Az akácfa rönkökről elsősorban a tartósság növelése és a károsodás megelőzése érdekében kell eltávolítani a szijácsot. A szijács eltávolításának fő okai a következők: 

Fokozott rothadásveszély: A szijács a fa külső, élő része, amely vizet és tápanyagokat szállít. Magas nedvességtartalma és tápanyagokban gazdag összetétele miatt sokkal hajlamosabb a gombás fertőzésekre és a korhadásra, mint a belső, elhalt geszt (szívfa).

Rovarkárosítók támadása: A rovarok, köztük a farontó bogarak lárvái előszeretettel fészkelnek a szijácsban, mivel az számukra ideális élet- és táplálkozóhelyet biztosít. Járataik gyengítik a fa szerkezetét.

Egyenetlen száradás és repedezés: A szijács gyorsabban szárad, mint a geszt, ami feszültségeket okoz a fában. Ez az egyenetlen száradás gyakran a rönkök felrepedezéséhez és eldeformálódásához vezethet.

Strukturális stabilitás: Az akácfa gesztje rendkívül kemény, szívós és természetesen ellenálló az időjárási viszontagságokkal szemben, vegyszeres kezelés nélkül is az 1-2. rezisztencia osztályba tartozik. A szijács ezzel szemben szerkezetileg instabilabb és nem rendelkezik a geszt kiváló tartósságával, így a hosszú távú, megbízható felhasználás érdekében el kell távolítani.

Esztétikai okok: Az eltávolított, szijácsmentes akácfa egységesebb, sötétebb színű gesztet mutat, amely idővel is megőrzi vizuális integritását. 

A szijács eltávolításával (kérgezés vagy szíjácsmart technikával) az akácfa oszlopok és egyéb faanyagok sokkal tartósabbá válnak, és ellenállnak az idő múlásával járó károsodásoknak.