Ezen az oldalon az Otthon Ausztriában oldal, és különböző zárt csoportokban összegyűlt információk olvashatók az Ausztriába költözéssel kapcsolatos ügyintézéssel, és minden egyéb körülménnyel kapcsolatban. Minden információt legjobb tudásom, aktuális ismereteim alapján leellenőriztem.
Minden egyes témakörnél látható az utolsó frissítés, vagy ellenőrzés időpontja, hogy meg lehessen különböztetni a friss információt az esetleg már elavulttól. A témák elején mindig egy összefoglaló található a téma lényegéról, majd következnek a részletek.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Összefoglaló:
Ausztriába költözni nem nehéz igazából, de érdemes mindennek jól utánanézni, hogy később ne érje meglepetés.
Mivel kapitalizmus van, te, mint munkaerő, fontos leszel a folyamatos, még a jelenlegi gyenge konjunktúra melett is tapasztalható munkaerőhiánnyal küszködő Ausztria számára, így az átköltözés nem csak a te lelki nyugalmadnak tesz jót (és rosszat, mert "honvágy", meg "a fenéért nem lehet Magyarországon is normálisan élni", és hasonlók, no de ebbe ne menjünk most bele), hanem Ausztriának is.
Így örömmel fognak fogadni, és örömmel fognak segíteni. (Alapból jóindulattal tesznek itt mindent a hivatalnokok (is), legalábbis az esetek nagy részében, lásd a részleteket lejjebb, szóval persze nem csak azért ilyenek, mert neked örülnek annyira, hanem mert alapból ilyen itt a mentalitás)
Mivel Ausztriában gyakorlatilag szocializmus is van, azaz egy olyan országba költözől, ahol (nagyon) jól működő szociális háló van, nagy bajod nem eshet. Fontos, hogy már az elején szerezz meg minden infót, és merj mindig segítséget kérni, mert a szociális háló nem automatikusan van, kérni kell, hogy beleeshess. :)
Részletek:
Miután eldöntötted, hogy elköltözöl Magyarországról, és Ausztriát választottad, az első lépés négy fontos dolognak a vizsgálata:
Van-e, és mennyi félretett pénzed erre a célra?
Mennyire tudsz németül?
Milyen végzettségeid vannak a munkakereséshez?
Milyen szálakat kell Magyarországon feltétlenül elvarrnod, mielőtt elköltözöl?
Ha egyedülállóként van legalább 10.000 euród, vagy családosként legalább 15 ezer eurótok (vagy tudsz a családtól ennyit kölcsönkérni), és a magyarországi szálakat már nagyrészt ellvarrtad, akkor a legegyszerűbb, ha körbeutazod kicsit Ausztriát, és annak nézel előbb utána, hogy hol szeretnél lakni, a kiválasztott helyen aztán bérelsz valamit, kiköltözöl, és utána kezdesz csak munkát keresni. Hacsak nem valami totál eldugott helyre mész, valószínűleg fogsz munkát találni addig, amíg kitart a pénzed.
Ha ez így túl bizonytalannak, félelmetesnek hangzik, akkor ne így csináld, hanem találj előbb, még Magyarországról biztos munkahelyet. Nyilván különbözőek vagyunk, akkor te óvatosabb személyiség vagy, túl stresszes lenne.
De ha ez jól hangzik, nem félelmetes neked, akkor mindenképp ez a legjobb megoldás, épp, hogy meg fog kímélni a stressztől, mert nem kell két ország közt szaladgálnod, hanem már helyben leszel, ami megkönnyíti a külföldre költözés lelki elfogadását is, a gyakorlatban pedig számtalan előnye lesz. Minden állásinterjúra be tudsz menni simán, tudsz ismerkedni helyiekkel, megszokod az osztrák levegőt konkrét és átvitt értelemben is, és ami a legfontosabb, a helyet, ahová költözöl, nem a talált munkahelyed székhelye dönti így el, hanem te, vagyis olyan helyen fogsz így lakni, ami neked tetszik a legjobban, és ott fogsz munkát keresni. A munkahyelyeken hatalmas előnyöd lesz, ahogy kiderül, hogy már helyben laksz. Ez egy fontos tapasztalat. A külföldről állást keresők ígérete, hogy "majd kiköltözöm, ha meg lesz az állás" (némileg érthetetlen okból) hátrányt jelent.
Egy nehézség adódik csak, lakást bérelni munkahely nélkül nehezebb. De ha ez sikerül, akkor minden OK.
Ami a pénzt illeti, ezt a 10-15 ezer eurós befektetést hamar vissza fogod tudni tenni a megtakarításodba, vagy visszaadni a családnak, ha jó munkát találsz, így ettől szerintem nem kell tartanod. Különben is, valószínűleg el sem költöd az egészet, hacsak a lakásbérléshez szükséges kaució nem emészt fel nagyon sokat.
Figyelj mindenképpen az "Anmeldebescheinigung"-ról írtakra, ha a kiköltözés után rögtön állandó lakcímre jelentkezel be. (Négy hónapod van a letelepedés bejelentésére). Vagy csak ideiglenes lakcímet jelents be először, de ezzel óvatosan bánj, mert könnyen lehet, hogy hátrány lesz egy-egy állásnál, még ha nem is mondják meg nyíltan, vagyis ez esetben mindenhol közöld, hogy egyelőre ideiglenes a lakcímed, de tervezed állandóra váltani.
Alapvető némettudásra szükség van, de ha jól tudsz angolul, esetleg eddig is olyan helyen dolgoztál, ahol az angol volt a közvetítő nyelv, vagy amúgy is Home Office-ban dolgozol egy Hollywood-i filmvállalat szövegírójaként ( :) ), akkor elég egy pici némettudás. Lásd erről is lent az infókat.
Nézd át a végzettségeidet, és nézd meg, milyen szabad álláshelyek vannak jelenleg. Ausztriára is érvényes, hogy nincs minden fent az álláskereső portálokon, érdemes szakmai FB csoportokba is belépni, meg más online fórumokon is érdeklődni, képbe kerülni az adott szakma ausztriai helyzetéről.
Ne stresszelj! Don't panic! Vagy sikerül, vagy nem. De az élet mindenképpen érdekes lesz a következő hónapokban!
(Egyébként a viccet félretéve tényleg akkora a munkaerőhiány Ausztriában, hogy valamilyen munkát majdnem biztosan fogsz találni, de persze NYILVÁN a legjobb az, ha olyat találsz, amiben jól is érzed magad.)
Végül egy fontos megjegyzés: Ha neked nem is kell munka, mert kőgazdag vagy, és csak úgy simán átköltözöl egy villába Kitzbühelbe, akkor is szívesen segítek a bürokráciában eligazodni, de akkor előbb légyszi utalj át a sok pénzedből egy szemérmetlenül nagy összeget a Greenpeace-nek. Vagy az Amnesty International-nak. Esetleg mindkettőnek. Csak úgy a lelkiismeret megnyugtatása végett. :)
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Összefoglaló:
Mivel mind Magyarország, mind Ausztria az EU tagja, magyar állampolgároknak Ausztriában ugyanolyan jogaik vannak, mint bármely uniós polgárnak.
Ez az EU szabályai szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem az állampolgárság számít a jogokkal és kötelességekkel kapcsolatban, hanem a lakóhely és a munkahely. Tehát, néhány kivételtől eltekintve, az Ausztriában lakó magyar állampolgároknak ugyanolyan jogaik vannak, mint az osztrák állampolgároknak.
Részletek:
Ausztriában magyar állampolgár maximum három hónapig tartózkodhat turistaként. (Ez a szabály a határellenőrzés hiánya miatt általában nyilván ellenőrizhetetlen, nem is a turistákra vonatkozik, hanem épp a letelepedni szándékozókra, azaz a lényege az, hogy aki Ausztriában szándékozik letelepedni, az ne turistaként legyen az országban, hanem járja végig a letelepedés hivatalos útját.)
Amennyiben egy magyar állampolgár munkát vállal Ausztriában, de nem költözik oda, akkor az ún. ingázókra vonatkozó jogok illetik meg, ami a gyakorlatban szinte ugyanazon jogokat jelenti, mint amit az osztrák munkavállalók élveznek. Ezt itt részletesebben nem vizsgáljuk, mivel a letelepedésről van szó.
Amennyiben egy magyar állampolgár letelepedik Ausztriában, akkor ugyanazon jogok, és kötelességek vonatkoznak rá, mint az osztrák állampolgárokra, az alábbi kivételekkel:
- Magyar állampolgárt nem hívnak be Ausztriában katonának, tehát a hadkötelezettség állampolgársághoz kötött, nem a lakóhelyhez.
- Magyar állampolgár nem vehet részt az ausztriai parlamenti választásokon és országos népszavazásokon (Ezt egyébként az Ausztriában lakó egyre több külföldi állampolgár miatt egyre hangosabban vitatják a politikában, mert egyre komolyabb "demokráciadeficitet" okoz, hogy az állandóan itt lakó emberek egy nagy része nem döntheti el, hogy ki képviselje az érdekeit, tehát lehet, hogy a közeljövőben változni fog)
- Bizonyos, állampolgársághoz kötött munkaköröket magyar állampolgár nem tölthet be (ezek száma minimális, kormányzati, parlamenti, katonai, rendőrségi munkahelyekről van szó, szinte senki nem fog ilyennel találkozni)
Fontos tudni, hogy az osztrák hatóságok az Ausztriában való letelepedés tényét nem feltétlenül az állandó lakcím alapján vizsgálják. Vitás esetben azt fogják vizsgálni, és a begyűjtött infó alapján eldönteni, hogy az adott személy életvitelének központja ("Mittelpunkt der Lebensinteressen") Ausztriában van-e. Ez persze az esetek legnagyobb részében nyilván megegyezik az állandó lakcímmel, de a csalások kizárása érdekében vitás esetekben mégis lakcímtől függetlenül, komolyan vizsgálják.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. november 27.
Ha tervezed már az Ausztriába költözést, és ellátogatsz emiatt Ausztriába, érdemes már a költözés előtt vásárolni egy osztrák SIM kártyát.
Ha a telefonod eSIM-et is tud kezelni, akkor akár kiutazás nékül is vásárolhatsz egy osztrák eSIM-et, amit aktiválhastsz a telefonodon, és így az otthoni karosszékből intézve meg is van az osztrák telefonszámod.
Feltöltős hagyományos SIM kártyát magyar személyi igazolvánnyal bármikor vehetsz pl. trafikokban, szupermarketekben. Ehhez nem kell osztrák lakcím, az csak előfizetéshez szükséges. Azért érdemes ezt rögtön az elején elintézni, mert így utána már az új osztrák telefonszámodat tudod megadni mindenhol. Ez pl. munkakereséskor előny lehet, vagy lakáskereséskor. Ha osztrák számot adsz meg, abból látják, hogy komolyan gondolod, hogy Ausztriába szeretnál költözni és nem csak pendlizni akarsz, vagy ideiglenes megoldást keresel.
Ausztriában három mobilhálózat van, az A1, a T-Mobile és a Drei.
Jó feltöltőkártyás szolgáltatók többek között:
Yesss (A1 hálózatát használja)
Lidl Connect (Drei hálózatát használja)
Spusu (Drei hálózatát használja)
HoT (Hofer Telekom) (Telekom hálózatát használja)
Hogy melyik szolgáltatónak lesz megfelelő térereje, ill. jó sebességű internet hozzáférése a helyen, ahol majd lakni fogsz, kicsit lutri (de ez persze Magyarországon sincs másként). Vannak olyan mobiltelefon-üzletek, ahol ki lehet próbálni mind a három nagy szolgáltatót úgy, hogy kapsz kölcsön három sim kártyát, elviszed a helyre, ahol lakni fogsz, és kipróbálod. Ausztriában rengeteg hegyvidéki terület van, így a lefedettséggel lehetnek gondok, érdemes tehát ezt megnézni. Persze a leendő szomszédodat is megkérdezheted, hogy ő milyet használ és jó-e.
De már otthonról is tájékozódhatsz, a lefedettségi térképek segítségével.
Itt az összes szolgáltatóét egyszerre láthatod:
Ha ránéz az ember itt a térképre, rögtön látszik a fent leírt probléma: a hegyvidéki területeken bizony ritkás a lefedettség. Persze ott jóval kevesebben laknak.
De a mobilszolgáltató választásból a költözés előtt, főleg amikor még nem is tudod, hová fogsz költözni, nem kell nagyon ügyet csinálni, mert ezt később is eldöntheted, hiszen Ausztriában is lehetséges a számhordozás, azaz később a számod megtartásával átmehetsz másik szolgáltatóhoz, ha az az adott helyen jobb szolgáltatást nyújt.
Ha az új osztrák számodról Magyarországi számokat is szeretnél hívni, pl. mert van olyan rokonod, aki még nem használ Messengert, Whatsapp-ot, vagy hasonlót, figyelj arra, hogy olyan csomagot válassz, amellyel az egész EU-ba tudsz telefonálni a csomagban előfizetett perceidet használva.
Ahogy Ausztriába költöztél, elvileg csak egy meghatározott ideig, egyes szolgáltatóknál pl. négy hónapig használhatod a magyar mobilszámodat. Ez a szolgáltatók méltányos használati limitje miatt van a roamingolás során. Ha te Ausztriába költözöl, akkor ezt nem használod méltányosan, hiszen te akkor már nem Magyarországon laksz, és Ausztriában roamingolsz, hanem már Ausztriában vagy folyamatosan, így elvileg Magyarország lenne neked roaming terület.
Ezt a szabályt a szolgáltatók a tapasztalatok szerint nem mindig veszik komolyan, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár évekig is használhatod a magyar számodat Ausztriában. De jó, ha tudsz róla, hogy ez nem feltétlenül marad így. Négy hónap, vagy több idő után zárolhatják a magyar számodat (De erről jóval előtte szoktak küldeni értesítést.) Ez nyilván nagyon kellemetlen, ha mindenkinek ezt a számot adtad meg előtte. Egy másik hátrány nyilván az, hogy, ha magyar számod van, azt osztrák számról hívni esetleg drágább az osztrák partnered számára, mintha osztrák számot hívna. Ez az ő szolgáltatási csomagjától függ. Ezért lehet, hogy te abban a hiszemben vagy, hogy minden OK azzal, hogy neked magyar számod van Ausztriában, holott könnyen lehet, hogy jó pár ember egyszerűen legyint, hogy, "Ja, külföldi szám, akkor fel sem hívom". Csak ezekről az esetekről te esetleg nem is fogsz tudni soha.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Lakás, ház bérlése
A bérlés feltétele szinte minden esetben kaució fizetése és annak valamilyen módon történő bizonyítása, hogy képes leszel fizetni a lakbért. Ezt a legtöbb esetben munkaszerződéssel fogod tudni bizonyítani, ill az utolsó három havi bérpapírt, vagy bankszámlakivonatot szokták kérni. Szóval valamit amin látszik, hogy van rendszeres jövedelmed. Munkaszerződés nélkül sem lehetetlen lakást bérelni, tehát ha az ember épp ki szeretne költözni, és már a magyar munkahelye nincs meg, osztrák meg még nincs, akkor is lehet, de persze ha több jelentkező van a lakásra, a bérbeadó általában a számára biztonságosabb leendő bérlőt fogja választani, azaz azt, akinek van munkahelye, és így fizetése. Tehát ez esetleg megnehezhítheti a folyamatot.
- Ha akkor bérelsz Ausztriában lakást, amikor még Magyarországon dolgozol, akkor a magyar fizetési papíroddal is bizonyíthatod, hogy van munkahelyed, és fizetésed, azaz dolgozó, megbízható ember vagy.
- A bérlésnél 2023 július 1-től az ingatlanközvetítő nem kérhet jutalékot a bérlőtől.
- Pontosan, részletesen meg kell minden esetben nézni a rezsit, mert nagyon sokféleképpen bánnak ezzel a kérdéssel a bérbeadók. Van, amikor akár a teljes rezsi a lakbér része, de a legtöbb esetben ez vegyesen van, tehát pl. a víz+melegvíz+fűtés a lakbér része, de az áram, szemétszállítás nem, azt külön kell fizetned. És ennek a felosztásnak sokféle változata létezik. Tehát nagyon fontos, hogy ebben képbe kerülj, hogy kiderüljön, mennyi lesz a valódi havi lakhatási költség.
Az a tapasztalat, hogy ezzel kapcsolatban, addig kell kérdezni, amíg meg nem tudsz mindent, mert rengetegszer előfordul, hogy már a beköltözés után derül ki valami rejtett költség. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a bérbeadó rosszindulatú lenne és át akarna vágni, hanem, főként ha magánszemély a tulaj, egyszerűen elfelejt dolgokat, nem gondol valamire. Emiatt jó, ha te is minél jobban képben vagy. Ha cég a bérbeadó, akkor ezzel kapcsolatban jobb a helyzet, de ott meg az ügyintéző persze kapitalista módon nyomul. Bár korrekt, de a célja nyilván az, hogy minél hamarabb lezavarja a szerződéskötést. Ez esetben is mindig kérdezni kell, mindent, addig, amíg minden ki nem derül.
- Szokás Ausztriában az ún. "Ablöse", ez azt jelenti, hogy az előző bérlő felajánlja a következő lakónak az általa vásárolt bútorokat, aki ezeket megveheti, vagy elutasíthatja. Majd, ha elköltözik a lakásból, ugyanígy tehet a következő lakóval szemben.
- Ausztriában sokan foglalkoznak lakáskiadással üzletszerűen, azaz lakásokat, házakat csak kiadásra építenek. Ez jó a bérlőnek, mert ritkábban fordul elő, hogy a tulajdonos úgy dönt, hogy inkább eladja a lakását, és így a bérlőnek mennie kell, meg jó azért is, mert hozzáértők csinálják, profik ebben. Emiatt azonban szeretnek hosszú időre bérleti szerződést kötni, gyakori a három, vagy öt, sőt több évre szóló szerződés is. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a hosszú határozott időre szóló szerződés is felmondható az erre vonatkozó törvény szerint a szerződéskötéstől számított egy év után, három hónapos határidővel. Tehát még tíz éves szerződés esetén is el lehet menni a lakásból leghamarabb 15 hónap után mindenféle anyagi veszteség nélkül is, függetlenül attól, hogy magában a szerződésben erről mi áll. Bármi ezzel kapcsolatos probléma esetén ezt kell a bérbeadó orra alá dugni: https://www.oesterreich.gv.at/themen/bauen_wohnen_und_umwelt/wohnen/3/Seite.210281.html
(Mindez nem azt jelenti, hogy sokszor van a bérleménnyel kapcsolatos vita a bérbeadóval, igazából nagyon ritkán van, az általános tapasztalat az, hogy mindent jól meg lehet beszélni, udvariasság, segítőkészség van. De sajnos vannak extrém esetek, pl. nekünk is volt már bírósági ügyünk bérbeadóval, meg is nyertük simán, kártérítést is kaptunk, de kellett hozzá több, mint egy év pereskedés. Bár igaz, hogy az ügyvéd intézett mindent, így nem kellett egyszer sem bíróságra mennem, de azért mégis stresszes helyzet volt.)
Háziállatok:
Sok hirdetésbe alapból beleírják, hogy háziállatokat lehet-e tartani az adott bérleményben, vagy sem. Ha nincs beleírva, meg kell kérdezni. Fontos, hogy erről pontos infót kell szerezni, előfordulhat, hogy a bérbeadó esetleg nem tudja pontosan, ilyenkor az adott társasház házirendjét kell elkérni. Családi háznál általában csak a tulaj dönt, de lehet esetleg önkormányzati rendelet, ami valamit másként szabályoz, ezért az önkormányzatnál érdemes érdeklődni előre.
Auztriában a macskákat is chip-ezni kell, és ivartalanítani kell őket, amennyiben kiengedik őket a szabadba.
Lakás, ház vásárlása, hitelfelvétel
Lakást, házat magyar állampolgár ugyanolyan feltételekkel vásárolhat Ausztriában, mint osztrák állampolgár. Ha van rá pénzed, akkor simán megveheted, ehhez nem kell semmi más tudnivaló. :)
Hitelfelvétel esetén a bankok egy része a magyar jövedelmet is elfogadja, de ez általában hátrányt jelent az elbírálásban és rosszabb feltételekhez is vezethet.
Geförderte Miete, Mitkauf, soziale Wohnungen, Genossenschaftswohnungen
Sokféle támogatási rendszer létezik Ausztriában a lakhatásra. Ausztria arról ismert, hogy itt mindenkinek biztosítva van az emberhez méltó lakhatása, és ez, az eddigi tapasztalataim szerint, nem üres frázis. Nem csak kapitalista alapon lehet lakáshoz jutni. Nagyon sok egyesület, szövetkezet foglalkozik profitmentes lakásépítéssel és eladással/bérbeadással, valamint az önkormányzatok is sokféle támogatást adnak. Ezeket itt nem részletezem, mert a legtöbb egy minimális időtartamú Ausztriában lakáshoz kötött. (pl. 1 év, de van, ahol 5 év), vagyis ez a kiköltözéskor még nem aktuális. De érdemes megjegyezni, és később, ha szükség van rá, utánanézni.
Lakáskeresés
A bérelhető/megvehető lakások, házak keresésére elsősorban a www.willhaben.at/iad/immobilien a kiindulópont, ez a legnagyobb ilyen portál Ausztriában. Ahogy a hirdetéseknél jól látszik, a fent említett problémák a rezsivel rögtön feltűnnek, tehát sajnos nem egyértelmű, hogy mennyi a teljes fizetendő, még akkor sem, ha a hirdetésben szerepel a "Gesamtmiete" (Teljes lakbér) összege is. Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy MINDEN költségre rá kell kérdezni, pontos listát kérni, legjobb, ha a szerződésbe is bele van írva, hogy mi mennyi.
Érdemes az adott helyen helyi Facebook csoportokba is belépni, ott is szoktak hirdetni, ill. fel lehet tenni lakáskereső posztot is, bár ezt nem minden csoportban szeretik.
Egyéb ingatlankeresők bérlakásra és vásárlásra is:
- a legjobb a willhaben.at (https://www.willhaben.at/iad/immobilien)
- https://www.immobilienscout24.at (Mi ezen találtuk meg mostani bérlakásunkat, csak ezen volt fent 🙂 ).
- https://www.immosuchmaschine.at/
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
A lakcímbejelentést a költözés után három napon belül el kell intézni.
A lakcímet kisebb helyeken az önkormányzati hivatalnál (Gemeindeamt), nagyobb városokban a magisztrátuson (Magistrat), Bécsben a kerületi magisztrátusi hivatalnál (Lista itt: https://www.wien.gv.at/verwaltung/meldeservice/stellen.html) lehet intézni.
Graz-ban az ún . Servicestellen-ekbe kell menni az ügyintézéshez: https://www.graz.at/cms/ziel/7829988/DE/
A bejelentéshez ki kell tölteni az ún. Meldezettel-t: https://www.oesterreich.gv.at/dam/jcr:38f0c638-c65a-4d06-98fe-ac4171607a3a/meldezettel.pdf , melyet bérelt lakás esetén a bérbeadóval is alá kell íratni.
A személyazonosság igazolására a magyar személyi igazolványt vagy útlevelet kell bemutatni.
Egy fontos részlet: A Meldezettel-en van egy "RELIGIONSBEKENNTNIS" feliratú rubrika, mellyel a vallásodra, egyházhoz tartozásodra kérdeznek rá. Ezt nem kötelező kitölteni. Csak akkor töltsd ki, ha hajlandó vagy egyházi hozzájárulást fizetni. Tehát ez nem csak statisztikai adatgyűjtés, hanem az egyházak ez alapján és a fizetésedhez mérten be fogják szedni ezt az adóhoz hasonló sarcot.
A hivatal kiállít egy sima A4-es papírt, amit köznyelven szintén Meldezettel-nek hívnak. Lakcímigazolvány nincs Ausztriában, és ezt a papírt nem kell magadnál hordanod, rendőr igazoltatásnál nem kéri elvileg, hanem bemondod, és ő a személyi alapján le tudja ellenőrizni, ha ilyenre szükség van. (De Ausztriában nagyon ritka az igazoltatás, ok, gyanú nélkül szinte soha nincs ilyen)
A lakcímbejelentés után a magyarországi addigi állandó lakcímről ki kell jelentkezni. Ezt magyarországi okmányirodában azonnal el lehet intézni, vagy a bécsi nagykövetségen néhány hónapos átfutási idővel. Vinni kell hozzá a Meldezettelt és a magyar lakcímigazolványt. Ki fogják cserélni a lakcímigazolványt egy "Lakóhely: külföldi cím " feliratúra. (Ennek a háttere az, hogy az EU-ban mindenkinek csak egy helyen lehet állandó lakcíme)
Amennyiben valaki már Ausztriában lakik, és elköltözik országon belül máshová, akkor online is intézheti az átjelentkezést. Ehhez ID Austria hozzáférés szükséges. Ezt itt nem részletezem, mivel az első bejelentkezésről van szó. ID Austria-t osztrák lakcím nélkül nemigen lehet kapni (bár nem kizárt), így az első lakcímbejelentést az esetek túlnyomó többségében személyesen kell intézni.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Mielőtt elhagyod Magyarországot, ha addig még nem volt, igényelj Ügyfélkapu+ hozzáférést. Nagyon sok ügyintézést meg fog könnyíteni, nem kell Magyarországra visszaszaladgálnod.
Ausztriában is van a magyar ügyfélkapuhoz hasonló online ügyintézési lehetőség, ezt is mindenképpen érdemes igényelni, mert, ugyanúgy, ahogy Magyarországon, egy sor ügyintézést tudsz így pár perc alatt otthonról végigvinni, ahelyett, hogy valamelyik hivatalba kellene bemenned.
Ausztriában ezt ID-Austria-nak hívják. (https://www.oesterreich.gv.at/id-austria.html)
Magyar állampolgároknak az igénylés feltétele egy aktuális (hat hónapnál nem régebbi) igazolványkép, egy osztrák vagy német sim kártyás okostelefon, a magyar személyi igazolvány, vagy útlevél, valamint annak az igazolása, hogy valamilyen módon az illető kötődik Ausztriához. Ezt lehet igazolni a Meldezettel-lel (tehát, hogy van ausztriai lakcím), vagy az Anmeldebescheinigung-gal, vagy ausztiai élő munkaszerződéssel, vagy hallgató jogviszony igazolásával (Studierendenausweis). Tehát az a lényege ennek, hogy az ID Austria igényléséhez ez kell, hogy valamilyen módon az igénylőnek legyen köze Ausztriához, és ezt tudja igazolni.
Időpontfoglalás a helyi Landespolizeidirektion-ba itt lehetséges: https://citizen.bmi.gv.at/at.gv.bmi.fnsetvweb-p/etv/public/sva/Terminvereinbarung
Az ID-Austria elődje a Handy Signatur volt, erről online is lehet váltani ID Austriára, azonban ez a lehetőség csak osztrák állampolgároknak érhető el, így magyar állampolgárként mindenképpen el kell menni személyesen.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Ausztriában magyar állampolgár korlátozás nélkül vállalhat munkát. Ez alól nagyon kevés kivétel van, néhány kormányzati, rendőrségi, katonai munkahelyet csak osztrák állampolgárok tölthetnek be. De a munkaerőpiac 99,9%-a szabad minden EU polgár számára.
Ausztriában nincs általánosan érvényes minimálbér. Azonban minden egyes ágazatban kollektív szerződés van érvényben, melyet minden évben megújítanak. E kollektív szerződés alapján van megállapítva a minimálisan fizetendő munkabér, és egy sor munkavégzési feltétel, jog, kötelesség. Érdemes ezt a kollektív szerződést átolvasni, mert a munkaszerződések aránylag rövidek, mivel több pontban egyszerűen csak hivatkoznak a kollektív szerződésre. Tehát sok részlet, mindenki számára érvényesen, ott található. A kollektív szerződések az osztrák munkaügyi kamara (Arbeiterkammer - AK) honlapján érhetők el a legtöbb esetben, vagy az adott szakszervezetek (Gewerkschaft) oldalain. Például, az AK honlapján (arbeiterkammer.at) a "Kollektivvertrag" keresőszóval rá lehet keresni a különböző szerződésekre.
Ausztriában gyakorlatilag az összes munkahelyen van 13. és 14. havi fizetés. Tehát a havi fizetésed mindig, még szezonmuka esetében is 14 hónapra értendő (szezonmunka esetén, vagy évközbeni kezdésnél arányosan számolják ki a 13-14. havi összegeket)
A 13. havi nyugdíjat júniusban, a 14. havit novemberben szokták átutalni a munkáltatók. A 13-14. havi fizetés kedvezményesen adózik, tehát általában nagyobb összeg lesz a nettó, mint a sima havi fizetés (Forrás)
Munkát keresni ugyanúgy lehet, mint Magyarországon, azaz online hirdetésekre jelentkezve, vagy ismerősök útján. De, ahogy fent is szerepel, Ausztriára is érvényes, hogy nincs minden fent az álláskereső portálokon, érdemes szakmai FB csoportokba is belépni, meg más online fórumokon is érdeklődni, képbe kerülni az adott szakma ausztriai helyzetéről.
A legtöbb állás a willhaben.at -n van, ezzel érdemes kezdeni.
Az AMS (munkanélküli hivatal) oldalának munkakeresője: https://jobs.ams.at/public/emps/
Helyi állásportálok:
Steiermark: https://www.steirerjobs.at/
Wien: https://www.wienerjobs.at/
Tirol: https://www.tirolerjobs.at/
Oberösterreich: https://www.land-oberoesterreich.gv.at/jobs.htm
Facebook-csoportok:
Általános álláskereső csoport - https://www.facebook.com/groups/1382899078615558
vendéglátó állások: Gastro Jobs Österreich - https://www.facebook.com/groups/mietkochauftrage
Nyelvtudást nem igénylő állások: https://www.facebook.com/groups/546032433672824
Fentiek a teljesség igénye nélkül. Google-be beírva a "Job", "Österreich" + a keresett szakma, pozíció neve sok találatot hozhat, és elvezethet az adott szakmához tartozó állásportálokhoz, csoportokhoz.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Az infók erről a témáról NEM saját tapasztalatból, hanem utánanézésből származnak. Akinek van saját tapasztalata, kérem jelezze a csoportban!
Összefoglaló:
Magától a végzettségtől, és a munkahelytől is függ, hogy elfogadják-e Ausztriában a végzettségedet, így általánosan érvényes infót erről nemigen lehet mondani.
Részletek:
Az EU szabályai, valamint Ausztria ás Magyarország között kötött egyezmények alapján a Magyarországon szerzett legtöbb végzettség Ausztriában is érvényes, tehát alapszabály szerint NEM kell őket Ausztriában honosítani.
Forrás pl. itt.
A fentiek azonban a gyakorlatban nem mindig így működnek, és nem minden szakmára, végzettségre, diplomára igazak, sőt egyes végzettségekre bizonyos munkahelyek esetén igazak, más munkahelyek esetén nem igazak.
Mi következik ebből, akkor kell honosítani, vagy sem?
Ezt mindenki maga el tudja dönteni a helyzetétől függően, ebben segítenek a következő kérdések-válaszok:
Tudom már, hogy hol szeretnék dolgozni? - Ha igen, akkor a munkahelyen érdemes megkérdezni közvetlenül, hogy kell-e a végzettséget honosítani, vagy sem. Ha nem, felesleges időt-pénz áldozni rá.
Nem tudom, még, hol fogok dolgozni, és nem vagyok biztos benne, hogy elfogadják-e a végzettségemet Ausztriában? - Az oktatási minisztériumnál érdemes érdeklődni:
anerkennung-lehrabschluss@bmdw.gv.at
További címek, elérhetőségek ezzel kapcsolatban:
https://www.bmbwf.gv.at/Themen/schule/schulrecht/nostr.html
angolul:
https://www.bmbwf.gv.at/en/Topics/school/legislation/validations.html
Tehát a végzettségtől, és az adott munkahelytől is függ, hogy mi fog történni:
Simán elfogadják a magyar végzettséget, semmi teendő ezzel nem lesz
Elfogadják a magyar végzettséget, csak hivatalos német fordítást, vagy német nyelvű Europass bizonyítvány-kiegészítőt kérnek. Infó: https://europass.hu/ , https://www.offi.hu/
Honosíttatni kell a végzettséget, ez esetben a minisztérium segít ebben, lásd fent az elérhetőségeket.
Lehet honosíttatni a végzettséget, de le kell hozzá tenni valamilyen különbözeti vizsgát. Ebben is a minisztérium segít
Nem lehet honosíttatni a végzettséget, Ausztriában kell végzettséget szerezni.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Ausztriában több egészségbiztosító működik jelenleg.
Amennyiben munkavállaló vagy, az ÖGK-nál leszel biztosítva, ezt a munkáltatód intézi.
Ha vállalkozó vagy, akkor az SVS-nél, ezt neked kell intézni.
Ha állami hivatalnál, vasútnál, vagy bányában dolgozol, akkor a BVAEB-nél, ezt is a munkáltatód intézi.
Ahogy bejelentkeztél vállalkozóként, vagy a munkáltatód bejelentett, lesz osztrák TB-számod (Sozialversicherungsnummer). Ezzel a számmal tudsz minden egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, amíg nem érkezik meg az e-card-od (lásd lejjebb). A nem dolgozó partneredet, és a gyerekeket külön be kell jelentened, általad lesznek ingyen biztosítva.
Picit mások a feltételek az egyes biztosítóknál, pl. az SVS-nél mindig van önrész is, a másik két biztosítónál nincs. (De az önrésznek nagy költség esetén van egy éves felső határa)
Ausztriában a privát orvosok kezelését is fizeti a biztosító, de csak részben. Tehát ha valaki privát orvost választ az egészségbiztosítóval szerződött orvos helyett, vagy olyan szolgáltatást vesz igénybe, ami privát kezelésnek számít, akkor ki kell fizetnie a kezelést az orvosnak, majd a számlát benyújtani a biztosítónak, amely egy részét visszatéríti (Általában annak a 80%-át, amennyibe az egészségbiztosítóval szerződött orvosnál került volna a kezelés, ha azért fizetni kellett volna)
A receptre felírt gyógyszerek esetében egy évente általában változó receptköltséget kell csak fizetni, a gyógyszer árát a biztosító fizeti.
Ha egy családban van egy biztosított, akkor ő biztosíthatja az összes családtagját külön költség nélkül. SVS esetén biztosított gyermekek kezelése után nem kell önrészt fizetni.
Ha valaki munkanélküli, vagy nem is volt soha munkája, akkor is biztosítva van, ilyenkor a biztosítást az adott osztrák tartomány fizeti helyette, és ilyenkor nem kell semmilyen plusz költséget fizetni, tehát a receptköltséget sem.
A biztosítási jogviszonyt fényképes e-card-dal lehet igazolni, melyhez a fényképet a rendőrségnél regisztrálni kell. (A különböző okmányokhoz tartozó fényképek nyilvántartását Ausztriában a rendőrség intézi. Ha valakinek van már valamilyen osztrák igazolványa, pl. jogosítványa, akkor nem kell új fényképet regisztrálnia, mert az új okmányhoz is a már meglévőt töltik le a központi rendszerből.) Itt van erről több infó, hogy hová lehet menni: https://www.chipkarte.at/cdscontent/?contentid=10007.853283&portal=ecardportal
Ahogy Ausztriában el van intézve a biztosítás, a magyar TB-ből ki kell jelentkezni. Amennyiben ekkor már el van intézve a magyar lakcímről való kijelentkezés, ez automatikusan történik. Ha nincs, akkor Ügyfélkapun keresztül lehet a legegyszerűbben elintézni.
Ha volt magyar uniós egészségbiztosítási kártyád, azt postán vissza kell küldeni a volt lakóhelyed szerinti Kormányhivatal címére.
Az új osztrák e-card hátoldalán lesz az új EU biztosítási kártyád, tehát egyben van a kettő. Azonban kiköltözés után egy éven át a hátoldal, tehát az EU kártya még nem lesz érvényes (csillagok lesznek rajta adatok helyett). Egy év eltelte után tehát a https://www.chipkarte.at oldalon új kártyát kell igényelni, amin már érvényes lesz az EU kártya is. (Ezután az EU kártya mindig egy bizonyos ideig lesz érvényes, és a lejárat előtt automatikusan új kártyát küldenek)
Ha addig, amíg nincs érvényes osztrák EU biztosítási kártyád, külföldre utazol EU-n belül, vagy olyan más országba, ahol ezt elfogadnák, akkor előtte kérj a biztosítódtól egy igazolást ("Ersatzbescheinigung") mely igazolja külföldön, hogy biztosított vagy.
Ha sem kártyád, sem ilyen igazolásod nincs, akkor külföldön előre elkérhetik a kezelések díját, de visszatérve Ausztriába mindent visszaigényelhetsz a biztosítódtól.
Figyelem, innentől kezdve Magyarország is külföldnek számít, a volt magyar TB számod érvénytelen lesz. Ez fontos, mert ha mégis megadod valahol és igénybe veszel bármilyen magyar egészségügyi szolgáltatást, akár komoly büntetésre számíthatsz a magyar hatóságoktól.
Ha valaki magyar nyugdíjasként költözik Ausztriába:
Ehhez egy S1 nyomtatvány kell a magyarországi biztosítótól, és ezzel Ausztriában is igénybe lehet venni bármilyen ellátást. A költségeket a háttérben rendezi a két ország.
Több infó erről pl. itt:
Fogorvosi kezelések Ausztriában:
Másképp működik, mint Magyarországon. A fogorvosok vagy csak privát pácienseket vállalnak, vagy vállalnak biztosított és privát pácienseket is. A biztosítottak számára az alapkezelések, mint a fogtömés, gyökérkezelés, foghúzás ingyenesek, de pl. a fogpótlásokért fizetni kell, méghozzá jóval többet, mint pl. Magyarországon. Ezért járnak komolyabb problémákkal Ausztriából is Magyarországra fogorvoshoz. Az alapkezeléseknél fontos tudni, hogy a fehér lézertömés csak az első, látható fogaknál inygenes, azaz csak ezeket fizeti a biztosító. Ha hátsó fogakra is fehér tömést kér valaki, akkor azért fizetni kell. Tehát ez esetben a kezelés egy részét fizeti a biztosító, más részét ki kell fizetni.
Tehát mielőtt fogorvoshoz megy valaki, meg kell nézni, hogy az illető melyik egészségbiztosító biztosítottjait vállalja. Ez az adat az interneten könnyen megkereshető.
A fogorvosi kez6elésekre is érvényes, hogy privát szolgáltatás igénybe vételekor be lehet nyújtani a számlát a biztosítónak, ami visszatéríti a kezelés árának 80%-at, de nem a konkrét összegből számolva, amit kifizettél, hanem az abból, amennyibe a biztosított kezelés került volna.
Példa: Ha valaki fehér lézertömést kér hátsó foghoz, kifizeti, és benyújtja a számlát a biztosítóhoz, akkor a nem fehér tömés árának 80%-át fogja visszakapni, hanem a kassza által elfogadott másfajta tömés árának 80%-át. Ez persze csak egy kis része a kifizetett pénznek, de azért érdemes visszakérni.
2024 december 31-vel az egész EU-ban betiltották az amalgám töméseket. Ez sok vitát okozott azzal kapcsolatban, hogy mit fognak helyett használni. Végül úgy döntöttek, hogy alkazit tömést használnak a kasszás kezeléseknél, ami szintén fehér tömés
És még némi személyes adalék az egészségügy témához, szerintem ez is nagyon fontos.
Majd fél évszázadig csak a magyar egészségügyet ismertem. Ausztriában két dologgal szembesültem (már persze azon kívül, amit addig is sejtettem, hogy nagyságrendekkel több anyagai erőforrással rendelkezik az egészségügy itt, vidéki kis rendelőkben is vannak olyan gépek, amik Mo.-on csak nagy kórházakban, stb., brutális a különbség, és minden elérhető TB-re, nem kel feltétlenül privát orvost keresni mindenhez), de ez a két dolog, amit szeretnék megemlíteni, független az anyagiaktól, a hozzáállásról szól:
1. A nyugati típusú orvoslás itt is ugyanúgy dívik, mint Magyarországon, azaz a "gyors diagnózis - gyógyszer felírása - mehet a dolgára" szentháromsága itt is hasonlóan működik.
2. Az emberek jóval tudatosabban állnak hozzá a saját egészségükhöz. Ez azt is jelenti, hogy sokszor utánanéznek maguk is annak, hogy igazából mi bajuk van, de legfőképp azt jelenti, hogy bármi kétely esetén kérnek másod, sőt harmadvéleményt is. Utána pedig ők maguk döntenek. És ami fontos, és nagy különbség az én magyarországi tapasztalatommal szemben: az orvosoknak ezzel semmi bajuk sincs, nem sértődnek meg, semmi problémája nincs ebből a betegnek. Sőt: támogatják őket ebben. Miért? Mert a beteget felnőtt, gondolkodó embernek tekintik.
A fenti két tapasztalat egyszerre igaz.
Úgy tűnik, bár más országgal nincs ilyen közvetlen tapasztalatom, hogy Németországban, és máshol "nyugaton" is hasonló a helyzet. Érdemes megnézni ezt a kis filmet, ebben is elmondják a másodvélemény kérdését is:
https://www.youtube.com/watch?v=owM9U7UuQFE
Mindenesetre a tanulság tényleg az, hogy fel kell nőni, az embernek páciensként saját magát is felnőtt, gondolkodó, döntésképes betegként kell kezelnie, és nem valami bábuként, amit az orvosok ide-oda rángathatnak. Csak persze ez az ismert magyarországi egészségügyi helyzet, túlterhelés, megbecsülés hiánya, anyagiak, stb. miatt nyilván extrém nehéz terepen zajlik. Ausztriában ez könnyebb.
Én itt Ausztriában a kiköltözés után ezen a téren hirtelen felnőttem. Addig egy nagy gyerek voltam.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. május 26.
Ez ugyanúgy működik, mint Magyarországon, csak egy dolgot érdemes megemlíteni:
Ausztriában sokkal jobban működik a jogi védelemre vonatkozó biztosítás (Rechtsschutzversicherung), a lakosság nagy részének van ilyen, érdemes kötni, így bármilyen jogi ügy esetén ingyenes lesz az ügyvéd, és még egy sor egyéb előnye van.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. április 30.
Az alábbiak mind kizárólag uniós polgárokra vonatkoznak, ez hasonlóan működik mindenhol az egész EU-ban.
Legkésőbb a költözés utáni negyedik hónap végéig kötelező kérvényezni az első letelepedési engedélyt (Anmeldebscheinigung). Ez igazolja azt, hogy hosszabb ideig szeretnél Ausztriában tartózkodni, és ezt bejelentetted.
Figyelem: Az igénylés elmaradása esetén 50 - 250 eurós büntetést írhatnak elő!
Ehhez ezt a nyomtatványt kell kitölteni: https://www.bmi.gv.at/302/Forscher/files/Anmeldebescheinigung_Aufenthaltskarte_Formular.pdf , majd időpontot kell kérni a területileg illetékes Bezirkhauptmannschaft-nál (Bécsben a Magistrat-nál), ahová a következőket kell vinni:
személyi, vagy útlevél
e-card (egészségbiztosítási kártya, lásd fent)
Lakcímet igazoló papír (Meldezettel)
Munkaszerződés, vagy egyéni vállalkozást igazoló dokumentum, vagy a házastárs, szülő, stb. tehát, aki anyagilag eltart téged ilyen dokumentuma, vagy bankszámlakivonat arról, hogy elég nagy vagyonod van ahhoz, hogy ne kelljen dolgoznod, mégis meg tudj élni. (Háttér: ezzel szűri ki a hatóság, hogy valaki ne csak a szociális háló miatt költözzön Ausztriába)
születési anyakönyvi kivonat, ill. házasok esetén házassági anyakönyvi kivonat (ha újfajta, nem kell lefordítani, mert angolul is rajta van, ha régi, akkor kell hozzá egy hivatalos fordítás)
bankkártya, az ügyintézés díja 15 euró
Valamint öt év folyamatos Ausztriában tartózkodás után igényelhető az állandó letelepedési engedély is (Bescheinigung des Daueraufenthalts), ennek külön feltétele nincs, de vizsgálják az igénylésekor, hogy az igénylőnek az elmúlt öt évben volt-e megfelelő jövedelme és egészségbiztosítása. Ezt nem kötelező igényelni, de érdemes, mert, ha ez megvan, akkor az Ausztriában tartózkodás már nem lesz feltételekhez kötve a továbbiakban. Ezt már csak akkor vehetik el, ha valaki több mint két évig Ausztrián kívül tartózkodik. Akkor is fontos ez, ha valaki osztrák állampolgár szeretne lenni. (Lásd lejjebb)
Az Anmeldebescheinigung-ot viszont elvehetik, ha valakinek megszűnik a jövedelemforrása, és segélyre szorul. (Fontos tudni, hogy a munkanélküli járadék NEM számít segélynek, tehát csak amiatt, mert valaki munkanélküli lesz, nem veszik el az Anmeldebscheinigung-ját.)
A lényege az egésznek az, hogy Ausztria szívesen látja a bevándórlókat, de csak azokat, akik el tudják magukat tartani. Mivel azonban az EU szabályok szerint szabad az emberek mozgása, valamiképp védekezniük kell azok ellen, akik esetleg csak a szociális segély miatt jönnének, és nem akarnak dolgozni és nem is tudják magukat más módon eltartani. Ennek a módja az Anmeldebescheinigung és az öt éves időszak. Nem csak Ausztriában egyébként, az egész EU-bamn vannak nagyon hasonló szabályozások. Aki öt évig megfelel a feltételnek, az maradhat véglegesen, utána már úgy kezelik, mintha mindig is itt élt volna, kivéve néhány dolgot, ami az állampolgársághoz kötődik (ezt lásd lejjebb). Tehát ez utóbbit igazolja a Bescheinigung des Daueraufenthalts, azaz állandó tartózkodási engedély.
A Bescheinigung des Daueraufenthalts-szal együtt lehet osztrák személyi igazolványt is igényelni, ami hasonló az osztrák állampolgárok személyijéhez, de ennek sok értelme nincs, mert a magyart is elfogadják mindenhol. (Ez a külföldiek számára nyújtott osztrák személyi csak belföldön érvényes, utazásra nem használható)
Fontos még megjegyezni, hogy az Anmeldebescheinigung esetében, ha a hivatal esetleg nem adja meg neked valamilyen okból (általában azért, mert nincs állandó munkád), attól még nem fognak elküldeni Ausztriából. Ilyet EU-polgárokkal csak extrém esetben tesznek. Ha viszont nem igényled, büntetést kell fizetned.
Ahogy a hivatal által kifogásolt körülmény változik, jelentsd be rögtön, hogy mihamarabb megkapd a papírt.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2025. április 30.
Összefoglaló:
Ausztriában jóval, nagyságrendekkel drágább a kötelező biztosítás, Casco és a gépjárműadó, mint Magyarországon. Pl. a kötelező biztosítás több, mint a duplája, a gépjárműadó kb. a négyszerese a magyarországinak.
Magyar gépjármű ausztriai honosítása komoly költségekkel járhat, így meg kell vizsgálni, hogy megéri-e. Általában újabb autó esetén megéri, minél régebbi az autó, annál kevésbé éri meg.
Részletek:
Tudnivalók:
Ausztriában a rendszám kiadását a biztosítók intézik, tehát akkor kapod meg a rendszámot, ha megkötötted a kötelező biztosítási szerződést. A rendszám innentől a kocsihoz is tartozik, de nem úgy, mint Magyarországon, mert ha új kocsit veszel, és a régit eladod, a rendszámot le kell venned róla, és azt átteheted, persze újabb szerződés kötése után, az új kocsira. (Aki megvette a régi kocsidat, az a saját rendszámát használhatja a kocsin, nyilván szintén szerződéskötés után). Lehet egyébként egy rendszámot több kocsira is használni, ehhez speciális, erre az esetre vonatkozó szerződést kell kötni. Persze egyszerre csak az egyik kocsin lehet a rendszám. Ennek akkor van értelme, ha pl. van egy kicsi kocsid, meg egy kisbuszod, de soha nem használod egyszerre a kettőt. Így sokkal olcsóbb lesz, mintha külön rendszáma lenne mindkettőnek.
Ausztriában járásonként (politischer Bezirk) más kezdőbetűs rendszám kell, tehát ha Ausztrián belül elköltözöl, akkor is rendszámot kell váltanod.
Ha használt autót veszel Ausztriában, a fentiek miatt elég nehézkes az ügyintézés, főleg, ha messze van az autó, mert a régi tulajnak le kell vennie a rendszámot, de a tiédet még nem teheted rá, így utazgatni kell nem keveset. Lehet ugyan ideiglenes rendszámot kérni, de annyira drága és nehézkes elintézni, hogy általában nem éri meg. Erre sajnos nincs jó megoldás.
Magyar rendszámú kocsi áthozatala Ausztriába
Bemásolok ide egy példát, 2020-ban hoztam át egy 2016 ősszel vásárult Suzuki SX4-S-Cross autót, így zajlott az ügyintézés:
__________________________
1. §57 Gutachtung (azaz műszaki vizsga) az ÖAMTC-nél ((ÖAMTC = Autoklub, de persze máshová is lehet menni, ahol műszaki vizsgát csinálnak), 41,30 EUR (Ez nem plusz költség, mert egyébként is nemsokára esedékes volt a műszaki, de mindenképpen kérik, akkor is, ha előző nap csináltattad meg Magyarországon, mert Ausztriában az osztrákon kívül kizárólag a német műszaki vizsgát fogadják el az EU-ból, semmilyen más országét nem, legalábbis nekem azt mondták. Pedig az EU-s irányelvek szerint el kellene, hogy fogadjanak mindent, de nem teszik.) - időráfordítás: fél óra - leadtam a kocsit reggel, mentem érte munka után.
2. Typenschein - Nem kellett kérnem, mert elfogadták a magyar nyelvűt, amit kaptam az autó megvásárlásakor automatikusan 3,5 éve. Ha ez nincs meg, akkor az autó gyártójától kell kérni, tehát be kell menni egy autószalonba, ott segítenek.
3. Eintragung in die Genehmigungsdatenbank - e-mail-en intéztem, átutalásos fizetéssel, nem kellett bemenni sehová, itt: http://www.wvta.at. Három munkanap volt. Költség 168 EUR, email-ben küldték a kivonatot a Genehmigungsdatenbank-ból. Időráfordítás: kb. 10 perc az e-mail-ezés, műszaki és magyar Typenshcein szkennelése, aztán az átutalás és a megkapott kivonat kinyomtatása.
4. Nova (regisztrációs adó): Finanzamt-ba (adóhatóság) kell bemenni. Kérték a számlát a kocsiról, de ez nem volt meg, de enélkül is megcsinálták, elég volt hozzá a műszaki papír az ÖAMTC-től és a WVTA-tól kapott kivonat, valamint a km óra állása bemondásra, költség 121,79 EUR - kb. 20 perc. Furán zajlott, mert bementem korán reggel, leadtam a papírokat, mondták, hogy a délelőtt folyamán hívnak telefonon, hogy mennyi és vissza kell menni készpénzben befizetni. Beültem a kocsiba, elindultam hazafelé, 3 perc múlva csörgött a telefon, hogy mehetek is vissza, mondták sz összeget. Így visszafordultam, bementem, kifizettem és átvettem az igazolást.
5. Zulassung (forgalomba helyezés) - rendszám: Uniqua-nál csináltattam, költsége 193 EUR és itt kötöttem kötelezőt és kaskót is. Időráfordítás 70 perc, de csak mert voltak előttem.
Összesen tehát 482,79 EUR költsége volt az áthozatalnak, + az amúgy is esedékes műszaki 41,30 EUR.
______________________
A költség persze az autó típusától, eredeti árától, életkorától függ, lehet több ezer euró is akár.
A rendszámtartó sajnos nagyobb Ausztriában, így azt is kell venni, a magyar rendszámtartó müanyagba az osztrák rendszám nem fér bele.
A magyar rendszámot ezután Magyarországon le kell adni kormányablakban, vagy postázni is lehet. 5 évig megőrzik, ha addig visszamennél Magyarországra, vissza lehet igényelni. Utána megsemmisítik.
Jogosítvány
A magyar jogosítvány Ausztriában korlátozás nélkül, lejáratáig érvényes, de igényelhetsz bármikor osztrák jogosítványt csereként, lejáratkor meg nyilván kell is.
Ausztriában a jogosítvány 15 évig érvényes, és nem kell hozzá orvosi vizsgálat, vagyis egyszerűen lecserélteted, és ennyi.
A cserét a Bezirkhauptmannschaft, ill. Bécsben a Magisztrátus végzi.
További infók, és kitöltendő űrlap itt: https://www.oesterreich.gv.at/de/themen/persoenliche_dokumente_und_bestaetigungen/fuehrerschein/3/Seite.040500
(Néhol azt írják, hogy jó, ha van a magyar jogsihoz német fordítás, amikor beviszed, és kéred a cserét, de ha uniós kártya-jogsid van, erre igazából semmi szükség nincs, mert a számok alapján minden nyelven minden világos nekik, azaz ez egy elavult kérés)
Ha mégis ragaszkodsz a magyar jogosítvány meghosszabbításához, akkor egy-két problémába bele fogsz ütközni, mert pl. az orvosnál a magyar TB számodat már nem mondhatod be, de a jogosítványhoz szükséges vizsgálathoz kellene, az osztrák, vagy az uniós egészségbiztosítási kártya nem jó nekik. Lehet, hogy megoldják, de lehet, hogy bonyodalmas lesz, vagy akár problémád lehet belőle később. Egyszerűbb az osztrákot kérni, ez a hivatalos, törvényes megoldás. Persze, ha úgy érzed, hogy szemüveg kell, vagy más miatt nem érzed magad vezetésre alkalmasnak, akkor saját felelősségedre menj el orvoshoz. Az osztrákok is így csinálják, bár sajnos nem mindig, történnek balesetek amiatt, hogy nagyon idős emberek úgy gondolják, hogy még tudnak ők vezetni, és balesetet okoznak. Persze ilyenkor bevonják a jogsijukat, de ekkor esetleg már késő. Szóval ebben a tekintetben a magyar rendszer biztonságosabb. Itt Ausztriában neked kell ezzel kapcsolatban felelősen gondolkodni.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2023. április 13.
Összefoglaló:
Ausztriában sávos adórendszer van a személyi jövedelemadóra vonatkozólag. Ez minden évben, az inflációhoz igazítottan változik.
Részletek:
A havi fizetés adósávjai 2023-ban:
€ 985,42 -ig 0 %
€ 985,42 és 1.605,50 között: 20 %
€ 1.605,50 és 2.683,92 között: 30 %
€ 2.683,92 és 5.184,33 között: 41 %
€ 5.184,33 és 7.771,00 között: 48 %
€ 7.771,00 és 83.344,33 között 50 %
83.344,33 fölött: 55 %
A sávos adózás azt jelenti, hogy ha pl. 2500 eurót keresel, akkor a fizetésed 927,67 eurójáig nem fizetsz adót, a 927,67 és 1.511,00 rész után 20%-ot fizetsz, a 1.511,00 és 2.594,33 közötti rész után pedig 32,5%-ot. (Tehát NEM az egész összeg után 32,5 %-ot!!!)
Rengeteg adókedvezmény van, gyerekek után, egyedülállóknak, stb. Ezekben munkavállalóként az Arbeiterkammer segít bárkinek ingyenesen: https://www.arbeiterkammer.at/steuer
Bonyolultabb ügyekben esetleg érdemes adótanácsadóhoz, vagy könyvelőként fordulni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az Arbeiterkammer szinte mindenben tud segíteni, igazából ők szokták mondani, amikor szerintük adótanácsadóra van szükség.
Vállalkozóknak főként a WKO (gazdasági kamara) nyújt hathatós segítséget, már a vállalkozás beindításánál is.
Adóbevallást nem kötelező leadni munkavállalóként. Ilyenkor az adóhatóság számítja ki az adót (ugyanúgy, mint Magyarországon).
(Magyarországról jövőként kicsit szokatlan lesz, hogy a kamarákban és egyéb hivatalokban szinte mindenki extrém segítőkész, együtt gondolkodnak veled, segítenek megtalálni a legjobb megoldást. Persze a jót elvileg könnyű megszokni, de mégis hozzá kell azért ehhez szokni, hogy mindig lehet valakihez fordulni probléma esetén, legalábbis nekem, aki középkorúként költöztem el, kellett egy kis átállási idő.)
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2023. április 13.
Összefoglaló:
Ausztriában a német a hivatalos nyelv, de viszonylag elterjedt már az angol is, mint közvetítő nyelv. Nagyon változó, hogy milyen munkakörhöz, milyen tevékenységhez, ill. általánosságban az emberekhez való kapcsolódáshoz mennyi német nyelvtudás kell, és hol elég az angol is, ebben nehéz általánosítani.
Fontos szintén tudni, hogy Ausztriában, Németországgal ellentétben, egyetlen hely sincs, ahol az emberek alapból az irodalmi német nyelvet, vagy ahhoz közelítő nyelvjárást beszélnék a hétköznapokban. Mindenhol valamilyen dialektust használnak egymás között, amit meg kell szokni a teljesen más kiejtés miatt, ill. van a szókincsben is kisebb-nagyobb eltérés. De fontos tisztázni, hogy az emberek 95%-a nagyon jól beszéli az irodalmi német nyelvet, tehát a dialektusoktól nem kell megijedni, a német irodalmi nyelvvel is lehet Ausztriában kommunikálni. A legújabb generációs fiatalok a városokban újabban már nemigen beszélnek dialektusban, így a helyzet lassan efelé változik.
Részletek:
Egyszerűbb munkák végzéséhez, azaz bármilyen segédmunkához, takarításhoz, konyhai kisegítő munkához, stb. elég az A1-es némettudás, sőt akár csak néhány tíz szavas szakmai szókincs + néhány ige is, amit néhány óra alatt el lehet sajátítani. Az angolt sokhelyütt lehet használni a főnökkel, munkatársakkal való kommunikációhoz. Persze a munkaadó, ha válogathat, inkább a németül jobban tudót fogja első körben választani, ha egyéb tálentumait nem ismeri még a munkavállalónak. Ez nagyban függ az adott munkaerőpiaci helyzettől is. Van példa arra is, hogy egyetlen szó német nyelvtudás nélkül felvesznek valakit, de olyanra is, hogy takarítói állásra is elutasították a jelentkezést a nyelvtudás hiánya miatt.
A lényeg az, hogy német nyelvtudás nélkül sem reménytelen tehát az elhelyezkedés egyszerűbb munkakörökben, de persze nehezebb, mint nyelvtudás birtokában.
Komolyabb munkakörökben általában mindenhol beszélnek angolul, és így az elhelyezkedés esélye attól függ, hogy az adott munka elvégzéséhez mennyi német nyelvtudás kell, tehát a felvételkor ezt fogják vizsgálni. A legtöbb irodai, stb. munkához, ahol ügyfelekkel kell beszélni, minimum B1 -B2 nyelvtudás kell. Ez látszólag nem túl magas nyelvtudás-szint egyébként pl. egy ügyfélszolgálatos munkára, de mivel folyamatos munkaerőhiány van, felvesznek embereket tényleg viszonylag alacsony nyelvtudással is. Pl. az egészségbiztosító telefonos ügyfélszolgálatán is beszéltem már olyan ügyintézővel, aki kb. B1-B2 között volt. De mindenben tudott segíteni, tehát tényleg elég volt a nyelvtudása.
Ezen a ponton megjegyezném, hogy Magyarországon volt/van egy olyan mentalitás, hogy a nyelvtudást csak akkor "illik" használni, ha az tökéletes, és "nem illik" nyelvtanilag helytelen mondatokat mondani, akkor inkább jobb, ha el sem kezdi az ember.
Ezt jobb elfelejteni Ausztriában, mert, bár itt is vannak olyanok, akiket ez ugyanúgy zavar, de az arányuk gyakorlatilag elhanyagolható. Tehát nem fog senki azért szólni, mert helytelenül mondasz valamit, legfeljebb akkor, ha direkt megkéred az illetőt, hogy javítsa ki a hibáidat, mert tanulni szeretnél belőlük. A legtöbb embernek teljesen rendben van, ha a kommunikáció első szintje megvalósul. A kommunikáció első szintje pedig az, ha az információ, amit a másik embernek át akarsz adni, eljut hozzá, és ő pontosan azt érti rajta, amit te mondani akartál. Mivel Ausztriában rengeteg külföldi származású ember él, ez sokkal megszokottabb dolog, mint Magyarországon.
A hivatalokban, nagyobb városokban, amíg nem tudsz jól németül, érdemes megkérdezni, hogy intézheted-e az ügyedet angolul. Ilyenkor angolul jól beszélő ügyintézőhöz irányítanak (vagy ha szerencséd van, egy magyarhoz. :) )
A mindennapi életben, az emberekhez való kapcsolódásban hasonló a helyzet, mint a munkahelyeken. Vannak társaságok, ahová alapból külföldiek járnak, és angolul folyik a kommunikáció.
Nyilván tiszta magyar társaságban meg Ausztriában is magyarul lehet beszélni, így, ha valaki megelégszik ezzel, ezt is megteheti, vannak magyar asztaltársaságok, rendezvények, stb.
Jelenleg azonban, ha valaki be szeretne jobban illeszkedni, részt venne helyi eseményeken, egyesületek, stb. munkájában, akkor érdemes mihamarabb minimum B2-C1 körüli nyelvtudásra szert tenni.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. augusztus 2.
A szomszédoknak való bemutatkozás az első. Aztán esetleg rajtuk keresztül lehet akár folytatni az ismerkedést a helyi dolgokkal, feltéve, hogy van azonos érdeklődési kör. Vagy nyilván a munkahelyen, a kollégákkal ugyanez.
De a fentiek hiányában is sok lehetőség van. A következő derült ki számomra utánanézésből, aztán saját tapasztalatból:
Ausztriában a statisztikák szerint minden második ember legalább egy egyesület tagja, és ahogy eddig láttam, legtöbben aktívan részt is vesznek az egyesületek mindenféle tevékenységében.
Aztán lassan az is kiderült számomra, hogy ez még szinte csak a felszín, mert az emberek az egyesületeken kívül is mindenféle módon kapcsolódnak egymáshoz.
Pl. elkezdtem járni egy irodalmi körbe a szomszéd faluban, ami nem egyesület, de a helyi újságba írnak, együtt kirándulnak, felolvasóesteket rendeznek, kapcsolódnak más egyesületekhez, stb. És ilyenekkel, mint kiderült, tele van az egész ország, egyszerűen mindenki csinál valamit hobbiként, elhivatottságból, vagy más okból. Kevés olyan emberrel találkoztam eddig, aki "csak" dolgozik, aztán hazamegy, és ennyi. Persze nyilván van ilyen is.
Két ilyen csoporthoz csatlakoztam végül.
Ezek által a magához a körhöz tartozó izgalmas elfoglaltságokon túl mindenféle tágabb ismeretségeket is szereztem,.
Volt bennem egyébként némi félelem, hogy miként fogadnak majd engem ilyen csoportok mint "külföldit", "magyart", és mielőtt csatlakoztam volna, sokat nézelődtem, hogy milyen lehetőségek vannak. Én szeretek pl. kirándulni, biciklizni, és olvasni. Először közös kirándulásokat szervező csapatokon gondolkodtam, de látva, hogy az átlagos osztrák ember milyen fitt (nálam 20 évvel idősebb emberek folyton lihegés nélkül leelőztek a hegyi túraútvonalakon), ezt későbbre halasztottam.
Már az első találkozón elmúlt minden félelmem, mert olyan egyértelműen, világosan befogadó volt a közeg mind a két helyen.
Szinte borzongató érzés volt egyébként ráébredni, hogy Ausztriát ezzel a rengeteg civil szervezettel nagyon nagy részben alulról építik. Függetlenül mára már a történelmi kényszerűségektől, amikben Ausztria is jó mélyen benne volt (legutóbb ugye a 2. világháború alatt a nácik, aztán utána az szovjet csapatok miatt, amíg ki nem takarodtak), és függetlenül a politikai csatározásoktól is, attól, hogy épp jobb- vagy baloldali a kormány. Mivel szabadság van, ez sokkal kevésbé, szinte alig érinti az emberek hétköznapi életét, és a kapcsolódásaikat. Igazából csak a Covid miatt volt bármi felülről jövő akadály érezhető, de hát ez nyilván egy különleges helyzet.
Szóval szerintem a legegyszerűbb megkeresni a saját érdeklődési körödhöz illő egyesületet, vagy másfajta közösséget, és csatlakozni hozzá. Esetleg az elején többhöz is. Utána szinte magától szövődik a kapcsolati kör tovább.
Nyilván aki nem beszél még jól németül, az olyan egyesületet, csoportot keressen, amiben nem a beszélőke a legfontosabb. Van gyakorlatilag minden, és a mindenféle támogatások révén a legtöbb nem kerül sok pénzbe.
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. augusztus 16.
Összefoglaló, ill. a legfontosabb infó költözés előtt:
Legelsősorban, ami a Magyarországról Ausztriába költözők számára, akiknek van kisgyermeke, a legfontosabb:
A közoktatási rendszer minden szintjén ismerik Ausztriában a németül nem, vagy nem jól beszélő tanulók problémáit, és fel vannak készülve ennek kezelésére. Nagyobb városokban sokkal könnyebb olyan helyet találni, ahol jól szervezetten külön foglalkoznak a gyerekekkel, de mindig az adott helyen kell konkrétan érdeklődni, azaz simán lehet, hogy egy kisebb településen is szuperül fel vannak készülve erre, a kis létszám miatt akár még sokkal jobban is működhet ez, mint városban.
Tehát a helykereséskor ezt nagyon fontos konkrétan a helyi iskolában/iskolákban tisztázni, akár, ha lehet, be is nézni egy ilyen osztályba.
A gyermek nyelvtudásától függően fogják az iskolában eldönteni, hogy szüksége van-e egy nyelvtanulós évre, mely során jóval kisebb óraszámban tanulja a tantárgyakat, és a fennmaradó időben németül tanul. Utána általában évet kell ismételni, már a megszerzett nyelvtudással, de ezt is individuálisan, a szülőkkel együttműködve döntik el, azaz lehet, hogy nem kell. A lényeg, hogy a gyermek ne legyen túlterhelve, de ne legyen alulterhelve sem.
A gyakorlatban ez egyébként úgy néz ki, hogy azok, akik ilyen nyelvi osztályba járnak, 7-8 hónap alatt úgy megtanulnak németül, hogy jobban fognak tudni, mint a szüleik, és ráadásul a helyi dialektust is ismerni fogják. A szűlöknek ezzel sokszor jóval nehezebb dolguk van, mert ők, hacsak nem kőgazdagok, nem kapnak ilyen lehetőséget.
Van, ahol magyar anyanyelvi oktatás is van. Az adott iskolában, ill. itt lehet erről érdeklődni: https://www.schule-mehrsprachig.at/
Jelentkezési lap anyanyelvi oktatásra: https://www.schule-mehrsprachig.at/fileadmin/Redaktion/Anmeldeformulare/mit_Benotung/ungarisch-mit.pdf
Részletek:
Az osztrák iskolarendszer felépítése:
Kindergarten (~1-6 éves korig)
Ide tartozik a bölcsőde és az óvoda, beleértve a "Vorschule"-t, ami az óvoda utolsó éve
- A bölcsőde (Kinderkrippe) három éves korig hasonlóan működik, mint Magyarországon
- Az óvoda (Kindergarten) 3 éves kortól az iskolakezdésig látogatható
- A "Vorschule" az óvoda utolsó, kötelező éve. Ha valaki egyébként nem járt sem bölcsibe, sem oviba, erre az évre be kell járnia.
- Ha az óvoda végén még nincs meg a kellő iskolaérettség, akkor további egy év Vorschule látogatható.
A bölcsőde és óvoda díja tartományonként, településenként változik. Általában a délelőtti (13:00 óráig) bölcsi-ovi ingyenes, és a délutánért kell csak fizetni, de sokhelyütt az egész nap ingyenes. Az utolsó, kötelező év mindenhol ingyenes, de ez is csak a délelőttre vonatkozik, ez heti 20 órában van meghatározva, tehát ennyit kell kötelezően bejárni.
Néhány példa a díjakra és az elhelyezésre 2022-ben:
- Wien: Az óvoda minden bécsi állandó lakhellyel rendelkező gyermek számára ingyenes, ha legalább egyik szülő is bécsi állandó lakcímmel rendelkezik. Az étkezésért azonban fizetni kell, ez most 72,33 euró havonta. Akinek ez problémát okoz, kérheti felmentését az étkezési díj fizetése alól, melyet indokolt esetben (alcsony jövedelem, betegség, egyedül élő szülő, stb. meg is kap)
Mivel folyamatosan nagyon sokan költöznek Bécsbe, és a lakosságszám nő, nehéz óvodai helyet találni, érdemes a lehető leghamarabb jelentkezni. Ez online (link) is lehetséges.
- Graz: Az óvoda díja a szülők keresetétől függ, alacsony keresetűek számára (családi nettó jövedelem havi 1830 euró alatt) ingyenes. Részletes táblázat itt.
- Salzburg: Az óvoda (bölcsőde) 3 éves korig 90 euró egész napra, 3 éves kor után 40 euró egész napra, az étkezést külön kell fizetni. Alacsony jövedelmű szülők támogatást kérhetnek Salzburg városától, valamint az AMS-től is, mely max 300 euró is lehet havonta, jövedelmtől függően, tehát általában fedezi az óvoda+étkezés díját is.
Az óvodai ellátás területenként változó, kistelepüléseken másképp működhet, mint nagyvárosokban. Kisgyermekkel költözőknek, vagy gyermekvállalást tervezőknek ezért nagyon fontos az adott helyen ennek is utánanézni, még a költözés előtt, hiszen ez egy fontos szempont lehet a helyválasztásnál.
Volksschule (~6-10 éves korig)
Ez kb. megfelel a magyar általános iskola alsó tagozatának.
- Ha valahol, kis településen esetleg nincs óvoda, akkor a Vorschule részt, azaz az óvoda utolsó, kötelező évét is a Volksschule biztosítja
- Iskolérettség, ha nem áll fenn semmilyen különleges körülmény: aki aug 31-ig betöltötte a 6. életévét, az szept. 1-től iskolaköteles
(folytatása következik)
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. augusztus 4.
A felsőoktatás Ausztriában a legtöbb helyen ingyenes, és magyar állampolgároknak korlátlanul hozzáférhető.
Egyetemistaként magyar állampolgárok is jogosultak lehetnek osztrák állami támogatásokra, ennek elsődlegesen az a feltétele, hogy legalább az egyetemista, vagy legalább az egyik szülő Ausztriában lakjon, és rendelkezzen Anmeldebscheinigung-gal. Tehát pl. Sopronból bejárva egy bécsi egyetemre jóval nehezebb támogatásokhoz jutni.
Az osztrák jog szerint a szülők kötelesek biztosítani gyermekük felsőfokú tanulmányi költségeinek fedezetét. Így ösztöndíjra akkor jogosult valaki, ha a szülei nem, vagy nem teljes egészében képesek a költségeket fizetni a jövedelmük alapján. Az ösztöndíj mértékét ez alapján állapítják meg. Az egyetemista is dolgozhat az ösztöndíj mellett is, ha a fizetése nem haladja meg az évi bruttó 15.000 eurót. Ha a szülők Magyarországon, vagy más országban laknak, akkor is bekérik a jövedelemigazolásokat, ezekről hivatalos német fordítást kell készíttetni.
Néhány adat a költségekről:
Egy kollégiumi szoba, vagy WG-ben szoba felszereltségtől, lakók számától függően 350-600 euró havonta (ill. a felső határ persze a csillagos ég, nyilván igényektől függően. :)
Ösztöndíj átlagos fizetésű szülők esetén 400-500 euró havonta
Egy konkrét példa:
Bécsi egyetemen tanuló magyar hallgató, szülei is Ausztriába költöztek.
Kiadások havonta:
- kollégiumi szoba: 492 EUR (fürdőszobás, konyhás szoba)
- bécsi tömegközlekedés: 30 euró (lehetne 15 euró is, ha az állandó lakcím Bécsben lenne, de Stájerországban van, ahol a szülők laknak, így viszont több az ösztöndíj, és utazási támogatás is van a hazautazáshoz)
- étkezés: 130 euró (vegán)
- mindenmás (mobilltelefon előfizetés, könyvek az egyetemre, ruha, buli, étterem/kávézó, kirándulás, egyéb szórakozás) : 125 euró
összes kiadás havonta: 777 euró
Bevételek havonta:
ösztöndíj: 443 euró (utazási támogatással)
családi pótlék: 223 euró
Starbucks kereset (hetente egyszer szombatonként): 300 euró
összes bevétel havonta: 966 euró
Az osztrák kormány 2022-ben az infláció miatt egy sor plusz, egyszeri juttatást ad mindenkinek, ez állampolgárságtól függetlenül jár mindenkinek, akinek Ausztriában van a lakóhelye:
- áramszámla-támogatás: 150 euró háztartásonként, kupon formájában, mely az áramszolgáltatónál váltható be 2022-ben
- "Klímabónusz",: 250 euró személyenként, 18 év alatt csak 125 euró. Ez mindenkinek jár, évi 90 ezer euró fizetés esetén adóköteles, alatta nem.
- "drágulási bónusz": 250 euró személyenként. Ez is mindenkinek jár, évi 90 ezer euró fizetés esetén adóköteles, alatta nem.
- családi pótlék kiegészítés: 180 euró gyermekenként, mindenkinek, aki családi pótlékot kap
- "drágulási kiegészítés": 300 euró, ezt azok kapják, akik egyébként is valamilyen szociális támogatást kapnak, beleértve az ösztöndíjat is az egyetemisták esetében
- sokrétű adókedvezmények az alacsony keresetű, családos, vagy egyedülálló embereknek, ezt mind automatikusan figyelembe veszik az adóbevallásnál, vagy automatikus adómegállapításnál.
(Forrás)
További infó:
https://www.stipendium.at/
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. augusztus 2.
Összefoglaló:
A munkanélküliek ügyeit az AMS (Arbeitsmarktservice) intézi Ausztriában. Ha munkanélküli lettél, ezt hozzájuk kell bejelentened.
Ausztriában komoly szociális háló működik, ha nincs munkád, és nem is tudsz valami miatt dolgozni, anyagilag és máshogy is segítséget kapsz, akár bármeddig. (A lényeg: Ha együttműködő vagy, nem kerülhetsz az utcára soha)
Fontos: A teljes szociális háló csak Anmeldebescheinigung, vagy Bescheinigung des Daueraufenthalts esetén érhető el, tehát csak ezek valamelyike megléte esetén vannak ugyanolyan jogaid, mint az osztrák állampolgároknak, addig megtagadhatják a szolgáltatások nyújtását, és a magyar hatóságokhoz irányíthatnak, hogy pl. kérj Magyarországon munkanélküli segélyt.
Részletek:
Ha munkanélküli lettél, az AMS-hez való bejelentés után egyeztetnek veled egy időpontot személyes, vagy telefonos megbeszélésre, ahol tisztázzák veled, hogy mik a terveid, mik a lehetőségeid.
Érdemes az AMS online szolgáltatására regisztrálni (e-ams.at), magát a munkanélküliség bejelentését is meg lehet tenni online, aztán akár minden kommunikáció itt folyhat, az első személyes/telefonos megbeszélés után.
Munkanélküli segély és munkakeresés
Munkanélküli segély annak jár, aki fizette a munkanélküli járulékot. (A segélyt nagyrészt a mindenki által befizetett járulékokból finanszírozzák, de az állam kiegészíti, ha kell, tehát nem fogyhat el a keret). Ha munkavállaló vagy, akkor a járulékot levonják a bruttó fizetésedből, tehát mindenképpen fizetted, jogosult vagy a segélyre. Ha vállalkozó vagy, akkor ezt neked kellett befizetned, az SVS-nél ezt külön igényelned kellett, mert NEM KÖTELEZŐ fizetni. Vállalkozók különböző nagyságú összeget fizethetnek, ettől függ aztán a munkanélküli segély összege is. Ha nem fizetted, nem jár munkanélküli segély, bár bizonyos esetekben megítélhetik így is.
További feltételek:
- Munkaképes vagy, szeretnél dolgozni, legalább heti 20 órában
- Kiközvetíthető vagy a munkaerőpiacon (tehát pl. nincs olyan betegséged, ami miatt semmilyen munkára nem vagy alkalmas)
- Legalább 52 hétig dolgoztál és fizetted a munkanélküli járulékot az elmúlt két évben. (Ha a kiköltözés utáni két éven belül válsz esetleg munkanélkülivé, akkor ebbe magyarországi, vagy bárhol az unióban, ill. azon kívül is végzett munkaidő is beleszámít, az AMS egy nyomtatványon bekéri ehhez az adatokat a magyar kormányhivataltól). Ha már másodszor, vagy többször válsz munkanélkülivé, akkor elég az előző évben 28 hét munkát igazolni, ill. 25 év alattiaknak már az első bejelentkezéskor is elég 26 hetet igazolni
Ahogy bejelentetted a munkanélküliséget, az AMS eldönti a munkanélküli segély fizetésének kezdetét, a kifizetés időtartamát, és a mértékét.
- ha felmondtak neked, vagy közös megegyezéssel távoztál, akkor az első naptól kezdve, amikor már nem kapsz fizetést, jár a munkanélküli segély
- ha te mondtál fel, akkor az AMS 4 hétig megtagadhatja a munkanélküli segély fizetését. (Lehet azonban ez ellen fellebezni, volt ilyen tapasztalat, két hétre csökkentették az időt. Az AMS-nek le kell írni pontosan a helyzetet, ez alapján dönt ebben)
- A munkanélküli segély alapvetőleg a fizetésed 55 %-a
- Ha az 55% nem ér el egy minimális havi összeget, akkor kiegészítik, ez jelenleg (2022) 1030,49 EUR. Tehát ennyit mindenképpen kapsz.
- Gyerekek esetén plusz kiegészítés is jár ehhez
- A munkanélküli segély minimum 20 hétig, maximum 4 évig járhat, ez életkortól is függ, pl. ha legalább 3 évig dolgoztál már, akkor 30 hét, ha 40+ éves vagy, és legalább 6 évig dolgoztál már az elmúlt 10 évben, akkor 39 hét, ha 50+ éves vagy, és legalább 9 évig dolgoztál már az elmúlt 15 évben, akkor 51 hét, és ennél is több, ha épp valami hosszabb betegségből felgyógyulva keresel újra munkát
Az AMS-nél való bejelentkezés után kezdődik a munkakeresés. Az AMS is ajánl neked munkákat, ezekre 8 napon belül jelentkezned kell, vagy meg kell indokolnod, hogy miért nem jó neked az a munka, és ennek az indoklásnak az AMS számára elfogadhatónak kell lennie. Ha ez nem történik meg, az AMS bizonyos időre felfüggesztheti a munkanélküli segély kifizetését, de ez nem ilyen "szárazon" történik, folyamatos kommunikáció folyik, van egy tanácsadód, aki a te ügyeddel foglalkozik, és ilyenkor az e-ams.at-n keresztül ír neked, vagy telefonon hív, stb. hogy megbeszéljétek, mi a helyzet. Tehát egy folyamatos együttműködés folyik.
Fontos, hogy te is keress munkát, mert nagy eséllyel jobb munkákat találsz, mint amiket az AMS ajánl neked, bár ez a munkaerőpiac aktuális helyzetétől függ.
További infó: https://www.ams.at/arbeitsuchende/arbeitslos-was-tun/geld-vom-ams/arbeitslosengeld
Amennyiben lejár a munkanélküliség ideje, és még nem találtál munkát, vészhelyzeti segélyt (Notstandshilfe) igényelhetsz. Ennek ugyanazok a feltételei, mint a munkanélküli segélynek, és a mértéke általában a munkanélküli segély 92-95 százaléka, de ennek is van ugyanúgy egy minimum összege. Ezt addig kapod, amíg nem találsz munkát, akár a nyugdíjkorhatárig, tehát nincs lejárata. További infó: https://www.ams.at/arbeitsuchende/arbeitslos-was-tun/geld-vom-ams/notstandshilfe
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. augusztus 2.
A Mindestsicherung egy szociális segély, melyet nem az osztrák állam, hanem az egyes tartományok nyújtanak, így ennek szabályai tartományonként eltérőek.
A lényege az, hogy ha valaki nem tud dolgozni, és semmilyen vagyona nincs, amiből megélhetne, nincs senkije, aki segíthetné anyagilag, és mivel nem volt munkája, sem munkanélküli segélyre, sem Notstandshilfe-re nem jogosult, akkor megkapja ezt a segélyt. Pl. Stájerországban 2022-ben egyedülállók esetén ez 977,93 euró.
További infó: https://www.arbeiterkammer.at/beratung/arbeitundrecht/Arbeitslosigkeit/Mindestsicherung_Wer_bekommt_wie_viel.html
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. augusztus 2.
Összefoglaló:
Magyar állampolgár uniós állampolgárként 6 évvel az Ausztriába való letelepedése után igényelheti az osztrák állampolgárságot. Mivel Ausztriában nincs kettős állampolgárság, a magyarról ehhez le kell mondani.
Részletek:
Az igényelheti, aki 6 évig folyamatosan Ausztriában tartózkodott és dolgozott, itt volt az életvitele központja. A folyamatosság azt jelenti, hogy a 6 év alatt 6 hónapnál hosszabb ideig nem volt külföldön dolgozni, vagy egyetemen, stb. Bizonyos esetekben, pl. gyerekszülés, idős rokon gondozása, stb. 12 hónapos, vagy annál hosszabb "megszakítást" is elfogadnak.
(Persze ez nem azt jelenti, hogy a 6 év alatt nem lehetsz akármennyit a fiumei nyaralódban. Csak nyugodtan.)
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2023. augusztus 30.
Magyar állampolgárként Ausztriában élve a két országban tartott választásokkal kapcsolatban a következő a helyzet:
Magyarországi parlamenti választások
Csak a listás szavazáson lehet részt venni, egyéni jelölteket nem lehet választani. A szavazáshoz a névjegyzékben kell lenni, ehhez infók itt: https://www.valasztas.hu/kerelmek-magyarorszagi-lakcimmel-nem-rendelkezoknek
Levélben lehet szavazni, a fenti linken elérhető kérelemben lehet jelezni, hogy a levélszavazáshoz szükséges szavazólapokat postai úton szeretné valaki átvenni, vagy külképviseleten, ill. választási irodában
Magyarországi népszavazások
Külföldről is részt lehet venni, ugyanúgy, mint a parlamenti szavazáson, levélben
Magyarországi önkormányzati választások
Külföldi lakcímmel nem lehet ezeken részt venni.
Ausztriai parlamenti választások
Magyar állampolgárként ezen nem lehet részt venni
Ausztriai önkormányzati választások (Gemeinderatswahlenm ill. Bécsben Bezirksvertretungswahlen)
Ezeken magyar állampolgárként is részt lehet venni. Az állandó lakcím bejelentésekor mindenki automatikusan bekerül a névjegyzékbe, és fog kapni értesítést a szavazásról, ugyanúgy, mint a többi helyi lakos
Ausztriai népszavazások ("Volksbegehren")
Magyar állampolgárként ezeken nem lehet részt venni
Európai Parlamenti választások
Ausztriai állandó lakcímmel részt lehet rajta venni, de csak Ausztriában, és csak az osztrák képviselőkre lehet szavazni, a magyarokra nem. A részvételhez regisztrálni kell a helyi önkormányzatnál (Gemeinde, ill Bécsben Magistratsabteilung 62 (MA 62))
A kitöltendő űrlap ezen a linken érhető el: LINK
(Be kell írni a lakóhelyet, hogy a helyes űrlap töltődjön le. Vagy persze lehet kérni űrlapot az önkormányzatnál is)
utoljára frissítve, ill. aktualitása ellenőrizve: 2022. október 4.
Úgy érzem, kicsit érdemes írni az érzelmekről is. Akit csak az infók érdekelnek, nyugodtan “ugorjon”, mindez nem fontos adat, vagy információ, de nekem elég fontos, és feltételezem, hogy másoknak is. Tényleg, rettentő lelkizés, és szubjektív gondolatok következnek, vigyázat! :)
A többiek kedvéért átfogalmazom az első mondatot, hogy benne legyen tisztábban a bal, és a jobb agyféltekém is:
“Úgy gondolom, hogy sokunknak hasznos lehet, ha az érzelmekről is beszélgetünk.” :)
Tehát:
Aki Ausztriába költözik, annak legtöbbször az idegenkedés mellett olyan érzése is támad, hogy igazából egy Magyarországhoz hasonló országba költözik, ami a mindennapi élet folyását, az emberek élethez való hozzáállását, a társas kapcsolatokat, a közösségek szerepét illeti, és még említhetnék egy sor dolgot.
Nyilván mindkét ország Közép-Európában van, sok a közös történelmi szál, monarchia, kiegyezés, német megszállás, orosz megszállás, sok hagyomány, szokás egy tőről fakad, elsősorban innen eredhet nyilván ez az érzés.
De van különbség is, persze, de nem az alapokban, hanem szerintem a hasonló dolgok minőségében. Olyan érzés ez, mintha ugyanannak egy jobb minőségű változata lenne Ausztriában. Sokkal jobb, sőt jelenleg bizonyos területeken fényévekkel jobb, de ez utóbbi minőségi különbség már nem abból adódik meglátásom szerint, hogy Ausztria valamit sokkal jobban csinál, hanem abból, hogy Magyarország sokkal rosszabbul teszi. Szóval olyasmi, amit Magyarországon is szeretnénk látni, szinte ugyanígy.
A fentiek miatt lehetséges talán az, bár biztosan van egyénektől függetlenül még egy sor más oka is, ami miatt a kiköltözők képesek nagyon hamar otthon érezni magukat Ausztriában. Erről az “otthon érzem magam” érzésről, ennek a körülményeiről, és, hogy az ellenpontot is megemlítsem, ennek hiányáról is szól ez az írás.
Az “otthon érzem magam” érzés valóban sokaknál eljön, ezt most bátorításként is írom mindenki számára, akiben esetleg kavarognak most az érzelmek, hogy “elhagyom a hazámat”, “Nekem Magyarországon van dolgom, miért megyek el”, “Jaj, hátha megváltozik a helyzet Magyarországon, és mégsem kell elmennem”, “Tennem kellene inkább itthon a hazámért, nem elmenni.”, és hasonlók.
De persze ez nem ilyen fekete-fehér dolog.
Több dologra is szeretnék kitérni, melyekkel alapvetőleg nem mondok semmi újat, de talán kicsit más (persze részemről szubjektív) megvilágításba helyezem ezeket az ügyeket, ami, tapasztalatom szerint, segítség lehet, mert az ember hajlamos egy-egy ügyet, még tényt is, mindenféle nem előrevivő módon értelmezni, és persze tele van a Facebook, meg egyéb helyek, az “Ausztriában sincs kolbászból a kerítés”, meg “Mindig idegennek fogod érezni magad Ausztriában, és egyáltalán külföldön, akár mit csinálsz” típusú véleményekkel. Kicsit ezeknek a véleményeknek az okát is érdemes vizsgálni, és így árnyalni a hozzáállásunkat. Vagyis a lényeg a részletekben (is) rejlik.
1. Nyelvtudás
Nyelvtudás nélkül sokkal-sokkal nehezebb bárkinek otthon éreznie magát Ausztriában. Ez egy tény, de csak statisztikai tény, tehát a többségre érvényes. De ez azt is jelenti, hogy ez is az egyéni hozzáállástól függ, vagyis az emberek egy kisebb része mindenféle nyelvtudás nélkül is jól érezheti magát itt.
Vegyünk csak egy egyszerű példát, mondjuk egy szinglit, vagy egy párt. Legyen inkább egy pár, akik Magyarországon dolgoznak jelenleg, és hobbijuk a természetjárás, állandóan kirándulnak, a kutyájukkal, vagy anélkül. Mindketten dolgoznak, egyikük egy erdészetnél, a munkája közben is folyton a természetben van, egész nap vadleseket, és etetőket ellenőriz és javít, a másikuk bicikliszerelő, a saját műhelyében dolgozik. Mindketten szeretik a munkájukat is, de a legnagyobb örömöt a közös kirándulások jelentik nekik. Szeretnek fotózni is, komoly természetfotó gyűjteményük van.
A magyaron kívül nem beszélnek semmilyen nyelvet. Látják a körülményeket, ahogy Magyarországon bánnak a természettel, ahogy lebetonoznak lassan mindent, ahogy akár az erdőket is ki akarják már vágni, és egyáltalán, ahogy szinte minden, ami a természettel kapcsolatos, át van politizálva, és a döntések magánérdekek mentén születnek. Mivel gyermeket szeretnének, nem akarják a leendő gyermeküket ebben a helyzetben felnevelni, és ők maguk is alig bírják már elviselni a helyzetet, ezért elhatározzák, hogy Ausztriába költöznek.
A pár erdészetnél dolgozó tagja azonnal talál munkát, szinte ugyanazt a tevékenységet végzi, mint Magyarországon. A munkájához szükséges szókincset a próbaidő alatt elsajátította. Amit nem ért, mindig megnézi a telefonján, aztán lassanként már alig-alig kell elővennie a telefont. Az erdő csendje, és a munka a Magyarországban megszokottnál sokkal egyértelműbb szervezettsége és állandósága megnyugtatja a költözés stressze miatt zaklatott idegeit, és mivel jó fizetést kap, a magyarországi többszörösét, ezzel sincs gondja. Sokkal nyugodtabban szervezi meg, most már a sokkal változatosabb ausztriai tájakon a szokásos kirándululásait, és gyönyörű élményei vannak a túrák során, Magyarországon eddig nem is látott szépségekkel találkozik.
Kezdi otthon érezni magát.
Párja talált állást egy kerékpárkölcsönző cég szerelőműhelyében. Bár ez nem a saját üzlete, mégis jól érzi magát alkalmazottként is, mert a munka jól szervezett, a műhelyben rajta kívül sok más külföldi is dolgozik, akik szintén nem beszélnek sem németül, sem angolul, sokat nevetnek a megértési nehézségeken, néha vannak súrlódások is, de ez, a munka egyértelműsége miatt, a hétköznapokat, a szerelések folyamatát nemigen zavarja. Mégis van egy több hónapos időszak, amikor rossz érzésekkel megy be dolgozni, de ez kb. három hónap alatt, folyamatosan, teljesen feloldódik. Persze közben szerez is egy alapszókincset, sőt, egyik szimpatikus munkatársa unszolására beiratkozik egy nyelvtanfolyamra is, és azt veszi észre, hogy a munkatársaival egyre több dologról tud beszélgetni, főleg azokkal, akik ugyanarra a tanfolyamra járnak, de már a főnöke néhány viccét is megérti. A párjával közös kirándulások felvillanyozzák, a főnöke, és néhány ügyfél ajánl neki mindenféle érdekes hegyi kerékpárutakat, és túraútvonalakt, amiket kipróbálnak. Szinte nem is látszik a felfedezendő szépségek vége, de van, ami meg annyira tetszik hogy már harmadszor mennek végig rajta.
Kezdi otthon érezni magát.
A fenti példa persze idealizált, de csak részben kitalált, mert átélt, ill. itt hallott élményekből gyúrtam össze. Azért fontos ezt átlátni szerintem, mert Magyarországon nagyon kevés külföldi él Ausztriához képest, és egy magyar számára szokatlan lehet az, ha valahol olyasvalakivel találkozunk, aki nem beszél magyarul. (Most félretéve a nemzetközi cégeket, és az angol nyelv szerepét). Ausztriában teljesen megszokott dolog, hogy rengeteg olyan munkahely van, ahol nem osztrákok dolgoznak, és az emberek nem tudnak teljeskörűen kommunikálni.
Ha ezt átlátja, és elfogadja valaki, akkor a magyarországihoz képes gyökeresen más hozzáállással fog dolgozni a munkahelyén, és együtt működni a kollégáival. Akkor el fog múlni az a görcs, ami olyan érzéseket és gondolatokat hoz, hogy “Kívülálló vagyok, folyamatosan ezt érzem, minden percben”, “A magyar mentalitásommal engem nem ért meg senki.”, és ehelyett megjelenik a “Hiszen itt nemzetközi csapat van, tök jó együttműködni, és másoknak is ugyanolyan nyelvi gondjai vannak, ezeket át lehet hidalni.” - hozzáállás, és a hozzá tartozó nyugalom és felszabadultság.
De ha már az angol szóba került, nézzünk egy másik példát.
Egy angolul jól beszélő, de németül semmit nem tudó magyar költözik Bécsbe. Talál egy állást egy cégnél, ahol a, főleg külföldi, ügyfelekkel angolul kell kommunikálni, és mivel sok munkatárs más országokból jött, mert kiküldetésben dolgozik, a cégen belül is szinte csak angolul folyik a kommunikáció.
A németet csak a munkán kívüli mindennapi életben kell használni, de hamar kiderül számára, hogy az összes hivatalban lehet angolul is ügyeket intézni, ez minimális problémát okoz csak. Talán néha előfordul, hogy a “Do you speak English” kérdésre nem a “Yes, I do” a válasz, és az ügyintéző odahívja az angolul jobban tudó kollégáját. De a legtöbb esetben még ennél is simábban zajlik minden.
Még barátokat is talál, olyanokat, akikkel szintén mindig angolul kommunikál.
Otthon érzi magát pár hónap múlva, pedig németül még csak vagy 30 szót tanult meg. Mégis úgy érzi, hogy jó lenne megtanulnia németül is, már csak hobbiból is, és beiratkozik egy nyelvtanfolyamra. Később az osztrák barátait megkéri, hogy beszélgessenek vele németül, hogy gyakorolhassa tanfolyamon tanultakat. Ezt nem mindig vállalják, mert nagyon lelassítja a kommunikációt, de párszor azért segítenek, és ez nagyon sokat dob a nyelvtanulás eredményességén.
Most olyan példát nem hoznék, melyben az Ausztriába költöző alapból jól beszél németül. Neki, nyilván, könnyebb dolga lesz, ez nem kérdés. Már persze addig, amíg realizálja, hogy Ausztriában igazából senkinek nem német az anyanyelve. Hanem stájer, tiroli, stb. De mégis mindenki tud németül. Ezen elcsodálkozik, aztán vagy elkezdi megtanulni a helyi dialektust, vagy marad az irodalmi németnél. (Egyébként a helyi dialektust első körben elég megérteni, nem kell tudni beszélni. Ha a megértés már megy, lehet németül válaszolni, minden esetben érteni fogják. Sok ilyen beszélgetésem volt. Én néha kétszer is visszakérdeztem, hogy nem értem, de a beszélgetőpartneremnek nemigen kellett, értett mindent.)
Aki nem tud németül, de szeretne, nehéz dolga lesz? Vagyis nehezen megtanulható nyelv a német? Szerintem nem. Nehezebb, mint az angol, az egyértelmű, de azért nem olyan nehéz megtanulni, amilyennek elég sokan beállítják. A tapasztalatom szerint (ja, német nyelvtanár a szakmám eredetileg :) ), azért tartják nehéznek, mert a legtöbben gyorsan meg akarnak tanulni nyelvtanilag helyesen beszélni németül. Na pont ez az, ami tényleg nehéz a németben. A nyelvtan. Ezért érdemes nem a nyelvtanra koncentrálva elkezdeni a tanulást. Szerintem amúgy is minden nyelvtanulásnál a kommunikáció a lényeg, vagyis pontosan annyira kell tudni első körben a nyelvet, hogy te megértsd, amit a másik ember idegen nyelven mond, és a másik ember megértse, amit te idegen nyelven mondasz neki. Ezt szoktam a nyelvtudás első szintjének nevezni, amikor a kommunikáció létrejön, azaz az információ félreértés nélkül átmegy az egyik ember fejéből a másik ember fejébe. Kit érdekel, hogy a nyelvtan helyes volt-e közben? Az csak akkor számít, ha a nyelvtan miatt félreértés van. Ha nincs, akkor olyan, amilyen.
Aztán, ha ez a "kit érdekel jól mondom-e nyelvtanilag" kommunikáció már megy olyan szinten, amilyen szinten az adott élethelyzetben szükséges, akkor lehet kezdeni finomítani, ha akarod. Meg persze ha sokat beszélsz, és olvasol, stb. finomodik az magától is, az agyad megjegyzi a dolgokat, és egyre jobban megy a nyelvtan is akár magától is.
Ilyen hozzáállással szerintem sokkal hatékonyabban meg lehet tanulni egy nyelvet.
Azért van ez így, mert a nyelvtanulás, bár nem minden élethelyzetben, és nem mindenkinek, de általában azért egy bizonyos, egyénektől is függő kisebb-nagyobb, esetleg nagyon nagy erőfeszítést igényel. Ha neked is nagy erőfeszítés kell hozzá, akkor felesleges ezt a nagy erőfeszítést rögtön a nyelvtanra fordítani. Legyen az első mindig a kommunikáció. Így sikerélmény is hamarabb lesz, és a motiváció sem tűnik el. Ha már beleteszel egy csomó időt, akkor ne azt tanulgasd először, hogy melyik főnév névelője der, die, vagy das, meg "jaj, el ne rontsam a melléknévragozást". Hanem arra koncentrálj, hogy megértsd a többi embert, és ők megértsék, amit te szeretnél.
Ja, és amikor arra gondolsz, hogy "De mit szól majd a másik, ha valamit rosszul mondok", akkor mindig jusson eszedbe, hogy ez milyen jó fokmérője annak, hogy milyen emberrel beszélsz épp. Ausztriában 10-ből 9-szer NEM fognak kinevetni, nem lesznek idegesek, ha valamit rosszul mondasz németül. Ha mégis, akkor legalább kiderült, hogy egy olyan emberrel beszélsz éppen akivel nem érdemes barátkoznod, és ha teheted, érdemes elkerülnöd. Mert az ilyen ember más területen is bunkó minden valószínűség szerint.
(Ha mégsem tudod elkerülni, vagy a te társaságodban/munkahelyeden 10-ből nem 1 ember ilyen, hanem az összes, akkor gondold meg, hogy nem lenne-e jobb más társaságot/munkahelyet keresned...)
2. Túl nagy elvárások
Az 1. pontban megfogalmazottakkal látszólag szembe menve kezdem ezt a témát.
Gyakori szerintem, hogy ha valaki Ausztriába költözik, ami ugye a “nyugat”, a “jólét szimbóluma”, stb. akkor azt várja, hogy ott majd kapásból nagyon jól érzi magát. Sőt, “elvárja”, hogy jól érezze magát, hiszen ő megtette ezt a lépést, most már elhagyta a hazáját, ami esetleg fáj, hát akkor cserébe jöjjön a mennyei manna, amiről sokan beszélnek a nyugattal, így Ausztriával kapcsolatban is.
Csakhogy a költözéskor, és utána, legalábbis az első időkben, csak a körülmények, a környezet változik meg, az ember ugyanaz marad. És a költözéskor az ember hajlamos elfelejteni mindenféle nyűgjét-baját, amelyek miatt Magyaroszágon sem érezte magát jól, a körülményektől, a politikától függetlenül sem. Pedig ez Ausztriában sem fog kapásból változni. Ahogy eloszlik a költözés által gerjesztett felfokozott érzelmekkel teli hangulat, a költözéskor szokásos “nyaralás” érzés, és megjelennek a hétköznapok, bizony visszatérnek az elfeledett nyűgök is. Hogy pl. valakinek párkapcsolati gondjai vannak, vagy úgy érzi, nem neveli jól a gyerekét, vagy, hogy nem él elég egészségesen, meg mindenféle gyerekkori traumái vannak, amikkel jó lenne foglalkozni, és így tovább, biztos lehetne vagy ezer példát hozni.
Ausztria nem a mennyország, így ezek itt sem oldódnak meg egy csapásra.
Mit jelent ez a vágyott “otthon érzem magam” érzéssel kapcsolatban? Talán azt, hogy érdemes belenézni, hogy Magyarországon csak azért nem éreztem magam vajon otthon, mert a körülmények rosszak voltak, vagy bennem is volt hiba, csak ezeket nem vizsgáltam meg, hanem inkább egyszerűen mind a körülményekre fogtam?
Ha így elindul valami belül, akkor már lesz hatása a körülmények javulásának is, ami közben persze egyre érezhetőbbé fog válni. Így tud a belső és a külső élet “összeérni”, és tud elindulni egy pozitív változás, ha a kiköltöző maga is így akarja. Ugyanis nagyon sok esetben az ilyen belső érzelmi vizsgálódásokra azért nem volt lehetősége sokunknak Magyarországon, mert a (rossz) körülmények, a másod-harmadállások, stressz, stb. erre nem adtak időt, lehetőséget, érzelmi kiindulópontokat. Ezt sokan ismerik, túlélés volt valódi élet helyett szinte folyamatosan, mert a rossz körülmények miatt egyszerűen nem volt sem idő, sem érzelmi ráhangolódás a normális emberi életre.
Itt Ausztriában, mivel a fizetéssel jóval kevesebb gond van, meg mindenféle egyéb, Magyarországon csak hallomásból ismert dolog itt jól működik, pl. van valódi szociális háló, jogbiztonság, társadalmi tolerancia, egyebek, itt végre bele lehet mélyedni önmagunkba. Ízlés szerint spirituálisabb (ha engem kérdeztek, akkor “jaj, inkább ne!!”! :) ), vagy földhözragadtabb, átgondoltabb módon.
Érdemes egyébként tényleg valamilyen magunkba nézést gyakorolni, mert Ausztriában jó néhányan vannak, akik a mindenféle küzdés nélkül megkapott jólét miatt életük derekán szépen kiégnek. A burnout-nak ez a formája itt viszonylag gyakori. Pedig, szerintem, itt minden lehetőség megvan a kivédésére. Csakhogy tenni kell érte, viszont a fogyasztói társadalom ezzel itt (is) szembemegy. Szerintem éppen azért, mert ekkora váltás történik Magyarországról Ausztriába költözve, konkrétan pl. véget ér az anyagi, politikai, érzelmi túlélésért folytatott harc egy jó nagy része, és ezek helyén nyugalmas semmittevés jelenik meg először, erre fokozottabban érdemes figyelni a költözőknek. Ha az osztrákok egy része sem tud jól felkészülni a burnout kivédésére, akkor Magyarországról ide költözve nekünk még nehezebb lesz. Szóval jó ezt szerintem komolyan venni.
Talán úgy tudnám ezt még érthetőbben megfogalmazni, hogy Ausztriában minden lehetőséged meglesz arra, hogy olyan életet élj, amilyet szeretnél, de ehhez, ha eddig erre nem figyeltél, meg kell tanulnod, hogy miként tudod tényleg meg is tenni, azaz mit kell ahhoz tenned neked, a saját jellemed, érzéseid, egész személyiségeden belül, hogy jól tudd használni az öledbe hullott szabadságot. Hogy letéve a magyarországi nyomordiktatúrából hozott összes terhet, és Ausztriában nem magadra véve itteni, másfajta nyűgöket, ne csak a szabadság vegyen itt körül, hanem te is szabad légy kívül-belül.
3. A bürokrácia egy útvesztője
Volt egy kis kavar a Sozialversicherungsnummer-rel, amikor Ausztriába költöztünk, Ez rámutat egy kicsit a bürokrácia útvesztőire, amik a technika megjelenésével ugyan sok zsákutcát bezártak, de újakat is nyitottak.
Én vállalkozóként kezdtem Ausztriában, így kaptam rögtön Sozialversicherungsnummer-t. A feleségem ideiglenesen nem dolgozott egy ideig a költözésünk után, így én biztosítottam, és intéztem a Sozialversicherungsnummer-ét, mint ahogy a lányunkét is.
Az történt, hogy a hivatalban elírták a feleségem születési évét. Három évet fiatalítottak rajta. Ahogy ezt megláttuk, telefonáltam, hogy megkérdezzem, mit kell tennünk az ügyben.
Mint kiderült, az adatbázisban a helyes születési év szerepelt, csak a Sozialversicherungsnummer-ben rontottak el egy számot, épp a születési év második számjegye lett hárommal nagyobb. Sima melléütés lehetett. Az automatikus adatbáziskezelő rendszer a háttérben azonban ahelyett, hogy jelezte volna a hibát, ki tudja milyen automatizmus miatt a feleségemet a Sozialversicherungsnummer-ben szereplő születési év, és a valódi születési éve miatti különbség miatt a halottak közé sorolta.
Így aztán a telefonbeszélgetés az ügyintézővel kb. így zajlott le:
"Jó napot kívánok, van egy problémám a feleségem Sozialversicherungsnummer-ével. Én biztosítom őt."
"Értem, kérem a Sozialversicherungsnummer-t."
Elmondtam neki. Kis szünet után:
"Őszinte részvétem. Miben segíthetek?"
"Tessék? Nem értem. Egy hiba van a Sozialversicherungsnummer-ben, a születési év rosszul szerepel"
Kis csend után:
"Elnézést kérek, igen látom a hibát. Ez esetben új Sozialversicherungsnummer-t fog kapni a felesége."
"Csak az évszám változik?"
"Nem, az első négy szám is más lesz. Egy kollégám nemsokára visszahívja önt ez ügyben. Még egyszer elnézést kérek."
Hát ilyen is van. :)