🙂🙂 Torma

A torma a keresztesvirágúak családjába tartozó évelő növény. Ez nem zöldség, hanem erős gyökérrel rendelkező lágyszárú növény. Egy felálló szár felfelé emelkedik, eléri a 120 centimétert. Tetejét fehér virágok borítják, amelyeket palánkszerű virágzatban gyűjtenek össze. A virágzás ideje május-június, utána hosszúkás, ovális, duzzadt hüvelyek képződnek helyükön. Alaplevelei megnyúltak, nagyok, szélük fogazott, szív alakú alappal.

A vadon élő torma Európában, Szibériában és a Kaukázusban nő. A mesterségesen tenyésztett növény Ázsiában és Amerikában található. Oroszországban ez a növény szinte mindenhol megtalálható. Szereti a magas páratartalmat, ezért a folyók, tavak partján, réteken is meg lehet nézni.

Az egyik fajta a katran, amely a Primorsky régióban található, a Krím és a Kaukázus lábánál. Ez egy fagyálló, erős növény.

A torma és a katran szerénysége lehetővé tette a termesztési folyamat elindítását. Ezért ma a torma nemcsak vadonban, hanem kertekben, veteményeskertekben és mezőgazdasági ültetvényekben is megtalálható.

A torma minden része ehető és hasznos, de a legértékesebb a karógyökér, vastag és húsos, sárgásfehér kéreggel borított. A legterjedelmesebb rész 30-40 centiméter mélyen kerül a talajba. A második évben fogyasztják, amikor a növény megerősödik.

A kis gyökerek súlya 100- 250 gramm, és egy nagy példány gyökerének súlya elérheti a 400 grammot. Ebből a részből ételízesítő készül - torma. Íze szokatlan: nem kesernyés, inkább csípős, csípős szagú. Érdekes, mert kóstoláskor először enyhén édesnek tűnik, majd nagyon forrónak tűnik. Ideális főtt húsokhoz, kocsonyás húsokhoz és halételekhez.

A legnépszerűbb tormafajták a Katran, Atlant, Suzdal, Lett, Tolpukhovsky, Valkovsky és mások. Általános hasonlóságuk ellenére hozamuk, rizómatömegük, érési idejük és még ízük is különbözik egymástól.