Alapszabály

A MAGYAR BICHON ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Magyar Bichon Állatvédő Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok a közgyűlésen az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Magyar Bichon Állatvédő Egyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése: BRH

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Bichon Rescue Hungary

4. Az egyesület székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, III.Körzet, tanya 0328.

Telephelye: nincs

Jogállása: Egyesület

5. Működési területe: állat- és természetvédelem

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület céljai:

1.1. Általános célok

a) állatvédelem, a bichon fajtacsoporthoz tartozó fajták, rokonfajták és azok keverékeinek mentése. Szocializáció, rehabilitáció

b) állatvédő szervezetek, magánszemélyek együttműködésének elősegítése.

c) természetvédelem, az egész élővilág iránt felelősséget érző emberek összefogása.

d) környezetvédelem. Olyan rendezvények szervezése, amely bemutatja és népszerűsíti az állat- és természetvédelem fontosságát, tudatosítását.

e) az állatok kizsákmányolásának megszüntetése, védelmük előmozdítása.

f) állatmentés: sérült, bántalmazott, rossz körülmények között tartott állatok megmentése, rehabilitálása, örökbeadása.

2.2. Konkrét célok, tevékenységek:

a) az elhagyott, kóbor, sérült bichon fajtacsoporthoz tartozó kutyafajták, rokonfajták, és ezek keverékeinek ideiglenes elhelyezése, gondozása, gazdásítása, illetve a talált kutyák eredeti tulajdonoshoz való visszajuttatásának elősegítése.

b) kulturált, állatbarát állattartás elterjesztése, a fajtacsoporthoz tartozó kutyafajták speciális gondozásának, tartásának megismertetése.

c) ismeretterjesztés, az ivartalanítás fontosságának tudatosítása. Kóbor, mentett állatok ivartalanításának megszervezése.

d) az állatvédelmi törvény betartatása.

e) Ideiglenes befogadó hálózat kiépítése Magyarország összes megyéjében.

f) kapcsolatok kiépítése és tartása más (külföldi és belföldi) természet- és állatvédő szervezetekkel, Fajtagondozó Egyesületekkel az összehangolt állatmentés érdekében.

g) ösztönözni az egymást követő nemzedékekben az állat-és természetvédelem fontosságának szemléletét.

h) szorgalmazni és segíteni más állatvédő szervezetekkel és csoportokkal az információáramlást és együtt működést.

i) elősegíteni a kóbor, gazdák nélkül maradt állatok ideiglenes és végleges elhelyezését.

j) állatorvosokkal együttműködve részt venni a beteg, sérült állatok meggyógyításában, ivartalanításában.

k) valamint más állatok mentése, gondozása, rehabilitációja.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]

5. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.bichonfajtamentes.ahonlap.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán biztosítja. Az éves beszámolót minden év június 15. napjáig a www.bichonfajtamentes.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

6. Az egyesület tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV.

Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 5000,- Ft,/év amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év július 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év július 15. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és aláírja a belépési nyilatkozatot.

18 éves kor alatt törvényes képviselő (szülő) írásbeli beleegyezése szükséges.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

2. A tag felvételéről az írásbeli belépési nyilatkozatának benyújtását követően az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 2 héten belül dönt.

A belépéshez, belépési nyilatkozat és az Elnökség jóváhagyása szükséges.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag írásban bejelentett kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával. Nem végez munkát a kitűzött célok érdekében.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követően 30 napon belül sem egyenlíti ki.

A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére, nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági viszonyának automatikus megszűnésére figyelmeztetni kell.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni, az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

b./ javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az egyesület döntést igénylő ügyeiben.

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni ,azokra 30 napon belül választ kell adni.

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

IX.

A tagok kötelezettségei

a./ részt vesz az egyesület munkájában, köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek.

b./ köteles az egyesület érdekeit elősegíteni, személyes példát mutatni.

c./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

d./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. Az ezen felül befizetett összeg önkéntes adomány. A fizetés módja átutalással, vagy készpénzzel nyugta ellenében történik.

e./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

f./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

g./ Az egyesület tagja politizálhat vagy lehet valamely párt tagja azzal a feltétellel, hogy politikai tevékenységéhez az egyesületet - mint hátteret - nem használhatja fel.

X.

Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:

1. Közgyűlés

2. Elnökség

A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

Értékeli az egyesület éves tevékenységét.

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával.

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával.

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen kötött napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. § (3) a) pont]

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

g) határozatlanképtelenség esetén a közgyűlést egy későbbi időpontban újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, erről minden esetben a tagokat a meghívóban értesíteni kell.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlésen és az Elnökség által hozott határozatokról jegyzőkönyv készül, melyekről az Elnökség nyilvántartást vezet. A nyilvántartás rögzíti a döntés tartalmát, időpontját, hatályát és szavazati arányokat. Amennyiben a döntés valamely személyt is érint, azzal a határozatot külön is közölni kell írásban, postán tértivevénnyel feladva.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

Elnökség

Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más egyesületnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. [Ptk. 3:79 § (3) bekezdés]

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt, Kiskunfélegyháza, 2016.11.14