Biológia

Minden, a téma iránt érdeklődő kedves olvasónak szeretettel ajánlom, az alábbi linken ingyenesen letölthető, magyar nyelvű, alapműként jellemezhető könyv elolvasását.

A TALAJ ÉLTETÉSE

https://drive.google.com/file/d/0B8c3jUgfiZThVWk2TGs5YUY2bmc/view

Talajökológia, Kátai János (2011)

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html?fbclid=IwAR2VptzIWCYcxhPWfL448dXYCMrZYDIg8iAHoP0Nso88GVGxUdGdPosQuyg


TALAJBIOLÓGIA ALAPJAI

AZ ÉLŐ TALAJ KÖVETKEZMÉNYE: TERMÉKENYSÉG NÖVEKEDÉS

Növénytermesztési szempontból a talajok minőségének egyik legfontosabb jellemzője a talajtermékenység. A talaj természetes termékenysége azt jelenti, hogy az élettelen környezeti feltételek (éghajlat, éves csapadékmennyiség, stb.), a talaj fizikai, kémiai tulajdonságai és adottságai meghatározott termékenységet képeznek a termesztett növények számára. A termékenység természetes tényezője a talaj biológiai élete is.

A talajélet döntően a gyökérzónában zajlik, így a humuszos réteg mélysége, a humusz minősége a talajbiológiai folyamatokat alapvetően befolyásolja, meghatározza. A talaj termőképessége tehát összefügg a talajban élő szervezetekkel, azok számával, működésével, azaz a talaj biológiai aktivitásával.

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS

A talajbiológiai aktivitás mérésére jó módszernek tartották a talajbaktériumok és gombák számának és fajainak mikroszkópos meghatározása mellett a CO2-termelés mérését. Ma ezt kiegészíti a tesztzacskókba helyezett cellulóz és fehérjetartalmú anyagok bontásának nyomon követése. Az utóbbi időben előtérbe kerültek az enzimaktivitás-mérések, a biomassza termelésre vonatkozó meghatározások is. Az biológiai aktivitás közvetlen meghatározásakor a talaj összes baktériumszámát, valamint a talajéletében jelentős fiziológiai funkciókra képes (pl. cellulózbontó, fehérjebontó, nitrit- és nitrátképző, nitrogénkötő) baktériumok számát vizsgálják.

Pl. az ITALPOLLINA és TRIBÚ szerves trágya pellet hatására 25°C fok hőmérsékleten a talaj mikrobiológiai aktivitása (szén-dioxid termelése) százszorosára növekszik

SZERVES TRÁGYÁZÁS = TALAJTERMÉKENSÉG, KEDVEZŐ BIOLÓGIAI HATÁS

Szerves trágyázás igen kedvezően befolyásolja a talaj fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit.

Több kutató szerint a talajban élő mikroorganizmusok számát és a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatokat a szerves és műtrágya együttes kijuttatása serkenti leginkább. Szerves trágya pellet talajba keverése a mikrobiológiai folyamatok beindítása révén pH kiegyenlítő hatású, a tápanyagfelvétel egyértelműen javul, a talaj új életre kel. A műtrágyázás kis és közepes dózisokban rendszerint elősegíti a talaj mikroflórájának mennyiségi növekedését és aktivitását. Nagyobb műtrágya dózisok adagolásakor a mikrobiológiai jellemzők már nem javulnak tovább, legtöbb esetben talajélet gátló hatás jön létre. A szerves és zöldtrágyázás két-háromszorosára növeli a talaj szerves és szervetlen nitrogénjét használó baktériumok számát, valamint jelentősen fokozza több enzim működését. Szerves trágyaként használt növényi maradványok, trágya pellet, komposztált istállótrágya kedvező hatást gyakorol a leromlott lösztalajokban a cellulózbontó mikroorganizmusok számára, a talaj biológiai aktivitására, ezen keresztül a terméseredményre. A zöldtrágyázás számottevően nem befolyásolja a talaj összes szerves anyag tartalmát, azonban szignifikánsan hat a CO2-termelésre és a dehidrogenáz aktivitásra.

EGYOLDALÚ MŰTRÁGYÁZÁS ROMBOLÓ HATÁSÚ

Műtrágyázás – elsősorban nitrogén-műtrágyák egyoldalú alkalmazása – rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja a talajok biológiai aktivitását, termékenységét, a várható termés mennyiséget és annak összes minőségi paramétereit.

SZERVES ÉS SZERVETLEN TALAJJAVÍTÁS

Talajjavításra a granulált szerves trágya mellett szervetlen, talajszerkezetet javító ásványi anyagok alkalmazását nem szabad figyelmen kívül hagyni. Különösen a homokos, laza szerkezetű homoktalajokon Alginit és Zeolit, valamint az önporló dolomit, alacsony talaj pH körülmények között a cukorgyári mésziszap kedvező hatása elsősorban az aerob nitrogénkötő, cellulózbontó baktériumok esetében mutatkozik. Magnéziumhiányos agyagbemosódásos barna erdőtalajon a szervetlen javítóanyagok közül az önporló dolomit kedvez leginkább a talajbaktériumok élettevékenységének.

OPTIMÁLIS KÉMHATÁS 5,5-6,2 pH KÖZÖTT

Homokos talajon az egyoldalú műtrágyázás következményeként a talaj kémhatásának (pH) emelkedése, vagyis egyértelmű lúgosodás és szikesedés tapasztalható. A növény optimális tápanyag felvétele szempontjából a talaj kémhatását növényfajtól függően 5,5-6,2 pH közötti szinten kell tartani.

Talaj pH enyhén savas vagy semleges tartományban tartására kitűnően működő, pH kiegyenlítő megoldás a szerves trágya pelletek alkalmazása.

Fülei Zoltán

kertészmérnök

ZFW HORTISERVICE KFT

tel: 0676 411 836

info@hortiservice.hu

»Netparaszt | 2015-09-04 12:51:19

Válasz endypapa #2622. hozzászólására A por formájú mikorriza oltóanyaggal kellene csávázni a magokat és úgy kijuttatni.

A Symbivit granulátum, azt starterként lehetne a magárokba juttatni, de a csávázós megoldást javasolnám, mert az olcsóbb és biztosabb szántóföldiben.

Az egy hektárra való vetőmagot 350 gramm-1 kg oltóanyaggal bevonni, keverés előtt 10% cukoroldattal permetezve, maximum 3 liter oldat/1000 kg arányba. Aprómagnál maximum 1 liter/100 kg, a magok nem tapadhatnak össze (fűmag, herefélék, lucerna).

De vannak készrekevert csávázók is, amiben mikorrizák, alapbaktériumok is vannak.

Willbest

Mindeképp olyan növénnyel javasolnám a mikorriza betelepítést (természetesen csak talajkímélő technológia esetén, szántásnál pénzkidobás), amely nagy és finom hálózatú gyökértömeget hoz, rozs, tritikálé, perjefajok.

Így jóval nagyobb állomány szaporodik fel.


Válasz kacar #2610. hozzászólására Vegyél egy malterosládányi földet, olasz vagy angolperje magot keverd össze Symbivittel öntözd be és hajtasd. Így lehet házilag felszaporítani is a mikorrhizákat.

Ha akarod, csinálhatsz kontrollt is Symbivit nélkül, hogy lásd a kölönbséget.

Ha beindul a mikorrhiza, szebb lesz a növényed a másiknál, nyugodtan használd vetésnél az oltóanyagot mikrogranulátum szóróval vagy a vetőmagba keverve. Viszont nehogy nedvességet kapjon az oltóanyag, mert zselés masszává köt igen gyorsan!


A bekeverés szempontjából alapvetően két eljárást különböztetünk meg. Hidas és vontatott szántóföldi permetező esetén a készítményt közvetlenül be lehet keverni a permetező tartályba. Néhány percig hagyjuk a gépet, hogy keverje és indulhat is a munka a lehető legnagyobb lémennyiséggel (X>150 l). Az általunk javasolt fúvóka 8-as méretű és lapossugaras szórásképű (pl.: TeeJet TP8008EVS), de szinte bármilyen fúvókával kijuttatható.

Amennyiben boronára, tárcsára, kultivátorra, vetőgépre szerelt baktériumtrágya kijuttató eszközzel rendelkezik, (ezeknek a tipikus hektárdózisa 20-60 l/ha), akkor törzsoldatot kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a szilárd készítményt külön oldja fel vízben és így öntse a tartályba, lehetőleg a tiszta vízzel egy időben - ha erre nincs lehetőség, akkor a tiszta víz feltöltése előtt. Ezekben a kijuttató eszközökben mindig van valamilyen előszűrő rendszer, aminek a cseréje csak akkor szükséges, ha a MESH értéke 50 alatti (a gyári színjelölések: MESH50-kék, MESH80-szürke, MESH100-piros). Gyakran előfordulnak fém betétek is, ezek MESH értéke magán a szűrőn található. Amennyiben a használatban lévő gép gyári szűrőbetétjét használja, az 90%-osvalószínűséggel megfelelő lesz. Szűrődugulás MESH100 érték feletti szűrőnél, vagy adagolódugulás 15 l/ha alatti adagolóbetét (áramlásszabályozó betét) esetén fordulhat elő. A fenti szabályok betartása tökéletes és problémamentes munkavégzést tesz lehetővé.