A Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD tanulmányok szakmai folyóirat Szerkesztőbizottsága elkötelezett a magasszintű szakmai és etikai kötelezettségek érvényesítésére a folyóirat megjelentetése során - így a jelen követelményeknek minden, a folyóiratban megjelenő írásmunkának meg kell felelnie.

Jelen irányelveket a Committee on Publication Ethics (Publikációs Etikai Bizottság) folyóirat-szerkesztőkre magatartására vonatkozó szabványai (úgynevezett COPE irányelvek), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében meghatározott elvárások szerint, az azokba foglalt követelmények szerint hoztuk létre. A folyóiratban megjelenő munkák közzétételéhez hozzájáruló valamennyi érintett félnek egyaránt el kell fogadnia az alábbi szakmai- és erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat.

1. A folyóirat szerkesztőbizottságára vonatkozó követelmények

A folyóirat elektronikus felületén megjelenő tartalmakról a szerkesztőbizottság dönt, azokat a főszerkesztő helyezi el e döntés alapján. A bizottság feladata a benyújtott tanulmányok áttekintése, a bírálati folyamat kezdeményezése, a vélemények kiértékelése, a közléshez szükséges szerkesztési feladatok elvégzése, illetve közlésre elfogadott írások közzététele. A szerkesztőbizottság fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett kéziratokat

• plágium felkutatására alkalmas rendszeren megvizsgálja,

• formai vagy alapvető tartalmi hibák és hiányosságok miatt még a bírálati folyamat megkezdése előtt elutasítsa.

Az írásmunkák megjelentetését és a szerkesztők publikációval kapcsolatos lehetőségeit szintén korlátozhatják a hatályos jogszabályok, kötelező jellegű előírások.

A Szerkesztőbizottság a fenti feladatok elvégzése közben az alábbi alapelvekhez tartja magát:

• Tisztességes eljárás: A szerkesztők beérkezett kéziratok a szellemi tartalmát értékelik, tekintet nélkül a szerzők faji, nemi, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai hovatartozására, állampolgárságára, vagy a politikai meggyőződésére.

• Titoktartás: A szerkesztőségi munkatársak a publikálásra átadott kézirattal kapcsolatban semmilyen információt sem közölhetnek a szerzőn, a lektorokon, a potenciális lektorokon, egyéb szerkesztői tanácsadókon, a kiadón kívüli más személlyel.

• Közzététel és összeférhetetlenség: A közlésre elfogadott írásmunkákat a szerkesztők publikálják. A publikálásra váró, de még ki nem adott anyagokat és a közlésre váró eredményeket a kiadásban résztvevők kutatási és publikációs tevékenységük során nem használhatják fel.

2. A folyóirat kiadása során közreműködő bírálók feladatai

A tanulmányokat független és anonim bíráló értékelik, akik külső szakértők, tehát nem tagjai a Szerkesztőbizottságnak. Minden kéziratot két bíráló értékel. A folyóirat a bírálatokért honoráriumot nem fizet, a lektori tevékenységről azonban kérés esetén igazolást állít ki. A benyújtott kéziratok publikálása a bírálói állásfoglalások függvénye, eltérő lektori vélemények esetén a szerkesztőbizottság dönt a tanulmány befogadásáról vagy elutasításáról. A bírálati eljárás megkezdésének előfeltétele a formai követelményeknek való megfelelés, amelynek betartatásáért a Főszerkesztő felel.

A bíráló feladatai elvégzése során az alábbi alapelvekhez kell, hogy tartsa magát:

• Hozzájárulás a szerkesztőbizottsági döntésekhez: a bíráló véleményezi a benyújtott kéziratokat, elutasításra vagy elfogadásra javasolja azokat, valamint az átdolgozandó írásmunkák esetén változtatásokat és javításokat indítványoz. A bíráló felhívja a szerkesztők figyelmét arra, ha a vizsgált kézirat és bármely, általa ismert, már publikált tanulmány között lényegi hasonlóságot vagy átfedést észlel.

• Gyorsaság és szakértelem: A bírálók felkérését a szerkesztőbizottság végzi. A bírálók felkérése szakmai felkészültség alapján történik. A bíráló kérheti felmentését a véleményezés megkezdése után is, amennyiben úgy érzi, hogy a vizsgált tanulmány kutatási szakterületén kívül esik, érdekütközés valósul meg, vagy tudja, hogy a gyors lektorálás megvalósítása kivitelezhetetlen. Utóbbi esetekben a felmentést kérő köteles a Főszerkesztőt értesíteni, illetve új bíráló személyére javaslatot tenni.

• Titoktartás: a lektornak valamennyi hozzá bírálatra beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelnie, azokról tilos mással konzultálnia, az abban foglalt tudományos eredményeket pedig csak a közzététel után idézheti.

• Tárgyilagosság: a bírálati véleménynek objektívnak kell lennie. A szerző személyének bírálata nem elfogadható. A szakmai lektorok állításaikat érvekkel kell alátámasztaniuk.

• Közzététel és összeférhetetlenség: amennyiben a lektor a bírálat során bizalmas információkhoz jut, azt bizalmasan kell kezelnie, és nem használhatja fel saját előnyére. A bírálók azon kéziratokat nem lektorálhatják, melyek bármely szerzőjével, illetve a szerző intézményével összeférhetetlenség merül fel.

3. A szerzők kötelességei

A kéziratok befogadásának alapfeltétele a szakmai és etikai irányelvek elfogadása, betartása. Mivel a folyóirat az irányelvek betartását csak részben tudja ellenőrizni, ezért a szerző kötelessége, hogy azokat teljeskörűen betartsa az alábbi alapelvek érvényre juttatása mellett:

• Közlési alapelvek: a szerzők írásmunkájukban az eredeti kutatást pontosan ismertetik, oly módon, hogy az lehetővé tegye a kritikai szemléletű vitát. Az írásmunkák betartják a folyóirat által megszabott formai követelményeket, a referenciákat hivatkozzák, a kapott adatokat és eredményeket a valóságnak megfelelő formában közlik.

• Eredetiség és plágium: A plagizálás bármely formája etikátlan és elfogadhatatlan. A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk készített írásmunka teljes egészében saját szellemi termékük. Amennyiben a szerzők felhasználják mások munkáját és/vagy kifejezéseit, akkor azt megfelelően hivatkozzák és idézik. A szerkesztőbizottság az eredetiséget minden beküldött kézirat esetében ellenőrzi.

• Többszörös publikálás: Azonos szövegű és tartalmú írásmunka több lapban történő megjelentetés etikátlan és elfogadhatatlan.

• Szerzőség: a publikációk szerzőségének azokra kell korlátozódnia, akik valóban és jelentősen hozzájárultak a tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, megírásához vagy interpretálásához. Mindazok, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmány elkészültéhez, társzerzőként kell szerepeljenek. A kutatásvezető vagy az elsőként feltüntetett szerző biztosítja, hogy valamennyi jogosult társzerző szerepel a kéziratban, illetve meggyőződik arról, hogy a publikálásra elfogadott tanulmány végső verzióját az összes társszerző megismerje.

• Jelentős hibák a publikált tanulmányban: Jelentős hiba vagy pontatlanság javítására a kézirat publikálása előtt és után is lehetőség van. Amennyiben a szerző jelentős hibát észlel a közlésre bocsátott vagy már publikált írásmunkában, köteles ezt a tényt a szerkesztőbizottságnak jelezni. A Főszerkesztő ebben az esetben lehetővé teszi a hiba kijavítását vagy helyesbítés megjelentetését.

• Közzététel és összeférhetetlenség: A szerzőknek nyilvánosságra kell hozniuk az írásmunkához kapcsolódó kutatás pénzügyi támogatási forrásait, az eredmények értelmezését esetlegesen befolyásoló pénzügyi és más lehetséges érdekütközéséket.