Változás!!
Bemutatkozó oldal
Vágó Imre
Vágó Imre vagyok, elsősorban utazásokról készült fotókat szeretnék közölni.
2022-ben aktualitást ad, hogy áprilisban életem egyik nagy célját 50 éve értem el, (Lourdesba eljutni).
Korom 74 év, gyerekkoromból 13 évet Barcson töltöttem, utána kerültem Budapestre. Középiskolát Markó u-ban, Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban végeztem el (már nem létezik). Érettségi után próbálkoztam nyomdaipari tanulónak - nem nekem találták ki - elvégeztem 2 és fél éves könyvtárosképző tanfolyamot (azóta megszűnt Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ szervezésében). Nem sikerült ezen a területen elhelyezkedni (néhány hónapot leszámítva), 31 évet MIGÉRT-nél töltöttem áruforgalmi előadóként (nevezhető kereskedelmi ügyintézőnek, ma már valamilyen angol neve van).
Privatizáció során fokozatosan küldték el a dolgozókat, a régi-új tulajdonosok elérték céljukat, ma már nyilvános céginformációban is leírják:
Fő tevékenység
6820. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Engem néhány évvel utolsó elbocsátások előtt küldtek el, szerencsére egyetlen nap munkanélküliség nem volt, Nemzeti Múzeumban tudtam elhelyezkedni teremőrként, amikor nyílt Magyar Kereszténység 1.000 éve és Nagyszentmiklósi kincsek kiállítás. Jó hét évet töltöttem ott, közben nyugdíjba mentem, 2009-ben befejeztem aktív pályafutásomat.
2006-ban Barcson helyi múzeum Gyökerek kiadványában egy muzeológussal közösen 1948-60-ig Barcsra száműzött szemész-professzorról írtunk tanulmányt, eredménye lett, hogy forrásként fel tudta használni amatőr munkánkat a
SOTE http://www.kaleidoscopehistory.hu/
folyóirata, amit szakemberek írtak. 3 évre rá OSZK-MEK-ben archivált családtörténetem jelent meg, rövidített változata Barcs Antológiában, ezt a cikket a Nemzeti Múzeum Történeti Tár (újkor, legújabb kor) egyik muzeológusa javaslatára írtam.
MIGÉRT szervezett KOTK-val 2 és fél éves felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi tanfolyamot, elvégeztem (1982), korábbi években ezt elismerték külkereskedelmi főiskolának, nekem még nem. Nyelvtudásban a maximum, 48 éves koromban német középfok szóbeli részét letettem (A típusúnak nevezték abban az időben). Mire befejeztem, angol már minden más nyelvet kiszorító törekvése folyamatban volt, részben tudtam csak használni, bár előfordult, hogy épp kritikus esetben tudtam vele segíteni múzeumban.