Részterületei:
Kinematika (mozgástan): feladata a testek mozgásának leírása;
Dinamika (erőtan): a testek mozgását okozó törvényszerűségeket vizsgálja;
Statika: a testek erőhatás alatti egyensúlyának feltételeivel foglalkozik.
Az anyag egyik legfontosabb tulajdonsága a kölcsönható - képesség.
Minden kölcsönhatás következménye valamilyen változás.
Mechanikai kölcsönhatás: következménye - mozgásállapotváltozás.
Termikus kölcsönhatás: következménye - hőmérséklet változás.
Gravitációs kölcsönhatás: következménye - vonzás.
Mágneses kölcsönhatás: következménye - vonzás vagy taszítás.
Elektromos kölcsönhatás: következménye - vonzás vagy taszítás.
Mozgásállapotváltozás:
akkor jön létre, ha változik a test sebessége
mozgásának iránya
vagy mindkettő egyszerre.
Erőhatás: mozgásállapot - változást okozó hatás.
az az erőhatás a nagyobb, amely ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességváltozást hoz létre vagy
ugyanakkora sebességváltozást rövidebb idő alatt eredményez.
Testek tulajdonsága, azt jelenti, hogy egyetlen test sem képes mozgásállapotát önmagától megváltoztatni.
A testek mozgásállapotának megváltozását mindig más - velük kölcsönhatásban levő - test vagy mező okozza.
Az egyik testnek könnyebb, másiknak nehezebb megváltoztatni a sebességét.
Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek azonos feltételek mellett kisebb mértékben változik a sebessége.
Testek tehetetlenségének mértékét jellemző fizikai mennyiség.
Jele: m.
Mértékegységei: gramm, dekagramm, kilogramm
1 kg pl. 1 köbdeciméter 4 C fok hőmérsékletű desztillált víz tömege.
Meghatározható: a, méréssel - mérőeszköze: mérleg; b, számítással - tömeg=sűrűség és térfogat szorzata; tömeg=testre ható erők eredője : gyorsulás
Minden test nyugalomban marad, vagy megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg egy másik test vagy mező ennek megváltoztatására nem kényszeríti.
Tehát a fékező autóbuszban ha nem kapaszkodunk, akkor előre fogunk mozogni, mert megtartjuk az eredeti mozgásunkat. Gyors induláskor pedig a nyugalmi helyzetünket szeretnénk megtartani, ezért hátrafelé indulunk el (pontosabban az autóbusz “megy ki” alólunk).
fizikai mennyiség, amely
megadja az erőhatás nagyságát és irányát
jele: F
mértékegysége: 1 N
rajzban nyíllal ábrázoljuk
(támadáspont: az a pont, ahol az erőhatás a testet éri; hatásvonal: támadásponton átmenő, az erő irányába eső egyenes)
irány (vektor) mennyiség: nagysága és iránya is jellemzi
meghatározható: a, méréssel - mérőeszköze: rugós erőmérő; b, számítással - Newton II. törvénye.
fajtái: gravitációs erő, tartóerő, súlyerő, rugalmas erő