Embedded Files
- Csillagászati ismeretek fejlődése: OLVASS
Ókor, Középkor
Ókor, Középkor
Arisztarkhosz (Kr. e. 312–230): napközéppontú világkép, a Nap lényegesen nagyobb, mint a Föld, tehát a Földnek kell a Nap körül keringenie.
Ptolemaiosz is (Kr. sz. 90–161): geocentrikus (földközéppontú) világkép > a Világegyetem központjában a Föld helyezkedik el, amely körül a Nap, a Hold és a többi bolygó kör alakú pályán mozog > késő középkorig elfogadott nézet (a Föld alakját laposnak tekintették)
Újkor
Újkor
nagy földrajzi felfedezések > hosszabb hajózási útvonalak > a tájékozódás már nem lehetséges a földközéppontú világkép alapján kidolgozott bolygótáblázatok adataival > újra kezdték tanulmányozni a bolygómozgásokat
Nikolausz Kopernikusz (1473–1543): heliocentrikus (napközéppontú) világkép > bolygók (köztük a Föld is) kör alakú pályán keringenek a Nap körül.
Giordano Bruno (1548–1600): a Nap nem a világmindenség központja, csak a Naprendszeré, a Nap csak egy a csillagok közül
Johannes Kepler (1571–1630): bolygók mozgástörvényei:
Első törvény: a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, amelynek egyik gyújtópontjában a Nap van. Így a Naptól való távolsága állandóan változik.
Második törvény: a Napot és a bolygót összekötő vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol; azaz a bolygók napközelben gyorsabban keringenek, mint naptávolban.
Harmadik törvény: minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál hosszabb a keringési ideje.
Isaac Newton (1643–1727): a bolygók Nap körüli keringését gravitációs kölcsönhatásuk okozza.
Galileo Galilei (1564–1642): égbolt tanulmányozására maga készítette távcsövet használt, felfedezte a Jupiter négy holdját, a Vénusz fényváltozásait, a napfoltokat és a Nap forgását, megfigyelte a Hold felszínét.
Kérlek,az előbb megismert kutatók közül három nevét és munkásásgát jegyzed fel a füzetedbe!
Kérlek,az előbb megismert kutatók közül három nevét és munkásásgát jegyzed fel a füzetedbe!
2. Feladatmegoldás önállóan!
2. Feladatmegoldás önállóan!
3. Tágul-e a Világegyetem = Univerzum
3. Tágul-e a Világegyetem = Univerzum
Világegyetem kialakulás: 13,7 milliárd éve
tér tágulása robbanásszerűen > első elemi részecskék, atomok, elemek > hidrogén, hélium
egyes anyagok összezsugorodtak > sűrű és forró gáz > atommagfúzió > energiatermelés > csillagok
Mértékegység:
fényév (csillagászati távolságok jelölésére) = az a távolság, amelyet a légüres térben 300 000 km/s sebességgel haladó fény egy év alatt megtesz
csillagászati egység = CsE = 150 millió km = közepes Nap-Föld-távolság
Galaxis (100 milliárd)
Csillagcsoportosulások = Galaxis (kb. ezer - 100 billió csillag))
Mi galaxisunk = Tejútrendszer (korong alakú, spirális szerkezetű)
része: Nap, Naprendszer (ahol a Nap gravitációs hatása érvényesül), sugara = kb. 2 fényév
Naprendszer felépítése
Naprendszer felépítése
Bolygók
Bolygók
gömb
anyaga: gáz, folyékony, szilárd lehet
Energiatermelés: radioaktív anyagok bomlásával
Fény: saját fénnyel nem rendelkezik, csillag fényét veri vissza
Hőmérséklet: belsejében több ezer K lehet
Keringés: saját csillagja körül
Csillagok
Csillagok
gömb
anyaga: izzó gáz, plazma
Energiatermelés: magfúzióval
Fény: saját fénye van
Hőmérséklet: belsejében több millió K lehet
Keringés: gaaxis közös tömmegközéppontja körül
NAPRENDSZER : 1. NAP
NAPRENDSZER : 1. NAP
NAPRENDSZER: a Nap nevű csillag igen forró csillag gravitációs ereje által pályán tartott kisebb égitestek összessége
= Nap + 8 nagybolygó + ezek holdjai (kb. 80 db) + több tízezer kisbolygó + üstökösök, meteoritok + bolygóközi por
- a Nap tömege az egész rendszer 99, 87%-a
- a Naprendszer sugara 2 fényév
- csillag, azaz saját fénnyel és energiával rendelkező, izzó gázgömb
- a legfontosabb energiaforrásunk
- méretei:
- átmérője a Földének 110-szerese (1.39 millió km)
- hőmérséklete a centrumban 15 millió oC, felszínen 6.000 oC
- 300 milliárd atm. nyomás jellemzi
- a Földtől 150 millió km-re van = 1 csillagászati egység (CsE) (a fény ezt a távolságot 8 perc alatt teszi meg)
- anyaga:
- plazma, azaz az elektromos áramot jól vezető forró gáz, ami 80 % hidrogénből, 20 % héliumból áll
- mozgásai:
- forog a tengelye körül (ennek időtartama 4 hét)
- kering a Tejútrendszer tömegközéppontja körül (230 millió év alatt járja végig ezt az ellipszis alakú pályát)
- szerkezete:
- a Földhöz hasonlóan gömbhéjas szerkezetű
belső gömbhéjak:
- mag: termonukleáris folyamat (magfúzió) játszódik le, a rendkívül magas hőmérsékleten a hidrogénatommagok héliumatommagokká egyesülnek; eközben, mivel tömegfelesleg lesz, energia keletkezik, ami fény és hősugárzás formájában árad szét a világűrben
- kisugárzó övezet (sugárzási zóna) továbbítja az energiát a külsőbb gömbhéjak felé
- áramlási (konvekciós zóna) zónában az energiatovábbítást egy áramlás biztosítja
külső gömbhéjak:
fotoszféra
a Nap felszíne
egyben a naplégkör legalsó része
innen származik a Nap fényének 90 %-a¬ „fotosz” ~ fény
a Nap felszíne szemcsézett szerkezetű
a kisebb, 350-1500 km átmérőjű szemcsék neve: granula > egy-egy ilyen alig tíz percig létezik, a csillag felszíne állandó mozgásban van
külső gömbhéjak:
- napfoltok
a környező napfelszínnél mintegy 1000 oC-kal alacsonyabb hőmérsékletük miatt sötétebb, több tízezer km átmérőjű, szabálytalan alakú képződmények
élettartamuk kb. 1 hét
általában 11 éves periódusban napfoltmaximumok és minimumok figyelhetők meg
külső gömbhéjak:
2. kromoszféra
hőmérséklete alacsonyabb a fotoszféráénál
rendkívül ritka anyagsűrűsége miatt csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg
lilás-rózsaszínes¬ „kromosz” ~ színes
jelenségei
protuberanciák: izzó idrogénfelhők, hidak, melyek egy része visszahull a Napba
fler: - napkitörések, amik a kromoszféra hirtelen kifényesedései a napfoltcsoportok felett, egy-egy kitörés néhány perctől pár óráig tarthat, ilyenkor jelentősen megnövekszik a nap rádió-, röntgen- és ultraibolya sugárzása, itt az anyag jelentős része elhagyja a Nap felszínét
3. napkorona
fokozatosan megy át a bolygóközi térbe
rendkívül kicsi az anyagsűrűsége
hőmérséklete 1-2 millió oC
csak teljes napfogyatkozáskor látható
napszél:
gázrészecskék sokasága hagyja el állandóan a Napot
ha ez bejut a sarkokon a földi légkörbe sarki fény keletkezik
Keletkezésük
a csillagközi anyagfelhő összehúzódásával keletkeznek
- minél kisebb a kialakult csillag tömege, annál hosszabb életű lesz
- ekkor egy egyensúlyi állapot alakul ki, azaz a gravitációs E = a megtermelt E kiáramlásával
- ez az egyensúly azonban megszűnik, amikor a hidrogén fogyni kezd→ a magja összeomlik, viszont megnő a légköre = vörös óriás lesz belőle
- ekkor az E-t már a hélium szénné való átalakulása adja
- ha a He is fogytán lesz a csillag - vagy fehér törpévé esik össze,
ami E-t nem termel, fokozatosan elhalványul, majd kihuny
- vagy szupernovaként felrobban;
ezek csillagroncsa a neutroncsillag (pl. a Rák-köd)
(a nagy tömegű csillagok maradványai a fekete lyukak)
2. Bolygók
2. Bolygók
Merkúr (az istenek hírnöke)
a Naphoz való közelsége miatt ritkán látható
mivel a Föld pályáján belül kering, (a Vénusszal együtt) a belső bolygók közé soroljuk
a nappali oldalon igen magas (450oC), az éjszakain igen alacsony a hőmérséklete
itt a leghosszabb a nap (176 földi nap) és itt a legrövidebb az év (88 földi nap) /azaz 1 nap = 2 év!!/
felszíne a Hold kráterekkel, meteorit becsapódásokkal tagolt felszínéhez hasonlít
nincs holdja
Vénusz (a szépség istennője)
belső bolygók közé tartozik
„esthajnalcsillag” (fényes < vastag légköre a napsugárzás nagy részét visszaveri / ezt látjuk először az alkonyi és utoljára a hajnali égbolton)
sűrű CO2-légkör, vastag felhőréteg > nagy üvegházhatás > rendkívül (470oC) meleg
felszínén 90-szer nagyobb a nyomás, mint a Földön
retrográd bolygó (azaz a keringési irányával ellentétes irányba forog)
nincs holdja
Föld (Gaia) „a kék bolygó”
forgási ellipszoid (a centrifugális energia miatt a sarkokon lapult) = geoid
Föld egyenlítői sugara 6378 km
Föld sarki sugara 6356 km
azaz az Egyenlítő mentén megnyúlt, kidudorodott, míg a sarkok felé lapult
átlagos sugara 6371 km
geoid = az a szintfelület, melynek minden pontjára merőleges a nehézségi erő
1 holdja van (Hold)
Mars
„a vörös bolygó” (oxidálódott, vasban gazdag kőzetek)
a Földhöz leginkább ez a bolygó hasonlít
hegye: Mons Olympos a Naprendszer ismert hegyei közül a legmagasabb (23.000 m)
a sarkokon szárazjég (megfagyott CO2) van
egykori folyómedrek, kanyonok jellemzik (víz?→élet?)
2 holdja van (Phobosz, Deimosz)
Jupiter (római főisten)
Naprendszer legnagyobb bolygója
átmérője 11-szer nagyobb a Földének
tömege több mint 2-szerese az összes többi bolygó tömegének
holdja a Naprendszer legnagyobb holdja: Ganümédész (a 4 „Galilei-féle hold” egyike)
eddigi ismereteink szerint a legtöbb holddal (50) rendelkező bolygó
vastag és sűrű (sávos)légkörének anyagi összetétele nagyon hasonlít a Napéhoz
legnagyobb légköri örvénye a Nagy Vörös Folt (átmérője nagyobb, mint a földi Egyenlítő)
holdjai közül az Ión (kén)vulkanizmust figyeltek meg (→élet?)
az Európa jégfelszíne alatt pedig folyékony vizet feltételeznek (→élet?)
Szaturnusz (római főisten)
nagyon látványos, fejlett gyűrűrendszere (jég és sziklatömbök tömege) van
légköre a Jupiteréhez hasonlóan sávos
nagy holdjának, a Titánnak saját légköre van (→élet?)
Uránusz (görög istenek atyja)
a Vénuszhoz hasonlóan retrográd bolygó,
mely a keringés síkjára erősen (8o) ráhajlik (~ „elbillent bolygó”)
Neptunusz (a tenger istene)
az Uránusz pályájának eltéréséből következtettek létezésére (~ „a megkeresett bolygó”)
nagy felhőörvénye a Nagy Sötét Folt (ez akkora, mint a Föld)
3. HOLDAK
- a Naprendszer nagybolygói körül (kivéve a Merkúrt és a Vénuszt) kisebb égitestek, holdak keringenek
- méretük, alakjuk, csakúgy, mint anyaguk rendkívül változatos
4. KISBOLYGÓK = ASZTEROIDÁK
néhány, vagy akár néhány 100 km átmérőjű szilárd égitestek
a kisebbek általában szabálytalan, míg a nagyobbak megközelítően gömb alakúak
a legnagyobb ismert aszteroida a Ceres
a Mars és a Jupiter között, valamint a Neptunuszon túli pályákon keringenek
5. ÜSTÖKÖS
1-50 km átmérőjű „piszkos hólabdák”, melyekben a kisebb-nagyobb kőzetdarabokat és porszemeket a megfagyott gázok és a vízjég tartja össze = az üstökös magja
a Naphoz közeledve gázzá alakul = kifényesedő üstökkel (kómával) veszik körül a magot
minél inkább közelít, annál inkább megnyúlik, s a Nappal ellentétes oldalon (a napszél miatt) csóvát hoz létre
6. METEOROK
lehetnek kő-, kővas- és vasmeteorok
a Nap körül magányosan vagy csoportosan keringő, különböző nagyságú ( több száz tonna) testek
nagy részük széthullott üstökösmagokból származik
a légkörbe érve felizzanak = „hullócsillagok”
lehullott darabjai a meteoritok (becsapódásaik nyomát kráterek őrzik← a krátersűrűségből következtetni lehet az adott égitest korára)
4. Naprendszer részei: Oldd meg az alábbi feladatokat!
4. Naprendszer részei: Oldd meg az alábbi feladatokat!
Következő óra: Pármunka!
Következő óra: Pármunka!
Alkossatok két fős csoportokat!
Válassz ki a következő égitestek közül egyet: Tejútrendszer, bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó), Nemzetközi Űrállomás, Nap, Hold, kisbolygók, törpebolygók (Plútó). Készítsd el az égitest vagy az adott fogalom névjegykártyáját!
Készíts hozzá:
Egy infografikát (példa) vagy bemutatót képeslapként (LearningApps felületen) a következő szempontrendszer szerint: égitest bemutatása, jellemzői, kora, érdekességei, videó róla, kép róla
Készíts hozzá hanganyagot:
A kész anyagokat oszd meg velünk! Kérlek a teams osztálycsoportban a FÖLDRAJZ mappába hozz létre egy almappát, a neve legyen a csoport tagjainak neve, ebbe töltsétek fel a kész plakátot. FONTOS: Ez az első jegyed ebben a tanévben!
Ajánlott honlapok
Ajánlott honlapok
A http://www.stellarium.org/hu honlapról letöltheted és a számítógépedre telepítheted a Stellarium nevű planetárium szoftvert. A segítségével tetszőleges földi helyszínről és tetszőleges időpontból megnézheted a csillagos égbolt képét, a csillagképeket, hold- és napfogyatkozásokat.
A Naprendszer bolygói: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010300bolygok/bolygok.html
Naprendszer modellezése: http://thinkzone.wlonk.com/SS/SolarSystemModel.php
Naprendszer szimulátor: http://www.solarsystemscope.com/
A testtömegünk a Naprendszer égitestein: http://www.exploratorium.edu/ronh/weight/
Életkorunk a Naprendszer égitestein: http://www.exploratorium.edu/ronh/age/
Page updated
Google Sites
Report abuse