Gellért-hegy, Citadella, Szabadság-szobor
Gellért-hegy, Citadella, Szabadság-szobor
Konkrétan elmaradt az elégségesen széles körben történő szakmai (!) megvitatása, és ennek eredményét közölni a döntéshozóval és egyúttal a szélesebb nyilvánossággal.
Lett helyette, a Gellért-hegy nemzeti jelentőségéhez és karakteréhez mérten nem egyenrangú, érdemleges innovációt nélkülöző beruházási program, amely lényegében egy leromlott katonai erődnek a renoválását, rajta egy nyiladék vágásával némi építészeti átalakítást, az erőd-udvar parkosítását és az ágyútoronyban a volt szálloda/étterem helyett egy szabadsághősök múzeumának a kialakítását tartalmazza.
Sajnos fel kell tenni a kérdést: Miért nem tudnak "nagyot álmodni"? Miért nem értik magának a Gellért-hegynek az ethoszát, a szerepét a magyarság több mint ezeregyszáz éves történelmében? Miért nem tudják átlényegíteni a Citadellát "szabadságot" jelképező palotává?
Miért nem egészítik ki a Szabadság-szobrot a zsidó-keresztény/keresztyén-zsidó, a magyar identitás és a nemzeti hőseinkre emlékező jelképeivel:
az Öröklánggal, amely a zsidó és a keresztény hagyományban, és itt, a hősökre emlékezést és Isten jelenlétét szimbolizálja, továbbá
a Szent Korona relieffel (a korábbi javaslatunkban a Patrona Hungariae szerepelt, akinek a tiszteletét Szent Gellért püspök indította el és, akinek az oltalmába Szent István királyunk halálos ágyán felajánlotta Magyarországot), továbbá
az Emlékkúttal, amely a magyarság összetartozását jelképezve, a trianoni Magyarország mozaikképét mutatja a szoborcsoport előtti térre elhelyezve.
Olajág, Örökláng, Szent Korona reliefje: ezek szimbólizálják a Gellért-hegy nemzeti ethoszát, a szabad magyar államiságot, a magyarság egyetemes összetartozását, valamint szabadsághőseinek emlékezetét, Isten jelenlétét, miközben nem osztják meg a bejegyzett egyházi felekezeteket.
Ugyanis:
Maradt - szinte változatlanul - az elnyomást sugárzó erődként a Citadella épülettömbje. A monolitikus hatású erődfalnak egy helyen történő megbontásával létrejön egy inkább sikátorhatású lépcsősor, ami ezen nem igen változtat.
Ugyanakkor máris diszkriminatív helyzetet eredményez, mivel a kisgyermekesek, az idős és a mozgáskorlátozott emberek ezen a lépcsősoron eleve nem fognak közlekedni.
A nyiladékból eljutva az erőd belsejébe, az erődfallal körülvett, zárt udvar közparkosítása van tervezve, ami inkább a bezártság érzését, mintsem a szabadságét erősíti, ellentétben a falakon kívül már meglévő virágoskerttel vagy a Filozófusok Kertjével.
Különösebb turisztikai attrakciója sincs ennek az átlagos városi parkosításnak a falakon belül, ami ezen a világörökségi helyszínen már nem elegendő.
A tervezett növényzet továbbra is inkább invazív fajokból állna. És például a Gellért-hegy táji specialitása, a "budai vörös" vagy annak alteregója is hiányzik (?).
Az országzászló nem ide, hanem az ágyútorony tetéjére való, hogy egyensúlyban legyen az átellenben magasodó Szabadság-szoborral.
A Szabadság-szobor egyetemlegességét, a bejegyzett egyházi felekezeteket bontja meg a római katolikus egyház keresztjét fomázó relief odabiggyesztése a posztamensre.
A római katolikus egyház keresztje már van a Gellért-hegyen, megfelelő és kiemelkedő helyen a Szent Gellért sziklatemplom előtt. És mi van a többiekkel: a reformátusokkal - különösen a magyar reformátusokkal -, a görök-keletiekkel, az izraelitákkal és azokkal a bejegyzett egyházakkal, amelyek nem használják a római és görög katolikus egyház keresztjét?
A közösségi közlekedés fejlesztésének átgondolt, komplex és korszerű tervei is hiányoznak.
Az öncélúan beszuszakolni szándékolt funikular (sikló) hiányosságait és hiábavalóságát a lobbi erő sem fogja tudni megváltoztatni. Drága, természetromboló, rossz a telepítése., hiszen nem szolgálja ki a Gellért térről nagyobb arányban érkező látogatókat. Mindezeket igazolják a máshol már létező hatékonyabb, a természetbe jobban beleillő, korszerűbb megoldások a hegytetőre és vissza irányuló közösségi közlekedésnek.
csak egy, a magyar szabadsághősökről szóló múzeum létesítése az ágyútoronyban önmagában kevés, mégha korszerű, vonzó installációs technikával hozzák létre a kiállításokat.
Az itt elérhető látvány miatt Budapest első öt turisztikai célpontja közé tartozik a Citadella.
A városlátogatásra milliós nagyságrendben érkező külföldi turisták felkeresik a Gellért-hegy tetejét, de körükben egy ilyen tematikájú múzeum önmagában nem lesz elégséges vonzerő.
A magyarok számára persze fontos bemutatni a szabadságküzdelmeinket és azok hőseit.
De hősei vannak a minden korban meglévő magyar szellem szabadságának is. Nekik, a magyar kreatívitás, szellemiség legjobbjainak is helyüknek kell lenni itt, a magyarok elnyomását, de a szabadságát egyaránt szimbolizáló helyen.
*
A Liget-projekthez hasonló kreativitás a Gellérthegy településrész, úgymint a Citadella, Gellért-hegy és a hegytetőre irányuló közlekedési rendszer fejlesztésében nem található.
Társadalmi párbeszéd ez utóbbival összefüggésben lényegében nem volt. A két fejlesztési program kormányzati felelőseinek a média-kommunikációjában látható lényeges különbség van a Liget projekt javára, ami ezt alátámasztja.
Az elnyomás és diktatúra jelkép-épületeinek nyomasztó épülettömbjei között fog maradni a Citadella
Szabadság szobor a Magyarok Nagyasszonya reliefjével és az Örökmécsessel, előtte a Kárpát-medencét, a történelmi Magyarország 64 vármegyéjét ábrázoló mozaikkal padlóval, amely felett áttetsző csobogó vízfelület van.
Gellért-hegy tetőre, a Citadellára érkező közösségi közlekedési rendszer és parkoló
A "SZABADSÁG PALOTA" (Panoráma Palota) a Citadella teljes lefedésével és átalakításával jön létre
Szabadság Palota (Panoráma Palota) belső terei:
V. Panoráma uszoda
A Tanulmány a SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA 009543 nyilvántartási és 311174000-20210331-2016-006918 érkeztető számon szerepel és alkalmas a szerzőségi vélelem igazolására.
Hiányzott és hiányzik a gyakorlatban azonban az a kormányzati felület, amely befogadókész lenne egy nem kormányzati, nem pártszövetségi műhelyben készült fejlesztési koncepcióra.
A 2024. augusztusában jelentkezett probléma a Szabadság-szobor kiegészítésével összefüggésben is visszavezethető arra, hogy csak építészeti és tájrendezési tervezés folyt, komplex koncepció nélkül. Ez kitermelt egy olyan szituációt, hogy adhoc módon, a kellő politikai, kormányzati kompetenciával rendelkező személy bele-beleavatkozik a megvalósításba. De a fő probléma az, hogy a Gellért-hegy korszerű ethoszát és a komplex megközelítéseket, az érdekeltek körében iterált hasznosítást is tartalmazó településrész-fejlesztési koncepció nem készült.
A településrész-fejlesztési koncepció elkészítése és elfogadás egy komplex és iterációs folyamatot foglal magába. Ennek keretében a hatalomgyakorló is jobban érvényesíthette volna a szándékait, szélesebb körben tudott volna elfogadtatni és távlatosan is racionális és tartós eredményt hozó fejlesztést tenne lehetővé. Ehhez előbb a tudás hatalmának meg kell előznie a hatalom tudását, képességét.
Az MTTSZ nem építészeti ötlettervet, hanem településrész-fejlesztési koncepciót készített. Ennek kell tartalmaznia ugyanis az adott területnek és létesítményeinek a hasznosítási funkcióját és a kapacitásokat, amelyeket - ahogy az a Liget projektnél is volt - az építészeti tervezésnek kell kifejeznie és a beruházásnak megvalósítania. logikus és optimális esetben.
Ez az, ami legyőzi a komor, nyomasztó hatását a Citadella-erődnek, nem a falba vájt nyiladék-lépcsősor és egy kolostori zártságot idéző udvari kert.
A Citadella tetején létrejövő teljes 360 fokos, hatalmas körpanoráma fog nyílni akár egyszerre több ezer embernek egész Budapestre és környékére!
A kb. 10 ezer m2 alapterületű "Panoráma Teraszra" felérkező emberek a horizont végtelen látványa által mentálisan is át fogják érezni a legfontosabbat a "szabadságot".
1./ AZ, HOGY A LEFEDETT ERŐD TETEJÉN EMBEREK SÉTÁLHATNAK ÉS A KÖRPANORÁMÁBAN GYÖNYÖRKÖDHETNEK A LÁTVÁNY SZABADSÁGÁT ÉLVEZVE, EGYÉRTELMŰEN A SZABADSÁG PALOTÁJÁVÁ VÁLTOZTATJA AZ ELNYOMÁST JELKÉPEZŐ CITADELLÁT.
2./ A SZABADSÁG PALOTA (Panoráma Palota) BELSŐ TEREINEK KIALAKÍTÁSA ÉS TEMATIKÁJA az alábbi ábrán összefoglalt, a mostani tervekhez képest sokkal komplexebb, tartalmasabb tematikájú hasznosítási funkcióknak ad teret. Ez a tematika a magyar szabadság három vetületét foglalja magába:
i.) A MAGYAR SZABADSÁG HŐSEINEK EMLÉKEZETE,
ii.) A SZABAD MAGYAR SZELLEM MÚLTBELI ÉS JELENLEGI EGYETEMLEGES KÍVÁLÓSÁGAINAK ÉS EREDMÉNYEIKNEK A MEGISMERÉSE ÉS ÜDVÖZLÉSE,
iii.) A MAGYARORSZÁGI ÉS A MAGYARLAKTA KÁRPÁT-MEDENCEI TÁJAK VONZÓ SAJÁTOSSÁGAIRÓL ÁTTEKINTÉS ÉS INFORMÁCIÓK SZERZÉSE.
3./ A HOMLOKZATI FALAKNAK A SZABADSÁGRA ÉS A MAGYARSÁGRA UTALÓ ÉPÜLETDÍSZÍTÉSE is a komor erődnek Szabadság Palotává való átlényegülését fogja szolgáni.
A levélre válasz nem érkezett.