Skandináviában a lakóházak szigetelése a rendkívül hideg éghajlat miatt különösen szigorú szabványok szerint történik, és a hatékonyság maximalizálására összpontosít. A módszerek a "passzívház" elven alapulnak, amelynek célja a hőveszteség minimalizálása és a belső hő megtartása.

Szigetelési módszerek és jellemzők:

1. Fokozottan vastag szigetelés

A legfontosabb különbség a használt szigetelőanyagok vastagsága. Míg máshol 10- 15 cm vastagság a standard, Skandináviában a 30-50 cm vagy akár vastagabb szigetelés sem ritka a falakban, a padlóban és a tetőben.

Anyagok: A legelterjedtebb anyagok közé tartozik az üveggyapot, kőzetgyapot, cellulóz, és a modern, nagy teljesítményű, zárt cellás habok (például PIR vagy XPS).

2. Légtömörség és párazárás

A hőveszteség jelentős része a nem kívánt légmozgás (huzat) és a pára formájában jelentkezik. A skandináv építkezésben kiemelt hangsúlyt fektetnek a légtömörségre:

Párazáró fóliák: Speciális, folytonos párazáró rétegeket (általában műanyag fóliákat vagy intelligens membránokat) helyeznek el a szigetelés belső oldalán, hogy megakadályozzák a belső, meleg, párás levegő bejutását a fal- vagy tetőszerkezetbe, ahol az kicsapódva károsíthatná a szerkezetet és rontaná a szigetelés hatékonyságát.

Szalagok és tömítések: Az illesztéseket, csatlakozásokat, átvezetéseket (pl. csövek, elektromos vezetékek) speciális ragasztószalagokkal és tömítőanyagokkal zárják le hermetikusan, hogy a légtömörségi teszteken (ún. "blower door test") az épület megfeleljen a szigorú előírásoknak.

3. Ablakok és ajtók

Az ablakok jelentik az épület leggyengébb pontját a szigetelés szempontjából, ezért itt is magasabb a minőségi elvárás:

Háromrétegű üvegezés: A kétrétegű üvegezés helyett szinte kizárólagosan háromrétegű, gáztöltésű (általában argon vagy kripton) ablakokat használnak, amelyek U-értéke (hőátbocsátási tényezője) rendkívül alacsony.

Jól szigetelt keretek: Az ablaktokok és ajtókeretek maguk is vastagon szigeteltek, gyakran fa vagy kompozit anyagokból készülnek.

4. Mechanikus szellőztetés hővisszanyeréssel (HRV/MVHR)

A rendkívüli légtömörség miatt a természetes szellőzés nem elegendő a friss levegő utánpótlására és a páratartalom szabályozására. Ezt mechanikus szellőztető rendszerek oldják meg, amelyek a távozó elhasznált levegő hőjét átadják a bejövő friss levegőnek:

Hőcserélő (HRV): Ezek a rendszerek (Heat Recovery Ventilation) akár 80-90%-os hatékonysággal is képesek visszanyerni a távozó levegő hőenergiáját, így minimálisra csökken a szellőztetés közbeni hőveszteség.

A skandináv szigetelési megközelítés a vastagság, a légtömörség és a hővisszanyerés hármas pillérén nyugszik. Az eredmény egy rendkívül energiahatékony, komfortos otthon, amelyben a fűtési költségek minimálisak még a sarkköri hidegben is.