A békekölcsön

Békekölcsön jegyzésére kényszerítették a dolgozókat, így adóztatva meg milliókat.

Lényege, hogy az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente nagyjából az egyhavi fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért folyó küzdelemben”. A békekölcsönért nem kamat járt, hanem sorsoláson húzták ki a nyerteseket, akik kisebb-nagyobb nyereményben részesülhettek, esetleg a kötvény névértékét kapták vissza.

A lakosság körében persze nem örvendett nagy népszerűségnek a békekölcsön, mivel a lejegyzett összegek az akkori jövedelmekhez képest nagyok voltak, és a nyeremények igen ritkák.

1956 után felváltotta a lottó, ami egy sokkal népszerűbb, önkéntes "adózássá" vált.

DISZ: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége magyar ifjúsági tömegszervezet volt az 1950-es évek első felében. 1955-ben 702 ezer tagot számlált. 1956 októberében, a forradalom idején felbomlott. Szerepét 1957-től a KISZ: Kommunista Ifjúsági Szövetség vette át.

Kattints a lenti videóra az úttörőinduló elindításához!

A megtermelt javakból az államnak be kellett szolgáltatni bizonyos mennyiséget. Aki nem tette, azt „közellátás szabotálásáért” súlyosan megbüntették.

Az MHK, Munkára, harcra kész egy 1949-ben, szovjet mintára létrehozott tömegsport-mozgalom volt Magyarországon az 1960-as évek közepéig. A központi irányelvek alapján kidolgozott sportprogram alulról felfelé építkezve munkahelyi és falusi szpartakiádokon keresztül országos sportünnepségig bezárólag igyekezett megmozgatni a dolgozó és tanuló ifjúságot. Az MHK mozgalom alapját az atlétika és a természetjárás képezte. Az MHK mozgalom a tömegsportot a szovjet mintának megfelelően központosította. A résztvevőknek meghatározott szinteket kellett elérniük, amik teljesítését különböző szintű jelvényekkel honorálták. Ezeket a teljesítményeket jelentették a központnak. 1953-ban közel 500 000 résztvevője volt az MHK mozgalomnak.