Az Akác: A Kertészeti Mazochizmus és az Örökkévalóság Szent Grálja

Ha ön olyan kerttulajdonos, aki imádja a hétvégéit csiszolópapírral, lazúrral és egzisztenciális válsággal tölteni, miközben a korhadó fenyőbútorait nézi, akkor az akácot nem önnek találták ki. Az akác ugyanis a kerti alapanyagok terminátora: nem alkuszik, nem érez fájdalmat, és abszolút nem érdekli, hogy ön szerint „milyen színű lenne az ideális teraszburkolat”.

1. A szú-rezisztencia, avagy a rovarok fogorvosi rémálma

Míg a puhafák egy átlagos szú-család számára olyanok, mint egy svédasztalos reggeli a Hiltonban, az akácba beleharapni felér egy kavicsrágással. A helyi kártevők hamar megtanulják: ha akác kerítést telepítünk, jobbra el, a szomszéd juharfájához kell költözni, ha nem akarnak állkapocstörést kapni. Az akác természetes csersavtartalma olyan hatékony, hogy gyakorlatilag biológiai fegyvernek minősül a gombák és rovarok ellen.

2. Az időjárás flegma figyelmen kívül hagyása

A legtöbb fa az esőre duzzadással, a napsütésre pedig repedezéssel válaszol, mint egy hisztis primadonna. Az akác ezzel szemben a sivatagi forróságot és a monszunt is egyformán, mély közönnyel tűri. Ha az özönvíz másodszor is eljönne, Noé valószínűleg akácból építené a bárkát – igaz, mire végzett volna a megmunkálásával, a víz már rég visszahúzódik, mert az akác megmunkálása közben az ember hamarabb cserél fűrészlapot, mint alsóneműt.

3. A „Gondozásmentesség” mítosza (ami igaz)

A modern ember számára az akác a tökéletes alibi a lustaságra. Amíg a szomszéd rituálisan kenegeti a méregdrága egzotikus trópusi fáját (amiért fél Amazóniát letarolták), ön nyugodtan hátra dőlhet. Az akác ugyanis „nemesen szürkül”. Ez a szakzsargon arra, hogy a fa az idő vasfogára egy elegáns, ezüstös védőréteggel válaszol, közölve a külvilággal: „Kösz, jól vagyok, ne nyúlj hozzám.”

4. Környezettudatosság, avagy a lokálpatrióta tüske

Miért hozatnánk teakfát vagy mahagónit a világ túlsó feléről, elégetve háromezer liter gázolajat, ha itt van nekünk ez a „nemes gyom”? Az akác ott is megnő, ahol a beton is megreped a kilátástalanságtól. Nem kell neki műtrágya, nem kell neki babusgatás; ő az invazív fajok Chuck Norrisa, aki ha nem figyelsz, egy éjszaka alatt benövi a kerti törpédet is.

5. Gazdasági öngyilkosság a gyártóknak

Kereskedelmi szempontból az akác kész ráfizetés. Hiszen ha valaki egyszer vesz egy akác kerti padot, az legközelebb 2075-ben fog visszamenni a boltba, akkor is csak azért, mert a dédunokája más stílust szeretne. Az akác az a befektetés, ami miatt az örökösödési illeték is magasabb lesz, mert a kerítésed valószínűleg értékesebb marad, mint a házad, amit körbevesz.

Ha ön szereti a kihívásokat, a vasat megszégyenítő keménységet és azt az érzést, hogy a kerti bútora valószínűleg túl fogja élni a Naprendszer kihűlését, válassza az akácot. Ha viszont imád kétévente barkácsáruházba járni, vegyen fenyőt – a gazdaságnak is kell a pörgés.