A natúr faanyagok számos formában állnak rendelkezésre, a feldolgozottság mértékétől és a felhasználás céljától függően. A leggyakoribb formák a következők:

Alapvető, elsődleges formák

Ezek a faanyagok a fakitermelés utáni elsődleges feldolgozási szakaszból származnak. 

Rönkök: A kivágott fák megtisztított törzse, a feldolgozás kiinduló anyaga.

Fűrészáru: A rönkök fűrészelésével nyert, szabványos vagy egyedi méretű darabok. Ide tartoznak a:

Deszkák: Viszonylag vékony, széles fűrészáru.

Pallók: Vastagabb deszkák.

Gerendák: Nagy keresztmetszetű, hosszú fűrészáru, főleg szerkezeti célokra.

Lécek: Kisebb keresztmetszetű, hosszú fűrészáru.

Oszlopok: Függőleges teherhordó elemek. 

További feldolgozott formák

Ezeket az alapformákból állítják elő további megmunkálással (gyalulás, csiszolás, ragasztás stb.).

Gyalult faanyagok: Sima felületű deszkák, lécek, gerendák, amelyeket leggyakrabban burkolatokhoz, bútorokhoz használnak.

Profilozott faanyagok: Különféle megmunkált élű vagy felületű termékek, például:

Lambéria, hajópadló: Beltéri és kültéri burkolatokhoz, hornyos-ereszes kialakítással az egyszerű illesztés érdekében.

Teraszdeszka: Kültéri padlóburkolat, általában bordázott felülettel.

Furnér: Vékonyra szeletelt (vagy hántolt) természetes fa réteg, amelyet főleg bútorlapok felületének borítására használnak a természetes fa hatás elérése érdekében.

Egyedi, organikus formák: Bútordizájnban és dekorációban gyakran alkalmaznak speciális, természetesen növő vagy formálódott faanyagokat, mint például:

Uszadékfák.

Gyökerek.

Fadobozok, falapok, fagolyók, fa karikák és egyéb apróbb hobby- és dekorációs elemek. 

A natúr faanyagok rendkívül sokoldalúak, és a felhasználás módja határozza meg, hogy melyik formában a legalkalmasabbak egy adott célra, legyen szó építkezésről vagy bútorgyártásról.