GELLÉRTHEGY településrész

Ami elmaradt, az a Gellérthegy (Gellért-hegy és Citadella) településrész valóban komplex hasznosítását tartalmazó, fejlesztési koncepció elkészítése, és annak tényleges nemzeti konszenzussal való elfogadása.

Konkrétan elmaradt az elégségesen széles körben történő szakmai (!) megvitatása, és ennek eredményét közölni a döntéshozóval és egyúttal a szélesebb nyilvánossággal.  

Lett helyette, a Gellért-hegy nemzeti jelentőségéhez és karakteréhez mérten nem egyenrangú, érdemleges innovációt nélkülöző beruházási program, amely lényegében egy leromlott katonai erődnek a renoválását, rajta egy nyiladék vágásával némi építészeti átalakítást, az erőd-udvar parkosítását és az ágyútoronyban a volt szálloda/étterem helyett egy szabadsághősök múzeumának a kialakítását tartalmazza. 

Az egypártrendszer leváltása után több mint harminc évvel, a fejlesztést követően a Citadella épülettömbje alapvetően megmarad erődnek és változatlanul továbbra is a korábbi korok, meg a kommunista időszak elnyomásának üzenetét sugallja, semmint a szabadságénak.

Sajnos fel kell tenni a kérdést: Miért nem tudnak "nagyot álmodni"? Miért nem értik magának a Gellért-hegynek az ethoszát, a szerepét a magyarság több mint ezeregyszáz éves történelmében? Miért nem tudják átlényegíteni a Citadellát "szabadságot" jelképező palotává? 

Miért nem egészítik ki a Szabadság-szobrot a zsidó-keresztény/keresztyén-zsidó, a magyar identitás és a nemzeti hőseinkre emlékező jelképeivel:

1. az Öröklánggal, amely a zsidó és a keresztény hagyományban,  és itt, a hősökre emlékezést és Isten jelenlétét szimbolizálja, továbbá

2. a Szent Korona relieffel (a korábbi javaslatunkban a Patrona Hungariae szerepelt, akinek a tiszteletét Szent Gellért püspök indította el és, akinek az oltalmába Szent István királyunk halálos ágyán felajánlotta Magyarországot), továbbá 

3. az Emlékkúttal, amely a magyarság összetartozását jelképezve, a trianoni Magyarország mozaikképét mutatja a szoborcsoport előtti térre elhelyezve.

Olajág, Örökláng, Szent Korona reliefje: ezek szimbólizálják a Gellért-hegy nemzeti ethoszát, a szabad magyar államiságot, a magyarság egyetemes összetartozását, valamint szabadsághőseinek emlékezetét, Isten jelenlétét, miközben nem osztják meg a bejegyzett egyházi felekezeteket. 

Miért nem ismerték fel a Gellérthegy-településrész mélyebb és fontosabb jelentőségét, a magyar nemzeti identitásban és a turizmusban betöltendő szerepét, és e kettő településfejlesztési összehangolását?

Ugyanis:

1. Maradt - szinte változatlanul - az elnyomást sugárzó erődként a Citadella épülettömbje. A monolitikus hatású erődfalnak egy helyen történő megbontásával létrejön egy inkább sikátorhatású lépcsősor, ami ezen nem igen változtat. 

Ugyanakkor máris diszkriminatív helyzetet eredményez, mivel a kisgyermekesek, az idős és a mozgáskorlátozott emberek ezen a lépcsősoron eleve nem fognak közlekedni. 

2. A nyiladékból eljutva az erőd belsejébe, az erődfallal körülvett, zárt udvar közparkosítása van tervezve, ami inkább a bezártság érzését, mintsem a szabadságét erősíti, ellentétben a falakon kívül már meglévő virágoskerttel vagy a Filozófusok Kertjével. 

Különösebb turisztikai attrakciója sincs ennek az átlagos városi parkosításnak a falakon belül, ami ezen a világörökségi helyszínen már nem elegendő. 

A tervezett növényzet továbbra is inkább invazív fajokból állna. És például a Gellért-hegy táji specialitása, a "budai vörös" vagy annak alteregója is hiányzik (?).

3. Az országzászló nem ide, hanem az ágyútorony tetéjére való, hogy egyensúlyban legyen az átellenben magasodó Szabadság-szoborral. 

4. A Szabadság-szobor egyetemlegességét, a bejegyzett egyházi felekezeteket bontja meg a római katolikus egyház keresztjét fomázó relief odabiggyesztése a posztamensre.  

A római katolikus egyház keresztje már van a Gellért-hegyen, megfelelő és kiemelkedő helyen a Szent Gellért sziklatemplom előtt. És mi van a többiekkel: a reformátusokkal - különösen a magyar reformátusokkal -, a görök-keletiekkel, az izraelitákkal és azokkal a bejegyzett egyházakkal, amelyek nem használják a római és görög katolikus egyház keresztjét?

5. A közösségi közlekedés fejlesztésének átgondolt, komplex és korszerű tervei is hiányoznak. 

Az öncélúan beszuszakolni szándékolt funikular (sikló) hiányosságait és hiábavalóságát a lobbi erő sem fogja tudni megváltoztatni. Drága, természetromboló, rossz a telepítése., hiszen nem szolgálja ki a Gellért térről nagyobb arányban érkező  látogatókat. Mindezeket igazolják a máshol már létező hatékonyabb, a természetbe jobban beleillő, korszerűbb megoldások a hegytetőre és vissza irányuló közösségi közlekedésnek.

6. csak egy,  a magyar szabadsághősökről szóló múzeum létesítése az ágyútoronyban önmagában kevés, mégha korszerű, vonzó installációs technikával hozzák létre a kiállításokat.

Az itt elérhető látvány miatt Budapest első öt turisztikai célpontja közé tartozik a Citadella. 

A városlátogatásra milliós nagyságrendben érkező külföldi turisták felkeresik a Gellért-hegy tetejét, de körükben egy ilyen tematikájú múzeum önmagában nem lesz elégséges vonzerő.  

A magyarok számára persze fontos bemutatni a szabadságküzdelmeinket és azok hőseit. 

De hősei vannak a minden korban meglévő magyar szellem szabadságának is. Nekik, a magyar kreatívitás, szellemiség legjobbjainak is helyüknek kell lenni itt, a magyarok elnyomását, de a szabadságát egyaránt szimbolizáló helyen.

*

A Liget-projekthez hasonló kreativitás a Gellérthegy településrész, úgymint a Citadella, Gellért-hegy és a hegytetőre irányuló közlekedési rendszer fejlesztésében nem található. 

Társadalmi párbeszéd ez utóbbival összefüggésben lényegében nem volt. A két fejlesztési program kormányzati felelőseinek a média-kommunikációjában látható lényeges különbség van a Liget projekt javára, ami ezt alátámasztja.