A 2025-ös adventi kalendáriumhoz (a tavalyi, Hankó Balázsnak küldött kalendárium folytatásaként) történeteket gyűjtünk, olyan mininarratívákat, amelyek felmutatják azokat az értékeket, amelyek miatt az ELTE-n dolgozunk azon tényezőkkel együtt, amelyek ellenére kitartunk a hivatásunk gyakorlása mellett az ELTE-n.

A beérkezés sorrendjében az első 24 szöveget fogjuk betenni a kalendáriumba.

A tavalyi kalendárium a sajtóban is megjelent. Hogy ezzel a lehetőséggel idén is tudjunk élni, érdemes lenne hiteles, de a szerző és a közvetlen szervezeti egység  felismerését lehetővé nem tevő tényekre szorítkozni az elbeszélésekben.

A történeteket az fdsz.adventi@gmail.com mailcímre várjuk november 23-án éjfélig.

A Közalkalmazotti Tanács és az FDSZ-ELTE február 17-én (hétfőn) 16 órától rektorjelölti fórumot tart, biztosítva a lehetőséget a munkatársak minél szélesebb köre számára, hogy megismerjék a rektorjelölteket, programjaikat, és kérdéseket tegyenek fel nekik.

A személyes részvétellel tervezett fórum helyszíne a technikai feltételek figyelembevételével (hibrid formátum) és a tervezett részvételi érdeklődés függvényében kerül véglegesítésre (BTK/Múzeum krt. vagy Lágymányos). Azok számára, akik nem férnek már be a terembe, online csatlakozási lehetőséget biztosítunk. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges ezen a linken (csak ELTE-s fiókkal). További részletek a regisztrációs felületen.

Ahogy arról korábban hírt adott több hírportál is (Magyar Narancs, 444.hu, Népszava, eduline.hu), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE BTK-n működő csoportja különleges ajándékkal lepte meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőit. 

Dr. Hankó Balázs az állami egyetemeket érintően a bérigény jogosságát hónapokkal ezelőtt még államtitkárként elismerte, továbbá az egyetemek szóbeli ígéretet is kaptak a méltatlan bérhelyzet rendezésére. Ennek ellenére a többkörös, több intézménnyel folytatott egyeztetéseket követően semmilyen konkrét lépés nem történt még a javaslatok, tervezetek szintjén sem. 

Miközben decemberben sorra születtek az egyetemeket és a tudományt érintő gyors átalakítások és intézkedések (pl. BME, MTA, a nem állami fenntartású egyetemek extra költségsoron történő támogatása), az állam az általa fenntartott egyetemek helyzetét teljesen figyelmen kívül hagyja.

A fenntartó által teremtett méltatlan helyzetre reagálva az ELTE BTK FDSZ tagjai 24 üzenetből álló adventi kalendáriumot küldtek dr. Hankó Balázsnak és dr. Varga-Bajusz Veronikának, amelyet az ELTE BTK FDSZ Facebook oldala folyamatosan közölt, illetve közöl december 24-éig. A mai napon (december 18.) pedig egészében is elküldték a kalendáriumot közel 100 kormánytagnak és parlamenti képviselőnek, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát, illetve doktori fokozatot. Így a kalendáriumot közvetlenül megkapta többek között dr. Orbán Viktor, dr. Orbán Balázs, dr. Maruzsa Zoltán és dr. Navracsics Tibor is. 

Az üzenetek több ponton érintik a kormány által kiemelt területeket. Így rámutatnak, hogy a legtöbb magasan képzett oktató több állást vállal, hogy el tudja tartani magát és családját. Megjelenik a szegénységi küszöb, a minimálbér, a családbarát és a tudásalapú értékrend, a hallgatók és doktoranduszok perspektívája, valamint Erdélyhez kötődő történetek is meglepetéssel szolgálhatnak az olvasók és a magyar emberek számára.  

A Dr. Hankó Balázsnak, dr. Varga-Bajusz Veronikának, a  miniszterelnöknek és a többi ELTE-n végzett parlamenti képviselőnek küldött levél szövege itt olvasható:

„Az ELTE BTK FDSZ az ELTE FDSZ teljeskörű támogatásával az alábbi ajándékot készítette Önöknek. Az adventi kalendáriumban december 24-éig minden nap találnak egy valós, személyes történetet. Mindezek a fenntartó által teremtett körülményekkel állnak összefüggésben.

Bízunk egy méltóbb jövőben, a tudás megbecsülésében, a ranglistán elöl álló egyetemek támogatásában, az autonóm tudományban. De szükséges tudniuk, hogy az Önök által teremtett jelen EZ!

Várjuk a konkrét lépéseket, az ígérgetés helyett az érdemi, javító intézkedéseket.

Boldog karácsonyt kíván az ELTE FDSZ teljes közössége.”

Az egyetemi FDSZ újra csatlakozik a Zebraszerdához: 7.30 és 8.30 között követelünk méltó béreket a felsőoktatásban.

Az FB-poszt itt található - találkozó az Astoriához közel eső Múzeum körúti gyalogátkelőnél.

Az adventi naptár bejegyzéseit kollégáink írták - ezeket egyesével közzétesszük szakszervezeti csoportunk facebook-oldalán, december 24-én pedig itt is publikáljuk a teljes naptárat. Az akció szervezéséért köszönet minden résztvevőnek!

A zebraszerda kezdeményezője 100. alkalommal áll ki az oktatásért a Leányka utcánál ezen a héten. A Múzeum körúti zebránál is lehet ehhez a kezdeményezéshez csatlakozni, hogy még többen hallassuk a hangunkat, és hívjuk fel a figyelmet az oktatás problémáira! Attól, hogy nem beszélünk róla, még nem lett minden rendben az oktatásügyben! A közoktatásban és a felsőoktatásban is változásra van szükség! A csend nem rend!

A demonstráció menete: az előre elkészített transzparensekkel, amelyek az oktatás problémáira hívják fel a figyelmet, a zebrán a zöld jelzés alatt kivonulunk, piros jelzésnél pedig a járdán várjuk meg, míg újra szabad a zebrán tartózkodni.

FB-poszt a megmozduláshoz itt - 7.30-tól 8.30-ig lehet csatlakozniI

Támogassuk aláírásunkkal hallgatóink kezdeményezését itt!

A nyílt levél szövege:

“1. § (1) E törvény célja a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása. A felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat törvény által szabott keretek között kormányrendelet határozza meg.”

(2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv)

Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói, kiállunk az Egyetem minden polgárának azon joga mellett, melyet a fentebb idézett Nemzeti Felsőoktatási Törvény 1. §-ban foglalt feltételrendszer biztosítani hivatott.

Az alábbi 5 pontban felsorakoztatunk egyes feltételeket, melyekben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara hiányt szenved, melyekben komoly változtatásokra van szükség.

1. Normatíva emelést az anyagi bizonytalanság megszüntetésének érdekében!

A hallgatói élet központi eleme az egyetemi tanulmányok folytatása, illetve az egyetem által biztosított, tanulmányokon túlmutató tevékenységekben való részvétel kell legyen, hogy a jövő értelmiségi generációjának képzettsége és készségei megfeleljenek azoknak az elvárásoknak, melyekkel szemben találják majd magukat. Az ebbéli helyzetet leghátrányosabban a hallgatók anyagi helyzete, pontosabban sokuknál az önfenntartáshoz szükséges munkavállalásra való kényszerülés érinti. A legkiemelkedőbb tanulmányi teljesítményt elérő hallgatók számára megítélt maximális tanulmányi ösztöndíj az elmúlt években rohamosan vesztett a reálértékéből, immár a fővárosi megélhetés töredékére sem elég. Jelenleg a kar legjobban teljesítő hallgatói havonta 8.400 és 79.280 forint között kaphatnak kiválóságukért ösztöndíjat. A felsőoktatás szintén az oktatás rendszerének része, egy állam befektetése saját és állampolgárai jövőjébe, ezáltal az ebben résztvevő hallgatók elsődleges feladata a tanulmányaik teljesítése kell legyen, melyre megfelelő anyagi támogatás, illetve munkavállalás mellett nincs lehetőség.

Fontos emellett, hogy az egyetem számára allokált erőforrások, melyek a tanulmányokon túlmutató tevékenységeket hivatottak támogatni és az ilyen jellegű eseményeken való részvétel lehetőségét hivatottak biztosítani, fájóan kevésnek bizonyulnak. Ez igaz a tudományos és kulturális tevékenységek támogatására szóló pályázatokra, ahogy a szociális helyzetből fakadó, az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló pályázatokra is.

Az ELTE az ország első egyeteme, mely tudományegyetemi címet és kiemelt egyetemi státuszt is kapott, azonban a doktorandusz hallgatók ösztöndíja sem a garantált bérminimumot, sem a minimálbért nem éri el a maga 140.000-180.000 forint közötti összegével. Ez, illetve a további karrierlehetőségekben tapasztalt egzisztenciális bizonytalanság eltántorítóan hat minden hallgatóra, aki nem rendelkezik megingathatatlan anyagi biztonsággal.

2. Méltó bérezést a színvonalas felsőoktatásért!

A minőségi felsőoktatás fenntartásának elengedhetetlen feltétele a felsőoktatásban dolgozók megfelelő anyagi és társadalmi megbecsülése. A jelenlegi helyzet nem csökkenti a pályaelhagyók számát, és akadályozza a tudományos élet kibontakozását. Megfelelő pénzügyi források hiányában az egyetemi kutatások sem valósulhatnak meg, amelyek az innovatív oktatás alapját képezik.

Hallgatókként a bérrendezést kiemelten fontosnak tartjuk, hiszen az akadémiai pálya számunkra is potenciális karrierlehetőség. Tapasztalataink szerint számos hallgatótársunk azért mond le az egyetemi oktatói pályáról, mert az anyagi bizonytalanság ezt a lehetőséget ellehetetleníti. A bizonytalanság hatványozottan tovább mélyíti az oktatás területén fennálló utánpótlási válságot, mellyel a hallgatóknak is szembesülniük kell többek között a konzulenskeresés során.

Oktatóink több állást kényszerülnek vállalni annak érdekében, hogy biztosítsák megélhetésüket, hiszen a nettó 216.800 forintos oktatást- kutatást segítő munkatársi, a 217.000 forintos tanársegédi, a 240.000 forintos adjunktusi, 335.500 forintos docensi és 479.300 forintos egyetemi tanári fizetések az átlagosan havi 250.000 forintos budapesti lakbér mellett alig elegendő valamire. Mindazt az időt, melyet ezekbe áldoznak nem tudják a kutatásra és a hallgatók oktatására fordítani. Feltételezhető, hogy nem csupán az ország első egyeteme, de Európában is még magasabb színvonalat elérő egyetem lenne az ELTE, ha az oktatói munka elismert gyakorlat lenne.

3. Hallgatói jólét biztosítását!

Az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzéséhez elengedhetetlen, hogy a hallgatók megfelelő lakhatási körülményeket, mentális egészségük fenntartásában segítséget kapjanak, és rendelkezzenek egy stabil, kiszámítható jövőképpel. Ezek az alapvető tényezők azonban jelenleg nem teljesülnek, ami jelentős kihívások elé állítja a hallgatókat.

A kollégiumi férőhelyek száma rendkívül alacsony, amit az idei évben tovább rontott a Zágrábi utcai Kollégium bezárása, amely több, mint 150 férőhely elvesztését eredményezte. A HÖOK által készített felmérés alapján Budapesten jelenleg 10.000 férőhely hiányzik, illetve mindössze az egyetemisták 16%-a lakhat kollégiumban. Ezen felül a meglévő kollégiumok állapota sok helyen több, mint kifogásolható, mely körülmények jelentős mértékben befolyásolják a hallgatók mindennapjait, felkészültségét és akadályozzák a nyugodt tanulási feltételeket.

Az egyetemi élet terhei nemcsak a hallgatókra, hanem az oktatókra is nagy nyomást helyeznek. Az ELTE-n a pszichológiai szolgáltatások kapacitása jelenleg nem elégséges, ami súlyos következményekkel jár. A FETA 2023-as felmérésében is jól látható, hogy a magyar egyetemisták közel fele (44,6%) küzd közepes vagy középsúlyos lelki problémákkal, míg 16.3% súlyos depresszióban szenved. Bizonyos karokon, ahol elérhető közvetlen pszichológiai segítség, gyakran több hónapot kell várni, ami komoly problémát jelent, mind a magyar, mind a nemzetközi hallgatók esetében.

A hallgatók jövőképe is egyre bizonytalanabb, ami állandó stresszt, szorongást és motivációhiányt eredményez. A tanulmányaik mellett rengetegen kényszerülnek munkát vállalni, melyek között azonban kevés olyan lehetőség áll rendelkezésre, amely releváns szakmai tapasztalatot nyújtana számukra, ez pedig jelentősen megnehezíti mind a tanulmányaikat, mind a későbbi életükről alakított képet. A biztos karrierkilátások és támogatások hiánya tovább fokozza a hallgatók jövővel kapcsolatos aggodalmait, így az egyetem nem tudja maradéktalanul betölteni azt a támogató szerepet, amelyre szükség lenne a sikeres értelmiségi generációk neveléséhez.

4. Erőforrások biztosítását a diplomaszerzéshez!

Az egyetemnek minden szükséges eszközt biztosítania kell a hallgatók számára, amelyek elengedhetetlenek a diploma megszerzéséhez, ám forráshiány tekintetében ezt sokszor nem tudja megtenni. A diplomamunkákhoz kapcsolódó kutatások, gyakorlatok és egyéb kritériumok teljesítése nem a hallgatók kiváltsága, hanem alapvető kötelezettsége, tehát a fenntartónak felelőssége, hogy ezeket a tevékenységeket támogató erőforrásokat biztosítson.

5. Megfelelő állapotok biztosítását!

Az oktatók és hallgatók nap mint nap szembesülnek a tantermek, mosdók, könyvtárak és közösségi terek hiányos, elavult és kényelmetlen állapotával. A tantermekben általánosan tapasztalható az eszközök hiánya, ideértve a megfelelő számú székeket és asztalokat, valamint a technikai felszereltséget (projektor, hangtechnika, internetkapcsolat, számítógépek), amelyek a legtöbb helyen vagy egyáltalán nem találhatók meg, vagy közel sem működnek megfelelően, mindezzel akadályoztatva az oktatás színvonalát.

További problémát jelent az épületek és mosdók egyre romló állapota, amely elengedhetetlen az emberi biztonság és higiénia szempontjából. Szinte minden mosdó felszereltsége hiányos vagy kifogásolható, mely komoly kellemetlenséget okoz. Az épületek állapota sok esetben életveszélyes, vagy funkciójának nem megfelelő. Az ablakok kiesnek, a wc-n nincsen ülőke, a fűtés korszerűtlen, ebből kifolyólag alig funkcionáló, mely problémák mellett a projektoros termek függöny hiánya már-már eltörpül. A belső közösségi terek lehetőségeinkhez képest megfelelőek, de közel sem elégségesek, hiszen nem képesek a kar nagy létszámú közösségének igényeit ellátni. A campus külső terein lévő padok és ülőalkalmatosságok száma szintén minimális.

A normatíva emelése, a megfelelő bérezés, a hallgatói jólét biztosítása, a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, valamint a megfelelő infrastruktúra fenntartása és fejlesztése kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az egyetem képes legyen betölteni kutató-, oktató- és értékteremtő szerepét. Mindezek a problémák a gazdasági helyzet folyamatos romlásának folyományai, megoldásuk pedig ezen a ponton a fenntartó kezében van. Elvárjuk, hogy az egyetem és a fenntartó együttműködjön az említett problémák megoldása érdekében, hiszen csak így érhetjük el célunkat: egy olyan felsőoktatás biztosítását, amely valóban a tudás átadását és megszerzését szolgálja, elősegítve ezzel a társadalom fejlődését és jólétét.

Hallgatói és képzési normatíva növelést, az elmúlt 4 év inflációjának figyelembevétele mellett!

2024. október 2-án az FDSZ Elnöksége felhívást intézett a fenntartóhoz, amelyben hangsúlyozta a bérrendezés sürgősségét:

Bérfejlesztést a felsőoktatási intézményekben!

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége teljes támogatásáról biztosítja a négy állami fenntartású egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozóit a méltó szintű és értékálló bérezésért folytatott harcukban. Sürgeti a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, mint a fenntartó állam képviselőjét, hogy rendezze a dolgozók helyzetét az állami egyetemeken garantált bérek egységes emelésével.

Kérjük a Minisztériumot, hogy a négy egyetemi szakszervezet által 2024. tavaszán megfogalmazott az oktatói-kutatói alapbér emelésével, a tanársegédi minimumbér és a kutatást-oktatást támogató kollégák ehhez igazított bérének bevezetésével, a bérek értékállóságával, valamint a doktori ösztöndíjak emelésével kapcsolatos követeléseket lehetőség szerint minél hamarabb teljesítse. Ezen követelések teljesítése elengedhetetlen a magyarországi felsőoktatás további működéséhez.

2024. szeptember 11-én sajtónyilatkozatot adott ki az FDSZ ELTE-s intézményi szervezete, amelyről hírt adott a Telex, az eduline, az Index és a Magyar Hang (a felsorolás folyamatosan frissül).

A sajtóközlemény teljes szövege:

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Eötvös Loránd Tudományegyetem Intézményi Szervezete sajtónyilatkozata

2024. szeptember 11.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete messzemenően üdvözli azt a kormányzati bejelentést, amely szerint folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérrendezése, és a tervek szerint a közoktatásban dolgozók átlagbére bruttó 820 ezer forintra nő. Kifejezetten megnyugtató, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hét- végi kötcsei nyilatkozata szerint a 2025-ös „békeköltségvetésnek” köszönhetően kellő forrás áll rendelkezésre, hogy további bérfejlesztésekre kerüljön sor.

Ezzel szemben az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben továbbra sem történt semmilyen béremelés. A helyzet tarthatatlanságát jól szemlélteti, hogy egy átlagos fővárosi albérlet árát (250 ezer Ft) jelenleg nem éri el sem egy pályakezdő tanársegéd, sem a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus nettó bére. Egy, a mai napon állami egyetemen mun- kát vállaló, diplomával és nyelvvizsgával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanár- segéd „szakmunkás minimálbérre”, azaz a garantált bérminimumra kiegészített nettó havi bére 217 ezer Ft, a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus kollégánk garantált nettó havi bére pedig 243 ezer Ft. Az ezekre esetlegesen ráépülő intézményi kiegészítésekkel együtt is igaz, hogy a megélhetési válság az állami egyetemek dolgozóinak, ahogyan sok más hazai dolgozónak is, a hétköznapok részévé vált.

2024 tavaszán a fenntartó minisztériumot akkor még a felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkárként képviselő, ma már miniszterként vezető Hankó Balázsnak négy állami fenntartású egyetem (ELTE, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Képzőművészeti Egyetem) közel 3 ezer alkal- mazottjának tiltakozó aláírását adták át a szakszervezeti képviselők, és tárgyalások indultak a szakszervezetek és a minisztérium között. A fenntartó több alkalommal is elismerte a bér- emelés igényének jogosságát, de a „háborús költségvetésre” hivatkozva türelmet kért. Nehe- zen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanár- képzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd Ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben.

A minisztériumi egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, semmilyen béremelési javaslatot nem kapott a négy szakszervezet. Emlékeztető leveleinkre immár több mint hetven napja sem válasz, sem visszajelzés nem érkezett Hankó Balázs minisztertől. Mindeközben már az egyetemi docensi garantált bér is (bruttó 504 ezer Ft) a nemzetgazdasági medián kereset alá esett (518 ezer Ft). A fenntartó által biztosított minimális intézményi költségvetések nem teszik lehetővé az oktatási-kutatási tevékenység és az ezt támogató adminisztratív munka eddigi színvonalon történő elvégzését, ami összesen mintegy 7600 egyetemi alkalma- zottat és közel 60 ezer hallgatót közvetlenül érint.

A negatív tendenciák továbbgyűrűzését megakadályozandó elengedhetetlennek tartjuk a tavasszal megfogalmazott érveink és követeléseink újbóli tárgyba vételét, az ezekről való tárgyalások folytatását és haladéktalan teljesítésüket!

A magyar állam mint fenntartó felelősséggel tartozik felsőoktatási intézményei zavartalan működéséért és fejlesztéséért. Ezért továbbra is követeljük:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,

• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, valamint az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,

• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,

• a bérek értékállóságának biztosítását,

• a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással.

Emlékeztetünk arra is, hogy e sürgős intézkedések legalapvetőbb kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák azonnali, 50%-os emelése.

2024. szeptember 25-én 18 órakor hallgatóinkkal közösen újra hallgatói-munkatársi fórumot szervezünk. Helyszín: Múzeum krt. 6-8., főépület, fszt. 34-es terem.

Tartalmi részletek hamarosan!

Elkészült a különböző bérakciókkal kapcsolatos kérdőíves felmérés előzetes eredményeinek kiértékelése. 

Az ELTE FDSZ köszöni minden kitöltőnek, hogy a kérdőívre szánt pár percet, és így segítette a további akciószervezést. 

A kérdőívben felmerülő akciók munkajogi feltételeiről az ELTE FDSZ egy kerekasztal-beszélgetést szervez az október 7-i héten, amikoris bemutatják a kérdőívvel kapcsolatos részletesebb eredményeket is, valamint áttekintést adnak azokról az akció-lehetőségekről, amelyeket a kitöltők javasoltak. Az esemény részleteiről az FDSZ-ELTE facebook oldalán lehet tájékozódni. 

A sztrájkhajlandósági felmérésben való részvételre buzdító felhívás a következő volt:

2024 elején négy állami egyetem közel 3 ezer dolgozója állt ki aláírásával az állami felsőoktatási bérek és a működési finanszírozás volumenének növelése mellett. Az elmúlt hónapokban az állami fenntartó képviselőjével folytatott bértárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre, bár több ponton könyvelhettünk el sikereket (mindezekről az összefoglalónk itt olvasható). A négy egyetemi közösség támogatásával a nyílt levél akcióban megfogalmazott követeléseink teljesülése érdekében az elkövetkező időszakban újabb akciókat tervez a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE alapszervezete a többi érintett egyetemmel. 

A különféle, rendelkezésünkre álló nyomásgyakorlási akciók (köztük egy esetleges sztrájk) támogatottságának előzetes felmérése céljából egy online kérdőívet indítunk az ELTE összes dolgozója körében. 

UGRÁS A KÉRDŐÍVRE

IK-s kollégáknak technikai útmutató itt érhető el. 

A kérdőív kitöltése önkéntes. 

Annak érdekében, hogy a kérdőív tartalmához az egyetemen kívülről ne férhessenek hozzá, csak a személyes ELTE-s fiókba való belépés után tölthető ki egyetlen alkalommal, ám a kérdőív a válaszokban semmilyen formában sem rögzíti, hogy az adott kitöltés melyik ELTE-s munkatárs részéről érkezett, így a kitöltése a válaszok felől anonim. A kérdőív 2024. június 23-ig elérhető! 

Az összegyűlt válaszokhoz az FDSZ ELTE elnöke, Pálfia Zsolt és a kutatás FDSZ ELTE-n belüli felelőse, Gregor Anikó (TáTK FDSZ-titkár) fér csak hozzá. 

Technikai probléma esetén az fdsz@tatk.elte.hu címen kérhető segítség.  

Számítunk minden ELTE-s dolgozó véleményére! Csak olyan akciót van értelme szerveznünk, amelyet a dolgozók jelentős része magáénak érez, támogat és részt is vesz benne!

Kérjük, osszátok meg a felhívás hírét ELTE-szerte a kollégákkal, így tudjuk biztosítani jelenleg, hogy minél szélesebb körhöz jusson el a felmérés híre! Köszönjük! 

2024. június 12-én hallgatói-munkatársi fórumot szerveztünk. Alap- és mesterszakos, doktori hallgatókat, oktatást-kutatást támogató és oktató-kutató munkatársakat vártunk konstruktív javaslatokkal. FB-hirdetmény

A fórumról részletes összefoglaló készült (ELTE-s hozzáféréssel olvasható).

Hírfolyam

2024. május 30-án érvényesen és eredményesen lezárult a tisztújító szavazás. Megválasztott képviselőink:

• kari titkár: Kató Péter

• főbizalmi (oktatást-kutatást támogatók képviselete): Gyarmatiné Pénzes Krisztina

• főbizalmi (oktatást-kutatást támogatók képviselete): Zámodicsné Jókuti Andrea

• főbizalmi (oktató-kutató munkatársak képviselete): Buzási Gábor

• főbizalmi (oktató-kutató munkatársak képviselete): Szécsényi Endre

Valamennyi tisztségviselőnek termékeny érdekképviseleti munkát kíván a VB!

2024. május 27-én, miután nem érkezett a jelöltlistával kapcsolatos fenntartásra vonatkozó visszajelzés, elkezdődött az online szavazás. Szavazni május 29-én 23:59-ig lehet.

2024. május 21-én a jelenlévő tagság többségi szavazással előzetesen jóváhagyta a jelöltlistát: 

• kari titkár: Kató Péter

• főbizalmi (oktatást-kutatást támogatók képviselete): Gyarmatiné Pénzes Krisztina

• főbizalmi (oktatást-kutatást támogatók képviselete): Zámodicsné Jókuti Andrea

• főbizalmi (oktató-kutató munkatársak képviselete): Buzási Gábor

• főbizalmi (oktató-kutató munkatársak képviselete): Szécsényi Endre

A VB köszöni a tisztségvállalásokat! A lista ellen fenntartással lehet élni május 26-án (vasárnap) 12 óráig a Teller Katalinnál emailben (teller.katalin@btk.elte.hu). A jelöltlistát véglegesítjük 26-án (vasárnap) éjfélig, és 27-én reggel minden tag megkapja a szavazás linkjét. Szavazni 29-én (szerdán) éjfélig lehet. 

2024. május 14-én a megbeszélésen jelenlévő tagság egyhangúlag (29-29-29  igen szavazattal) megválasztotta Kugler Nórát és Teller Katalint mint belsős, Gregor Anikót pedig mint külsős tagot a tisztújítást (titkárválasztást) lebonyolító Választási Bizottság  tagjának. A tisztségvállalás jelzésére szolgáló űrlap, amely május 19-én éjfélig  tölthető ki, elérhető a Teams-csoport fájljai között, de külön emailben is elküldjük. Kérjük a tagokat, itt jelezzék, vállalnának-e titkári, főbizalmi vagy bizalmi tisztséget.

2024. május 14., 18 óra: a Választási Bizottság tagjainak megválasztása. Valamennyi szakszervezeti tag meghívót kap a Teams-csoportba, ahol lebonyolítjuk a szavazást. 

A tisztújítást célzó választás alapszabályai

Választó minden FDSZ-ELTE tag.

Választható minden FDSZ-ELTE „rendes” tag. Azaz a jogfenntartók és a doktoranduszok nem.

Nem választható a Választási Bizottság (VÁB) tagja.

A választás menete

A választási folyamat első lépése a VÁB létrehozása, legalább két taggal, amihez tartani kell egy választási gyűlést; ezen a VÁB tagjait meg kell szavazni, majd a VÁB megkezdheti munkáját.

A VÁB feladata a jelölésekre vonatkozó javaslatok begyűjtése, egyeztetés a jelöltekkel (vállalják-e a jelöltséget), a jelöltlista összeállítása.

A jelöltlistát véglegesíteni kell, majd megszavaztatni. Ennek eredményeként kerülhetnek fel a nevek a szavazó felületre.

Kollégánk, Hargitai Henrik kitűnő összefoglalót készített arról, hogy a magyar kutatók legfőbb pályázati forrását érintő változások valójában messze állnak attól, hogy "forrásbővítésnek" legyenek nevezhetők. A korábbi OTKA_K kutatásokra vonatkozó áttekintés itt olvasható.

Legyen újra menza a Trefort-kerti kampuszon! Csatlakozz az ELTE BTK FDSZ menzaakciójához! 

Május 8-án (szerdán) és 9-én (csütörtökön) délben (11:30 és 14 óra között) küldj a kancellárnak e-mailt, hozzá egy képet csatolva az elfogyasztott ételről az alábbi, az akciót felismerhetővé tevő módon.

Címzett: kancellar@elte.hu

Feladó: alkalmazott a hivatalos (btk.elte.hu kiterjesztésű), hallgató a student.elte.hu kiterjesztésű címről

Tárgy: Legyen menza a BTK-n!

Csatolva: kép az ételről

Tisztelt Kancellár Úr!

Ma ezt a saját készítésű / x Ft-ért vásárolt szendvicset / ételt ettem délben a szobámban / a büfében / a tanteremben / a folyosón / a Trefort-kertben,

mert NINCS A BTK-N MENZA.

Várjuk intézkedését a menza ügyében.

[Tetszőleges záró formula, tetszőleges aláírás]

Itt egy megosztható/terjeszthető felhívást is találsz, kérjük, juttasd el minél több kari polgárhoz. Mutassuk meg, mekkora az igény!

Egy újabb tárgyalási fordulón nem született eredmény a szakszervezetek által előterjesztett követelések ügyében. Mindössze arra tett ígéretet az államtitkár, hogy az oktatói-kutatói és az oktatást-kutatás támogató munkakörökben foglalkoztatott béreinek rendezését egyként kezelni, illetve hogy a továbbiakban a négy egyetem kancellárjaival méri fel, hogy a már meglévő forrásokból milyen átcsoportosításokkal gazdálkodhatók ki intézményi bérminimumok. 

A tárgyalásról a következő médiumok számoltak be (a lista frissül): 444.hu, Népszava, merce.hu.

Egy újabb tárgyalási fordulón a bérrendezés szükségessége mellett a béradatok azon eltéréseiről is szó esett, amelyek egyrészt a Hankó Balázs által a Parlamentben ismertetett összegek és másrészt az egyetemi alkalmazottak bérjegyzékén feltüntetetett kifizetések között vannak.  A tárgyalások két hét múlva folytatódnak. 

A tárgyalásról a következő médiumok számoltak be: eduline.hu (előzetesen), Jelen (előzetesen), telex.hu, 444.hu, index.hu, Népszava, eduline.hu, RTL, 24.hu (összefoglaló jelleggel angolul).

Az eltérő béradatok tisztázása érdekében összefoglaló készült az állami egyetemeken kapott bérekről, amely itt érhető el.

2024 februárjában az ELTE Közalkalmazotti Tanácsa és FDSZ alapszervezete közösen nyílt levelet fogalmazott meg az egyetemi alkalmazottak bérrendezésének halaszthatatlanságáról. Egyetemünkön április 8-áig 1515-en írták alá a levelet, a BTK-s aláírók aránya közel 52% volt. 

A nyílt levélről a következő médiumok számoltak be: Magyar Narancs, 444.hu, Telex, HVG, 24.hu, Népszava, Mérce, index.hu, eduline.hu, szabadeuropa.hu, rtl.hu, Klubrádió, szakszervezetek.hu, economx.hu, noizz.hu. Interjúkat, beszélgetéseket közölt az ATV (1, 2), a Klubrádió (1, 2), a Partizán és az RTL. 

A kezdeményezéshez csatlakoztak a BME, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem szakszervezetei is.

A nyílt levelet eljuttattuk a felsőoktatásért felelős államtitkárnak, akivel áprilisban egyeztetések indultak a bérkérdéssel kapcsolatban.