Január 22.
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon véglegesítette a Himnusz kéziratát. Ez a nap megannyi különleges programot és lehetőséget kínál az ünneplésre. Előtérbe kerül a több mint ezer évre visszanyúló magyar kultúra mint a nemzeti identitás és nemzeti összetartozás egyik alappillére. Számos rendezvény, kiállítás, könyvbemutató, valamint művészeti esemény megtartása mellett január 22-e alkalmával adják át a magyar kultúrával kapcsolatos díjakat is.
Forrás: https://jelesnapok.oktatas.hu/
December 13.
Luca nap
Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.
Akárcsak a téli ünnepkör más napjain, ilyenkor is jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra. „Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz. Luca nap reggelén, mikor felkelünk, mindig várjuk, hogy ki jő leghamarább nálunk. Hogy a báránykák nyőstények lesznek, s a borjúcskák ünőcskék lesznek, vaj bikák lesznek” (Gyimes-völgy; Bosnyák S. 1982: 108).
E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák,
Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/december-A912/december-13-luca-napja-A927/
November 30.
András nap
A novemberi ünnepkör záró névnapja András-napja, elődeink még a hónapot is Szent András havának nevezték. Névadó szentje Szent András apostol, aki első tanítványként követte Krisztust.
Róla nevezték el az X alakú András keresztet, mert a legenda szerint X alakú keréken szenvedett vértanúhalált.
A néphagyományban az advent kezdetét jelzi, ugyanis az András napjához legközelebb eső vasárnap Advent első vasárnapja.
Innenetől kezdve nem tartottak bálokat, hangos mulatságokat.
Férjjósló nap is András napja, elterjedt volt az ólomöntés és a gombócból jósolás. Az Alföldön András nyitotta a disznótorok sorát.
Újabb keletű a NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP, ami mozgó ünnep, mindig november utolsó péntekén tartandó. Magyarországon 8 éves hagyománya van a fogyasztói böjt eme ünnepének. A nap mottója: Ami elég, az elég!
http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2007/11/november-30-andras-nap/
November 11. Márton nap
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 300 körül egy római elöljáró fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi városban egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak.
Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat.
Innen az ismert két mondás:
„Aki Márton napkor libát nem eszik, egész évben éhezik.” „Aki Márton napkor újbort nem iszik, egész évben szomjazik.”
November 3.
A magyar tudomány napja
1997 óta a magyar tudomány napja ez a nap, annak emlékére, hogy 1825. november 3-án ajánlotta fel egyéves jövedelmét Széchenyi István gróf a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. 2003-tól „A magyar tudomány ünnepe”
Október 23.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe
Az 1956. október 23-i események előzményeit 1953-as évre lehet visszavezetni. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egy folyamat része volt, mely a magyar társadalom fejlődését és alakulását a mai napig meghatározza. Az önkényuralom ellen felkelt pesti srácok önfeláldozó harcának képei bejárták a világsajtót és befolyásolták a kommunizmus nemzetközi terjedését. Az ‘56-os eseményeket követően közel 200.000 honfitársunk vándorolt ki Magyarországról. Az 1956. október 23-i felkelésben résztvevő forradalmárokat nemzeti hőseinkként tisztelhetjük, köszönetet mondva nekik a magyar nemzet szabadságáért folytatott küzdelmükért.
Forrás: https://jelesnapok.oktatas.hu/
Október 6.
Az aradi vértanúk emléknapja
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. I. Ferenc József császár Julius Jacob von Haynau személyében igen alkalmas embert talált a brutális büntetésre. 1849-ben a császári csapatok élén szabad kezet kapott arra, hogy „rendet tegyen” Magyarországon. 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami zászlót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban és szerte az országban megemlékezéseket tartanak.
Forrás: https://jelesnapok.oktatas.hu/
Szeptember 26.
A nyelvek európai napja
Az Európai Unió tagországaiban először közel ötven ország vett részt rajta. Ennek sikerén felbuzdulva azóta minden évben megemlékeznek a csaknem 200 különböző európai nyelvről. Az Európa-szerte megrendezett programok célja, hogy felhívják a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, a nemzetek közötti kapcsolatok és együttműködések fejlesztésére és a kulturális különbségek megőrzésére.
Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_nyelvek_europai_napja
Szeptember 20.
A gyermekek világnapja
1954 óta az UNICEF kezdeményezésére szeptember 20-án tartjuk A GYERMEKEK VILÁGNAPJÁt, elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek jogait.
Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_nyelvek_europai_napja
Szeptember 8.
Az írni-olvasni tudás nemzetközi napja, az olvasás világnapja
1965. szeptember 8-án az UNESCO úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még mindig egy milliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő.
Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_nyelvek_europai_napja
Szeptember 8.
Kisasszony napja
Sokfelé szokás, hiedelem ismert. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol. Vetés kezdetét jelentette a nap. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. Úgy vélték, hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.