>>A bobófalvi templom építészetéről bővebben>>

• 1039.: Orseolo Péter uralkodásának első évében a bobófalvi templomot elkezdték építeni Szent István királyunk törvénye értelmében. A templomot vélhetően a Nagyvázsonyi Szent István király templommal egyazon terv szerint építtetették (legalábbis a mai templom alatt található régi "falcsonkok" erre utalnak, de a régészek semmilyen tárgyi szöveget nem találtak erre, ami ezt alátámasztaná.).

• 1047.: Az imént említett román stílusú templom elkészült. Később vélhetően a templomot még kibővítették az oltár résznél, és egy új kicsi melléképületet is építettek hozzá, ennek idejét pontosan nem tudták a régészek, de az megállapítható, hogy a Tatárjárás előtt legalább fél évszázaddal.

• 1466.: Hunyadi Mátyás uralkodása alatt átépítik a templomot érett német-gótikus stílusúvá. Kialakult a ma is ismert háromhajós, egytornyos, egyenes szentélyzáródású térforma. Nagy német mintáival ellentétben térlefedése a kisebb, egyszerűbb kialakítás miatt hálóboltozat helyett egyenes záródású csúcsíves keresztboltozat. Nagy, mérművekkel merevített színes üvegablakain sok fény áramlik be a belső térbe.

• 1559.: A bobófalvi Török Tornyot a törökök két év alatt felépítik a szarvastói vár védőtornya gyanánt. A torony mellé épül még egy másik katonai komplexum, mely sajnos mára szinte teljesen elveszett, mert Bobófalva felvirágzása (a török hódoltság után) során a köveit ennek elhordták egyéb épületek építésére. A katonai komplexumról tudhatjuk, hogy nagyjából a mai Aldi áruház helyén helyezkedhetett el, a tornyot és ezt az épületet egy fal kötötte össze (ennek okát máig csak találgatják). A torony kinézete az évszázadok során nem nagyon változott, hiszen a torony 2009-es felújításakor az eredeti állapotok helyreállítása volt a cél. A toronyban ma a Torony Hadtörténeti Múzeum működik.

• 1881.: A mai úthálózat kiépítése. Azóta csak a Szent Imre út lebetonozása, valamint a Felső út, Alsó út és a Muskotály köz forgalomtól való elzárása történt.

• 1925.: Bobófalván a mai alagutat kifúrták. Erre azért volt nagy szükség, hogy a közlekedés könnyebbé váljon Jóidőváros és Szarvastó felé, hisz az előbbi település ekkor még zsáktelepülés volt (egészen 2018-ig, a Bobófalvát tehermentesítő út megépüléséig egyébként ez igaz volt rá). Ekkor még a maival ellentétben sokkal keskenyebb volt az alagút. Később ezt 1961-ben szélesítették ki. Napjainkra újra kezd szűkössé válni, hisz egyre több nagyobb autó közlekedik az utakon, s ezek nehezen, vagy sehogy sem tudnak közlekedni az alagútban. A Bobófalvát tehermentesítő útra ezért is volt szükség (sok másik tényező mellett).

• 1980.: Bobófalva egyik jellegzetes vonása, a szőlőtermesztés innentől kezdett nagyüzemben működni. Ekkor alakult meg a BB bortermelő gazdaság, ekkor még Bobófalvi Bor Tsz néven. Ez előtt is (főképp a szovjet megszállás előtt) termeltek kisgazdák bort a Szőlőhegyen, de ezzel való kereskedés a feljegyzések szerint nem történt.