Az ismerős arcban Ignotust ismered fel. A pincér odalép hozzá és lelkesen közli:
- Egy Úr hagyott itt Magának egy levelet. Lelkemre kötötte, hogy csak az Ön kezébe adhatom. Az Úr egész délelőtt várta Önt. Itt ült, cigarettázott, konyakot és bort ivott.
Látod ahogy Ignotus átveszi a levelet, és valamit hosszan szemlél rajta. Elmosódott az aláírás.
- Rendben van, köszönöm. Le tudná esetleg még írni, hogy nézett ki ez az Úr? - kérdezi Ignotus a pincérre pillantva.
- Ahogy kívánja - bólintott amaz. - Nem láttam őt, amikor megérkezett, vagy amikor távozott, de valami probléma biztosan van a lábával, mert furcsa cipőt viselt. Kicsit kacska lábai voltak, ahogy szokták mondani. Illetve nagyon közelre hajolva olvasta el a levelet, amit Magának hagyott. Talán ez tűnt még fel vele kapcsolatban - gondolkodott el feltűnően a segítő. - De nézze csak Uram. Ott a sarokban ül egy művész, aki a vendégekről készít portrékat egész nap. Megkérdezhetem, hogy esetleg emlékszik-e az Úrra, vagy készített-e róla rajzot.
Amint kiderült, tényleg ült a helyiségben egy rajzoló ember, aki készségesen segített az ügyben. Ezt a rajzot mutatta fel a levélíróról:
De vajon ki lehet ez az ember?