Goal

Ennek az öszdöndíjnak a kutatási célja azokat a kerteket ellemezni, melyek nincsenek Magyarországon, ugyanis Romániában meg Szlovákiában vannak. Az 1. ábra a Károlyiak kertjeinek fekvését mutatja, mind Magyarországon, meg Magyarországon kivűl. A 2. ábra a Károlyiak birtokai keletkezését mutatja és így a kertek elhelyezése is tekinthető, ugyanúgy, több országon belűl. Magyarországon kivűl a Károlyiak kertjei a mai Románia meg Szlovákiában fekszenek. Ezek a kertek a következők:

- Erdélyi kertek:

o Nagykároly (Carei) – dendrológikus kert, restaurálva egy Európai Unió projekt keretében,

o Bályok (Balc) – nincs jó állapotban,

o Aradmacsa (Macea) – jelenleg botanikus kert,

- Szlovákiai kertek (mind a kettő Pozsony környékén):

o Tótmegyer (Palárikovo) – angol kert,

o Stomfa (Stupava) – kert.

A kutatás célja a kerteket kortárs tájképi azaz angol kertekhöz az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén összehasonlitani, azaz Erdély, mai Szlovákia (pl. Alsókorompa – Dolná Krupá) és Magyarország, de nem csak ott. Az angol kert a 18ik században kezdett fejlődni Angliában, utána Európában, tehát az időpont összesesik a Károlyi kertek keletkezésével miután a politikai helyzett a Károlyi birtokok terjedését támogatta (pl. 1848al kapcsolatban). Romantikus jellege ellentétben van az addigi barokk (mértani) kertel, mely francia befolyás alatt állt és így geometrikus volt. Két kertek melyek Nagykároly történetével összefügnek, melyröl a monografia szólni fog szeretnék kiemelni. Az Erdélyi kertek közül kiemelem a Koltói Teleki kastély kertjét, ahol a kastélyt jelenleg Európai Unió finanszirozsással restaurálják és az idén végezve lessznek a munkálatok. Itt töltötte a mézesheteket is, de ezelőtt is üdült, Petőfi Sándor, a nagykárolyi Szendrei Júliával, ezért releváns. Az osztrák kertek közűl kiemelem a Melki kolostor kertjét, mely UNESCO védelem alatt áll, melyett 1746-47 tervezett Franz Sebastian Rosenstingl, a Nagykárolyi Kalazanci Szent József templom Bécsi épitésze, melynek Magyarországi tájépitész tevékenységéről Fatsár Kristof írt egy cikket. Franz Sebastian Rosenstingl Melkbe épitészi meg festői munkát is végzett. Ez kiegésziti a mult Domus ösztöndíj kutatást. A barokk park műemlékileg védve van, az egyikk legfontossabb Európában és tanulmányozása történelmileg releváns a késöbbi angol kerteknek, melyek az öszöndíj témája. Össze lessz hasonlitva a Mafrai szintén kolostor, de palota is, barokk kertjével (jardim do cerco), szintén UNESCO védelem alatt, melyett egy sváb épitész, Johann Friedrich Ludwig, tervezett. Franz Sebastian Rosenstingl többi tevékenységét, Bécsben meg Nagykárolyban már elemeztem és mind ez a monografiába fog folyni. Európában sok barokk kertet át is alakitottak angol kerté. Így az ösztöndíj kutatás keretén is, nem csak a tervezett monografiával, új adatokat hoz arrol a területröl és tárgyrol (Nagykároly és a sváb versus Bécsi befolyás) mint a másik szülőföldi és a magyarországi ösztöndíj.

1. ábra. A Károlyiak birtokainak térképe (piros: német lakott helyeken; ház szimbólummal: Ybl Miklos tervezte vagy alakította át, világos zöld színű, Josef Bittheuser tervezte, nem épített, sötétzöld épületek Josef Bittheuser által).

2. 1. ábra. A Károlyi kastélyok alapitása (módósitva Sisa J (2004) Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában, MTA doktori értekzése után)

A Magyarországi ösztöndíj a levéltár meg irodalom, valamint a restaurálási tervek hozzáférését biztositja (a magyarországi ösztöndíj gazda Europa Nostra díjas az erdélyi kertekről). Ez az ösztöndíj azzal egésziti ki, hogy a nemzetközi egézségügyi helyzettöl függően, vagy a Magyarországon kivűli kerteket meg lehet látogatni, vagy pedig képanyagot (fénykép, levéltári rajz) meg irodalmat (például ami illeti az angol kertek keletkezését ezekben az országokban az összehasonlitó ellemezés érdekében) vásárolni, valamint a megfelelő időtartalom segitségével kutatási kérdéseket feltenni és ezekre válaszolni melyek az összehasonlitó ellemezéshez vezetnek és így interjút, kerek asztalt és kérdőív kutatást vezetni. Az eredmény egy monografia lessz. Ha a helyzet továbbá nem engedi, a Magyarországi gazdával internetes kommunikáció fog folyni a tervek érdekében, valamint a levéltár vizsgálata digitálissan, ahogy mutatta egy példája Dr. Bara Júliának, aki szintén a Szatmári örökséggel foglalkozott, úgy hogy ez a kutatás nem lessz hátrányban.