Apró történetek, kulisszatitkok, gondolatok és pillanatok az írás világából.
Minden bejegyzés egy kis szelet abból az utazásból, amelyet szerzőként nap mint nap átélek.
Úgy tűnik, az írást, a történetmesélést nem tudom abbahagyni. Éppen befejeztem az Örökös kéziratát, korrektúráztam az Ott jártam c. kéziratot, alig telt el máris néhány nap, és jött a következő ötlet, amit úgy éreztem, papírra kell vetnem. Ennek címe még nincsen, pontosabban csak egy munkacíme van. Én már most élvezem, fantasztikus időutazás lesz megírni.
Részletek az írás világából hamarosan!
Annak idején, amikor történelmet tanultam az iskolában mindig nagyon érdekelt (volna) a hidegháború korszaka, és a szovjet berendezkedés Magyarországon. Én már a szocialista diktatúra vége felé születtem, de amikor középiskolásként erről tanulhattunk volna, még nem veszett annyira a távoli múltba, hogy erről a tanárok egybehangzó véleményt mondjanak. Pontosabban az volt az egybehangzó vélemény, hogy nem tanítottak róla. A történelemoktatás - nálunk - 1945-ben befejeződött. Az érettségin pedig abban reménykedtünk, hogy nem lesz az azt követő időszakból kérdés. Mégis, soha nem hagyott nyugodni ez az időszak, és úgy döntöttem, hogy az internet, valamint könyvek, újságcikkek, videók és - nem utolsósorban - a férjem segítségével, aki gyerekként és fiatal felnőttként élte meg ezt az időszakot - megpróbálom rekonstruálni és egy regényt kerekíteni belőle.
A történetről nem szeretnék elárulni még semmit, de időről időre meg fogok osztani veletek részleteket.
A most alakuló történetem az 1960-as évek Magyarországán játszódik. Középpontban egy család áll, és az ő személyes tragédiájuk.
Amit nem árulok el, mert akkor "lelőném" a regényt. Csak annyit mondok, hogy nem az általános megszokott/elfogadott elvek alapján élik az életüket.