"Nincs reménytelenebb út, mint amely a tökéletességhez vezet; minden lépés új, beláthatatlan messzeségekre nyílik: s az ember elszörnyed e távlatok láttán és tudja, hogy nem szabad meghátrálni, sem megpihenni, mert lezuhan." (Márai Sándor)

A szenvedélybetegség nem csak az érintett egyén, de a közösség problémája is!

A felépülés útja minden esetben az egyéntől a közösségen át vezet a teljes gyógyulásig.

Felelősek vagyunk egymásért, közösségeink tagjaiért - különösen azokért, akik segítségre szorulnak, hogy felhagyhassanak pusztító szenvedélyükkel.

Veszprém felelős, gondoskodó város, amelynek polgáraiként kötelességünk a bajba jutottak támogatása. A szó legnemesebb értelmében vett segítés, legyünk akár függőségeket gyógyító szakemberek vagy jó szándékú önkéntesek, akiknek nem lehet közömbös mások testi-, lelki-, szellemi egészsége.

Közösségeink a legkülönbözőbb kihívásokkal néznek szembe újra és újra. Nem elég felismerniük ezeket, úgy kell navigálniuk közöttük, hogy a nehézségek elkerülése mellett még előbbre is jussanak.

A kábítószerügy régi problémákkal foglalkozik ugyan, de a megközelítések és eszközök folyamatos megújulására van szükség, hiszen "haladni kell a korral"; a drogszcéna is dinamikusan változik.

Ki gondolhatott arra akár csak 10 éve, hogy majd a postás házhoz hozza a webshopból rendelt "anyagot"? Vagy éppen arra, hogy Zacher Gábor tanácstalanul széttárja a karjait, amikor arról kérdezik, pontosan mi is van a bódulatot okozó szerben és mit kell adni annak, aki rosszul van tőle?

A kábítószerügyi stratégia a megújulás terve. Középtávú koncepció, ami a probléma kezelésében érintettek számára kijelöli azokat a útvonalakat, amelyeken egymást kiegészítve és támogatva haladhatunk.