszínű szakmai háttérből adódó innovációs potenciált.

Fő felelősségi köröm a kutatási és fejlesztési projektek közötti koordináció volt, amely nagyban hasonlított egy tanszék vagy kutatóintézet vezetői tevékenységéhez. A feladatkörömbe tartozott a csoport tagjai által végzett munka összehangolása, különös figyelemmel a párhuzamosságok és átfedések elkerülésére. Emellett kiemelt hangsúlyt fektettem a különböző fejlesztési (Development Unit) és üzleti (Business Unit) területek igényeinek összehangolására a kutatócsoport munkájával, biztosítva ezzel a kutatási eredmények ipari hasznosíthatóságát és relevanciáját.

2., A Pernambuco Szövetségi Egyetem (UFPE) Hálózati és Távközlési Kutatócsoportja (GPRT)  ipari koordinátora (2012–2017)

2012 és 2017 között a Pernambuco Szövetségi Egyetem (Federal University of Pernambuco (UFPE)) Hálózati és Távközlési Kutatócsoportja (Networking and Telecommunication Research Group (GPRT)) ipari koordinátoraként tevékenykedtem. A csoport körülbelül 20 főből állt, beleértve 3 professzort (Djamel Sadok, Judith Kellner és Stenio Fernandes), 3 szenior kutatót, valamint több doktoranduszt, MSc és BSc hallgatót (4 doktorandusz, 5 MSc, 5 BSc hallgató).

Vezetői szerepkörömben a kutatócsoport és az Ericsson Brazil illetve az Ericsson Magyarország közötti együttműködésért feleltem. Brazília helyi törvényei szerint a multinacionális vállalatok, például az Ericsson, csak akkor értékesíthetnek termékeket, ha támogatják az egyetemi kutatásokat. Ennek eredményeként az Ericsson több brazil egyetemmel alakított ki partnerséget, amelyek közül az UFPE kiemelt szerepet játszott.

Az ipari koordinációs feladataim hasonlítottak egy tanszék vagy kutatóintézet vezetéséhez, mivel a kutatási irányok és az ipari elvárások összehangolása volt a fő feladatom. Ez magában foglalta az egyetemi és ipari projektek menedzsmentjét, az ipari partnerektől érkező szakmai elvárások csoporton belüli disszeminációját, valamint a csoport kutatási eredményeinek ipari hasznosíthatóságának biztosítását.

A koordináció mellett mély technikai munkát is végeztem, amelynek eredményeként a kutatócsoport hozzájárult az Ericsson Expert Analytics (EEA) termékfejlesztéséhez. Továbbá a csoport doktoranduszai többször is több hónapos szakmai gyakorlaton (internship) vettek részt az Ericssonnál, amely során gyakorlati tapasztalatot szereztek és közvetlenül bekapcsolódtak az ipari projektekbe.

3., Kapcsolattartó és projektkoordinátor a BME és az Ericsson együttműködésében (2022-)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson közötti együttműködés hivatalos kapcsolattartójaként (Single Point of Contact) látom el a koordinációs feladatokat 2022 óta, elsősorban a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT), Híradástechnika tanszék (HIT), valamint a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (HSN) projektjei kapcsán. Munkám során átfogó szerepet töltök be az egyetemi és ipari partnerek közötti stratégiai és operatív kapcsolatok fenntartásában. Elsődleges felelősségeim közé tartozik az egyetemi kutatási projektek tervezése, célkitűzéseinek meghatározása, valamint a projektek megvalósításának nyomon követése. Ezek mellett a szerződések előkészítését és felügyeletét is végzem, amely magában foglalja a megállapodások jogi és pénzügyi feltételeinek biztosítását, valamint szükség szerinti módosítását. Az egyetemi események és projektek esetében különös figyelmet fordítok arra, hogy azok megfeleljenek az ipari előírásoknak, a jogszabályoknak és az Ericsson belső szabályzatainak, amelynek része a compliance ellenőrzések elvégzése.

4., További egyetemi projektvezetői szerepek

Az Ericsson kiterjedt együttműködési hálózatot tart fenn egyetemekkel és kutatócsoportokkal, melyek célja az ipari és akadémiai kutatás-fejlesztés összekapcsolása. Ezek az együttműködések tipikusan kisebb kutatócsoportokat érintenek, amelyek jellemző összetétele egy professzor, egy doktorandusz és egy MSc vagy BSc hallgató. Az egyetemi projektek koordinálása és vezetése során számos kutatási kezdeményezést irányítottam. Az alábbi projekteket vezettem (Intézmény/Egyetemi projekt felelős/Téma/dátum):

8.14. Tudományos díj, kitüntetés

A díj, kitüntetés megnevezése, jellege; Adományozó szervezet; Ország; Adományozás Időpont