Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jött létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt pénzügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. ,

A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el.

A NAV szervezete

A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság.

A NAV területi szervei

a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok),
a Fellebbviteli Igazgatóság,
a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és
a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek.

A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

A megyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek.

A NAV előbbiek szerinti kormányrendeletben meghatározott területi szervei:

a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG),
a Repülőtéri Igazgatóság,
a Bevetési Igazgatóság,
a Szakértői Intézet,
az Informatikai Intézet,
a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és
a Gazdasági Ellátó Igazgatóság.

A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el:

a megyei igazgatóságok,
a KAVIG,
a Repülőtéri Igazgatóság,
a Szakértői Intézet és
a Bevetési Igazgatóság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi és területi szerveinek székhelyét és illetékességét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg.

A NAV vezetői

A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság vezetője) gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal. Az állami adó- és vámhatóság vezetője feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesei a kijelölt miniszter által irányított minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, az állami adó- és vámhatóság vezetője által irányított helyettes államtitkárok.

Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

A NAV gazdasági vezetője a Központi Irányítás főigazgatója, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.

Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szakmai tevékenységének támogatására szakfőigazgatók nevezhetők ki. Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesét akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői munkakört betöltő személy is helyettesítheti.

A Bűnügyi Főigazgatóságot az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató vezeti. A Bűnügyi Főigazgatóság vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató-helyettes vesz részt.

A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

A NAV területi szervét az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti. A NAV területi szervének vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek) vehet (vehetnek) részt.

A megyei igazgatóságok kirendeltségének operatív vezetését főosztályvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített feladat- és hatáskör gyakorlója.

A Központi Irányítás főigazgatója felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

A Központi Irányítás főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyettesének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgatót - a szakmai helyettes javaslatára - az állami adó- és vámhatóság vezetője nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettese gyakorolja.

Az igazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

Az igazgatóhelyettes felett a kinevezési és felmentési jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

A központi szerveknél és a területi szerveknél a munkáltatói jogkört a szerv vezetője gyakorolja.

A NAV szerveinek irányítása és felügyelete

A területi szerv felettes szerve - a következőkben meghatározottak kivételével - a Központi Irányítás.

A NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság.

A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el.

A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter.

A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve - a következőkben meghatározott kivétellel - a Központi Irányítás.

A Bűnügyi Főigazgatóság - a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti - felettes szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese.

A NAV feladatai

A NAV - mint állami adó- és vámhatóság - látja el az állami adóhatóság és a vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatait.

A NAV feladata:

részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,
a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV:

ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,
végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,
feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,
Központi Irányítása és a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szerve összegyűjti és tárolja a megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít,
adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban,
lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti központosított ellenőrzést,
a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,
a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,
az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja,
végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat,
együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában,
végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott feladatokat,
végzi az európai uniós és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,
végzi az európai uniós és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is, valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,
végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,
végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

A NAV feladata adóigazgatási jogkörében

A NAV adóigazgatási jogkörében:

eljáró szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal,
a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,
ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,
ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,
jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,
ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

A NAV feladata vámigazgatási jogkörében

A NAV vámigazgatási jogkörében végzi:

az európai uniós vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,
a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb terhek kiszabását és beszedését,
közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,
a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,
az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

A NAV feladata jövedéki igazgatási jogkörében

A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi:

a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,
a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel

kapcsolatos feladatokat.

A NAV feladata bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében

A NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében:

a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában
- végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,
- nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,
ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.

A NAV feladata rendészeti és igazgatási jogkörében

A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében:

végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,
ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt, a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatokat,
végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,
végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyarország területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet,
a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.

A NAV egyéb feladatai

A NAV végi továbbá:

a külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,
a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,
a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat,
a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

A NAV személyi állománya

kormánytisztviselőkből,
hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőr),
kormányzati ügykezelőkből,
munkavállalókból és
tisztjelöltekből

áll.

A NAV hivatásos állományú tagjának intézkedései, jogai és kötelezettségei

A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

A pénzügyőr szolgálati feladatának teljesítése során - a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl - jogosult pénzügyőri intézkedéseket foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja a jogszerű intézkedés biztosítása. A NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket a kijelölt miniszter rendszeresíti.

A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.

A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr

az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,
az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre

kérheti fel.

Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

A pénzügyőr az igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. A pénzügyőr az átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé.

A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a megállított járművet,
átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon,
a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül átvizsgálhatja.

A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,

akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,
akinek őrizetbe vételét rendelték el,
aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött.

A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,

aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,
aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
a Be.-n, illetve a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényen alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;
ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.

A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat.

A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező dolog hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.

Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás elrendelésére, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedéseket megteszi.

A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.

Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.

A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

A kényszerítő eszközök alkalmazása

A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

Testi kényszer és bilincs kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

Az alkalmazható kényszerítő eszközök:

testi kényszer,
bilincs,
vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz,
szolgálati kutya,
útzár telepítése, megállásra kényszerítés,
lőfegyver.

Titkos információgyűjtés

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV törvény) alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a NAV által végzett különleges tevékenység, amelyet a NAV erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.

A NAV a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és
bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

A NAV bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközöket (a továbbiakban: leplezett eszközök).

Titkos információgyűjtést a NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei folytathatnak.

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve

a NAV nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából,
a személyi védelem ellátása során,
az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,
bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,
a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében, valamint
a NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében

az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

A személyi védelem ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.

Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól

a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy
a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését

szolgáló információ várható.

A NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,
az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy
a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében

szükségesek.

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

a célját elérte, vagy
nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

Ezen eseteken kívül a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

az engedélyben megállapított határidő lejárt,
nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,
a bírói engedélyhez kötött eszköz elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy
a bíróság az engedélyt visszavonta.

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a NAV törvény 60. § c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását. Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek a büntetőeljárásban felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

Forrás: Közigazgatás - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (magyarorszag.hu)

2004. évi XIII. törvény

a Vám- és Pénzügyőrségről^*

Az Európai Unió saját forrásainak, a Magyar Köztársaság költségvetésének biztosítása, a rendvédelmi, a fogyasztó- és piacvédelmi, továbbá a tagállami feladatok és a Vám- és Pénzügyőrség szerveinek feladata ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A Vám- és Pénzügyőrség jogállása

1. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének végrehajtása érdekében:

a) felügyeli a vámok és a vámhatóság hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenőrzi a vámszervek tevékenységét,

b) az országos parancsnok előterjesztése alapján meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség fejlesztésének irányait,

c) a törvényesség és a szakszerűség ellenőrzése érdekében a vám-, adó- és jövedéki eljárásról, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó egyéb tevékenységéről annak vezetőjétől jelentéseket, továbbá e célból a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt nyilvántartásokból felvilágosítást, adatszolgáltatást kér,

d) meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség feladatai teljesítésének éves követelményeit,

e) irányítja és ellenőrzi a Vám- és Pénzügyőrség költségvetési gazdálkodását,

f) a Vám- és Pénzügyőrség vezetőjének a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást adhat,

g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a feladat- és hatásköréről szóló jogszabály önálló, vagy a külügyminiszterrel egyetértésben a vámigazgatási jogkörébe utal.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel, amely magában foglalja a felső-, közép- és alsófokú szerveinek költségvetését is. A középfokú szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szervek.

A Vám- és Pénzügyőrség feladatai

2. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség vámigazgatási jogkörében végzi:

a) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,

b) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának, minőségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,

c) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,

d) a vám, az adó és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,

e) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből (a továbbiakban: EMOGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség jövedéki igazgatási jogkörében végzi:

a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott és a jövedéki ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,

b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott és a jövedéki adóügyekkel kapcsolatos feladatokat.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség rendészeti és igazgatási jogkörében végzi:

a) a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,

b) a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,

c) meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,

d) mobil ellenőrző csoportok felállításával az Európai Unió (a továbbiakban: EU) külső és belső határai mentén a mélységi ellenőrzést,

e) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi feladatok ellátását.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség nemzetközi tevékenysége keretében végzi:

a) a közösségi és a külön jogszabályok alapján a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,

b) a nemzetközi egyezményekben és a kétoldalú megállapodásokban az együttműködésből adódó feladatok ellátását,

c) az EU által biztosított, a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatását,

d) az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi:

a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,

b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,

d) a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását.

A Vám- és Pénzügyőrség szervezete

3. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a feladatát az országos parancsnok irányítása és felügyelete mellett a vámszervezet felső-, közép- és alsófokú szervei útján látja el.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség felsőfokú szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság).

Az országos parancsnok

4. § (1) A Vám- és Pénzügyőrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának.

(2) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenőrzi a középfokú és alsófokú szervek működését.

(3) Az országos parancsnoknak a vámszervezet irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait a pénzügyminiszter által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.

(4) Az országos parancsnok kinevezéséről, jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról külön jogszabályok rendelkeznek.

A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogai és kötelezettségei

5. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnek a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedék-ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó személyek (a továbbiakban együtt: pénzügyőrök) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyban állnak, a szolgálati jogviszony tartalmát külön törvény szabályozza.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség tagja köteles a Vám- és Pénzügyőrség számára a 2. §-ban meghatározott feladatokat előíró, valamint a külön jogszabályokból a Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatokat ellátni.

(4) A Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult:

a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság államterületén belül igazoltatni,

b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét. Megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetőleg vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. E célból a vám- és nem közösségi adók tekintetében jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél a szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell,

d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék felderítése érdekében az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata alapján belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,

e) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kilétét megállapítani. E célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Vám- és Pénzügyőrség szerveihez előállítani. A feltartóztatás és az előállítás időtartama csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a feltartóztatást, előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja,

f) a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben megalapozott a gyanú, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg,

g) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során - a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén - elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

(5) A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

6. § A Vám- és Pénzügyőrség polgári alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

7. § A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adatvédelem

Az adatkezelés általános szabályai

8. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetőleg más adatokat kezeli.

(2) A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni. A vámigazgatási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, nyilvántartására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.

Bűnügyi adatkezelés

9. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes, továbbá a különleges adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési feladatai ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési, rendvédelmi feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bűnügyi nyilvántartásból, valamint az általános munkarend figyelembevételével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról azok személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség által a (3) bekezdésben felsorolt adatokat kezelő szervektől történő adatátvételért, illetőleg az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő vámszerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség az eljárásban részt vevők személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra fel lehet használni.

(7) A pénzügyminiszter, az országos parancsnok, a főigazgató, illetve a nyomozó hatóság vezetője a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

10. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,

e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

h) a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a gyűjtés lezárását követő két évig,

i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés a)-f), valamint h)-i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és közigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

11. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság működését ellenőrző szerv tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott személy, valamint törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nyomozó hatóság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a határőrség illetékes szerve,

f) a Külügyminisztérium illetékes szerve,

g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

h) a törvényben meghatározott más szervezet.

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetőleg nyilvántartani.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba, bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetőleg nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére - az európai uniós nemzetközi bűnüldöző szervezetek, valamint az INTERPOL kivételével - nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges, és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - az Európai Rendőrségi Hivatal, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete, a Schengeni Információs Rendszer központja és nemzeti egysége, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb, két- és többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló regionális bűnüldözési szervezet részére az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetőleg adhat át.

Közigazgatási adatkezelés

12. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a szabálysértési felelősségre vont személy személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetőleg az ügy számát a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség az általa igazoltatott személy személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek személyazonosító adatait, lakcímét, illetőleg az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó vámigazgatási, jövedéki és adóügyi, továbbá szabálysértési, idegenrendészeti és egyéb közigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadóak.

13. § (1) Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a Vám- és Pénzügyőrség jogosult.

(2) Az országos parancsnok a Vám- és Pénzügyőrség személyes adatkezelő rendszerei adatvédelmi belső ellenőrzésére adatvédelmi felelőst jelöl ki.

Együttműködési kötelezettség

14. § A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei, a Rendőrség és a Határőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

15. § E törvény alkalmazásában:

a) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget,

b) mélységi ellenőrzés: a Vám- és Pénzügyőrségnek jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségei és jogosultságai végrehajtásának mozgó egységekkel megvalósított formája, melyet a Magyar Köztársaság államterületének külön jogszabályban meghatározott részén végzi el.

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

16. § E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

17. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározza.”

(2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. § (1)-(2) bekezdése és a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat - első fokon a regionális jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra.”

„(4) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben első fokon a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: Vegyvizsgáló Intézet) jár el.”

(3) A Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül]

„b) a 2707 50 vámtarifaszámú tüzelőanyagként értékesített egyéb ellenőrzött ásványolaj, a 2710 19 41, a 2710 19 45 és a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti gázolaj, a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolaj, továbbá - amennyiben a felhasználó teljesíteni tudja a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, a füstgáz kéntartalmára vonatkozó kibocsátási határértékeket, és azt a környezetvédelmi hatóság igazolja - a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszámú fűtőolaj villamos energia előállításához vagy működési engedéllyel rendelkező erőműben vagy távhőtermelő létesítményben kapcsolt hő és villamos energia előállításához történő felhasználása;”

(4) A Jöt. 124. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény 7. § 32. és 33. pontja rendelkezésének alkalmazásában a Jöt. szerinti adóraktári engedélyesként, illetve adómentes felhasználóként végzett tevékenységet is figyelembe kell venni.”

(5) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 1. számú melléklete Pénzügyminisztérium részének 137/C-137/G. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„137/C. A titkos információgyűjtés és adatszerzés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/D. A titkos információgyűjtéssel és adatszerzéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/E.^* A Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény (a továbbiakban: VPtv.) 22. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 28. §-ában meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/F. Az ügyész hozzájárulásával, vagy az ügyész által a Be. 175. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a feljelentés elutasítása, vagy a Be. 192. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével történő nyomozás megszüntetése során keletkezett azok az előterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/G.^* A Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a VPtv. 22. §-ának (7) bekezdése alapján, az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”

Felhatalmazások

18. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve megállapítsa

a) a Vám- és Pénzügyőrség szervezeti felépítését, hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek létesítését, elnevezését, székhelyét, illetékességét és megszüntetését,

b) a Vám- és Pénzügyőrség feljogosított szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit és alkalmazásuk részletes szabályait,

c) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,

d) a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait,

e) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,

f) a belügyminiszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait.

Vissza a Főoldalra

Page updated

Google Sites

Report abuse

Vám- és kapcsolódó jogszabályok

Vám- és kapcsolódó törvények

A NAV