Állapot: ✅│Hatályban

─────────────────────────

Kihirdetve: 2026/05/31

Hatályba lépés ideje: 2026/06/01

 ─────────────────────────
Legutóbbi módosítás: -

BEVEZETŐ

Az Alapszabályzat célja, hogy meghatározza a Craftmester Stúdió működésének alapelveit, felépítését, a tagok jogait és kötelezettségeit, a belső jogforrások hierarchiáját, a kötelező jogalkotási eljárásrendet, valamint a fegyelmi felelősségre vonás szabályait.

Az Alapszabályzat a Craftmester Stúdió legfőbb belső jogi dokumentuma. Minden más belső rendelet, szabályzat és utasítás csak az Alapszabályzattal összhangban érvényes.

I. FEJEZET – A STÚDIÓ JOGÁLLÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE

1. cikk – Jogállás és tevékenységi körök

(1) A Craftmester Stúdió (a továbbiakban: Stúdió) internetes tevékenységekkel, videójátékfejlesztéssel és kreatív kezdeményezésekkel foglalkozó, nem jogi személyiségű közösségi szervezet.

2. cikk – Az egyenlő bánásmód és az alapelvek

(1) A Stúdió minden munkatársa egyenlő bánásmódban részesül és kell részesülnie.

(2) A Stúdió közösségi terein mindenki egyenlő bánásmódban részesül és kell részesülnie.

(3) A Stúdió működésének alapja a kreativitás, tisztelet, együttműködés és felelősségvállalás.

(4) A Stúdió munkatársainak célja a biztonságos, támogató és fejlődést elősegítő környezet kialakítása és fenntartása.

II. FEJEZET – A FELSŐVEZETŐSÉGI PARANCSNOKSÁG ÉS A VEZETŐI JOGKÖRÖK

3. cikk – A Vezérigazgató

(1) A Stúdió legfőbb vezetője a Vezérigazgató.

(2) A Vezérigazgató operatív feladatai:

a) A Stúdió stratégiai irányvonalának meghatározása és a végső döntéshozatal.

b) Belső rendeletek és szabályzatok létrehozásának vagy módosításának előterjesztése.

c) A Stúdió hivatalos képviselete külső partnerek felé.

d) A Felsővezetőségi Parancsnokság összehívása és vezetése.

e) A tulajdonosi Discord-fiók kizárólagos kezelése.

(A Vezérigazgató formális döntéshozatali és rendkívüli jogköreit a 8. cikk tartalmazza.)

4. cikk – A Helyettes Vezérigazgató

(1) A Stúdió helyettes vezetője a Helyettes Vezérigazgató.

(2) A Vezérigazgató munkáját közvetlenül a Helyettes Vezérigazgató támogatja.

(3) A Helyettes Vezérigazgató csak is a helyettesítés alatt viseli a jogköreit a Vezérigazgatónak, addig amíg a helyettesítés nem érvényes, a Helyettes Vezérigazgató ugyan úgy a Felsővezetőségi Parancsnokság tagja.

(4) A Helyettes Vezérigazgató a Vezérigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén annak néhány jogkörét és feladatait teljes jogkörben gyakorolja.

(A Helyettes Vezérigazgató formális döntéshozatali jogköreit a 9. cikk tartalmazza.)

5. cikk – A szervezeti munkakörök

(1) A szervezeti hierarchiában meghatározott munkakörök a 2026. évi VI. (V. 25.) Flvi. rendelet II. fejezetének 4. cikk (1) bekezdésében kerülnek rögzítésre.

6. cikk – A Felsővezetőségi Parancsnokság

(1) A Stúdió legmagasabb szintű döntéseit és vezetését a Felsővezetőségi Parancsnokság (a továbbiakban: FP) gyakorolja. Ez a hatóság a Stúdió legfőbb döntéshozó szerve, amely jelen dokumentum által jön létre és lép hatályba.

(2) A hatóság létrehozásának célja a Stúdió működésének központosított irányítása, valamint a legfontosabb stratégiai kérdések felügyelete.

(3) A hatóság közvetlen jogköreit és feladatait a jelen Alapszabályzat határozza meg, döntései a Stúdió minden tagjára nézve kötelező érvényűek.

(4) Az FP normál és rendkívüli ülések keretében működik. Az FP üléseit kizárólag a Stúdió RFSZ Discord szerverén erre fenntartott, zárt csatornáin tartja. Normál üléseit előre meghatározott ütemterv szerint tartja, míg rendkívüli ülést bármely FP tag indítványára, válsághelyzet vagy azonnali döntést igénylő ügy esetén 24 órán belül össze kell hívni.

(5) Az FP ülései határozatképesek, amennyiben azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Ha egy ülés nem határozatképes, azt 3 napon belül újra össze kell hívni, és a megismételt ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minősül a napirenden szereplő kérdésekben, feltéve, hogy azon legalább a szavazásra jogosult tagok egyharmada (1/3), de legalább két fő – köztük a Vezérigazgató vagy a Helyettes Vezérigazgató – jelen van. Amennyiben e feltétel sem teljesíthető, az ülést újabb 3 napon belül harmadik alkalommal is össze kell hívni; e harmadik ülés határozatképessége az FP határozatával külön rendezhető.

(6) Az FP döntéseit nyílt, szavazással, azaz kézfelemeléssel, vagy Discordon indított szavazással hozza meg. A szavazás eredményét a csatornán rögzíteni és a tárgyalás jegyzőkönyvébe be kell foglalni.

(7) A döntéshozatal eltérő rendelkezés hiányában egyszerű többséggel történik (50% + 1 szavazat). A jelen Alapszabályzatban külön nevesített, kiemelt fontosságú stratégiai és személyi döntések érvényességéhez minősített, kétharmados (2/3) többség szükséges.

(8) Az FP üléseiről minden esetben jegyzőkönyvnek kell készülnie, amely tartalmazza a jelenlévők névsorát, az elhangzott javaslatokat, a szavazások pontos eredményét és a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Stúdió belső archívumában, visszakereshető módon kell tárolni.

(9) Az FP üléseiről hang- vagy vizuális felvétel kizárólag a jelenlévő tagok előzetes, kifejezett hozzájárulásával készíthető. A felvétel kizárólag a jegyzőkönyv pontos elkészítését szolgálhatja, és annak hitelesítése után a nyers felvételt haladéktalanul és véglegesen törölni kell. A felvételek nyilvános közzététele vagy harmadik fél számára történő továbbítása szigorúan tilos, és azonnali szankciókat von maga után.

7. cikk – Az FP jogkörei

(1) Az FP jogkörei:

a) a parancsnokság tagjainak összehívásához való jog,

b) a részlegvezetők beszámoltatásához és munkájuk felülvizsgálatához való jog,

c) a Stúdió belső információs rendszereihez és adataihoz való teljes körű, korlátozás nélküli hozzáférési jog,

d) fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez való jog,

e) a Stúdió hivatalos kommunikációs csatornáinak (közösségi platformok, élő közvetítések, nyilvános közlemények) ellenőrzéséhez és a tartalom letiltásához való jog,

f) a Stúdió költségvetésének, pénzügyi terveinek jóváhagyásához és módosításához való jog,

g) a Stúdió szellemi tulajdonának (kódok, járművek, tervek) védelmében hozott azonnali intézkedésekhez való jog,

h) a Stúdiót stratégiailag eredményező jövő felé terelő javaslatok tételéhez való jog,

i) a tagok belső aktivitási követelményeinek, feladatköreinek és belső rangsorának megállapításához való jog,

j) a tagok jutalmazási, előléptetési és belső ösztönzési (pont/rang) rendszerének meghatározásához való jog,

k) kétharmados döntési jog,

l) külső partnerekkel való együttműködések és szerződések felülvizsgálatához, illetve megkötéséhez való jog,

m) külső jogi vagy technikai támadások, szivárogtatások esetén a Stúdió azonnali, válságkezelő képviseletéhez való jog,

n) rendelet és szabálytervezet elbírálási és elutasítási jog,

o) rendkívüli és azonnali belső vizsgálatok elrendeléséhez való jog a Stúdió bármely területén,

p) szankcionáláshoz és fegyelmi eljárás elrendeléséhez való jog,

q) új tagok felvételéhez, kizárásához való jog,

r) új részlegek, osztályok vagy projektek létrehozásához, illetve azok megszüntetéséhez való jog,

s) vezérigazgató személyének kiválasztásához, leváltásához való jog,

t) vitás belső kérdésekben a végső, fellebbezhetetlen döntés meghozatalának jog,

u) fegyelmi eljárás kezdeményezésének joga.

8. cikk – A Vezérigazgató jogkörei

(1) A Vezérigazgató jogkörei:

a) rendelet módosításához, érvényességének megváltoztatásához való feltételes jog,

b) Felsővezetői Utasítás kiadásához való jog az FP előzetes jóváhagyása nélkül, a 13. cikk d) pontjában meghatározott feltételekkel,

c) helyettes vezérigazgató személyének megválasztásához és leváltásához való jog,

d) Felsővezetőségi Parancsnokság tagjainak kiválasztásához, elbocsátásához, felfüggesztéséhez való feltételes jog,

e) szankcionáláshoz való jog,

f) munkavállalók elbocsátásához való feltételes jog,

g) tulajdonosi Discord-fiók hozzáféréséhez való kizárólagos jog,

h) fegyelmi eljárás kezdeményezésének joga.

9. cikk – A Helyettes Vezérigazgató jogkörei

(1) A Helyettes Vezérigazgató jogkörei:

a) rendelet módosításához, érvényességének megváltoztatásához való feltételes jog,

b) Felsővezetői Utasítás kiadásához való jog az FP előzetes jóváhagyása nélkül, a 13. cikk d) pontjában meghatározott feltételekkel,

c) a Felsővezetőségi Parancsnokság tagjainak összehívásához való jog.

(A Vezérigazgató és Helyettes Vezérigazgató feltételes jogaira vonatkozó definíció:)

Feltételes jog: Olyan jog, amelyet az FP nem felfüggesztett (munkaképes) tagjai befolyásolhatnak és minősített többséggel leszavazhatnak. Kivételt képez az FP-tag felfüggesztésére irányuló intézkedés: annak elbírálásakor a felfüggeszteni kívánt tag amennyiben FP-tag szavazati jogát megtartja, és az intézkedés az ő szavazatát is beleszámítva szükséges minősített többséggel fogadható csak el.

III. FEJEZET – A TAGSÁGI VISZONY, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

10. cikk – A tagság, jogok és kötelezettségek

(1) A tagság önkéntes.

(2) Minden tag köteles betartani az Alapszabályzatot, valamint az annak alárendelt rendeleteket és szabályzatokat.

(3) A tagok jogai:

a) véleménynyilvánítás és javaslattétel a Stúdió működésével kapcsolatban,

b) részvétel projektmunkákban és eseményeken,

c) egyenlő, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes bánásmódhoz való jog,

d) a Stúdió által biztosított belső szoftverek, rendszerek és fejlesztői infrastruktúra használatának joga a projektek megvalósítása érdekében,

e) a Stúdió kötelékében végzett saját fejlesztésekkel, tervekkel kapcsolatos erkölcsi elismeréshez való jog (szerzői/alkotói nevesítés).

(4) A tagok részletes munkaköri kötelességeit a 2026. évi VI. (V. 25.) Flvi. rendelet IV. fejezetének 14. cikke tartalmazza.

(5) A tagok fokozottan kötelesek a Stúdió belső rendszereit, üzleti titkait, forráskódjait és fejlesztés alatt álló járműveit, illetve projektjeit érintő információkat bizalmasan kezelni. A titoktartási kötelezettség megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül, és a IX. fejezetben meghatározott fegyelmi eljárásrend szerint különösen súlyos esetben azonnali kizárással szankcionálható.

(6) A tagság megszűnhet:

a) önkéntes kilépés útján (írásbeli nyilatkozattal),

b) fegyelmi eljárás eredményeként, jogerős kizárással,

c) a tag elhalálozásával,

d) határozott idejű tagság esetén a megjelölt időtartam vagy a projekt lejártával,

e) a Stúdió jogutód nélküli megszűnésével.

11. cikk – Az önkéntes munka elve

(1) A Stúdió nem hivatalos munkáltató, így sem a vezetőség, sem a tagok nem kötelezhetnek egy másik tagot semmilyen feladat elvégzésére. A projektekben (programozás, járműtervezés, tartalomgyártás) való részvétel és a feladatvállalás teljes mértékben önkéntes, és a tagok szabadidején alapul.

(2) Ha egy tag önkéntesen elvállalt egy feladatot vagy projektet, de azt egyéb elfoglaltság (iskola, magánélet) vagy motivációhiány miatt mégsem tudja teljesíteni, köteles azt időben jelezni a projektvezetőnek vagy a tisztségviselőknek, hogy a feladatot átadhassák másnak. A feladatok el nem végzése önmagában fegyelmi felelősségre vonást vagy eltávolítást nem vonhat maga után.

IV. FEJEZET – A BELSŐ JOGFORRÁSI HIERARCHIA ÉS NORMAMINTÁK

12. cikk – A jogforrások érvényességi sorrendje

(1) Az Alapszabályzat minden más rendelet és szabályzat felett áll.

(2) Az alárendelt jogforrások érvényességi sorrendje:

a) Alapszabályzat,

b) Belső Magatartási Szabályzat (BMSZ) (tiltó rendelet),

c) Felsővezetői Rendeletek (Flvi. rendelet) (megállapító rendelet),

d) Felsővezetői Utasítások (Flvi. utasítás) (tiltó rendelet is lehet),

e) Szabályzati Rendeletek (Szbt. rendelet) (tiltó rendelet),

f) Projekt Szabályzatok (Prt. szabályzat) (tiltó rendelet),

g) Projekt Utasítások (Prt. utasítás) (tiltó rendelet is lehet).

(3) Minden alárendelt szabályzat csak az Alapszabályzattal összhangban érvényes. Ütközés esetén a magasabb szintű jogforrás rendelkezései az irányadók.

13. cikk – A dokumentumtípusok és a jóváhagyói hatáskörök

(1) A Stúdió jogrendjében az alábbi dokumentumtípusok léteznek az alábbi hatáskörök szerint:

a) Alapszabályzat:

– Kezdeményezheti: az FP bármely tagja.

– Jóváhagyja: az FP egyhangú szavazattal.

– Kihirdeti: a Vezérigazgató.

b) Belső Magatartási Szabályzat (BMSZ):

– Kezdeményezheti: az FP bármely tagja.

– Jóváhagyja: az FP kétharmados (2/3) többséggel.

– Kihirdeti: a Vezérigazgató.

c) Felsővezetői Rendelet (Flvi. rendelet):

– Kezdeményezheti: az FP bármely tagja vagy főosztályvezető írásbeli javaslata alapján az FP.

– Jóváhagyja: az FP kétharmados (2/3) többséggel.

– Kihirdeti: a Vezérigazgató.

d) Felsővezetői Utasítás (Flvi. utasítás):

– Kezdeményezheti: a Vezérigazgató önállóan.

– Jóváhagyja: az FP egyszerű többségi szavazattal; sürgős esetben a Vezérigazgató saját hatáskörben is kibocsáthatja, az FP utólagos jóváhagyásával a kibocsátástól számított 7 munkanapon belül.

– Kihirdeti: a Vezérigazgató.

e) Szabályzati Rendelet (Szbt. rendelet):

– Kezdeményezheti: az FP bármely tagja, valamint bármely olyan tag, akinek tagsági jogviszonya meghaladja az 5 hónapot.

– Jóváhagyja: az FP egyszerű többségi szavazattal.

– Kihirdeti: a Vezérigazgató.

f) Projekt Szabályzat (Prt. szabályzat) és Projekt Utasítás (Prt. utasítás):

– Kezdeményezheti: az érintett projekt vezetője, vagy az FP bármely tagja.

– Jóváhagyja: az FP egyszerű többségi szavazattal.

– Kihirdeti: a Vezérigazgató.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt dokumentumtípus esetén az FP dönt a hatáskörről.

14. cikk – A normaminták és az elnevezési szabályok

(1) A jogszabályi dokumentumok elnevezésének kötelező formái:

a) Felsővezetői Rendelet és Utasítás: [év]. évi [sorszám]. ([hónap].[nap].) Flvi. rendelet, illetve utasítás – pl. 2025. évi LXIX. (XI. 11.) Flvi. rendelet.

b) Szabályzati Rendelet: [sorszám]/[év]. ([hónap].[nap].) Szbt. rendelet – pl. 372/2025. (XII. 31.) Szbt. rendelet.

c) Projekt Szabályzat: [sorszám]/[év]. ([hónap].[nap].) Prt. szabályzat – pl. 234/2025. (IV. 9.) Prt. szabályzat.

(2) A jogszabályi dokumentum nem megfelelő elnevezése vagy formai hibája azonnali elutasítását eredményezi; az ilyen tervezet az FP által nem bocsátható szavazásra.

15. cikk – Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) Jogszabályi dokumentum: a Stúdió működésére kötelező erővel vonatkozó minden írott szabályzat, függetlenül annak elnevezésétől.

b) Tervezet: a jogszabályi dokumentum jóváhagyás előtti, nem hatályos változata.

c) Kezdeményező: az a személy, aki a jogszabályi dokumentum megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését indítványozza.

d) Jóváhagyó hatóság: az FP, típusonként a 13. cikk határozza meg.

e) Tervezet-kihirdetés: a tervezet véleményezési célú közzététele a Stúdió Szabályzattár weboldalán, amely a véleményezési szakasz kezdetét jelzi.

f) Kihirdetés: a jóváhagyott jogszabályi dokumentum végleges szövegének hatályos státusszal való közzététele a Stúdió Szabályzattár weboldalán és az RFSZ Discord-szerver jogszabályi csatornáján.

g) Hatályba lépés: az a nap, amelytől a dokumentum kötelező erővel alkalmazandó, ennek feltételeit a 21. cikk határozza meg.

V. FEJEZET – A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSREND

(1) A jogalkotási eljárásrend valamennyi írásbeli kommunikációja, ideértve a kezdeményezések, tervezetek, vélemények, kifogások és utasítások benyújtását, kizárólag a Stúdió CSMNYR Ügyfélkapuján, levél formájában történhet. Ettől eltérni csak a 24. cikk szerinti rendkívüli eljárásban lehet, amelynek tényét és okát haladéktalanul dokumentálni kell a CSMNYR rendszerben.

(2) Az eljárásrend kötelező menete:

a) kezdeményezés,

b) tervezetkészítés,

c)  tervezet kihirdetés,

d)  véleményezési szakasz,

e)  jóváhagyás vagy elutasítás

f)  jóváhagyás esetén, hatályba léptetés a Szabályzattár weboldalán.

16. cikk – A kezdeményezési jog feltételei

(1) Jogszabályi dokumentum megalkotását a 13. cikkben meghatározott hatáskörök szerint, az arra jogosult személyek kezdeményezhetik, amennyiben:

a) a kezdeményezést a Stúdió CSMNYR Ügyfélkapuján, levél formájában, indokolással ellátva nyújtják be az FP bármelyik tagjának,

b) a tervezet nem ütközik az Alapszabályzatba vagy más hatályos dokumentumba,

c) a kezdeményező megjelöli a szabályozni kívánt területet és a jogszabályi szükséglet okát.

(2) Az FP jogszabályi dokumentum megalkotását saját hatáskörben, tagjai indítványára is elrendelheti.

(3) A Vezérigazgató rendkívüli utasítás-kiadási jogkörére a 13. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltak az irányadók.

(4) A Stúdió bármely tagja jogosult új szabályzat ötletét vagy módosítási javaslatát a Stúdió CSMNYR Ügyfélkapuján, levél formájában benyújtani az FP felé. Az FP köteles a beérkezett javaslatot a következő ülésén megvitatni. Az FP jogosult az egyértelműen komolytalan, rosszhiszemű, ismétlődő vagy formai hibás kezdeményezéseket érdemi tárgyalás és szavazás nélkül, indokolással, azonnali hatállyal visszautasítani.

17. cikk – A tervezetkészítés

(1) A tervezet elkészítése a kezdeményező feladata, kivéve, ha az FP erre más személyt jelöl ki.

(2) A tervezetnek tartalmaznia kell:

a) a dokumentum típusát, tervezett számát és tárgyát,

b) a bevezető részt, amely tartalmazza a szabályozás célját és indokát,

c) a szabályozás érdemi tartalmát fejezetekre és cikkekre tagolva,

d) a hatályba lépés tervezett időpontját,

e) utalást arra, ha a tervezet más hatályos dokumentumot módosít vagy helyez hatályon kívül.

(3) A tervezetet a Stúdió CSMNYR rendszerén levél formájában kell eljuttatni az FP bármelyik tagjának.

18. cikk – A tervezet-kihirdetés és a véleményezési szakasz megnyitása

(1) Az elkészült és benyújtott tervezetet a Vezérigazgató a benyújtástól számított 3 munkanapon belül köteles a Stúdió Szabályzattár weboldalán tervezet státusszal közzétenni. Ez a közzététel a tervezet-kihirdetés, amely megnyitja a véleményezési szakaszt.

(2) A Vezérigazgató a tervezet-kihirdetéssel egyidejűleg köteles azt a Stúdió RFSZ Discord-szerverének erre fenntartott jogszabályi csatornáján is bejelenteni, jelezve a véleményezési szakasz kezdetét és végét.

(3) A tervezet-kihirdetés napjától számítódik a véleményezési szakasz. Időtartama legalább 3 munkanap.

(4) A véleményezési szakasz alatt véleményt nyújthat be:

a) bármely munkakört betöltő Stúdiós-tag.

(5) A véleményeket a Stúdió CSMNYR rendszerén, levél formájában kell elküldeni az FP bármelyik tagjának. Az FP a beérkező véleményeket összegyűjti, dokumentálja, és a figyelembevételükről, illetve elutasításukról indokolt döntést hoz.

(6) A véleményeket az FP csak a véleményezési időszak alatt fogadhatja el; az azt megelőzően vagy az azt követően érkezett javaslatok automatikusan elutasításra kerülnek.

(7) A véleményezési szakasz mellőzhető, ha:

a) a tervezet kizárólag szövegszerű pontosítást, formai korrekciót tartalmaz,

b) a 24. cikk szerinti rendkívüli eljárás keretében kerül sor a jogalkotásra.

VI. FEJEZET – A SZAVAZÁS RENDJE, A KIHIRDETÉS ÉS A HATÁLYBALÉPÉS

19. cikk – A jóváhagyás

(1) A véleményezési szakasz lezárását követően az FP dönt a tervezet elfogadásáról.

(2) Az FP döntése a 13. cikk a) pontjában meghatározott egyhangúság igényét kivéve az adott dokumentumtípusra előírt szavazati arány szerint születik. Szavazategyenlőség esetén a Vezérigazgató szavazata dönt. A Vezérigazgató igazolt, legalább 24 órát meghaladó és előre bejelentett akadályoztatása esetén a Helyettes Vezérigazgató jogosult dönteni; FP-tagsága és szavazati joga erre az időre megszűnik, s a Vezérigazgató visszatérésével visszaáll. Rövid távú, be nem jelentett akadályoztatás esetén a szavazást a Vezérigazgató elérhetőségéig, legfeljebb 3 naptári napig fel kell függeszteni. Ezen személy ugyanabban a szavazási folyamatban csak egyszer adhat le szavazatot, amennyiben a Vezérigazgató távollétében már szavazott, az FP-jogkörének visszaállása után ismételt szavazásra nem jogosult.

(3) Az FP a tervezetet:

a) változtatás nélkül jóváhagyhatja,

b) módosítási javaslatokkal visszaküldheti a kezdeményezőnek átdolgozásra vagy hiánypótlásra,

c) elutasíthatja, amely esetben az elutasítás indokát írásban közli.

(4) Jóváhagyott tervezetnek minősül az a dokumentum, amelyen az FP illetékes tagja az elfogadás tényét és dátumát rögzítette.

20. cikk – A kihirdetés

(1) A jóváhagyást követően a Vezérigazgató köteles a tervezet-kihirdetés státuszát legkésőbb a jóváhagyástól számított 5 munkanapon belül hatályos dokumentummá frissíteni a Stúdió Szabályzattár weboldalán. A kihirdetés csak akkor tekinthető teljesnek, ha a dokumentum az (2) bekezdésben meghatározott mindkét felületen hatályos státusszal megjelent.

(2) A kihirdetés kötelező felületei:

a) a Stúdió RFSZ Discord-szerverének erre fenntartott, nyilvános jogszabályi csatornája,

b) a Stúdió Szabályzattár weboldala.

(3) A kihirdetés tartalmazza:

a) a dokumentum teljes, jóváhagyott szövegét,

b) a kihirdetés dátumát,

c) a hatályba lépés napját.

21. cikk – A hatályba lépés és a jogerő

(1) A jogszabályi dokumentum kizárólag akkor válik jogerőssé és alkalmazható kötelező erővel, ha a Stúdió Szabályzattár weboldalán közzétételre került. A Szabályzattáron való megjelenés hiányában a dokumentum nem hivatkozható és nem alkalmazható, még akkor sem, ha a Discord-csatornán már kihirdetésre került. Kivételt képeznek a 24. cikk szerinti rendkívüli eljárásban elfogadott dokumentumok és a 25. cikk szerinti Felsővezetői Utasítások: ezek az RFSZ Discord jogszabályi csatornán való kihirdetéssel haladéktalanul kötelező erőre emelkednek, feltéve, hogy 48 órán belül a Szabályzattár weboldalán is közzétételre kerülnek.

(2) A jogerő beállásának napja az a nap, amelyen a dokumentum a Szabályzattár weboldalán elérhető lesz.

(3) A hatályba lépés napjaként megjelölt időpont:

a) nem előzheti meg a Szabályzattáron való közzététel napját,

b) a közzétételtől számított legkésőbb 30 naptári napon belül bekövetkezhet, indokolt esetben az FP döntésével hosszabb határidő is megállapítható.

(4) Ha a dokumentum más hatályos dokumentumot módosít, a módosítás a hatályba lépés napjától alkalmazandó, a korábbi dokumentum hatályát veszti.

22. cikk – A nyilvántartás

(1) A Stúdió köteles naprakész nyilvántartást vezetni minden hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályi dokumentumról a Stúdió Szabályzattár weboldalán.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a dokumentum azonosítóját és megnevezését,

b) a kihirdetés és hatályba lépés dátumát,

c) a hatályon kívül helyezés dátumát, ha alkalmazható,

d) az esetleges módosítások nyomon követésére alkalmas hivatkozásrendszert.

(3) A nyilvántartás vezetéséért a Vezérigazgató felel.

23. cikk – A módosítás és a hatályon kívül helyezés

(1) Hatályos jogszabályi dokumentum az Alapszabályzat kivételével, amelyre a 38. cikk rendelkezései az irányadók módosítható, ha:

a) a szabályozási körülmények megváltoztak,

b) a dokumentum más hatályos dokumentummal ellentétbe kerül,

c) az FP vagy az illetékes hatóság azt szükségesnek ítéli.

(2) A módosítás eljárására e fejezet általános jogalkotási szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy:

a) a módosító tervezetnek egyértelműen meg kell jelölnie az érintett rendelkezéseket,

b) a módosítás hatályba lépésekor egységes szerkezetbe foglalt szöveget kell közzétenni.

(3) Pusztán szövegszerű vagy technikai jellegű pontosítás esetén az FP egyszerűsített eljárással, véleményezési szakasz mellőzésével jóváhagyhat módosítást.

(4) Jogszabályi dokumentum hatályon kívül helyezhető:

a) kifejezett hatályon kívül helyező aktussal,

b) az azt felváltó új dokumentum hatályba lépésével, ha az új dokumentum ezt kimondja.

(5) Hatályon kívül helyezett dokumentumot a nyilvántartásban meg kell jelölni, szövegét archiválni kell a Stúdió Szabályzattár weboldalán.

VII. FEJEZET – RENDKÍVÜLI JOGALKOTÁS ÉS IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

24. cikk – Rendkívüli eljárás

(1) Ha a Stúdió működése szempontjából sürgős szabályozási szükséglet merül fel, az FP rendkívüli jogalkotási eljárást rendelhet el.

(2) Rendkívüli eljárás esetén:

a) a tervezet-kihirdetés és a véleményezési szakasz mellőzhető,

b) a jóváhagyás és kihirdetés azonnal megtörténhet,

c) a dokumentum hatályba lépése a kihirdetéssel egyidejű lehet.

(3) Az így elfogadott dokumentumot az FP köteles a hatályba lépéstől számított 15 munkanapon belül rendes eljárásban is megerősíteni vagy, ha a sürgősségi ok megszűnt, hatályon kívül helyezni.

(4) A rendkívüli eljárás tényét és okát a kihirdetéssel egyidejűleg rögzíteni kell.

25. cikk – Felsővezetői Utasítás

(1) A Vezérigazgató a Stúdió rendkívüli működési körülményei, elháríthatatlan akadályoztatások vagy azonnali beavatkozást igénylő helyzetek esetén jogosult Felsővezetői Utasítás formájában ideiglenes intézkedést elrendelni, amennyiben az FP összehívása vagy határozathozatala elháríthatatlan akadályba ütközik vagy késedelmet szenvedne.

(2) Az ideiglenes intézkedés a kihirdetése napjától számított legfeljebb 30 (harminc) naptári napig, vagy a legközelebbi rendes FP-ülés megkezdéséig hatályos, amelyik korábban bekövetkezik.

(3) Az ideiglenes intézkedés lejárta előtt az FP köteles napirendre tűzni az utasítás felülvizsgálatát, és egyszerű többségi határozatával dönteni annak sorsáról:

a) Rendeleti integráció: az intézkedést változatlan formában vagy módosítással, határozatlan időre beemeli a Stúdió jogrendjébe (rendelet formájában), vagy

b) Hatályon kívül helyezés: az intézkedést azonnali hatállyal hatályon kívül helyezi, megszüntetve annak minden joghatását.

(4) Amennyiben az FP a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt nem hoz érdemi döntést az intézkedésről, az ideiglenes intézkedés a határidő leteltét követő napon automatikusan hatályát veszti. Azonos tárgyban újabb ideiglenes Felsővezetői Utasítás nem bocsátható ki.

(5) A Felsővezetői Utasítás semmilyen körülmények között nem állhat ellentétben a Stúdió Alapszabályzatával, és nem írhatja felül a Felsővezetőségi Parancsnokság korábbi, egyhangúlag a 13. cikk a) pontja szerint hozott határozatait.

VIII. FEJEZET – SEMMISSÉG ÉS JOGORVOSLAT

26. cikk – Érvénytelen tervezetek és semmisség

(1) Egy szabálytervezet érvénytelen és elfogadhatatlan, amennyiben:

a) illegális tevékenységeket népszerűsít vagy törvényerőre emelne,

b) kizárólag a készítő egyéni érdekeit szolgálja,

c) a készítő vagy jóváhagyó számára indokolatlan előnyt, többletjogosultságot biztosít,

d) a Stúdió tagjainak hátrányos megkülönböztetését, korlátozását vagy kizárását eredményezi,

e) a Stúdió működését, hírnevét vagy egységét szándékosan veszélyezteti vagy károsítja.

(2) Az ilyen tervezetek automatikusan felülvizsgálat alá kerülnek, és a Stúdió vezetése jogosult további szankciókat alkalmazni az érintett személyekkel szemben. A tiltott tervezet elfogadása, közzététele vagy alkalmazása semmilyen formában nem engedélyezett.

(3) A tervezet érvénytelenségét az (1) bekezdésben meghatározott pontok megsértése alapján a Vezérigazgató vagy az FP bármely tagja hivatalból észlelheti, és azonnali hatállyal vétójogot emelhet a szabályzat ellen, leállítva a jogalkotási folyamatot.

(4) Amennyiben egy szabályzatról a kihirdetése és hatálybalépése után derül ki, hogy sérti az (1) bekezdésben foglaltakat, úgy azt az FP-nek azonnali hatállyal semmisnek kell nyilvánítania. A semmisnek nyilvánított szabályzat a Stúdió közösségén belül a továbbiakban joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni.

(5) Az a tisztségviselő vagy tag, aki az (1) bekezdés szerinti tiltott tervezeteket szándékosan, egyéni haszonszerzésből vagy a csoport bomlasztása céljából próbálja elfogadtatni, súlyos fegyelmi vétséget követ el, és a IX. fejezetben meghatározott fegyelmi eljárásrend szerint vonható felelősségre, beleértve a tisztségből való megfosztást vagy a Stúdióból való kizárást.

27. cikk – A jogorvoslati jog

(1) Bármely munkakört betöltő tag kifogással élhet egy hatályos jogszabályi dokumentummal szemben, ha megítélése szerint az:

a) az Alapszabályzatba ütközik,

b) más hatályos dokumentummal ellentétes,

c) az elfogadásakor jelen Alapszabályzatban előírt eljárási szabályokat megsértette.

(2) A kifogást a Stúdió CSMNYR Ügyfélkapuján, levél formájában kell benyújtani az FP bármelyik tagjának, megjelölve az érintett rendelkezéseket és a kifogás indokát.

(3) Az FP a kifogást a benyújtástól számított 10 munkanapon belül megvizsgálja és dönt:

a) a kifogást elfogadja és a dokumentumot módosítja vagy hatályon kívül helyezi,

b) a kifogást elutasítja és ezt indokolással közli a kifogást tevővel.

28. cikk – Időszakos felülvizsgálat

(1) Az FP köteles évente legalább egyszer áttekinteni az összes hatályos jogszabályi dokumentumot annak megállapítása érdekében, hogy:

a) a dokumentumok egymással és az Alapszabályzattal összhangban állnak-e,

b) a szabályozási szükséglet fennáll-e,

c) szükséges-e módosítás vagy hatályon kívül helyezés.

(2) A felülvizsgálat eredményét az FP dokumentálja és megőrzi.

IX. FEJEZET – FEGYELMI ELJÁRÁSREND

29. cikk – A fegyelmi eljárás célja és alapelvei

(1) A fegyelmi eljárás célja a Stúdió belső rendjének, értékeinek és jogrendjének védelme, az Alapszabályzatot vagy az alárendelt jogforrásokat megsértő tagok felelősségre vonása, valamint a jövőbeli jogsértések megelőzése.

(2) A fegyelmi eljárás alapelvei:

a) az ártatlanság vélelme: a fegyelmi eljárás alá vont tag mindaddig ártatlannak tekintendő, amíg felelőssége jogerősen megállapítást nem nyer,

b) a meghallgatáshoz való jog: az eljárás alá vont tagnak lehetőséget kell biztosítani álláspontja ismertetésére, mielőtt az FP döntést hoz,

c) az arányosság elve: az alkalmazott szankció mértéke arányos a vétség súlyával,

d) a pártatlanság elve: az eljárásban részt vevő FP-tagok nem lehetnek az üggyel személyesen érintett vagy az érintettel összeférhetetlenségi viszonyban lévő személyek.

30. cikk – Fegyelmi vétségek

(1) A Stúdió belső magatartási előírásait, a tagsági viszonnyal összefüggő tiltott magatartásokat és azok §-kódos besorolását a Belső Magatartási Szabályzat (BMSZ) II. fejezete tartalmazza, a vétségekhez rendelt büntetési tételeket a BMSZ III. fejezete határozza meg.

(2) A jelen fejezet eljárási rendelkezéseinek alkalmazásában az egyes vétségeket a BMSZ alapján kell súlyossági fokozatba sorolni: kisebb, súlyos vagy különösen súlyos vétségként. Ha a BMSZ egy adott §-sértéshez kizárást ír elő minimumszankcióként, az különösen súlyos vétségnek minősül.

31. cikk – Alkalmazható szankciók

(1) A fegyelmi eljárás során a BMSZ III. fejezete szerinti büntetési tételek figyelembevételével az alábbi szankciók alkalmazhatók:

a) írásbeli figyelmeztetés: a CSMNYR nyilvántartásában rögzítésre kerül,

b) meghatározott időre szóló felfüggesztés: a tag munkakörének, szerepköreinek és projektjogainak szüneteltetése, legfeljebb 90 naptári napra,

c) tisztségből való megfosztás: a tagot megillető valamennyi belső munkakörből vagy szerepkörből való azonnali eltávolítás,

d) kizárás: a tag tagsági viszonyának azonnali hatályú, végleges megszüntetése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szankciók egymással kombináltan is alkalmazhatók. Kizárás kizárólag különösen súlyos fegyelmi vétség esetén, illetve súlyos fegyelmi vétség ismételt elkövetésekor szabható ki.

(3) A kötetlen formájú szóbeli intést a vezető tisztségviselők a napi működés során, fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is alkalmazhatják.

(4) A tisztségből való megfosztás [c) pont] és a kizárás [d) pont] szankciók alkalmazásához az FP minősített, kétharmados (2/3) többségű határozata szükséges. 

32. cikk – Az eljárás megindítása

(1) Fegyelmi eljárást kezdeményezhet:

a) az FP bármely tagja,

b) a Vezérigazgató,

c) a Stúdió bármely tagja, írásbeli bejelentés útján az FP felé.

(2) A fegyelmi kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) az érintett tag azonosítóját,

b) a terhelt vétség pontos leírását és időpontját,

c) az alátámasztó bizonyítékok megjelölését.

(3) Az FP a kezdeményezés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönt az eljárás megindításáról, és erről az érintettet írásban értesíti.

33. cikk – A vizsgálat lefolytatása

(1) Az eljárás megindításával egyidejűleg az FP legalább 2 tagból álló vizsgálóbizottságot jelöl ki. A vizsgálóbizottságba nem jelölhető ki az üggyel személyesen érintett vagy az érintett taggal összeférhetetlenségi viszonyban álló FP-tag.

(2) A vizsgálóbizottság feladatai:

a) az ügyre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése,

b) az érintett tag meghallgatásának megszervezése és lefolytatása,

c) összefoglaló vizsgálati jelentés készítése az FP részére.

(3) A vizsgálóbizottság a megindítástól számított 15 munkanapon belül lezárja vizsgálatát. Különösen bonyolult ügyek esetén az FP egyszeri alkalommal, legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja a határidőt.

(4) A vizsgálat teljes ideje alatt az eljárás alá vont tag jogosult:

a) a vétség leírásához és a bizonyítékokhoz hozzáférni,

b) írásban nyilatkozatot tenni,

c) egy választott szószólót maga mellé jelölni, aki a belső eljárás során képviselheti.

34. cikk – A meghallgatás

(1) A vizsgálóbizottság köteles az érintett tagnak lehetőséget biztosítani álláspontja ismertetésére, mielőtt a vizsgálati jelentés az FP elé kerül. A meghallgatás a Stúdió Discord-alapú belső vezetőségi szerverének erre fenntartott zárt csatornáján zajlik.

(2) A meghallgatáson az érintett tag írásban vagy szóban terjesztheti elő védekezését. Az érintettet a meghallgatásról előzetesen, legalább 3 munkanappal értesíteni kell.

(3) Ha az érintett tag a meghallgatáson az értesítés ellenére nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbizottság a meghallgatást megjelenés nélkül is lezárhatja.

35. cikk – Döntéshozatal

(1) A vizsgálóbizottság összefoglaló jelentése alapján az FP teljes ülése dönt a szankcióról. A döntéshozatal módja:

a) szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés és meghatározott idejű felfüggesztés: egyszerű többséggel,

b) tisztségből való megfosztás: kétharmados (2/3) többséggel,

c) kizárás: kétharmados (2/3) többséggel.

(2) Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont személy az FP tagja, az érintett FP-tag a saját ügyében nem jogosult szavazni, és nem vehet részt a döntéshozatalban. A szavazáshoz szükséges arányokat mind az egyszerű, mind a kétharmados többséget az érintett tag nélküli, szavazásra jogosult FP-tagok összlétszámára kell számítani.

(3) Az FP döntése a vizsgálat lezárásától számított 5 munkanapon belül meghozandó.

(4) A döntést írásban, indokolással kell közölni az érintett taggal, megjelölve:

a) a megállapított vétség tényét és minősítését,

b) az alkalmazott szankciót,

c) a jogorvoslat lehetőségét és határidejét.

(5) Különösen súlyos fegyelmi vétség gyanúja esetén az FP a vizsgálat megindításával egyidejűleg ideiglenes biztonsági intézkedésként felfüggesztheti az érintett tag Discord-hozzáférési jogait és belső jogosultságait. Az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás jogerős lezárásáig hatályos.

36. cikk – Jogorvoslat

(1) Az eljárás alá vont tag az írásbeli döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül fellebbezést nyújthat be az FP-hez. A fellebbezést az FP teljes ülése bírálja el.

(2) A fellebbezési eljárás során az FP:

a) az eredeti döntést helybenhagyhatja,

b) az eredeti döntést megváltoztathatja és enyhébb szankciót alkalmazhat,

c) az eljárást megszüntetheti, ha új tények vagy bizonyítékok alapján a vétség nem bizonyítható.

(3) A fellebbezési eljárás határideje az FP-hez való beérkezéstől számított 10 munkanap. Az FP fellebbezés tárgyában hozott döntése végleges és tovább nem fellebbezhető.

(4) A fellebbezési eljárás ideje alatt a fegyelmi szankció végrehajtása felfüggesztésre kerül, kivéve, ha az FP a 35. cikk (5) bekezdése szerinti ideiglenes biztonsági intézkedés fenntartásáról külön döntött.

37. cikk – Elévülés és nyilvántartás

(1) Fegyelmi eljárás nem indítható, ha a jogsértő cselekmény észlelésétől számított 60 naptári nap eltelt. Az elévülési idő nyugszik (nem telik), amennyiben a vizsgálóbizottság felállítását elháríthatatlan ok akadályozza; az akadály megszűnésekor az elévülési idő tovább telik. Ha egy tag a fegyelmi eljárás jogerős lezárása előtt önként kilép a Stúdióból, az eljárást amennyiben a vétség bizonyítható távollétében is le kell folytatni, és az esetleges kizárást a nyilvántartásban rögzíteni kell.

(2) Az FP köteles nyilvántartást vezetni a lezárt fegyelmi ügyekről. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett tag azonosítóját,

b) a megállapított vétség rövid leírását,

c) az alkalmazott szankciót és annak időpontját.

(3) Az írásbeli figyelmeztetés a kiszabástól számított 1 év elteltével, ha időközben újabb fegyelmi szankció nem született az érintett taggal szemben az FP döntésével törölhető a nyilvántartásból.

(4) A kizárással végződő fegyelmi határozat a nyilvántartásban véglegesen megmarad.

X. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk – Záró rendelkezések

(1) E hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti:

a) minden korábbi, jelen Alapszabályzattal ellentétes belső rendelkezés és szokásjogi gyakorlat,

b) a 2026. évi V. (V. 21.) Flvi. Rendelet önálló formájában, amelynek tartalma jelen Alapszabályzatba egységes szerkezetben beépítésre került,

c) a 2025. évi III. (XII. 31.) Flvi. Rendelet, a jogalkotási eljárásra vonatkozó rendelet.

Archívum