Yakisugi története 

A yakisugi egy hagyományos japán módszer a cédrus elszenesítésére a faanyag tartósítása érdekében. A 1700-as évek előtti időkből származik, főként lakossági és kereskedelmi kültéri burkolatok és kerítések esetében. Az 1950-es években megjelent újabb és olcsóbb burkolati lehetőségek megjelenésével a formatervezési stílus és a kézművesség kezdett elhalványulni. Még mindig számos példát láthatunk ezekre az eredeti építményekre vidéki gazdálkodó közösségekben és a városok régebbi kereskedelmi területein. A 2000-es években azonban Japán és a világ többi része is újra elkezdte magáévá tenni ezt a gyönyörű és praktikus hagyományt.

Milyen előnyei vannak a Yakisuginak? 

Ennek a hagyománynak a kezdeteként az egyik fő ok az volt, hogy fenntarthatóbb megoldásra volt szükségük az otthonok külső állapotának megőrzésére. Eredetileg Japánban olyan fát használtak, amelyet a szél és a part menti fák sós vize természetes módon megviselt. A japán vörös cédrus korlátozott mennyisége és bősége miatt a faanyag kezelésének más módszere felé fordultak. Íme a yakisugi használatának néhány fő előnye:

· Tűzálló 

Bár furcsán hangzik, ha valamit elégetünk, hogy tűzállóvá tegyük, valójában ez történik. Az összes nedvesség eltávolítása és lényegében egy faszén létrehozása a házon megakadályozza, hogy később kigyulladjon. Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb a tűzhöz sima, száraz fát használni, mint a korábban elégetett fát. Ez 100%-ban tűzálló? Nem, de megelőző jellegű.  

· Vízálló 

Hasonlóképpen, a külső felület elszenesedése és megkeményedése után ez egy vízálló alapot hoz létre.  

· Elriasztja a termeszeket, csigákat, meztelencsigákat stb. 

A fában található vegyi anyagok és szénhidrátok – ami alapvetően rovartáplálék – elégetése természetes riasztószert hoz létre a különféle rovarok számára. Ez a faburkolat hosszú élettartamának kulcsa.