Lövey Varga Éva

Régész a pácban / Archeologist in the Lurch & Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele & Internetrégész / Internetarcheologist

Szembenállások, avagy hogyan terjed a piaci pletyka

Védelmi állásba helyezkedj! Lóról le, jobbra át, fogadás balról. Meg fogadás a Lovin, a Szerencsekeréken, meg a part menti fák alatt avagy a sörözőben. No, nem teljesen, de mégis glossza íze van olykor az életnek.

Alig fél órája, hogy ismerős nyugdíjas újságíróval futottam össze a piacon vásárlás közben.

A ragyogó napsütés kicsit felmelegítette a már jócskán lehűlt levegőt, a sok munka után fáradtan, a másik mozgására érzékenyen ébred az ember. Már, ha család-, barát- vagy éppen társcentrikus. Mégis, valahol kipihenten indul napi teendői, munkája után. Milyen is az emberi lélek, a hit, Isten, avagy Mária esetleg akár Buddha, stb. védelme. Ki miben hisz... Ki miben él. Már az emberek hite többirányú, nem csak a vallásokat, szertartásokat keverik, ahogy a származásokat, népeket is.

Ugye, a hiányolt szexualitás, vagy szépművészeti, régészeti történet mellé mindig eljön az idő, amikor a hiányolt űr lassan, méltóságosan betöltésre kerül, a szakmai és a közéletben, magánéletben is.

No, de nem erről írnék, bár kétségtelen, ez is része a dolgoknak. Töviről-hegyire, a jogi irodák pénzes ládájától a politikai találkahelyeken át az oktatói irodákig, vagy a művészeti szereposztó díványokig.

Hahaha.. Nevetne az ember, pszichológiai, orvosi meg oktatói végzettségekkel. Ilyen az élet, a kapcsolatrendszerek átszövik a bírósági, államfői, egyházi rendszerek sokaságát már a társadalmak létrejöttétől kezdve. Olykor minden pénznél, hatalomnál és fegyvernél hatékonyabb eszköznek bizonyulnak.

Sajnos az író, a feldolgozó nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseik által ha képes volna is megmutatni, nem teheti meg: egyrészt etikai okokból, másrészt oktatási okokból. Mert milyen ember is az, aki megmutatja, és ezzel terjeszti is azt.

Lényeg a lényeg, az élet sokszínű. Addig piszkálják, szekálják az embert, az érintetteket, amíg kénytelen lesz nevetve leírni a tragédiákat, a mindennapi élet nehézségeit, az emberi balfékséget, önteltséget, lenézéseket, zsenialitásokat...

Nos, rövid sztori lenne a pár szavas beszélgetést közzétenni, így hát kapcsolatokat igyekszem keresni, összefüggéseket gondolatok, események, emberek és célok között.

A Facebook, Internet cenzúrája a szavak, kifejezések felett az írói függetlenséget, a valóságot is hamisítja. Jól tudja mindenki, aki falra festette az ördögöt, hogy akár a Gyurcsány-féle informális kifejezés használat, avagy a parlamenti verziók mindennapiak az ügyvédi irodákban, a bírói kifejezéstárakban, akár az ipari vagy a börtönvilágban, vagy akár a férfi-nő kapcsolatokban, párkapcsolatokban, a régi paraszti világban, vagy akár modern világunk mindennapjaiban. S ezzel nem csupán a néprajzot, a nyelvészetet tanulók, tanítók szembesülnek óráról-órára, hanem a pszichológusok, lélekgyógyászok, és mások is.

Nos, az úgynevezett kuruzsló törvényekbe is kerül visszaélés: a sok hasznos tudomány, tudás, melyet a hagyomány megőrzött, egyrészt elfelejtődik, másrészt kiírtódik, miközben a visszaélőket akarják visszaszorítani. A tudás alapján való szelektálás valahogy eltűnik, elsikkad.

Nos, a pletyka mindig működik, működött. Az egykori római forum, vagy akár a piacok szerepe ma sem más. Minden ember megfordul területükön, beszédbe elegyedik, vagy nem, hallja mások beszélgetéseit, elkap foszlányokat, hozzatold, elvesz belőle, s máris más lesz a valóság...

Nem kis dolog ez, nem kis dolgok ezek.

Főleg, ha tudja az ember. Nevetve hallgattam, néztem a viselkedését: mit tesz, ha valaki még baráti körben, vagy akár családi körben sincs tisztában a valósággal.

A kérdés egyszerű: "Mi újság a diplomáiddal? Még mindig harcban állsz az összes egyetemmel?"

Huh.. Jó ezt hallani... Íróként is... Nem csak jogi témát ad.

Presztízsnövelő vagy rongáló pletykákkal ma már percről-percre szembesül az ember.

A végén a miniszterelnöki, államfői botrányoknál nagyobb botrányokba kevernek rosszindulatú hamisításaikkal, pletykáikkal. Pillanat, ami rendelkezésre áll válaszolni, reagálni az ilyen helyzetre. Ha valami visszaélés történt, ösztönből a legtöbb ember egy pofonnal vagy rúgással intézné el a válaszokat...Mert milyen is az emberi pszichika és lélek, aberrációival... Nos, a szerzői jogilag védett anyagok más neven való leközlései után, mikor már az adott anyag elterjed, vajmi keveset tud a bíró, államfő, király intézkedni, nem csak a rektor, vagy egyházfő, esetleg kormányhivatalnok, vagy bárki.

Tisztességes ember, ha ilyenről hall, nem csipkelődik, nem okoz fájdalmat másoknak, percről-percre, óráról-órára, főleg, ha egyetemi tanári poszton van családtagja, jogászok baráti körébe tartozik, rendőrségi körökben mozog, mozgott.

Elgondoltam, mi lenne az a valencia, amiben helyezkedni illene ezekben a szituációkban. Felejteni jól tudjuk ritkán lehet, az agy mindent rögzít, eszméletvesztett állapotban is, ha sokkot kap az ember, baleset éri is. Sokan nem fogadják el ezeket az álláspontokat.

Nos, az ember régen választhatott a fegyveres párbaj, vagy más megoldások, az elbújdosás, kivándorlás mellett is, ha szexuális, vagy akár jogi, becsületbeli problémái akadtak, mindig valami történt. Emlékezzünk a középkor, koraújkor, újkor különféle megoldásaira.

Nos, azt már nem merte meghallgatni, a jogos eljárási rend szerint, ha a köztársasági elnöki poszton kellene intézkednie a visszaélések miatt, akkor sem menne, gyorsan szaladnia kellett.

Bár kétségtelen, elég buta emberek vannak a világon, több diplomával is, de a Seuso és más ügyek titkosításaira emlékezve is megfordult a fejemben, hogy politikával, történelemmel, nyomozással foglalkozó emberek ennyire nincsenek tisztában a joggal, politikával, történelemmel?

Hazudnék, ha azt mondanám, nem kerestem, nem keresek mindenki számára, vádlott és vádló számára megfelelő megoldásokat. Addig szekálnak, cikiznek, lopnak, bántanak, tüntetnek el dolgokat egyesek meg kettesek, míg ezresek fognak rosszul járni a valóságos bankszámla, paragrafus és törvénycikk közlések után, minden területen.

Még csak most szembesültem sok évtized után valójában azzal, hogy a vatikáni adatok, vagy akár a Himalája, a Kilimandzsáró hava, avagy a kubai túrák mivel is jártak, járnak?

Aligha.. Az élet zajlik. Mindenkinek vannak magán és közéleti döntései is.

Harcban soha nem álltam senkivel, nem is fogok.

Viszont etikai okokból a visszaéléseikből ki akartam maradni, s továbbra is ezen az állásponton tartózkodom fizikailag is, matematikailag is, meg mindenféleképpen, ahogy akarják.

A nyomozás módszereit a lélektannal, és egyéb eszközökkel viszont szívesen ajánlom mindenki figyelmébe, főleg azéba, vagy azokéba, akik Isten/ Isten színe előtt tettek esküt, s ennek ellenére elváltak...

Mert a búcsúcédula osztogatásának fogalma sok mindenre érthető, akkor is, ha adott esetben nem ér fel az értelmi képessége odáig, hogy a történteket megfelelően olvassa, fordítsa, megértse, alkalmazza...vagy változtasson a nem a neki vagy másnak megfelelő, hanem a mindenki számára hasznos irányban...

Szóval a jól van már csak ilyen... Vatikantól ide is, meg oda is.

A kesztyűt én is hordtam annak idején. A Füredi Anna-bálon is, nem csupán a tatamin, vagy a téli hidegben. Adott esetben én is képes vagyok újra felvenni, bármelyiket.

Mert megoldás mindig, mindenre van, s oktatni pedig sokan 70 diplomával, 60 év felett sem tudnak ... Tanulni pedig még kevésbé. Pedig az élet örök tanulás.

Játszmák pedig mindig, mindenütt vannak. Bagdy Emőke asztalától egészen államfőkig, mindenütt. De: mindig, mindenki tanult, tanul valakitől ...

A nos pedig csak nos marad...

Szeged, 2021. október 17. 13:54

Lövey Varga Éva

Régész a pácban / Aecheologist in the Lurch & Seuso_Mindent Bele & Botránykönyv részekben & Leővei / Leőwey / Lövei / Lővei / Lövey családfakutatások

Elektronikus visszaélések

Ha továbbra sincs kezelve az évtizedes informatikai visszaélés, az okozott károk és halálesetek miatt kötelességem lesz a saját védelmemre és az érintettek védelmére mégis közzétenni minden adatot. Mivel ezt helyek, nevek, méretek, fajok, fokozatok, posztok nélkül nem tehetem meg, ezért mellőzni kell hozzá minden hamisan hozott adatvédelmi törvényt, mert vannak már etikai határok, ahol név és más adat nélkül nem lehet valamit közölni szerzői jogi és büntetőjogi okokból.

A titkosítást tartalmazó adatok ellenére a közléseket kötelező lenne megtenni, nagyon sok esetben a médiában is. A baleseteknêl, ahol a család soha nem tud az elhunytról, az adatait nem közlik, a kórház, a bíróság a saját adatvédelmi túltengései miatt nem találja, a túlszabályozások miatt az azonos nevű emberek adatait felcserélve családokat, személyi adatokat átvezetve öl meg a hibákkal embereket, stb. Sokan hisztériásan jogászként nem akarják ezt belatni. Azt hiszi, mert jogász, mindent megtehet, meg minden úgy van, ahogy gondolja, vagy kijátszhatja a törvényt meg a joghézagokat azok ellenében, akik nem tanulták egyetemen, vagy máshol. De, tanulták, tanul jogot a történész, közgazdász, mezőgazdász, környezetvédelmis, a vámos, a vegyész, az informatikus, a régész is...A többi szakmát választó ember is. Mivel mindent a jog szabályoz, már az általános iskolásnak is meg kell tanulnia.

Az elmúlt években a telefon, az informatika szabályai, működési rendszere miatt ez már a 7 évesekre is kitolódott, a telefont használó hatéves már tudja, belemondja a telefon mikrofonjába, ha írni még nem tud, akkor is megtalálja, meghallgatja, bármilyen nyelven, amit az óvodában is tanulni kezd.

Az óvodai pedagógusok feladata és végzettsége nem lett azonos a főiskolát végzett óvónőjével, s jóval kevesebbet tanulnak, mint hajdanán.

A Pécsi Egyetemhez csatolt Vitéz János Kar visszaélései a Lövei család / Leővey/ Lőwey / Lövey ellen az elmúlt 20 évben itt is égbekiálltók.

Ehhez hozzájárulnak a bíró jogi képzés informatikai visszaélései, az oktatás, neveléstörténeti képzések csalásai a romológiai képzésben történő visszaélésekkel ugyanúgy, mint azzal, hogy a jogászok a magyar, történelem, latin felvételik ellenére komoly logikai, olvasási nehézségekkel küzdenek. Az a képzet terjedt el ugyanis, hogy a pénzzel meg a jogi csalásokkal a jogász dinasztia úgyis megszerzi a hatalmat, s aki ellentmond, azt elintézi, vagy akinek más az álláspontja. Nos, hibák mindenütt voltak, lesznek is. Egyetemi, miniszteri és szociális kereteken belül is, kívül is.

Ehhez persze a dinasztikus családi ellentétek, a törvényi tiltások ellenére ma is működő vitézi, lovagi és egyéb címek, nemesi rangok tiltás elleni használata is hozzájárul, ami azonnal privilégiumot ad, de nem az adott leszármazottnak, hanem annak, aki csalt, és a leszármazott ellenében hangoztatta. A szolgának, aki megkapta a nevet -legyen az bármilyen vallású, nemzetiségű -, aki a nevet viseli, de nem az adott család tagja talán ugyanez a funkciója, nem leszármazott, sorolhatnánk...S ez a problémakör nem feltétlenül írásmód vagy genetikai azonosság vagy különbség.

Az elmúlt évek jogász képzéseinek visszaélései minden területen Münchentől egész Debrecenig, vagy akár New Yorkig elég botrányosak voltak. Ez nem fogható a nyugatosodásra, hiszen a folyamat már 1990-ben jelen is volt, ami nem csupán a Seuso-ügy, esetleg Trianon vagy az aranyvonat, aranybánya kutatások kapcsán vált világossá.

A többi sem igazán történelem, akár Lövey Klára írásait, vagy a családtagok sorsát nézzük. Ennek ellenére egyes iskolák akarnak vele dicsekedni, miközben a valódi főágak ellen tömegesen követtek el jogi területen bűncselekményeket. S akkor a többi oldalról még csak gondolatot sem ejtettem, nem pedig szót..

Hogy presztízsromboló a problémákról beszélni? Kétségtelen. De etikai okokból, a jövőre nézve kötelező.

Szeged, 2021. október 17. 06: 43

Fotó: Leőwey / Lövey / Lövei Klára portréja. Grafika. forrás: Wikipedia

Lövey Varga Éva

Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurc & Botránykönyv részekben

Családfakutatások - Megjegyzések a viselkedési szokásokhoz

Ma is a mindennapi munka részévé vált az eltűnt kutatások pótlása. A korábbi anyagokkal ellentétben ma már nem kell alkotmánybírósági, honvédelmi vagy belügyminiszteri, külügyminiszteri engedély, de csak az alapokhoz. Ez sokban megkönnyíti a munkát. Sok év telt el, érettebben szemléli az ember az anyagokat, adatokat, valamint a kutatókat és a kutatandó dolgokat, személyeket is.

Amiért visszakozni kezdtem a közlések miatt, az elsősorban azért van, mert az ember ember, s sokan válnak nevetségessé a viselkedéseik, rossz döntéseik miatt, ha végig kell írni a valóságot. Persze könnyebb kicsit szórakoztatóbban, anekdotázva írni, olykor enyhíti a kemény szakanyagok hangulatát is: szórakoztató a történelem, az élet. Már, ha képesek vagyunk így felfogni, s valaki nem folyton az indulatai és a depressziói közt lebeg.

Nos, mindig, minden relatív. Valamihez - ha más nem a tanult, vagy szerzett ismeretekhez - viszonyítunk.

Az anya, az apa, a gyerek ugyanúgy balfék vagy nagyon ügyes tud lenni, mint a nagyapa, dédmama. Hiszen emberek vagyunk. Hibázunk, vannak érzéseink, s vannak céljaink is, melyeket el szeretnénk érni. Döntéseink, világunk ezek szerint alakulnak.

Kizárólag akkor leszünk sikeresek, ha képesek vagyunk azt látni, s nem inognak meg az elképzeléseink.

S az, hogy mit tekintünk sikernek, boldogságnak, ismételten kizárólag csak rajtunk múlik. A legnagyobb nyomorban is tud az ember mosolyogni, segíteni. S ha elnyom másokat, akkor ő maga is elnyomásra ítéltetik. Hiszen a sikereket el fogja veszteni, s más sikertelenségének okaként fogják emlegetni.

Viselkedni sokféle módon viselkedik mindenki. Szeretné ismerni a családfáját, családját, s ennek ellenére egyszer sem látogatja meg a másikat, nem emeli fel a telefont, nem válaszol a másik kérdéseire, stb. Noha érdekli, a másik hogy van, nem megy el a kórházba, nem segít neki kitakarítani, almát szedni, szántani, ásni, vetni, vagy akár az autót lemosni, a járdát elsöpörni. A messze megyek, de mindig hazajövök egy vagy két év után már éves körre redukálódik, nincs idő, nincs pénz alapon, holott az idő ugyanannyi.

Sajnálkozna, hogy beteg a másik, ugyanakkor nem segít neki beszélgetéssel, látogatással, kicsiny ajándékkal; akár csak két gyümölccsel. Segítene a hajléktalannak, aztán belegondol, amit ad, az italra megy...S az nem segítség...Vagy vajon nekem segítene -e bárki is, hogyha én kerülnék olyan helyzetbe? S a szótlansága, a szót nem emelése vagy a szóemelése folytán olyan helyzetbe kerül, s valóban nincs ki segítsen neki, mert a nyomozást az alkotmánybíró nem értette, az orvostanára elcserélte a gyermekét, az iratát, a szociális munkás barátnő a könyvtárát, a lakását, az anyakönyvvezető barátnő a párját, stb.

No, akkor hogy is állunk? Végezné az ember a munkáját, szakemberként, s a másik a hivatalban azt hazudja, nem dolgozik, csak szórakozik, mikor a másik laprendszereket szerkeszt, cikkeket ír, vagy akár tanít, ami napi tanulással jár. Esetleg mivel nem tud az informatikai vírusokról semmit, mert idősként nem hajlandó már tanulni, megvádolja a másikat, hogy nem tud írni...

Sorolhatnánk..

Nos... Kinek van kedve a nyekergő, havi milliót kereső rokonnak segíteni, mikor az panaszkodik, hogy nincs pénze, s a pénztelen munkájából él, aki halálra dolgozta magát, s csak beiktatták neki az azonos nevű másik családfán levő ember iratait, mert ugyanazon a helyen élt, de mondjuk csak egy évig?

Szóval, ez a családfakutatás nem is egy hónapos, adsz egy millát és minden Szokoly vagy Bethlen, esetleg Báthori ott lesz a családfádon munka...Nemde, olykor gondolkodni diplomával meg professzori címmel sem árt.

Már ha van mivel, meg miről...

Szeged, 2021. október 17. 00:42

Lövey Varga Éva

Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch / Botránykönyv részekben

Dönteni kell...

A napokban sokan érdeklődtek, érdeklődnek, sok kérdés vetődik fel a családfakutatásokkal, a történelemmel, a régészettel, politikával, közgazdaságtannal és oktatással kapcsolatosan.

Kérdezték: mi miért? Válasz is sokféle lehet. Általában naivan mindenki eljátssza, hogy ő maga semmit sem tudott, hogy nem tehet róla, nincs köze hozzá, stb.

Bármiről legyen is szó.

A konfliktusok általában nem most keletkeznek az emberek, nézőpontok, filozófiák között.

Jól tudjuk, mióta létezhet ember, minden viszonylagos, s logikai tekintetben sincs ez másként.

Minden attól függ, ki mennyire befogadó, türelmes, figyelmes, s ki milyen célokkal, mit képes és tud a másik emberről elképzelni. Mert amit képes, azt engedi neki megtenni, megvalósítani, s a másik kizárólag azt tudja tenni vele. Olykor ebbe beleszólnak mások, de többnyire mindenki távol él, elszeparalódik.

A pilátusi mosom kezeimet hozzáállás teljesen jellemző a XXI. század emberére is.

Kivétel nélkül.

Olyannyira a professzorra, mint az építőipari szakmunkásra vagy éppen az általános iskolai diákra.

Olvassa a híreket az ember a Pentagontól Kínáig, és lassan felnevet, hogy a legyőzöttnek hitt, magát legyőzöttnek mondó ember jóval magasabb intelligenciával rendelkezik, mint az, aki azt hiszi, harccal, háborúval legyőzte őt. Hisz a programok hibásak, minden területen, minden szinten évtizedek óta, s csupán egyetlen hiba is kitakarja meztelen valóságukat, adatvédelmi programozásuk miatt egyetlen gombnyomásra is össze fog omlani mesterséges intelligencia rendszerük, ahogy a genetikai programok levéltári programok lopásával az azonos írásmódokkal több családfát is összevonni igyekeztek hibásan. Pedig jól tudja mindenki, egy nevet, címet koronként és időben, térben is máshogyan osztogattak, hogy testvérek és unokák is akarhattak írásmóddal különcködni, stb.

A szeretet olykor nem lehet felül írni. A tolvaj által megvezetett embereket tönkre tenni nem akaró ember inkább hallgat, hogyha alkotásai, anyagai mások neve alatt önálló életre kelve a haladást szolgálják, akkor is, ha ő maga tönkrement és tönkremegy benne, mindent és mindenkit elveszít...

Hisz aki meghal, annak nem csak teste, gondolatai is elvesznek az éterben, bár viszonylagosan egyesek képesek érzékelni a halál után is a másik lényét, gondolatait, akaratát, s hogy meddig is? Az megint viszonylagos.

A tolvaj, a katona, aki gondolatok, taktika helyett inkább fizikai fölénnyel, sérüléssel, testi megsemmisítéssel akar győzni, ki tudja, miket is veszt valójában. Mint a tanár, aki a zsenit tönkreteszi, elkergeti, mert összecseréli, s a szemébe hazudik, olyan dolgokat, amik vele meg sem történtek soha...

A zseni általában soha nem tartja annak magát, éli az életét, végzi a feladatát. Ha nem hagyják, ha visszafogják, tönkremegy, s vele a társadalom, az oktatás is, a művészetekkel. Művészetek nélkül nincs élet: háborúban sem. A primitívnek kikiáltott társadalmakban legalább annyira nem, mint a legmodernebb társadalmakban.

Az egyik kulturális és néprajzi szokásai a másik szívében vérengzőn ellenségesen hathatnak. Megőrizni és átalakítani, átalakulni pedig mindig viszonylagos etikai és létkérdés. A ragaszkodás és elhagyás is járhat akár halállal is.

Nem tévedés, a szűkebb környezet hozzáállása és a tágabb környezeté sem lesz elhanyagolandó.

Amikor a teher végleges, mozdíthatatlan, beáll a halál.

A maradványok élettartama is relatív. Hogy a földben békében csontjai vagy szétporladt, elégett hamvai nyugszanak-e, fizikailag már nem érzi.

A korai temetés bajjal járhat. Olykor 7 nap után is magához tér a tetszhalott, ezért vártak egy hetet is a temetéssel a régi időkben. A mostani pandemikus temetések három napos várásai azonnal felvetik az etikai kérdéseket, hogy vajon nem élve temették -e el az embert, mikor az állítólagos halál után telefonon beszélt a nagymamával az unoka, aki azt hitte, hogy megbolondult, mikor a telefonon azt hallotta a nagymama hangjával, hogy a pincében van...vagy csak azt hitte? A mesterséges intelligenciával való üzelmek is visszaélésekkel járnak. Bár a tudás hatalom, megfelelő etikai érzékkel kell párosulnia, hogy valódi hatalomról, s ne bűnözői rendszerről beszéljünk. Bár ki-ki maga dönti el, mit enged meg magának, a mástól lopott dolgok óhatatlan lebukással, hibákkal járnak, s mindig magukban hordozzák negatív következményeiket is.

Gondolkodni meg csak a világunk végezetéig lehet...

Szeged, 2021. október 16. 00:46.

Megj. A jegyzet bemásolása után is 5 hibát javítottam ki itt, sima programban. Hány millióan használják, s nem szólnak? Hányan programozzák, ellenőrzik? Összesen így mennyi is a hibaszám? No.. ennyi az életük. Minimum percenként ennyi embert ölnek meg a karakterhibákkal felcserélt adatokkal...

Seuso _Mindent Bele & Régész a pácban & Botránykönyv részekben

Nyilatkozat

A Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és Oxford csalása miatt függetlenné teszem a kutatásaimat, és pártatlanná szeretnék válni, szakmáim és letett esküim miatt. Nem kötöm tanáraimhoz, országokhoz, mivel eddig nem találtam tiszta embert egy területen sem... Sem oktatói, sem tanulói, sem dolgozói területeken, 27 szakmában.

Sajnálom...

Lövey Varga Éva

Kép: Seuso Wikipedia

Botránykönyv részekben & Régész a pácban & Seuso_Mindent Bele

Lövey Varga Éva_ Seuso napló 3. - Epigráfia 1. részlet: problémák és viták

A véletlenek adják a rendet, vagy a rend véletlenszerű. A fogalmak mindig relatívak.

Korábban már több helyen igyekeztem az epigráfia fogalmát ismertetni.

A Wikipedia szabad szótára már sokszor helyesbítve a következőt közli, a megjelenő szakirodalmi hivatkozások mellett.

"Az epigráfia magyarul felirattan: ókori feliratok megfejtésével foglalkozó tudományág."

Kiegészítésül azonban sok mindent bele kellene még írni a szótárcikkbe: mondjuk elsősorban azt, hogy nem csak az ókori felirattan az epigráfia.

A neten, előadásokon, kutatás közben rengeteg problémával találja magát szemben az ember. Noszogatnak, mert nem vagyok túl beszédes típus, noha az elmúlt időszakokban rákényszerültem az írásra, amelyet gyerekkorom óta Szabó Magda, Móricz Virág, Dr. Kiss Antalné Apátfalvi Éva dr. , Görömbei Andrásék, Borbély Szilárdék és mások megállapításai után is igyekeztem elfojtani, mert más dolgokra kellett az idő, s másoknak kellett a segítség. Noha a mondás máig úgy tartja, hogy "Segíts magadon, az Isten is megsegít!", nem elsősorban saját magamon ...

In medias res kezdtem, s így folytatom tovább.

Az említett fogalom sok helyen fordul elő, különféle hordozótípusokon jelenik meg, a világon minden irányban, az írás kezdeteinek kialakulásától napjainkig.

Írástörténet ilyen kis bejegyzésekben is csupán röviden helyezhető el, de most nem is elsősorban történeti adatokat akarok tárgyalni, összefüggésekre, problémákra szeretnék koncentrálni.

Ahogy most mégis belevéstem a billentyűkön át a virtuális papírba a karaktereket, elsősorban a történeti és tudományos, valamint a nem tudományos vitákra szeretném felhívni a figyelmet, a kialakult problémákkal.

Hiszen mindenki tudja, látja: viták vannak, voltak, lesznek. A vita, a jó vita előre viszi a tudást, a kutatást, az életet. A veszekedés is előre viheti, de jól tudjuk, mindennek több oldala van. A síkban is, nem csupán a térben. Nem akarom sem matematikailag, sem fizikailag kiforgatni azokat a filozófiai elméleteket, melyek a korai időszakoktól Ázsiatól Kínán át, Európán keresztül, Afrikában, Ausztráliában vagy Amerikában, a szigetek világaiban kialakultak.

De gondolkozni kell, s dönteni is. Nem mindegy, hogy a döntéseket milyen közegben, milyen hatásokra, milyen időszakokban, milyen időtartammal hozzuk meg.

Látom a megjelenő cikkeket, könyveket, rendezvényeket, a világ minden táján szinte, lassan már három évtizede. Keresem, tovább adom, amit lehet. Figyelemmel kísérem gyerekkorom óta, kiegészítem, bővítem, fejlesztem, nem csupán fordítom.

Minden életritmusnak, célnak megvannak a módszerei. Hogy ki mivel él, a társadalom, a jog, a szokásrendszerek keretei közt, az szintén egyéni szellemi döntés. Nem a szülő, nem a tanár, nem a nevelő vagy munkaadó döntése. Nem ők, nem a testvér, rokon, feleség vagy férj viseli a következményeket, hanem annak a teste és lelke, aki a döntéseket mások tanácsára vagy önállóan, adatokat keresve vagy mellőzve meghozza. S akkor is jól tudja, hogy a döntései milyen következményekkel járnak.

A szónak, a leírt mondatoknak ugyanúgy teremtő ereje van. Sok mindent, amit láttam, tapasztaltam, el kellett volna mondani, e kellett volna írni, hogy más is rájöjjön, használhassa, alkalmazza, tovább is adja. Ami bennem maradt, az nem csak érett, adatokkal bővült, célokat keresett, rendezett halmazokat alakított, s lehetne sorolni. Lehet, hogy sok helyen elkésett, s kárt okoztam vele én magam is: az idő kárát, elment az élet nagy része.

Gyerekként is érzékelte az ember, a kinőtt ruhák, stb. gyorsan mutatják az eltelt időt, de van, aki másként nő, növekszik, s ez a rendszer nem alkalmas az idő mérésre. Adjuk fel a leckét a fizikusoknak, csillagászoknak, űrhajósoknak.

Ezekkel a dolgokkal az ember ősidők óta ugyanúgy foglalkozik. A lények kommunikációival is.

Ennek fejlődése, a kódok világa a hangokkal, karakterekkel a zene, a fizika világa felé visz, ugyanúgy.

A nyelv is logika. A szervezeti felépítés is logika.

Többféle logikai rendszer alakult ki, és használni is tudni kell ezeket.

Valaminek a lejegyzése az adathordozókra, vagyis a rögzítés alapanyaga sokféle volt, s lehet. A hangok rögzítése, továbbadása is. Az élővilág érdekes rendszere ennek is.

Szóval egyáltalán nem mondhatja az ember, hogy egy szakmát szerez, tanul egy életen át, s kizárólag abban él.

Tanítani bár tudni kell, mindenki tud is. Csupán akarat kérdése. Nem csak adottság.

Ezért furcsa az a helyzet, mely jelenleg az oktatási és társadalmi rendszerekben kialakult.

Induljunk ki abból, hogy jelenleg egy iskolás gyerek bármely nyelven kezdi meg tanulmányait, a betűk ismeretével kezdi. Értsük most ezen akár a képírásokat, vagy más rendszereket. Mindenkinek mások a képességei. Más a vonalvezetése, akár akkor is, ha vés, farag, karcol...

Tehát, nem biztos, hogy az adott jel jól és úgy sikerül.

Számolni kell a következménnyel, hogy aki olvassa akkor, nehezen fogja. Az idő múlásával kopik, kophat. A felirat is, a látás is, a tudás is. Az emlékezet átalakíthatja, másként adja tovább. Másként fog hangzani, tovább élni.

Aki kutat, dolgozik vele, mindezt tudja. Azért van más olvasata valaminek, mert az sem mindegy, milyen nyelven gondolkodunk.

Ez a mai Fehér Bence olvasatról írt cikkhez kapcsolódóan is felmerült bennem.

A probléma maga amúgy is sokrétű, számos nyelvvel a háttérben. De amikor kínait feledve hadarón beszélgető kínaiak beszéde amit hirtelen nem értesz, magyarrá áll össze hirtelen, s megdöbbensz, akkor ideje elgondolkodni más módon is...

S nyugodtan fel lehet adni a leckét vele az ókori nyelvektől napjainkig minden régésznek, nyelvésznek és matematikus-informatikusnak is ...

Ideje lesz harc és elnyomás helyett sok felé inkább egyeztetni, átgondolni, és akár nyelvet is váltani az olvasatoknál...

Azt hiszem, egy mai családfa kutatói csoport megjegyzés után, most nevetve a bosszankodás helyett, kiszállok kicsit a képből, meg a gépből is.

Rágódni kell másoknak is a mondattanon, a nyelvszerkezeteken is. A nyelvi fejtegetésekhez pedig a nyelvészeten kívül szigorúan ajánlott a történelem, a régészet meg a vegyészet is.

Utána lehet kardozni, ha marad energiája az akadémikusnak meg műkedvelőnek...

Amúgy tudásunk meg nem tudásunk, béke és harc emlékére is marad a latin mondás:

Requiescat in pace...

A béke fog győzni...

Megj. Azért érdekelne, mikor, hol és kivel tanította Vékony Gábor mellett, meg mások mellett, holott sehol soha nem fordult elő, csak hirtelen másoktól eltűnt anyagokkal előrukkolt latin szakon és máshol...azok után, hogy a gyermekét más tanította latinra, dianetikával....

Hopsz. Van itt még sok érthetetlen dolog az elmúlt évtizedekből. Meg láthatatlan adat. Pedig még csak néhány reakció jutott el felém, meg a diploma és eseménytörténetek. Bár a hekkerek okosnak tűntek, vannak okosabbak is..a matek meg csak matek marad Kínában meg oroszul is, nem csak ógörögül...

Szeged, 2021. 10. 11. 02: 05.

A kép a híres korongról talán az egyik legnagyobb probléma a területen..

Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele & Jog az Igazságért & Archeologist in the Lurch

Seuso napló 2. - Táltosok 1.

A magyar mitológia táltosairól sokáig szinte semmit nem tudtak tudományosan, de a vallási változások miatti üldöztetések miatt is hátrányt szenvedett a hagyomány. Megítélésük, létük sokak szemében ma is kétes.

Gyakran keverik a sámánizmussal, a sámánokkal, pedig nem ugyanaz a két fogalom, a két szerep a társadalom életében sem.

Arról jutott eszembe, hogy sokan szegedi előadásaimon belém kötöttek a hiányzó fogam miatt, és egy családfakutató "kollega", minden ismeret és tisztesség nélkül tanulatlan módjára hamis információkkal tömi rólam és másokról is, mások fejét nyilvánosan. Régen azt hittem, velem ilyen soha nem történhet meg, nem vagyok államfő, politikus szerepet nem vállaltam, stb. Azt hiszem, nagyot tévedtem. Azzá az emberré nőttem ki magamat a jelek szerint, akit zseniális tanárok tanítványaként minden oldalról évtizedek óta indokolatlanul, minden valós ismeret nélkül támadnak, degradálnak. Holott soha nem találkoztak velem, nem ismertek, nem olvastak, nem beszéltek velem. De, a névazonosságok, az arc hasonlóságai miatt tömegesen kevertek, ismeretlenül, hamis indokkal rám támadva, melynél az ember csak nézett, hogy ott sem volt, nem ismeri az illetőt, stb. Érdekes világot élünk. Mondhatnám...s mondják mások is.

A másik ok talán a tegnap meglátogatott Szakrális Magyarország előadásban is rejlik, melyhez a korábbi kutatásaim, tanulmányaim, a gyerekkori és fiatalkori kapcsolatok is folyton vissza-visszarántanak, mellette.

Ma már rövid, kicsit mégis hiányos összefoglalót olvashatunk a Wikipédián is a táltosokról.

---

"Ilyen monda, miszerint a táltos foggal születik, fogát el akarják rabolni a „gonoszok”, de a gyermek sírására felébredő szülők nem engedik. Hétéves korában maguk törik ki a fogat, nehogy ekkor magát a gyermeket rabolják el. Ekörül még nem sarjad epikus jellegű költészet."

Ezt a részt az emlékeim, egykori oktatóim miatt is kiemeltem, kiemelném. Itt nem a szülők, nem a táltosok, nem a tanáraim, nem a nevelőim, óvónők voltak akik közreműködtek a fogam eltávolíttatásában, hanem a felsőbb rendelkezés. Hirtelen fázva, zsebredugott kézzel, megcsúsztam a lépcsőn, és a frissen felnőtt fogamat elvitte a felsőbb rendelés...Akkor már tudtam annyit, hogy nem nő ki újra, bár újraképződhet, a tövestől kiszakadt első felnőtt fog. Nos, a hagyományokból akkor alig tudtam valamit, sokan sok mindent mondtak, nekem fájt. A mai napig fáj, s talán a szülőknek fájt a legjobban. Hamar begyógyult, de a legnevesebb klinikák sem vállalták a fogszabályozást, pótlást sem, az amúgy szép, ép fogak, s valami titok miatt..

Máig nincs annyi ismeretem, a legnevesebb antropológusok, orvosok, néprajzosok, biológusok munkatársaként sem, hogy bármilyen területen, zseniális fizika tanáraim után nyilatkozni merjek, vagy mertem volna.

Szóval, ezért hiába bánt, meg bántott bárki, nem veszek tudomást róla. Mert fenn mást rendeltek, mint amit ők akartak, akarnak.

Aztán találgathat táltos, orvos, bíró, jogász, hogy mi mivel jár, ha neki más képességek adattak.

Zöld szemem van, noha sokan apa szeme után kéknek mondták, gondolták...

És gyerekkori szőkeségem természetes vörös árnyalata után barnába hajlott, most pedig már őszülök.

Bevallom, titokban mindig élveztem azt, hogy egyeseknél gondot okoz, bár sajnos a mellette levő fog ferde növése miatt a hézag csökkent, az egész fogrendszer más, mint általában az emberek többségénél, beleértve a bölcsességfogak korai képződését, méreteit és erősségét is...

Sok mindent megéltem, sok mindent tanultam, elég korán másokhoz képest. Mindig különleges emberek vettek körül, maga a családom, a családfám is az, minden tagjával. Sosem a rosszat nézem az emberekben, s mindent képes vagyok megbocsátani, ha akarok. Viszont ennek etikai oldalai is vannak, s van egy viszonylagos építő rendszere.

A fogalom azért is jutott eszembe, harmadik okként, mert több táltos, sámán választott ki, már gyerekként, s igyekeztek marasztalni. Hogy miért másként döntöttem, sok mindenen múlt, amiről most nincs idő beszélni, a vallási és más pedagógiai, pszichológiai kategóriába is tartozó képzésekről. Sajnos a nyelvhasználat és módszerkategóriák miatt magában a tudományban és hagyományban is zavarok vannak ezeken a lelki területeken, a képzéseket tekintve. Ezt a világ jelen állapota és a családok, társadalmak szociológiai és más zavarai is bizonyítják.

Negyedik, döntő ok pedig egykori egyetemi társam megkereséséből adódott, amikor sok gonddal a háttérben felkeresett hasonló életbeli gondokkal, s elmesélte saját történetét, saját rejtélyes családfája kutatásaihoz, kutatásához.

Nos, bár a történtek után én magam látszólag megharagudtam, a döbbenet, melyet a talált adatok okoztak, újra felül írt bennem mindent. Bár teljes felhatalmazást kaptam tőle a közlésekhez, a közvetlen érintettség láttán nem csak látomások gyötörnek, egyfajta világrendi káosz mellett, hanem a hatalmas munka értéke és következménye, amelyet végeztem, s amit megláttam, s melyet valakik máig igyekszenek mindenféle módszerrel eltüntetni, elfojtani, bár ők maguk adták ki mások kezébe.

Talán bevezetésnek ennyi is elég a sok eddigi, egyéni közlés mellé. Annyi mindent megéltem, melyből másoknak több élet is kitelne, vagy egyenesen egy hadsereg életrajzával is felérhetne.

No, de nem viccelődni akarok, noha kétségtelen, hogy olykor csak ironikus, éles stílussal lehet túllépni dolgokon, s túlélni bizonyos szituációkat.

Megjegyzésem sok van, sok lehetne a dolgokhoz, az elmélet és gyakorlat javára is. Megjegyzem, bárkik bármit tanítanak: mindig az adott egyén dönt, mit tanul, kitől,milyen sebességgel, milyen hatékonysággal.

Nos. Látjuk, a táltos bíró is volt...

Menjünk hát kicsit tovább, a dolgok mélye felé...sebesebben! A határidők lejártak!

Szeged, 2021. október 10. 15:46

https://hu.m.wikipedia.org/.../Nagyszentmikl%C3%B3si...

Az eredeti, átalakítatlan fotó származási helye

https://hu.m.wikipedia.org/.../Nagyszentmikl%C3%B3si...

Ajánlott minimum:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1ltos

Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben & Seuso Mindent Bele & Régész a pácban/ Archeologist in the Lurch

Seuso-napló 1.

Az évek során sokan követték lapjaimat, mindenki tudott a hekkelések okozta károkról, az adatokról történő nyilatkozatokról. Annak ellenére, hogy bírók, rektorok, jogi területen végzett emberek tanítottak államtitkári, helyettesi, jogász, bírói, ügyészi, stb. orvosi jogkörökkel, a személyi iratok lopásait, a végzettségi és ügyfélkapu rendszerek, a felsőoktatási informatikai rendszerek hibáit senki nem kezelte a mai napig!

Veszélyesen komoly határokat lépett át a Pécsi Járásbíróság és Törvényszék a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bírósági szerveivel hamisított tömeges, évtizedes csalásaival a Gödöllői Járásbíróság és a Záhonyi Járási Kormányhivatal tömeges csalásaival egyetemi TAJ, diagnózis csalásokkal nyomozati ügyekben. Mivel nem csak kutatóként vagy szakdolgozóként vagyok érintett a nyíregyházi, budapesti, szegedi, pécsi egyetemek orvosi és jogi csalásait illetően, hanem médiás, valamint más, jelen esetben nem publikus területeken, fel kell hívnom a figyelmet, hogy a bírói és ügyvédi csalásai átlépték a magyar hatósági és bírósági eljárási kereteit, és a titkosítás sértésekkel adatvédelmi hamisításaival világ méretűvé dagadtak a Védelmi szervek és a TEK, a Kibervédelem csalásaival. Mivel elektronikus úton is minden hamis, meg postai úton is hamisított, ami az Adatvédelmi Biztosoknál jelen levő állomány és jogszabályok sértésével együtt járt, a politikamentesség és állásfoglalás mellőzések alól ki kell lépnem az adatközléseknél, és közérdekből nyilvánossá kell tennem a szakmai adatokhoz tartozó neveket, ami viszont ebben az esetben több, mint 9 szakmai területet alapból érint! Bírósági úton sem Alkotmánybírói, sem Törvényszéki, sem Országos Rendőrfőkapitánysági, sem pedig Miniszterelnöki megkereséssel nem kerültek helyükre semmilyen területen a megfelelő adatok, a nyomozó hatósági visszaélések nem kerültek korrekcióra, az eltűnt tárgyak, adatok jogvédetten is mások birtokában vannak, az állítólagos eljárásaik ellenére.

A bírói pszichiátriai visszaélések száma jelenleg olyan mértékben törvényi visszaélést jelent, amely a Magyar Köztársaság érdekein kívül más országok érdekeit is sérti. A Seuso egy olyan ügy, ahol a környező országokon kívül Libanon, Kína, az egykori Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, és még jó néhány ország, az egykori Római Birodalom és kereskedelmi partnerei egyaránt érintettek. A felsőoktatás területe szintén kizárólag nemzetközi ügy, nem egy vagy két, esetleg hat megyére korlátozódik, a dolgozatok, szakdolgozatok, könyvek anyagait érintve. A szerzői jog nem egy darab nyomozói bírót érintő jog, a világon minden emberre érvényes jog.

A személyi okiratokkal elkövetett pénzügyi csalás ezekben az esetekben több bankot, ingatlant érint, egészen a régészet mint tudomány, és a banki rendszerek kialakulásáig akár, ami az egyházak érintettségét mint tényezőt egyáltalán nem zárja ki, és jelen pillanatban közgazdaságilag meg jogilag is komoly tőzsdekrach-hal járhat, az informatikai rendszerek lopások elleni védelmi rendszerenek aktiválódásával, a javítatlan informatikai és nyilvántartási adatok által okozott hibadönpinggel. Nincs időm szakszerűen leírni, hirtelen az Ab ovo szituáció helyett az In medias res vette kezdetét, a feltehetőleg egykori szaktársam, Baranyai Krisztina Gödöllői Járasbíróság elnökének keze alatt álló nyomozó bírói csalásaival, amely a hibás törvények miatt is egészségügyi visszaélésekkel jár együtt.

Az nem kifejezés, hogy az emberi jogok határait már 10 évvel ezelőtt átlépték, és minden érintett névre a teljes Ptk. Btk. Szjt. jogsértés alapból ráhúzható, orvosi, ügyvédi, bírói, rendőrségi, ügyészségi területen, ami mellett minden szervezet belső szabályzati rendszerének sértése azonnali hatállyal már 10 éve kezelendő lett volna, a rendőri felszólításokra is elmulasztott nemzetbiztonsági rendszersértésekkel.

Nem kívántam politológiai órák után politikai jóslatokba bocsátkozni, de veszélyes helyzetet alakítottak ki minden területen, a békefenntartók jogait is sértve.

Tíz év, negyven év, adott esetben egy -két nap is életveszélyes helyzet lehet, minden területen.

Ha az adatokat közzé kell tennem, sem államfőket, sem szervezeteket, sem nyomozókat nem védhetek, nem foglalhatok állást senki mellett.

Szóval, még mindig kérem, most már nyilvánosan, hogy a titkosításokat sértők, a tolvajok és a mulasztó eljárók rakják helyükre az adatokat, mert további gondokat fognak generálni, a világ szinten bekódolt informatikai rendszerekkel. Senki nem hülyegyerek programozói területen, nem ad ki saját kezéből védetlen munkát, bármilyen munkaadói szerződéssel rendelkezik, a 10 éves gyerek sem!

S ez 35 éve is ugyanígy volt!

Nem szeretnék közérdekből neveket írni, Tóth Sándor szakdolgozót sértő viselkedései mellé, főleg nem ügyvéd, bíró vagy rendőr és pszichiáter, meg orvos neveket!

Szeged, 2021. október 09. 13:36