Digitális tudásmegosztás

A pozitív pszichológia alapvetései

- Nem változtathatjuk meg a környezetünket, csak a hozzáállásunkat.

- Kiemelkedően fontos a személyes jól-létünk (well-being) ahhoz, hogy boldog, sikeres emberek legyünk.

- A személyes jól-lét teljesen egyéntől függő (pl.kortól, nemtől, nemzetiségtől, személyiségtől, hitünktől, egészségi állapotunktól stb.), ezért személyre szabott utakat kell találni, hogy megtaláljuk a lelki egyensúlyunkat. A pozitív pszichológia valójában a jól-lét tudománya.

- A stresszkezelés nagyon fontos a jólétünk szempontjából. A stresszt leginkább akkor érezzük, amikor az irányítás kicsúszik a kezünkből. Vegyük vissza az irányítást!

- A testünk, szervezetünk, tudatunk ugyanolyan jelzéseket küld nekünk, mint az autó a műszerfalon, ha valami nem jól működik. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a testünk jelzéseit.

- Meg kell tanulni “nem”-et mondani! Ha valaki másnak, vagy a rossz szokásainknak

nemet mondunk, azzal sokat teszünk hozzá a személyes jólétünkhöz.

- Senki sem születik szerencsésnek és boldognak. Az válik azzá, aki nyitott a világra, megfigyel, tudatosan él és észreveszi a lehetőségeket.

- Meg kell tanulni értékelni, amink van. Legyünk hálásak azért, ami jó dolog van az életünkben.

Martin Seligmen hozta létre a PERMA-modellt (a boldogság és jólét, mentális egészség 5

alapeleme)

Érdemes tudatosítani a kérdések megválaszolásával:

P - positive emotion (pozitív érzelmek) - Mi tesz engem boldoggá? Mitől érzem jól

magam?

E - engagement (elköteleződés) - Mi az a tevékenység, aminek hatására

kizökkenek az időből? Mi kapcsol ki teljesen?

R - relationships (kapcsolatok) - Ki az, akivel öröm együttlenni? Kivel élek meg békét? Ki az, aki támogat engem, segít nekem?

M - meanings (eredmény/ értelem) - Mik azok a dolgok, amikért megéri fáradozni?

Mi az, ami sokat jelent nekem?

A - accomplishment (teljesítmény) - Mi az, amit szeretnél elérni? Mikor szeretnéd elérni?

kiegészíthető 3 további elemmel, amellyek a fizikai egészséget segítik elő:

- mozgás - Milyen mozgás okoz örömöt neked? Mennyit mozogsz?

- táplálkozás - Elégedett vagy a saját táplálkozásoddal?

- alvás - Mennyit alszol? Mennyire alszol jól? Ki tudod pihenni magad?

Mi jellemző rám ezen a három területen? Megteszek mindent a személyes jólétemért?

Mit teszek a mentális egészségemért?

Alakítsunk ki jó szokásokat!

- Összeköthetünk egy olyan tevékenységet, amit nem annyira szeretünk, vagy gyakran megfeledkezünk róla egy másikkal, amit biztosan megcsinálunk

- Ha többször megismételjük, akkor szokássá válik

Pl. a reggeli kávé megivása közben megtanulok 3 új szót egy idegen nyelven, vagy amíg a villamoson, buszon utazom reggel az iskolába, végiggondolom a napomat - mi vár rám, mit kell gyorsan megcsinálnom, hogy ne kerüljek stresszhelyzetbe; vagy takarítás/főzés közben zenét, podcastot hallgatok

Tudatosítsuk:

Mi az, ami energiával tölt fel a munkahelyemen/ az iskolában? Mit tehet azért, hogy több ilyenben legyen részem?

Mi az, ami energiával tölt fel a munkahelyemen/ iskolán kívül?

Mi az, ami viszi az energiámat a munkahelyemen/az iskolában? Mit tehetek, hogy kevesebb ilyenben legyen részem?

Mi az, ami viszi az energiámat a munkahelyen/ iskolán kívül?

Mit jelent a mindfulness?

- Figyeljük meg és tudatosítsuk, hogy mi történik velünk!

- Nem kell véleményt formálni róla, megítélni, csak megfigyelni!

- Ahhoz, hogy figyelemmel tudjunk lenni, ki kell kapcsolni az automatizmusokat, a

robotpilótát.

- Ez segíthet nekünk, hogy ne automatikusan, érzelemvezérelten reagáljunk, hanem átgondoltan, higgadtan.

- A figyelmünket tudatosan kell átirányítani dolgokra, mert az agyunk olyan, mint egy játékos kiskutya. Lehet, hogy egy rövid időre leül, ha arra kérjük, de aztán felugrik és szalad tovább. Nehéz a fókuszt megtartani.

- A következő technikákkal lecsillapíthatjuk a kavargó gondolatainkat. Ezek a szünetek úgy működnek, mint az írásjelek, a központozás a szövegben. Könnyebb értelmezünk az eseményeket ezek által.

- Sok izlandi iskolában ezeket a gyakorlatokat a mindennapi élet részeként gyakorolják, bármilyen tanórán. A neve: “Now minutes”. Ez a néhány perc összességében sokra megy. (Segítenek lecsillapítani a kavargó gondolatokat,lenyugtatni az izgága csoportokat.

Mindfulness-meditációs gyakorlatok (Melháné Berg Zsófia)

1. Kapcsoljuk ki a robotpilótát, tudatosan reagáljunk az automatikus helyett!

A csoport a térben össze-vissza tetszőleges irányban és tempóban sétál. Bevezetjük

a parancsszavakat, amiket végre kell hajtani: ÁLLJ!, MENJ! GUGGOLJ! UGORJ!

RISZA! TAPS! Ezután pedig változik a feladat: az ÁLLJ! parancsra el kell indulni, a

MENJ!-re megállni, a GUGGOLJ!-ra felszökkenni, az UGORJ!-ra leguggolni, a

RISZA!-ra tapsolni, a TAPS!-ra riszálni.

2. Légzőgyakorlat

Csukott szemmel csak a légzésre figyeljünk. Orron be, szájon vagy orron ki. Gondoljunk arra, hogy egy gőzölgő forró csokit tartunk a kezünkben, aminek be akarjuk jó mélyen szívni az illatát, majd ahogy kifújjuk a levegőt megpróbáljuk hűteni, hogy ihatóvá váljon.

3. Légzőgyakorlat #2

Csukott szemmel lassan lélegezz (orron be, szájon ki)! Közben számold a belégzéseket! Számolj el tízig! Ha közben elkalandozott a figyelmed, akkor elölről kell kezdeni.

4. Figyelj a hangra!

Megszólaltatunk egy harangot vagy csengőt. A diákok csukott szemmel ülnek. Tedd fel a kezed, amikor már nem hallod a hangot!

5. Irányítsuk a figyelmünket tudatosan bizonyos részletekre! Használjuk mindig egy-egy

érzékszervünket!

A diákokat kivisszük a szabadba, az udvarra és körbe állítjuk őket kartávolságra.

Kérjük meg őket, hogy maradjanak teljesen csendben! Mindenki kap a kezébe egy kártyát, az azon szereplő feladatot kell végrehajtani 30 mp-en keresztül. Gongszóra továbbadják a kártyát a mellettük állónak. Ha akarják, csukják be a szemüket, vagy egy előttük a földön lévő pontot nézzenek. (Nem kötelező.)

Figyeld meg, ahogy a szellő játszik a hajaddal!

Fordítsd az arcodat a nap felé, és érezd, ahogy simogat!

Figyeld meg, hogy hol érzed, hogy a ruhád, cipőd hozzáér a testedhez!

Egy ujjaddal simítsd végig a tenyeredet, a kézfejedet és a karodat! Figyelj arra, hogy hol érzed az érintést!

Mit érzel a testedben? Érzel valahol kellemetlen érzést? Figyeld meg pontosan, hogy mit érzel és hol!

Válassz ki egy hangot, amit hallasz a környezetedben és figyeld meg!

Hallod a város, utca zaját? Figyeld meg!

Lassan mozgasd a szemedet jobbra-balra!

Hallasz egy madarat énekelni? Hallgasd az énekét!

Keress egy bogarat a földön, vagy egy madarat - kövesd a szemeddel a mozgását!

Keress egy növényt (faágat vagy fűszálat), amit a szellő mozgat és figyeld meg a mozgását!

Vegyél a kezedbe egy kavicsot, levelet vagy faágat a földről és figyeld meg, milyen érzés a kezedben tartani!

Érzelmi tudatosság az iskolában, gyakorlatok (Rákai Zsuzsanna)

Az érzelmek felismerése, megnevezése és kezelése:

1.     Terítsünk szét képeket, válasszunk közülük, és nevezzük meg az érzelmeinket a leginkább jellemzőnek vélt képek segítségével!

2.     Csapatjáték. Mindkét csapat írjon össze néhány egyszerűbb és bonyolultabb érzelmet! Az ellenkező csapat egyik játékosa pantomim segítségével jelenítse meg őket, csapattársai pedig igyekezzenek kitalálni, mi lehetett az ellenfél által megadott érzelmi állapot. Minden helyes megfejtés egy pontot ér.

3.     Írjunk naplót a napi élethelyzetekre adott érzelmi reakcióinkról, így tisztán láthatjuk, mi tesz feszültté, mi hangol le, mi ébreszt bennünk boldogságot.

A koncentrációs készség növelése és a feszültség oldásának gyakorlása

1.     Gyakoroljuk a hasi légzést

2.     Végezzünk rendszeresen ritmikus légzéssel összekötött mozgást (pl. jóga, chi-kung) a stresszoldás és a figyelemkoncentráció érdekében!

A kommunikációs készségek javítása:

1.     Játsszunk bingót! Példaként felvázolt szituációk segítségével különítsük el az empátiát a sajnálattól, a tanácsadástól, a figyelemért folyó versenytől, az egymásra licitálástól! Számoljuk meg, hány helyes tippünk volt, és figyeljük meg, mi a különbség ezek között a reakciók között, és azok hogyan hatnak ránk!

2.     Demonstráljuk a visszajelzés fontosságát! Négy diákot küldjünk ki a teremből, ami rendezzünk be célba dobásra! A diákok egyenként lépjenek be bekötött szemmel, és próbáljanak meg labdákkal beletalálni a kosárba, amit nem látnak! A többiek mindig másképp reagáljanak (előzetes megbeszélés alapján): legyen, akit akkor is biztatnak, ha rosszul dob, legyen olyan társuk, akit akkor is lehurrognak, ha célba talál, legyen olyan, akit hasznos tanácsokkal látnak el és olyan is, akinek a próbálkozásaira egyáltalán nem reagálnak, néma csendben figyelik. Figyeljük meg, milyen hatással van ez a bekötött szemű diákokra! A feladat végeztével mondják el ők maguk is, hogyan érezték magukat! Beszéljük meg, melyik a leghasznosabb és melyik a legkárosabb formája a visszajelzésnek! Próbáljuk megfoglamazni, hogy miért.

2024. március 25-30 között részt vettem a Reneszánsz művészet fölfedezése Firenzében című kurzuson, az Erasmus programja keretében. A kurzus, a kiírásnak megfelelően, megismertette a részt vevő tanárokat a firenzei reneszánsz művészet megszületésének széles körű politikai, társadalmi, gazdasági és egyháztörténeti körülményeivel, és segített eligazodni a firenzei reneszánsz művészet emlékei között. Ez a komplex látásmód, amely egységben látja és láttatja a politikát, társadalmat és kultúrát, valamint a kultúra egyes területeit, illeszkedik az iskolám, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium által nyújtani kívánt holisztikus szemléletmódhoz, amely nélkülözhetetlen a művészképzésben. Ebben a rövid írásban arra kívánok példát mutatni, hogyan lehetne alkalmazni a firenzei reneszánsz művészetről megtanultakat a magyar történelemórán. Olvassa tovább:

https://ujkor.hu/content/italiai-mesterek-mint-a-kozepkor-informatikusai-a-firenzei-reneszansz-emlekei-a-magyar-tortenelemtanitasban

1. Társadalmi pozíció érzékenyítő játék (Varga Judit)

• 1. A tanár A5-ös méretű kártyákat készít különböző társadalmi helyzetű és rangú emberek

képével: pl. gazdag vállalkozó, híres színész, orvos, tanár, szomszéd, bolti eladó, hajléktalan,

ételért sorban álló menekült, utcai prostituált.

• 2. Minden résztvevő hátára akaszt egy képet, úgy, hogy a résztvevő ne tudhassa, ő ki, de

mindenki más tudja.

• 3. Feladat: A résztvevők járkáljanak körbe a teremben és köszönjenek egymásnak, amikor

találkoznak, úgy, ahogy a való életben tennék.

• 4. Ennek végeztével a résztvevők álljanak sorba a társadalmi rangjuk szerint, ahogy érzik,

hogy ők hol lehetnek, a legmagasabb státuszútól a legalacsonyabbig.

• 5. Ha kész van a sor, megnézhetik a kártyájukat.

• 6. Kérdések: Honnan tudtad, hogy hova állj? Hogy érezted magad a játék elején, közepén,

végén?

2. Reader, Writer, Speaker (Varga Judit)

Szövegértés feladat megoldása 3 fős kiscsoportokban

Alkalmazható idegen nyelv, magyar mint idegen nyelv, történelem, földrajz, illetve minden olyan

tanórán, ahol szövegértés feladatsor megoldása segíti a tananyag elsajítását.

Szükséges előkészületek: Egy megértendő/feldolgozandó szöveg és a hozzátartozó feladatlap

elkészítése.

3 fős csoportok kialakítása, lehetőleg úgy, hogy azok, akik (1) jól olvasnak, (2) jó a helyesírásuk és

fogalmazó készségük, és azok, akik (3) szívesen kommunikálnak, beszélnek mások előtt, külön

csoportokba kerüljenek.

• A Reader feladata a szöveg és a hozzá tartozó feladatlap felolvasása a másik két tanuló

számára.

• A Speaker kommunikálhat egyedül a tanárral, ha valami kérdése van a csoportnak, illetve ő

fog beszámolni az osztálynak a csoport eredményeiről

• A Writer feladata a feladatlap kitöltése, de a válaszokat közösen beszélik meg a csoport

tagjai.

• Minden tanuló a saját erősségével járulhat hozzá a csoport sikeréhez.

• Illetve ellenkezőleg: a tanár kioszthatja a szerepeket úgy is, hogy minden gyerek azt

gyakorolja, amit általában igyekszik elkerülni.

3. Történetmesélés (Varga Judit)

Az osztályunkba járó idegen országból/kultúrából származó gyerekek elfogadását segíti. Kis

csoportokban a legjobb, de természetesen csak akkor, ha több külföldi tanuló is van.

Különösen alkalmas vegyes nemzetiségű magyar mint idegen nyelv tanórára.

A tanulók osszák meg népük eredetmondáit, legendáit, mítoszait. Érdemes úgy, hogy először

a tanár készül egy prezentációval a saját népének mondáiról. Ezt a tanulók dolgozzák fel

olyan módon, ami számukra a legszimpatikusabb, pl. néhány fő írjon színdarabot és adja elő,

vagy aki befelefordulóbb, és szeret rajzolni, készítsen róla rajzot.

A külföldi diákoknak nagyon jól esik, ha érdeklődést mutatunk az országuk iránt és

valamennyit a tanórán is megoszthatnak belőle. A magyar diákoknak is segít, hogy nyissanak

az „idegen” diákok felé és nyitottabbak legyenek feléjük.

A kurzus témája a tanárok szakmai fejlődésének segítése, illetve az Erasmus projektek szerepe a tanárok folyamatos fejlődésének érdekében.  Az alábbi két módszer használható tanórákon is, de akár egy munkaközösségi/nevelőtestületi megbeszélésen vagy belső továbbképzésen is.

'STIR THE ROOM'

Cél: Fejleszteni a tanulók kommunikációs és együttműködési készségeit, miközben aktívan bevonódnak a tananyagba.

1. Csoportok kialakítása  

   Alakítsunk ki 3 fős csoportokat!

2. Szerepkiosztás

   Minden csoporttag kapjon egy A, B vagy C jelölést.

3. Kérdés vagy provokáció felvetése

   Adjunk meg egy kérdést vagy kijelentést a megbeszéléshez.

4. Csoportos megbeszélés

   Adjunk 3 percet a csoportos megbeszélésre.

5. Csoporttagok cseréje

   Kérjük meg az A, B vagy C jelű csoporttagokat, hogy menjenek át egy másik csoporthoz.

6. Összefoglalás

   Az új csoport tagjaként mindenki 90 másodpercet kap arra, hogy összefoglalja az előző csoport megbeszélését.

7. Új kérdés feltevése

   Tegyünk fel új kérdést a csoportoknak.

8. Ismétlés

   Ismételjük meg a folyamatot a fentiek szerint.

A tanulók interakcióba lépnek különböző csoportok tagjaival, megosztva és bővítve ismereteiket.Fejlődik a tanulók összegző készsége, mivel új csoportban röviden kell összefoglalniuk a korábbi beszélgetést.

Új perspektívák: Minden új kérdés új perspektívákat és mélyebb megértést hoz a tananyaghoz.

'FISHBOWL PROTOCOL'

Cél: A résztvevők gyakorolják a csoportos beszélgetésben az aktív hallgatást, majd visszajelzést adjanak a többi résztvevőknek a közös problémamegoldás érdekében. Ez a módszer elősegíti a résztvevők együttműködését és kommunikációs készségeinek fejlesztését, valamint a közös problémamegoldás hatékonyságát.

1. Kör kialakítása: A résztvevők két kört alkotnak – egy belső kört (fishbowl) és egy külső kört. A belső körben lévők aktívan részt vesznek a beszélgetésben, míg a külső körben lévők csupán megfigyelők.

2. Beszélgetés:A belső kör résztvevői egy adott témáról vagy problémáról beszélgetnek, míg a külső kör résztvevői figyelik a beszélgetést és jegyzetelnek.

3. Váltás: Bizonyos idő elteltével a külső kör résztvevői bejönnek a belső körbe, és a belső kör résztvevői kerülnek ki a külső körbe. Így mindenki gyakorolhatja mind a beszélgetésben való aktív részvételt, mind a megfigyelést.

4. Visszajelzés:A beszélgetés végén a résztvevők visszajelzést adnak egymásnak, megvitatják a megfigyeléseiket és javaslatokat tesznek a további  fejlődés érdekében.