Transzferár nyilvántartás

Amit kínálunk önnek:

  • Elkészült, már meglévő nyilvántartások felülvizsgálata
  • Transzferár nyilvántartások frissítése
  • Transzferár nyilvántartások elkészítése
  • Benchmark-tanulmányok készítése
  • Kapcsolt felek hálózatának figyelése
  • Transzferár tervezés
  • Kapcsolati háló feltérképezése és a transzferár nyilvántartás készítésében érintett ügyletek feltárása;
  • Transzferár képzési tanácsadás a kapcsolt tranzakciók árazási metódusára vonatkozóan, a piaci helyzet elemzésével a jogszabályi háttérhez igazodva
  • Csoportszintű transzferár irányelvek kidolgozása
  • Csoportszintű nyilvántartás (EU master file) készítése
  • Csoportszintű nyilvántartás (EU master file) hazai jogszabályi környezethez illeszkedő adaptálása
  • Adóhatósági árképzési megállapodásban való közreműködés
  • Adóhatóság előtti képviselet

A Jó megoldásért görgessen tovább

Írjon nekünk most

info@mcna.hu

Adótanácsadás és adóoptimalizálás

A folyamatosan változó adójogi környezetben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy Ön tisztában legyen a végrehajtott ügyletek adókövetkezményeivel és ezek racionális adóterhekkel járjanak önnek. A tanácsadási szolgáltatásunk keretei között komplex adóügyi és gazdálkodást érintő tanácsadást biztosítunk az optimális működés és a megfelelő döntések meghozatalának előkészítése érdekében.

Komplex adótanácsadási szolgáltatásunk a következőkre terjed ki:

  • Társasági adó és egyéb, közvetett adókhoz kapcsolódó tanácsadás
  • Szakértői állásfoglalás, vélemény összeállítása
  • Jogértelmezés és adótervezés
  • Adóhatósággal való kapcsolattartás, állásfoglalások; valamint Adóhatóság előtti képviselet

www.nav.gov.hu

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) határozza meg a szokásos piaci ár megállapításához szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) készítésének szabályait. A PM rendelet 4. § (4) bekezdése szerint a nyilvántartás tartalmazza


a) az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) alapján – a választott módszertől függően – számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát;


b) a szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének meghatározását és az emiatt szükséges kiigazítást;


c) a szokásos piaci árat.


Amennyiben az adózó a nyilvántartásban a szokásos piaci árat összegszerűen, azaz pénzértékben kifejezve nem tünteti fel, de a nyilvántartásban közölt adatok egyébként tartalmazzák az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) alapján – a választott módszertől függően – számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát, az adózó a PM rendeletben előírtaknak megfelelően jár el. A gyakorlatban ugyanis előfordulhatnak olyan esetek, hogy a nyilvántartás – a választott módszertől függően – pénzértékben kifejezett ár helyett egyéb tényezőt [árrést, hasznot, egyéb értéket (például kamat mértéket) vagy azok tartományát] tartalmaz, minden esetben szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a vizsgált ügylet szokásos piaci ára (a független felek által, összehasonlítható körülmények között alkalmazott ellenérték) a dokumentáció alapján megállapítható legyen.


A költség és jövedelem módszer alkalmazása esetén adott esetben elegendő lehet a költségalap definiálása és a szokásos piaci haszon/árrés meghatározása az ügylet szokásos piaci jellegének vizsgálatakor.


Viszonteladási árak módszere esetén előfordulhat olyan eset, amikor elegendő a realizálandó szokásos piaci haszon/árrés meghatározása.


Hitelügyletek során alkalmazott kamat szokásos piaci jellegének bemutatásakor nem kifogásolható, ha a nyilvántartásban az adózó az ügyletre jellemző kockázatmentes referencia kamatot és az ügylet specifikumait leíró szokásos piaci kockázati felárat (általában bázispontban) mutatja be.


Egyéb módszer alkalmazása esetén minden olyan egyéb tényező (például az eszközarányos jövedelmezőség – ROA) szokásos piaci szintjének számszerű (de nem pénzértékben történő) bemutatása elegendő lehet az ügylet szokásos piaci jellegének alátámasztására, amelynek az adott ügylet hasonló mutatójával való összevetéséből következtetni lehet a szokásos piaci ár elvének teljesülésére.


Független felektől igénybevett szolgáltatás díjainak csoporton belüli megosztásakor elégséges lehet az allokációs módszer szokásos piaci jellegének bizonyítása.


Az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás (a továbbiakban: Iránymutatás) 1.45.-1.48. pontja ír a szokásos piaci ártartomány alkalmazásáról. Az Iránymutatás szerint olyan helyzet is adódik, amikor a legmegfelelőbb módszer vagy módszerek alkalmazása egy értéktartományt eredményez, amelynek minden tagja egyformán megbízható.


A nyilvántartást szokásos piaci ártartomány alkalmazása esetén is – figyelemmel a PM rendelet 2. § (1) bekezdésére – akkor szükséges módosítani, ha a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tény vagy körülmény megváltozik.


A PM rendelet 4. §-a rendelkezik a nyilvántartás tartalmáról, ugyanakkor formai rendelkezéseket nem tartalmaz arra vonatkozóan. Erre tekintettel az adózó helyesen jár el, amennyiben az általa készített nyilvántartás tartalmazza a PM rendelet 4. §-ában előírt tartalmi elemeket akár a nyilvántartáshoz mellékelt szerződés, vagy egyéb dokumentum formájában.

Jó Megoldás:

  • Transzferár nyilvántartásait velünk frissíttetni,
    • felülvizsgáltatni,
    • készíttetni,
    • piaci árakat terveztetni.
  • Folyamatos komplex adótanácsadási szolgáltatásunkat igénybe venni.
  • Teljes körű munkaköri javaslatokat készítünk

Írjon nekünk most és további szép napot.

Üdvözlettel

info@mcna.hu

További együttműködési, kapcsolódási lehetőségeket találhat oldalunkon.

Jó böngészést kívánunk, várjuk szíves visszajelzését.