Esély az örökségre

https://www.facebook.com/refsama?__cft__[0]=AZVoxdwGPNB8buaOFvQL6GQEgardKTp4kqRLv48Imvtw4kQ3kUj3Fr3gz2PWXhkjnfFOmz4-tmoURLaLDJDxUX_53nmNzWB09sx-Z6XUOE6dxOFvObsAD90GtPkjwcjqrcO5oTRVfXXgzFN4lWghkuEA3rXe6MZ8merFTUtJH3A6Ag&__tn__=-]K-R  támogatására :

Lelkigondozás az idős otthonokban  

Lelkészi jelentések:

https://papidolgok.blogspot.com/

Mi jut eszükbe az alábbi két parafrázis szöveget olvasva?                                               

"Mi a magyar?"  

" Magyarok voltak Magyarország nélkül,                                                 

  Magyarok vannak Magyarország nélkül,             
Magyarok lesznek Magyarország nélkül.      
Mert az országnál mélyebb a magyarság,                                                    Mi az unitárius? 
Mert test az ország és lélek a nép –"     

                                   Reményik Sándor                                            " Unitáriusok voltak  Egyház nélkül, 

                                                                                                         Unitáriusok vannak  Egyház nélkül,

                                                                                                        Unitáriusok lesznek Egyház nélkül,

                                                                                                        Mert az Egyháznál mélyebb az unitárius

                                                                                                        Mert test az Egyház és lélek a nép."          

                                                                                                                                             Első parafrázis  szöveg                
          

  " Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga?" 

                                                                          József Attila

" Unitárius vagyok,  mit érdekelne engem az Egyház maga ? "  

                                                                   Második parafrázis szöveg

 Bevezető sorok 

                  - mihez hasonlítható ez az esély?

" Az a környezet, amiben a lelkészek dolgoznak, pusztítja a türelmet és jutalmazza a türelmetlenséget. Az emberek kénytelenül érzik magukat a rejtély ( a misztérium, azaz Isten) és a rendetlenség (azaz saját maguk) találkozásakor. " Eugene H. Peterson 

Az  „Esély az örökségre“ összeállítás egy kiadvány-sorozatnak a része.

1997-ben „A Pipei Egyházközség történetéből“ ismeretterjesztő füzetet állítottam össze, amely az Impress kiadó gondozásában a marosvásárhely Lyra nyomdában jelent meg.

2000-ben , szintén az Impress kiadó gondozásában jelent meg „ Esély az emlékezésre“ című kiadványom, amelyben  a Szentháromsági Unitárius Egyházközség történetét dolgoztam fel, kérdés-felelet formában.

„Esély az üdvösségre“ címmel összeállított és kiadott zsebkönyv a Jobbágyfalva-Nyárádszereda Unitárius Egyházközség Gabriella Sajtgyár támogatásában 2010-ben jelent meg az Osli Studio nyomtatásában.

A „ Felhők fölött mindig süt a Nap“ címmel történeteket és elmélkedéseket tartalmazó kiadvány a Mentor-kiadó gondozásában magánkiadásként jelent meg 2004-ben.

2019-ben a „Végül kisimul minden ránc“ című kiadványom a Masterdruck nyomdában a Brestwer Unitűrius Universaliusta Egyházközség, a  Marosi Unitárius Egyházkör, valamint az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége támogatásában jelent meg.

Az „Esély az örökségre“ című munkát, immár 30 év lelkészi szolgálatom után kezdtem el és folyamatosan dogozom rajta, amint időm, lehetőségeim ezt megengedik. Célom, hogy ha elkészül, hogy ha  a közösség is  ekképp látja majd egy kiadvány formájában is megjelenjen ez azok részére akik nem férnek hozza ehhez a világhálós formához és akik értékelik a  kézben fogható és olvasható hasonló könyvecskét. 

2022- szeptember 1 –től a Székelykáli Unitárius Egyházközségnek és a hozza tartozó Iszló és Kisillye leányegyházközségeknek, valamint Marosjára szórványának  lelkészi szolgálatom egyik feladatának tekintem ennek az „esélynek“ az összeállítását. Ezt a munkát a 2024 őszén kezdtem el és terveim között szerepel az Iszlói, Kisillyei és Marosjárai unitárius közösségek történetére való rátekintés is.

Van a történelem-írásnak egy olyan gyakorlata is ami a temetési beszédhez hasonlít: amikor egy letűnt kor értékeit az utókor számára kívánják megörökíteni és lezárni azt ami már soha nem jöhet vissza, elengedni és elgyászolni azt ami már nincs és nem lehet többet.

Hinni szeretném, hogy van a történetírásnak egy más jellegű gyakorlata is: a múlt értékeinek a megismertetése által a jelenben megbecsülést hozzon az a örökség amit az elődeinktől kaptunk és amely iránt a jövőben felelősséget is érzünk.  Az „Esély az örökségre“ egy ilyen történetírás kíván lenni.

Mire hasonlítható ez az esély? 

Ez az esély egy olyan szélesre tart kapuhoz hasonlít melyet, időnként becsuknak, sőt be is zárnak, mert nem cibálhat a szél ide-oda. A kapu rendeltetése ugyanis nem az, hogy mindig nyitva tartson, hanem hogy akkor legyen nyitva, ha ki-be járnak rajta. Amikor pedig be van csukva, vagy be van zárva csak akkor nyitható ki ha tudjuk hol a kulcs és hogyan illik a zárba, miként nyitható az ki. A kapukat amikor elrongálódik akkor feljavítják, sőt ha szükségessé válik akkor teljesen ki is cserélik.  Vannak még olyan díszes kapuk amelyek a gazda nevét, néhol a foglalkozását is tartalmazza és azokat a szerszámokat jeleníti meg egy kis táblán  amellyel az ott lakók tűz esetében milyen szerszámmal megy tüzet oltani.

Vannak azonban olyan utcák, terek is is ahol nincs kerítés, sem kapu és a háznak a fala is üvegből van. A mi erdélyi kultúránkban és vallásos gyakorlatunkban - a kapu kizár de be is enged.  Jelzi az otthon határát és ennek tiszteletét. Akkor mehetünk be egy portán, ha az a mi otthonunk, vagy ha ismerjük annak lakóit.

A kapu után az udvar, a kert, a járda majd az otthon épületének ajtaja következik, ahol kopogni szoktunk, ha nem haza megyünk.  Ez az esély egy olyan kapuhoz hasonlít amely egy olyan templomkapuhoz hasonlít, amelyen ha belépünk akkor gazdag örökösei leszünk nemcsak a múltnak, de annak a jövőnek is, ami üdvösséget ad a hitnek ránk bízott drága ajándékával.  Ha belépünk ezen a kapun, nem kell magunk mögött hagynunk semmit abból ami a miénk, ami mi vagyunk. Ez az örökség nem elvesz tőlünk, hanem gazdagít bennünket.

Amennyiben unitáriusok vagyunk úgy lépjünk be ezen a templomkapun, hogy az ide vezető út a hűségből fakadó küldetésünk áldásait gazdagon szórja ránk. Amennyiben úgy lépünk be ezen a kapun, hogy nem vagyunk unitáriusok és saját vallásunk öröksége adja üdvösségünket, annyiban az ide való belépés mélyíti és gazdagítja azon értékeinkre való jobb rálátást és ennek a megbecsülését ahonnan érkeztünk és ahova továbbra is visszatérünk.

Amennyiben keressük a vallásnak azt az útját amit még nem találtunk meg annyiban ez a kapu feltárja számunkra azt a lehetőséget ahol esélyünk van arra az örökségre ami üdvösségünket hozza el. Hogy mi ez az üdvösség?  Épp ezért jó élnünk e lehetőséggel, ahol nemcsak emlékezni, de tervezni is tudunk, ahol egy olyan küldetésnek leszünk az örökösei ami megerősít és új utakra, végül is arra az otthonba visz el bennünket, ahol önmagunk lehetünk abban a közösségben ahol az Isten szeretete felismerhetővé teszi és cselekedeteink által megszépíti emberi arcunkat.

Fogadják és olvassák szeretettel az alábbi összeállítást, mert így is készült!

Székelykál , 2024 október havában –              

                                                                                                          Sándor Szilárd - Székelykáli  unitárius lelkész

Tartalomjegyzék: 

Esély az örökségre ?

Miért kell gondoznunk ezt az örökséget?

Az örökség

A szellemi érték

A lelki érték

A tárgyi érték

A hitvallás

 A küldetés

A Székelykáli Unitárius Egyházközség rövid története

Az örökség ápolásának az egyházközségi gyakorlati tennivalóiról 

Elérhetőségek - kapcsolatok

Miért kell gondoznunk ezt az örökséget?

Az örökséget azért kell gondoznunk, mert  Istentől kaptuk.

Hogyan  kell gondoznunk az örökséget?

Az örökséget Istentől kapott küldetésünk teljesítésével kell őriznünk.

E küldetés teljesítése hogyan ismerhető fel ?

Hitvallásunkból .

Tehát örökségünk gondozása: a hitvallásunkból eredő küldetésünk teljesítése?

Igen.

Az örökség

a)      Mihez hasonlítható ez az örökség?

Ennek az örökségnek van egy belső és több külső köre. Olyan ez mint amikor egy kavicsot dobunk egy nyugodt felületű tó vizébe be és ennek a felszínén több koncentrikus kört eredményez a víz felszínén a tó aljára merülő kő. Az örökség maga kő is, ami ott marad a nyugodt vizű tó alján, és maga az életet adó víz, a tó  és partján a gazdag növény-, és állatvilág, és természetesen az ember és közössége,  valamint a tónak a környéke  az ide-,  és innen kivezető ösvények, utak, fent a végtelen esőt vagy meleget hozó égboltozat és fölötte a világmindenség. A tó alján  iszap, alatta föld és mindaz ami megtartja vizét, alatta az esetleges vulkáni forró láva, rengeteg altalajkincs, majd középen mélyen bent a mindeneket megtartó és összefogó mélymag. Ilyen értelemben nem beszélhetünk  sem jogról, sem örökségről, sem birtokról,  vagy semmiféle tulajdonról. Csak az Isten által teremtett és gondviselt élet és az ember, végül csak a szeretet létezik.

b)  Mit nevezünk örökségnek?

Az örökség arra a tulajdonjogra utal, amit azzal egy időben kapunk meg, amint egy közösségnek – a mi esetünkben a Székelykáli Unitárius Egyházközségnek - tagjai vagyunk.  Ez a tulajdonjog vonatkozik a szellemi-, lelki-, tárgyi-, és egyéb olyan értékekre, amelyeket az ősök hagytak ránk.

c)      A tulajdonjog - ez esetben - pontosan  mit jelent?

A tulajdonjog azokra a szellemi-, lelki-, tárgyi, értékekre vonatkozik, amelyeket – a mi esetünkben  a székelykáli unitárius - ősök hagytak  ránk,  mint annak a közösségnek a tagjaira,  akik e jogot a közösség értékeinek megbecsülése, megvalósítása és támogatása által kaphatunk meg.

d)     Mi mondható el a szellemi-, lelki-, tárgyi örökség értékeiről, röviden?

Ezen értékek, az életet adó isteni kijelentést megvalló hitvallásnak tiszta forrásból erednek, amelyek a küldetés folyamatainak irányába, az emberi méltóság tengerei és isteni gondviselés óceánjai felé mutatnak. Fontos hangsúlyoznunk azt is, hogy a Székelykáli Unitárius Egyházközség örökségéből való részesedés, nem a kiválasztottság elve alapján biztosított közössége számára. Ez a hitvallás a jézusi kettős parancsolatnak az isteni és emberi szeretetből indul ki és ide is tér vissza, a küldetését is ennek az erejéből kapja és adja tovább.

e)      Az örökségnek vannak feltételei ?

Az örökségbe köztudott, hogy beleszületünk[1]. Az örökség tehát akkor a mienk, ha jelen vagyunk. Ilyen értelemben: az örökség feltétele a jelenlét. Amint a gyermek is akkor részesül az örökségből, ha az örökséget tovább adó szülőknek a gyermeke, hasonlóképpen alanyi jogon jár a szellemi-, lelki-, tárgyi örökség mindazoknak akik a Székelykáli Unitárius Egyházközség közösségnek[2] tagjai.  Erről az örökségről[3] , a hitvallás és küldetés alapján beszélünk a későbbiekben.

f)       Milyen feltételei vannak ?

Ez az örökség alanyi jogon jár mindazoknak, akik e közösségnek tagjai. E közösséghez való tartozás viszont – mint minden más közösség esetében – a joggal együtt járó felelősséghez kötött, amit nevezhetünk kötelezettségnek is. Amennyiben ez kötelezettség, akkor ennek csakis belső, és nem külső indíttatása van.

g)      Ez örökség feltétele tehát e közösséghez való tartozás?

Valóban ellentmondás, ha csak az “alanyi jog” és a “feltétel” egymást kizárólagosságára figyelünk.  Ezt az ellentmondást oldja fel az a tény, hogy csakis e közösség tagjai számára adott ez az alanyi jog.  Ez a feltétel éppen a korábban említett szellemi-, lelki-, tárgyi értékek iránti felelősségből adódik, mint ami egy belső indíttatású kötelezettségből ered. A közösséghez való tartozást, szemléletesen fejezik ki az első kérdésre adott válaszban a koncentrikus körök képe. Hogy mit is értünk pontosan az örökségből részesedő közösségen[4], arra a későbbiekben részletesebben is kitérünk.

[1] A hitbe való „beleszületés” –  belső lelki, szellemi folyamat  „eredménye”.  Tehát bennünk születik meg, vagyis belénk születik a hit. A hit megszületése, ez isteni ajándéknak megbecsülése által történik. Ha  az élő  hitet befogadjuk, akkor ennek örökösévé leszünk. Ez örökségről szóló hitvallásnak ad értéket a küldetésünk. Az örökség feltétele tehát az élő hitet megjelenítő életvitel.

[2] A közösségen itt elsősorban a szellemi és lelki kapcsolatot értjük. ( lásd:  https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kozosseg-3941D/ ötödik pontját , 2024.10.15 )

[3] [1] A szó eredetete, etimológiája: https://nonprofitmedia.hu/%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g  ( 2024.10.12) A "örökség" szó eredete a középkori latin "hereditas" szóra vezethető vissza, amelynek jelentése "öröklés". A "hereditas" szó pedig a latin "heres" ("örökös") és a "-itas" képző együttese. Az "heres" szó eredeti jelentése "az a személy, aki örököl", illetve átvitt értelemben "tulajdonos". Ezt a latin eredetű szót az idők folyamán különböző nyelvekben alakították át, így került be a magyar nyelvbe is. A középkorban az "örökség" szó elsősorban anyagi javak, ingatlanok, pénzügyi és jogi státuszok öröklését jelentette. Az elhalálozott személy tulajdonát az örökösök vették át. A "hereditas" szó eredete tovább nyúlik vissza az ókori latinra és a görögre is. Az ókori latinban és görögben is hasonló jelentéssel bíró szavak léteztek, például a görögben "κληρονομία" (klēronomía), ami ugyancsak öröklést vagy örököst jelentett. Összességében tehát a "örökség" szó eredete latin, de az előzményeket tekintve visszavezethető az ókori görög nyelvre is.

[4] Lásd a közösséghez való tartozásról például a Kappernaumi százados beteg szolgájának a gyógyulási történetét a Lk 7,1-10 bibliai versekben

 A Székelykáli Unitárius Egyházközség örökségével kapcsolatos világhálós címek tájékoztatója az alábbiakban ( a teljesség igénye nélkül ): 

 https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1li_Nagy_Elek , https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/250.html , https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_S%C3%A1ndor_(p%C3%BCsp%C3%B6k) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/5-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-elso-harmadaban-15FC/a-kolteszet-1A5F/aranyosrakosi-szekely-sandor-1AB1/ , https://honismeret.hu/hir/aranyosrakosi-szekely-sandor/ ,

https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-szuelofoeld-lelegzetenek-friss-levegoje-tartja-meg-az-embert, https://www.e-nepujsag.ro/articles/szavak-es-gondolatok-a-szekelykali-eles-kanyarban , https://www.e-nepujsag.ro/articles/az-unitarius-bucsu-avagy-az-imadkozas-eveben-a-tuerelemrol , https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-letuenket-megerosito-hala , https://www.e-nepujsag.ro/articles/husvet-nem-luxuskivitelben , https://www.e-nepujsag.ro/articles/puenkoesd-a-buntudat-jovatetele-is ,

A szellemi érték

a)  Mihez hasonlítható a szellemi érték ?

A szellemi érték olyan, mint a mézzel és tejjel ízesített tea, mint  rög alatt szárba szökkenő vetőmag. A teában ott párolog a rög alól felnövő rügyező magnak  illata, a tiszta és felforralható iható vízben a tejnek és méznek az íze. A szellemi érték a föld gyomárban kavargó láva és a fényévek távolságából érkező csóva, üstökös is. Ismerős és ismeretlen, elismert vagy el nem ismert, megszerzett és elfelejtett tudás. Ki nem bérelhető barlangok lélegzete. Források sérthetlen erezete. A szó szikrája, beszéd becsülete. Hallgatás. Találkozás. Imádkozás.

b)      Mit értünk szellemi értéken?

Szellemi értéken, a jelenlétből eredő isteni kijelentés áldását-, valamint az ebből fakadó tudást értjük. Ez isteni kijelentés áldása a hitnek ajándéka révén érkezhet hozzánk. Az isteni kijelentéssel felvértezett tudás őrizte meg a múltban-, ez tartja meg a jelenben és a jövőben is az embert és közösségét. A Székelykáli Unitárius Egyházközség, az isteni kijelentésnek teremtő áldása idejében, 1568-ban jött létre. Ez isteni kijelentésből származó türelemnek-, hitnek-, és lelkiismereti szabadságnak a szellemi értékei, a mi drága örökségünk. Ezen szellemi értékek megismerése, elfogadása és megőrzésének a következétben jött létre és maradt fent ez a keresztény közösség. Amiképpen  az elkövetkező időkben is megőrzi illetve megvalósítja az isteni áldást magán hordozó ember és közösség ezeket a szellemi értékeket, azonképpen lesz a jövője is.  

c)      Tehát a szellemi értékekről szóló tudásunk - egy olyan örökségből származik, amelynek - forrása az isteni kijelentés?

Az isteni kijelentés egyetemesebb, mintsem a szellemi értékeink forrása lenne csupán. Mi, a véges földi életet megtapasztaló emberek viszont az isteni kijelentésből, a szellemi értékek megismerése, elfogadása és ezek továbbadása által szerezhetünk számunkra hasznos ismereteket. Ezen értékekről szóló ismeretek megszerzéséhez és ezek tudássá érleléshez személyes jelenlétünk szükséges.  

d)     Milyen szellemi értékekről szerezhetünk itt tudomást?

Olyan értékekről, amelyeket a Székelykáli Unitárius Egyházközség és a hozzá tartozó két leányegyházközség és szórványa, több mint 500 éves történelme során magán hordoz, mint isteni jelt. Ha e közösség e drága kincset megőrzi és továbbadja, akkor megtartatik. E szellemi értékek az isteni kijelentésből eredő tudásnak az öröksége. Az elkövetkezőkben erről az örökségről az egyházközség történelméből szerezhetünk tudomást. A tudomásul vétel viszont korán sem elég, az ismeretek megszerzése utáni cselekvő tudásra van szükségünk igazán.

e)      Tehát, olyan szellemi értékekre gondolhatunk, mint a türelem, hit, lelkiismereti szabadság, hit, történelem és hasonlóak?

A felsorolt értékek az unitárius vallás örökségének talán legközismertebb kincsei. A szellemi értékek - amint erre az előzőben is utaltunk - az embert és közösségét, az isteni szeretet ügyét szolgálják. Ezek a szellemi értékek a türelem-, lelkiismereti szabadság-, és hit értékeihez kapcsolódnak.

 A szellemi értékre az alábbiakban álljon itt egy példa  Pavelka Attila unitárius lelkész dolgozata - akik a dolgozatban is utal a szellemi érték fontosságára. 

Fogadják szeretettel azt az 1847-es püspöki vizsgálószéki jegyzőkönyv végéről készült képe is,  amelyet a 225 évvel ezelőtt Székelykálban született és 170 évvel ezelőtt Maroszentkirályon elhunyt Székely Sándor iszlói egyházközségben készült jegyzőkönyv végén található és ahol adatokat láthatunk az 1848-as forradalom előtti évből a kisillyei és marosjárai unitáriusok lélekszámáról is.  Szellemi-lelki és vallásos gyökereink ápolásával bizakodóbb válaszunk van a jelen kihívásaira és a jövő reménységére is. 

Mint a sorok szerzője abban bízom, hogy ennek az összeállításnak a szövege is szellemi értéket hordoz. Ezt a bizalmam  e sorok utáni alábbi képeken is jelzem. 

A lelki érték

a)  Mihez hasonlítható a lelki érték?

A lelki érték olyan, mint a tó vize, és minden mi benne és körülőtte él. Ebihalak és halak, békák és rákok, tavirózsák, fűzfaágak. Földet beszövő utak. Tó vizében a felhő viztükrözte árnya. A napsúgarak, csillagok és hold ányékát elringató, időnként viharos máskor eltűnő hullámok. A vidra, a kócsag, a kígyó. Csendben otthont találó madarak éneke, nagyvadak üvöltése. Sár és por, virágszirom és fűrészpor, forgács. Kacsa, krokodil. Teknősbéka és tigris. Majom, kutya, ló.Giliszta, egér, elefánt, tücsök. Ember.

b)      Mit értünk lelki értéken?

Korábban utaltunk arra, hogy a szellemi érték, a jelenlétből eredő isteni kijelentésnek a forrásából származik. A lelki érték, az isteni kijelentésnek, a jelenlétet  - mint létező valóságot  – megteremtő jóságából ered. A lelki érték, ez isteni jóságnak a jele. A lelki érték megértését, e jelnek iránymutatása szerinti emberséges cselekedetek segítik leginkább. Amikor a jelenléthez, mint értékhez viszonyulunk, akkor nemcsak megértjük, de meg is éljük a lelki értéket. A szellemi értékhez hasonlóan, a lelki érték is drága örökség.

c)  Tehát a lelki érték az Isten által teremtett jelenlétnek, mint jóságnak a jele?

Igen, a lelki érték az Isten által teremtett létből adódó jóságnak a jele. A jelenlétről magáról fontos megjegyeznünk, hogy ez nem csak a jelen időre vonatkozik. A jelenlét ugyanis annak a létnek a jelenvalósága -  aminek, ha úgy tetszik - van múltja, jelene és jövője is.  A jelenvalóságban való benne élés – amint utaltunk erre korábban is – a feltétele annak, hogy a szellemi értékekből részesedjünk. A jelenlét önmagában érték, amelyet tovább mélyítenek a szellemi értékek. Az értékek tovább  mélyülésén az isteni kijelentés forrásába való egyre inkább elmerülő majd ebbe való beteljesedő jelenlétet értjük, mint ami -  erről majd a későbbiekben szó lesz -  létrehozza a tárgyi értéket.

d) Milyen lelki értékekről szerezhetünk tudomást ?

A lelki értékekről az egyházközség történelméből is tudomást szerezhetünk, amint az egyházközség történetében az isteni jóság jelét fedezzük fel. Az egyházközség történelmének ismertetése során majd külön felhívjuk a figyelmet[1] erre is. A lelki értékek, az isteni jóságnak a jelét hordozzák a jelen időben is. Amikor a múlt időből ránk bízott örökséget ápoljuk és tovább adjuk mindazzal amivel a jelen időben gazdagítottuk ezt az örökséget, akkor ezek a cselekedeteink a jövő időnek a  fenntartható jóságát szolgálják.

e)      A lelki érték tehát a jóságból adódó cselekedet lenne ? 

A lelki érték, amint már az előzőkben is említettük, az Isten által teremtett jelenlétnek a jelét hordozza. Mivel az isteni teremtés már önmagában cselekedet, ezért hajlamosak vagyunk arra, hogy a lelki értékek alatt elsősorban, vagy csakis a cselekedetet értsük. A lelki érték következménye valóban lehet a jó cselekedet. A lelki érték viszont a cselekedetek előtti belső indítattásra, jó szándékra, jóra való törekvésre, jóakaratra és hasonlókra is utal.  A lelki érték ilyen értelmeben nemcsak a jó cselekedetet maga, de van amikor éppen a jó cselekedetektől való távolmaradást jelenti. A jóság egy olyan viszonyra, kapcsolatra is utalhat, ami – helyezettől függően – lehet hogy épp a nem-cselekvéssel valósulhat meg.

[1] A lelki értéket a LÉT betükkel jelezzük, a  SZÉT szellemi értékre, a TÉT a tárgyi értékre utaló betük mellett.

A lelki értékre számos példát hozhatunk fel. Ezeket nem lehet számokban kifejezni, vagy gazdaságilag felértékelni. A lelki értékek megmutatkoznak akképpen is, amint a közösség tagjai jelzik azt ami számukra lelki értéket hordoz. Álljon itt most egy pár példa. A példákat ez esetben sem lehet semmiféle fontossági vagy minősíthető sorrendbe állítani  Mint minden példa esetében most sem fedi teljesen azt amit a lelki értékek jelentenek vagy közvetítenek. Az egyik példa  a papilak építésének idején tett önzetlen adományok listája, mint arra a lelki értékre felhozott példa mint a gyülekezet tagjai értékelik a lelkigondozást lelkészi lakás építésére tett adománnyal is kifejezve. A másik példa arra, amint a lelki értékeket megőrzi az aranykönyvi emlékezet az alábbi bejegyzésben ápolni kívánja az elhunytak emlékét. Valamint a temető karbantartására tett adományok és elvégzett közmunka is ezt jelzi.Egy másik példa a templomtorony javításához tett adományok lelki értékeire mutat rá. Itt említhető meg a parókia javítására tett legutóbb elvégzett közmunka valamint a templom kerítésének a feljavítása az elhunyt iránti kegyeletből. Hasonlóképpen a legutóbbi Arnaysorákosi Székely Sándor emlékistentiszteleten és az utána következő szeretet-vendégség támogatása és az ezen  való részvétel . Majd ezt a lelki értéket jelzi  az iszlói unitárius műemléktemplomban sorra került kisiskolások kórus-fellépéséről készült kép is.. 

A tárgyi érték

a)   Mihez hasonlítható a tárgyi érték?

A tárgyi érték olyan mint a tó vizébe bedobott-, mint az iszap aljára süllyedő kő. A kőnek nem árt a parti szél, sem a jég sem a hőség. Sem a tó mélyén a mindent elsüllyesztő  elnyelő iszap.  Szárazon vagy vizesen, fagyosan vagy forrón,  tisztán vagy iszaposan is ugyanaz. Rárakodhat a sok szenny, de nem oldódik fel sem  vízben, sem a szennyben, mert a kő az  egyetlen, amire építeni érdemes.  Ezt kézbe lehet venni, mély tónak  iszapos aljára lehet dobni és minél többet, minél nagyobbat dobunk az iszapba, úgy emelkedik fel  az alap amire fel lehet építeni az otthont. A kő kiszakadhat a sziklából és összeállhat homokszemekből is. Hasznos, nem hiányozhat ott ahol otthon vagyunk.

b)     Mit értünk tárgyi értéken?

A tárgyi értékek kézzel foghatóvá teszik a szellemi és lelki értékeket. Bizonyos értelemben megtestesítik ezeket a szellemi és lelki értékeket. Pontosabban:a szellemi és lelki érték egyik megvalósulási formája a tárgyi érték.

c)  Tehát a tárgyi értékben valósul meg mindaz ami szellemi és lelki érték?

A szellemi és lelki értékek önmagukban már értékek. Tehát nem feltétlenül szükséges az, hogy ezek például egy tárgyi érték formájában valósuljon meg. A halandó, de öröklétre teremtett embernek van szüksége arra, hogy a szellemi és lelki értékeket számára  értelmezhető, megfogható formába öntse, illetve megtapasztalja. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szellemi és lelki értékeknek ne lenne olyan megnyilvánulási formája, ami nem kimondottan a tárgyi értékekben valósulna meg.

d) Milyen tárgyi értékekről szerezhetünk tudomást?

Az  elkövetkezőkben a Székelykáli Unitárius Egyházközség tárgyi értékeiről lesz szó. Olyan tárgyi értékekről szerzünk az elkövetkezőben tudomást,  mint a templom, a kerítése és kapui,  a toronyban található kerek kő, a harangok, az orgona,  úrvacsorai kehely és tányér, terítők, a kopjafák, a 450 évet megörökítő sziklatömb, a templomkertben található volt felekezeti iskola épülete helyén épült imaterem épületében készülő vendégház, a  virágoskertek, a lelkészi lakás a hozza tartozó  udvar és kert, valamint a melléképületek,  levéltári iratok,  könyvek, szántóföldek és legelők, az erdők.

e)      A tárgyi értékek tehát azok a leltári tárgyak, amelyek az egyházközség birtokában vannak?

Akár így is nevezhetnénk a tárgyi értékeket  Ezek a leltári tárgyak viszont többek annál, mintsem hogy pénzbeli értékeik alapján felbecsülhetnénk. Mindazok után, hogy a  leltári-, és a tárgyi érték ugyanarra a kézzel fogható, szemmel látható dologra vonatkozik, a két érték között minőségbeli  eltérés van. A tárgyi érték több, mint leltári érték. Amiképpen nem lehet az emberi létet magát, vagy az emberi közösséget számbeli értékkel felbecsülni, hasonlóképpen a tárgyi értékek sem tárgyi mivoltukból következnek. Minden leltári tárgy, lelki és szellemi értéket rejt magában. Ezek a közösség tagjainak adományaként kerültek és kerülnek az egyházközség birtokába. Értéküket elsősorban az határozza meg, amint az emberi életet, a közösséget, végső soron a jó Istennek az ügyét szolgálják.

 A tárgyi értékek  gondozására való példa: az alábbi képen az adatok  a karzat és orgonájának a karbantartási bevételi és kiadási tételeit tartalmazza 1907-ben. Amint ebből a példából is látható a tárgyi értékek lelki értéket és szellemi értéket hordoznak és azok a példák amelyeket a lelki értékeknél felsoroltunk itt is említésre méltóak , a többi és sok más mellett. 

A tárgyi értékek megbecsüléséről szólt 2024-ben A Bogyi Anyaglerakat tulajdonosának,  Kis György és családjának a cserépadománya, amivel a ravatalozó teljes tetejét kicserélték, valamint az a felekezeten felüli összefogás amivel a székelykáli faluközösség lakói, a katolikus és unitárius és a református atyafiak közmunka alkalmával ezt el is végezték. 

A továbbiakban 2024 októberben készült fényképet közlök a székelykáli és iszlói műemléktemplomokról, az iszlói  volt prókia jelenleg imateremről , a a kisillyei templomhoz felvezető lépcső . 

Végül annak az elvesztett tárgyi értéknek a fényképe látható, ami ma már nem létezik csak a helye: a  marosjárai unitárius templom. 

A hitvallás

a) Mihez hasonlítható ez a hitvallás?

A hitvallás a tavaszi rügyekből kibomló, majd a termést hozó virághoz hasonlítható. Amiképpen a rügy kibomlását, így a hitvallást megszületését nem lehet semmihez sem hasonlítani. A rügy kibomlásának megfigyeléséhez sok idő és  egy olyan nagyító kamera szükséges, amit majd fel tudunk nagyítani és felgyorsíthatunk, hogy láthassuk a szemmel nem látható rügyfakadást. Hogy miként fejlődik majd ki és érlelődik meg a maghozó gyümölcs, csak akkor tudhatjuk meg, ha kora tavasztól késő őszig megfigyeljük, rögzítjük majd felgyorsítjuk az eseményeket. Mindezeket digitális képben, videóban megtekinthetjük, de a rügyfakadás idejében fújdogáló szellőt, a vihart, napsütést, esőt, harmatot, ködöt, a beporzó méhek zümmögését,virágok illatát,  szirombontás majd sziromhullás a susogó hangjait nem. A hitvallás hasonló ezekhez a valójában teljességében soha meg nem ismerhető, el nem mondható gyümölcshozó rügyek életéhez. A hitvallás hasonlítható még a gyümölcshozó virágok gyökeréhez, vagy a soha ki nem apadó tiszta vizű forráshoz is.

b) Mit értünk hitvalláson?

Hitvalláson, a hitről szóló vallomást értjük. A föld számos tápláló forrása a gyökeret, törzsén keresztül az ágak a gyümölcshozó rügyeket-, a hitvallás pedig az embert és közösségét élteti. A hitvallás nemcsak termő forrás, de a közösség gyümölcse is. Sziromhullató rügy mögött érik a gyümölcs. A hitvallás életmód. Amint a földet és ennek forrásait, úgy az emberi lelket is gondozni kell. Az elvetett magok termést hoznak, a  hit pedig lelkünkben, a Lélek gyümölcseit.

         c) Vagyis a hitvallás olyan életmód, ami az embert és közösségét élteti?

Valóban a hitvallás az embernek és közösségének akkor a tápláló ereje, amikor a hit és ennek megvallása összhangban van az életmóddal. Nem lehet a hitet és ennek megvallását az életmódtól elkülöníteni. Az életmód  cselekedetekben nyilvánul meg.

d) Mi az unitárius hitvallás?

Az unitárius hitvallás mai szövegszerű változata a következő:

„Az én hitvallásom ez: Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében, gondviselő Atyánkban. Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben. Hiszem a szentlelket.Hiszek az Unitárius Egyház hivatásában. Hiszem a bűnbocsánatot és az örökéletet. Ámen.”[6]

e) Az unitáriusoknak voltak más hitvallás-szövegei és  ez akár változhat is?

Valóban, az unitárius hitvallásnak megvan a maga története. Az évszázadok alatt az unitárius hitvallás szövege többször is változott. Ezek szövegek kezdetben azért változtak, hogy az unitárius hithez magához közelítsen a vallomás. Ez az úgynevezett, hitújításnak az idejében történt. A hitújítás kifejezés megtévesztő lehet, mert nem a hit maga újult meg, hanem az erről szóló vallomások változtak. Az unitárius hitvallás-irodalomnak van olyan szakasza is, amikor a történelmi korszakokban az éppen hatalmon levő vallásügyi közigazgatási hatalmak megtiltották, hogy az unitárius hitről vallomást tehessenek, sőt egyenesen ezzel ellentmondó, ezt megtagadó hitvallásra kényszerítették őseinket.  Dávid Ferenc, az egyház-alapító első unitárius püspök -  mint a történelem során később sokan  mások is -  az unitárius hitéért, megvallásáért  halt mártírhalált. Ezt a hitet az egyházi történelemírás „radikális szabadelvűségként” jegyzi.

f)       A hitvallás inkább személyes vagy inkább közösségi megnyilvánulás?

 A hitvallás egy keretet biztosít a személyes hit megvallására. A hit tartalmának megvallása történhet egyéni és közösségi szinten is. A 2000-es évek után – az Amerikai Unitárius Univerzalista Szövetség gyakorlát megismerve, az erdélyi és magyarországi unitáriusok között is  elindult egy olyan hullám, amikor „személyes hangvételű hitvallás” szövegek születtek. A hitvallások személyes jellegének felértékelődésével egy időben elhanyagolódott majd gyengült ennek közösségi értéke. E folyamatnak egyik eredménye az lett, hogy változott a szabadelvűség fogalmának használata, így  jelentése is. A hitvallás inkább a radikalizmusra, míg ennek megvallási formája a szabadelvűségre mutat rá.  A radikalizmus a közösségi, míg a szabadelvűség a személyes megnyilvánulási formára mutat rá.

Szeretettel várunk olyan imádságokat, hitnek a megvallását tartalmazó szövegeket amelyeket akár a sandor.szilard@unitarius.org ermailcímre, akár kézzel írva istentisztelet előtt, vagy után, esetleg más alkalmakkor Sándor Szilárd lelkésznek átadnak.

 A küldetés

         a) Mihez hasonlítható a küldetés ?

A küldetés olyan, mintha tükörsima tónak vizébe dobnánk egy követ. Ez a kő olyan erős, mint az isteni kijelentésből kapott teremtő hit. Tudjuk, hogy honnan van,  hogyan fogható meg,  hova és meddig és miért dobjuk el. Erre a kőre az otthonunk építhetjük fel. Az eldobott kő, a mindent elnyerő iszap mélységébe hull. Nekünk minden nap tennünk kell valamit ez elveszejtő mélység ellen. A tó  partján vagyunk, ahol Isten Napjának sugara felmelegíti arcunkat, szemünk látására pedig küldi a fényt. Ezt a felénk, nekünk küldött fényt meg kell becsülnünk. A küldetés, nem más mint a látásra nekünk küldött fénynek az ápolása. A küldetés olyan, mint amikor vigyázunk arra, hogy a tavat ne tömjük tele kővel, hogy csak annyi  helyet foglaljunk el belőle, amennyire feltétlenül szükségünk van. Olyan, mint amikor e kődobálás közben megvigyázzuk a növényeket, a vízi-, a földi-, és az égi állatokat. A küldetés olyan, mint amikor vigyázunk önmagunkra, embertársainkra.

         b) Mit értünk küldetésen?

Isten mindannyiunkat céllal teremtett embernek. Személyesen mindannyiunknak megvan az egyéni küldetésünk. Az ember küldetését viszont egyedül nem képes teljesíteni, ezt csak közösségben élheti meg. A küldetésünk az ajándékba kapott hit szerinti hivatás betöltésével történik. Hivatáskor az isteni megbízatást,  mint életcélt,  előlről kapjuk, küldetésünk során pedig mint támogató kezet érzünk a vállunkon ami segít előre haladnunk.  Hivatásunk teljesítésekor nem tévesztjük szem előtt a kitűzött célt és az irányt. Küldetéskor pedig a felülről és a hátunk mögött támogató tapasztalattal haladunk előre, mint ami a  kitűzött célt felé irányít.

         c) A küldetésünk tehát az  örökségünk megőrzése, gyarapítása és tovább adása ?

Igen. Az a küldetés amiről itt szó van, az a Székelykáli Unitárius Egyházközség örökségének a megőrzését, gyarapítását és továbbadását jelenti. A továbbiakban e közösség szellemi-, lelki- és tárgyi értékeiről igyekszünk egy ismertetőjében igyekszünk bemutatni.

         d) Kiknek a feladata e küldetés teljesítése?

E küldetés teljesítői elsősorban az egyháztagok (az előbb felhozott példában: ez a vízbe dobott kő legbelső koncentrikus köre). E gazdag történelmi múltú egyházközségnek a közössége, már önmagában értékes, az által is, hogy e gazdag örökséget ápolja. A  további koncentrikus körökben  széles és színes közösség van. E koncentrikus körökben van a Magyar Unitárius Egyház egyházköri és főhatósági szervezete. Körön belül vannak továbbá mindazok az  irodalmi-, történelmi-, ének-, és zeneművészeti, kulturális valamint sok más szellemi-, lelki-, és tárgyi értékeket szolgáló közösségek, akiknek kötődésük van e közösséggel. „A hitvallás örökségéből eredő küldetésünk”  mint tó vizébe dobott kőnek az a célja, hogy e közösség koncentrikus köreiben, tovább gyűrűzzön az értékmentő élet. E kiadványban helyet kapnak mindazon egyháztagoknak a családi fényképei, akik eképpen  is látható jelét adják  e közösséghez való tartozásuknak. Minden család esetében egy fénykép, valamint azon elődök képei akik az egyházközség múltjában szolgálatukkal beírták nevüket az egyházközség történetébe.  

 A küldetésben való hűség azok részéről való elismeréssel történik  akik értékelik a szolgálatot. Íme egy példa a székelykáli unitárius  iskolamester "elöljárósági bizonyítványáról"  , az 1900-as évek elejéről, arról amint nevelői feladatának, valamint az egyházközség tárgyi értékeinek a gondozásáért.  Szép történelmi  példája annak a tárgyi értéknek a megbecsülésének mint ami az egyházközségnek a leki és szellemi értékeit is szolgálta és gyarapította. 

A Székelykáli Unitárius Egyházközség rövid története

 1)      Ki volt az a teológiai hallgató aki megírta a Székelykáli Unitárius Egyházközség történetét és mikor?

1996-ban Kozma Albert teológiai hallgató.

2)      Ki volt az a beszolgáló lelkész aki elkészítette a Székelykáli Unitárius Egyházközség történetét?

1972-ben Nyitrai Mózes a Vadadi Unitárius Egyházközségből  beszolgáló lelkész.

3)      Mit tudunk a  „Székelykál 800 éves történetéből” című könyvről, mikor és ki szerkesztette ?

Dr. Szabó Miklós történész szerkesztésében jelent meg 2005-ben.

4)      Mióta élnek Székelykálban unitáriusok?

Az 1568-as tordai országgyűlés a Magyar Unitárius Egyház megalakulásának az ideje. Az erdélyi reformáció kezdete óta élnek Székelykálban unitáriusok, amikor használatba vették a katolikusok által épített templomot. Kelem Árpád lelkész erről a következőt jegyezte le: „ Ez a templom a mai római katolikus temető alsó részén állott s kőből volt építve.Valószínű előbb a római katolikusoké volt, s János Zsigmond uralkodása alatt jutott az unitáriusok birtokába.Legalábbis erre vall az a tény, hogy 1642-ben csak egy templom volt melynek tulajdonjogáért három vallásfelekezet versengett. E templom elvételének a jogát, annak későbbi sorsát érdekesen világítja meg egy 1763-ban tartott inkvizicióról felvett huszonhárom tanuvallomást tartalmazó jegyzőkönyv. /.../ Hallottam  bizonyos régi Emberektől beszélni, hogy Nemes Maros Székben Kálban az Unitaris Eklézsiának  kőből rakott temploma volt, melyből a kérdésben forgó kápola Szent László tiszteletére ésaz abban levő kripta holt Testeknek temetésére épittettek.”

5)      Mikor veszítették el az unitáriusok az első templomukat?

1642 április 29.-én, amikor Rákóczi György fejedelem a református püspökkel látogattak el egy ebéd alkalmával a faluba. Ezt követően ez év május 6.án Bethlen János, Kamuti István és Horváth Miklós bizottság szállott ki a faluba, akik „ az unitárius atyafiakat violenter eléhiván, állatván – Templomukat occupálák nagy szomorúságukra.” Ez a templom a történelem során háromszor is gazdát cserélt.

6)      Mit tettek a székelykáli unitáriusok miután elvesztették első templomukat?

1648 február 23.-án Ferenci Máté egy templombelső céáljára adott a maga örökségéből „ egy kis helyecskét, mely kis darab helyecskének egyik felől való vicinusa Ferenci Máté maga öröksége és kertje, másfelől és harmadfelől a falu közönséges ivó-kuttja árka a falu közönséges utya. Mely kis helyecskéért Vitézlő Kun Mátyás uram ada Istvánd nevü Káli helyben künn a mezőn egy darab szénarétet. E helyen, ahol mai kőtemplomunk áll építettek hitelődjeink 1650-ben fatemplomot, melyet háborítattatlanul használták 1762-ig, de mikor közveszélyessé vált a használata, szükségessé lett egy újnak az építéséről való gondoskodás.

7)      Mi történt miután használhatatlanná vált  az unitáriusok második fatemploma?

Válaszként idézzünk  Kozma Albert munkájából: „ A hivek nagy része félve,  - a tetemes költségtől, vagy a a Mária Terézia pártfogása mellett elhatalmasodott katolikus egyház üldözésétől, abban állapodott meg, hogy nem kőből, hanem fából építi fel templomát.”

8)      Ki volt az egyházközség gondoka ebben az időben és miképpen szolgálta egyházközségét?

 Tovább idézzük az előbbi történetírásból : „ ...az egyházközség legvagyonosabb és legtekintélyesebb patrónusa id.Nagy József, mindenképpen kőből és téglából való építkezést sürgette. Kitűnik ez az 1775-ben tartott inkvizició alkalmával kihallgatott tanuk vallomásaiból. Egyik tanú így nyilatkozik: Én Péter Miklós, magától néhai Nagy József uramtól hallottam mondani, ha házamn négyszáz forintja megbánja is, mégis téglából újíttatja meg az Eklézsia akaratja ellen. Meg vagyon az is, hogy emlitett néhai id.Nagy József Ur azon templom megújításában különös segítséggel is volt, mind a költségben, mind a matáriáléknak megszerzésiben, minthogy minden nap jó reggel felkelvén, pipával kiment s dolgozókhoz , maga embereit is azon munkára fordítván./.../ Nagy József 100 forintot adományozott, a hívek közül harmincan összesen 256 forintot és  37 pénzt adományoztak. Ez összeget az egyházközség részint tőkepénzek, részint kamatok beszerzésével 534 forint, 18 pénzre növelte.Azonban így is kevés volt egy templom felépítésere. Külső segítséghez kellett folyamodni.A Satus pénztárából kölcsön vett 1000 forintot 10 forintos részlettörlesztésre. 800 forintot vissza is fizetett 1776-ig, de ekkor egy Zsinati Főtanácshoz intézett folyamodásban a fennmaradott kétszáz forint adósság elengedését kérte, hivatkozva a templom tornyának a kiépítéséhez szükséges költségekre.

9)      Mit kell még tudni a mai is  használatban levő templom felépítéséről?

„1762 elején kezdődött a templomépítés nagy munkája.A patrónusok és a közönséges bérfizető hivek egyaránt nagy buzgósággal vesznek részt az anyagok beszerzésében és annak feldolgozási munkálataiban.Bár több ezer téglát vettetett az egyházközség, az építkezés tégla hiányában marad, azonban a katolikus vallású Berczenczei István Maros Szék akkori főkirálybírája nagylelkűen 40.000 téglát kölcsön ad az unitáriusoknak. /.../ 1762-ben a templom fedél alá is került, de a torony csak a templom falának magasságáig épült fel és ott félbe is maradt. Itt egy kerek követ helyeztek el, amely egy keveset kiáll a falból és még napjainkban is látható. Talán még az új templomban a  hálaimát sem modhatták el az építkezésben buzgkoldó hívek, a Gubernium ismeretlen feljelentő következtében az Isten házának az ajtaját lepecsételtette, megtiltván annak használatát.”

10)        Mit jegyezett fel a történetírás a templom ajatjának lepecsételéséről?

A káli unitárius templom ajtajának lepecsételése mögött egy szomorú történet van.  A történetet az 1763 évi tanúvallomások jegyezték fel. A Tőzsér-Fosztó-Kozma  „Az erdélyi unitárius egyház története” című munkából is értesülünk az unitárius templom bezárásának az egyik oka nyárádgálfalvi  Szent-Iváni Zsigmond és Ozdi György nyárádgálfalvi malomtulajdonosok közötti irigység volt. Az irigység melletti második ok az volt hogy a Nyárádszentlászlói válásban levő Sárosi György  elleni védőügyvéd a székelykáli születésű Nagy Zsigmond volt.

E történetet Sebe Ákos „Nyárádgálfalva és a Szentiványiak”című munkájában röviden így összegzi: „Sajnálatos módon a gálfalvi unitáriusok nem használhatták templomukat háborítatlanul egy családok között kirobbant nézeteltérés miatt. Az történt ugyanis, hogy Szentiváni Zsigmond új malmot épített a Nyárádra, ami hátrányos helyzetbe hozta az Ózdiak malmát. Ugyanebben az időben a nyárádszentlászlói Sárosi György válófélben volt feleségétől, Szentiváni Máriától, aki a templomépítő Zsigmond lánytest vére volt. A Szentiváni család Mária védőügyvédjéül a kaáli (székelykáli) Nagy Zsigmondot kérte fel; emiatt Sárosi megharagudott mind a Szentiváni, mind a Nagy családra, és bosszút forralt ellenük. Ennek véghezvitelével a Bécsben tanuló ifjabb Ózdi Györgyöt bízták meg, aki katalizált, és befolyása révén elérte, hogy a gubernium bezáratta mind a nyárádgálfalvi, mind a székelykáli templomot, és a kulcsokat a szebeni országos archívumban helyezték el. A székelykáli templom tornya épülőfélben, volt, és a templombejárat fölött ma is látható kiálló kő jelzi az építkezés addigi haladt át.”

Kozma Albert teológiai hallgató egyháztöréneti dolgozatában Uzoni-Fosztó-Kozma munkájából idézzük a templom bezárásának a dátumát és körülményeinek leírását „ Biztosul kiküldik az állandó táblától a római katolikus Sándor Pál helyettes királybírót és a református Botos Sámuelt, kit 1769 április 2.-án Kálban, 3.-án Gálfalván a templomokat Marosszék pecsétjével lepecsételik, a kulcsokat a kormányszék meghagyása értelmében űtküldik Szebenbe, ott a kormányszék levéltárába helyezzék el. Az istentisztelet meg a lelkek nagy fájdalmára, körülbelül nyolc éven át a két eklézsia közül Kálban, Kálban a a pap csűrében, Gálfalván pedig az eklézsia egyik házában volt megtartva.”

10      Kihez fordultak a káli unitáriusok írásban panaszukkal a templom bezárása után?

A székelykáli unitáriusok a templom bezárása után a „ Nemes Állandó Táblához” fordultak egy írásos beadvánnyal.

11      Mit tartalmazott a székelykáli unitáriusok írásos panasza?

Ez a panaszlevél első soraiban , amit az „ igen tisztelt Kegyelmes Uraim” megszólítással kezdtek, kifejezték tempolomuk lepecsételése miatt érzett fájdalmukat és kérik a templomuk újboli kinyítását: „ lepecsételéséről kapott kegyelmes leírata lelkünkben támasztott lehetetlen, hogy könnyekben ne törjön ki. /.../ De azért távol legyen tőlünk, hogy a kegyelmes királyi parancs ellen lázadozni, vagy azelőtt meg nem hajolni valamiképpen szándékunkban volna. Bizunk mégis abban, hogyha ügyünk, amint van a maga őszinteségében tárul föl, a mi legkegyelmesebb szentséges fejedelmünk, ki annyi szeretetével a maga szerencsétlen alattvalóit keblére szokta ölelni, királyi kegyelmében minket részesít.” A levélben hét indokot sorolnak fel  mely a templom kinyítása mellett érvel. Az első indoklásban megemlítik, hogy Székelykálban már kőtemplomuk volt az unitáriusoknak „még  Rákóczi György fejedelem idejében, sőt még azt megelőzően is volt kőtemplomuk istentisztelet céljára. Ezt 1642 május 6.-án az 1615 és 1630 évi országgyűlési cikkelyek értelmében a négy bevett vallásból e célra kirendelt biztosok elvették a régi parókiás telekkel meg az azt szolgáló tartozékkal együtt ...” A további indoklásokban utalnak  az székelykáli unitáriusok 1653-as törvény cikkelyére, mit az unitáriusok templomépítési jogukra, majd megemlítik a fatemplomuk „elrohadt és tönkrement” állapotát, ami új templom építését indokolta, amiben  mint írják: „ nem gondoltuk volna, hogy annak kitatarozása, a falak égetett téglával való megujítása tilalmas az új építkezésszámba megy.”, mint amit ugyanarra a helyre építettek fel. A következő indoklást eképpen fogalmazzák meg: „ mi unitáriusok  enenk a Kál községnek régi lakói vagyunk a királyi szolgálat tekintetében mennyire rajtunk állt nem voltunk éppen haszontalan polgárok sem az állam beteges tagjai, számra pedig most annyian vagyunk, hogyha itt egy templom volna azt az említett cikkek és köztörvény erejénél fogva számunkra kellene átengedni.” Megemlítik a továbbiakban, hogy a templomot saját erejükből építették és nem a „ köznépnek adóval való megróvásával, sem bárkinek a közszolgálattól való elvonásával” és senki kárára nem voltak az építkezéssel. Szemléletesen számolnak be arról is amint a székelykáli unitáriusok is a székelykáli katolikus templom építéséhez :”  köztudomású dolog, hogy mikor előző években, ugyancsak itt, Kál községben a katolikus urak részére alapjától kezdve új tornyos kőtemplom épült, mi magunk unitáriusokul kezünk munkájával , valamint marháinkkal és szekereinkkel készséggel segítségükre és támogatásukra voltunk.” Végül a beadványukat a következőképpen zárták: „ Méltóztassék azért Méltóságod és a nemes Állandó Tábla ezt a bizonyítékokkal támogatott legalázatosabb nyilatkozatunkat saját jelentése elkészítése rendjén bevétetni és magas királyi kormányszéknek a dolgok történetének őszinte megismerése céljából megküldeni, minket megtörténtét szilárd bizalommal remélvén, maradunk halálunkig legalázatosabb tiszteletünk mellett az Mgs gróf Urnak és a Nemes Állandó Táblának alázatos szolgái, Kál községbeli unitárius vallású bitokosok és lakók” .

12     Hogyan viszonyultak a káli unitáriusok írásos panaszára?

A kérést nem fogadták el, a kérésben leírt indokokat nem vették figyelembe.

13      Miután nem fogadták el kérésüket mit tettek a káli unitáriusok és milyen eredménnyel jártak?

Újabb beadványal fordultak „ Őfelsége fejedelmasszonyhoz, a bécsi házhoz”, valamint a „kormányszékhez”. A Nyárádgálfalviakkal közösen több kérést is küldtek a fejedelemasszonynak, Demjén Ferenc nevű ügyvivő által, akinek e szolgálatáért 160 forintot fizettek a káliak közösen a gálfalviakkal, de határozott választ nem kaptak így sem. Ezután a nyárádgálfalvi Ozdi Ferencet felelősségre vonták a templomok bezárása miatt, akiről Kozma Albert teológiai hallgató a következőket jegyzi fel: „becsületszavát adta, hogy nem volt soha ártalmára a káli unitáriusoknak, sőt megígérte,  hogy ha egyszer módjában áll, akkor segítségére és védelmére áll az unitárius egyháznak és atyafiaknak.” Ezek után Váró Mózessel és Csyky Istvánnal megbeszélést folytat „ majd az illető közbejáró ezer magyar forintot kér, azért a segítéségért, mit az atyafiak csak akkor kell kifizessenek, amikor a templomajtók megnyíltak. E pénzösszeg előkerítésére mivel nem találtak támogatókat, Kozma Mihály lelkész felment Kolozsvárra a „ Consistoriumi gyűlésre, ahol beszélt Széplaki Toroczkay Mihállyal, Simon Mihállyal, Pápai Istvánnal és ők biztatták arról, hogy az illető összeget az unitáriusok meg fogják téríteni. 1772 október havában Őfelsége fejedelemasszony megengedte, hogy a templomajtók megnyíljanak, melyre Mária Terézia fejedelemasszony a következő levelet küldi : „ Mária Terézia Isten kegyelméből stb,. Méltóságos Tisztelendő stb.!

A marosszéki Kál és Gálfalva lakó unitáriusok alázatos kérését, templomaiknak, melyeket tilalmunk ellenére építettek, a melyeket ezért lepecsételtek, megnyitásáról elénk terjesztették s megfontoltuk. Még 1778. április 3.-án meghagytuk volt, hogy azokat akik a két templom építésének szerzői voltak, mint rendszereink megsértőinként, vakmerő merényletükért szigorú számadásra  vonjátok, s királyi ügyészünk ellenük indítson törvényes eljárást. Minthogy pedig bárhonnan is származott a hiba, a történetekről még semmi értesítést nem küldtetek, tehát ismételten nektek komolyan meghagyjuk, hogy a doplgot kiderítvén, őket méltó fenyítésre magatok elé állítsátok. Közben a lepecsételt templomok megnyithatók. Azonban véleményeteket küldjétek meg arról , hogy az eljárás eremdényéhez képest a templomokat továbbra is náluk meg kelljen hagyni, vagy ismét elvenni. Kikhez egyébként, stb.

Kelt Ausztriai Bécsben , 1772, augusztus 12.én , Mária Terézia s.k. Gr. Bünmegen Henrik, Rendeletre Cserci Farkas s.k.”

A templom használatba vételéről a következőket olvassuk a már említett Kozma Albert dolgozatából: „ E meghagyás értelmében a templom egyelőre megnyílt, amelyben lelkészük megkezdi a maga lelki-nevelői munkáját, azonban első első prédikációt Kozma Mihály tartotta október 11.én Ezsdárs 2,27 alapján.”

14 Honnan gyűlt be a templomok megnyitására szükséges pénz?

A Magyar Unitárius Egyház Egyházi Képviselő Tanácsa 1773 január 23.-án az ádámosi zsinaton a követekező erre a célra érkező adományokat összegyűjtötte a következők alapján:

-          Háromszéki Egyházkör 59 magyar forint és 55 dénár

-          Fehérvári Egyházkör 53 magyar forint és 66 dénár

-          Udvarhelyszéki Egyházkör 92 magyar forint és 13 dénár

-          Keresztúrszéki Egyházkör 129 magyar foirint és 40 dénár

-          Küküllői Egyházkör 59 magyar forint és 13 dénár

-          Marosszéki Egyházkör 182 magyar forint

-          Kolozsvármehgyei Egyházkör 43 magyar forint és 86 dénár

Összesen 619 magyar forint és 73 dénár a gálfalviak és a kálik adtak 200 magyar forintot

15 Hogyan folyatódott a templom bezárásának az ügye, miután az unitáriusok kifizették a templom megnyitásához szükséges pénzösszeget és kegyelmet kaptak Mária Teréziától?

Kozma Albert egyháztörténeti dolgozatából részletesen tájékozódhatunk erről az ügyről:„ Gáll János tanácsos és főügyész megidézi a gondokokat az egyház előljáróval együtt, név szerint Nagy Sámuel, id. és ifj. Nagy János, Nagy Zsigmond, Fábián Józsefet, Dobos Jánost és másokat./.../ a tárgyalás a királyi táblához került, minden tárgyalása nézeteltérést váltott ki a református ülnökök és katolikusok között.” Végül 1773-ban született meg az az döntés mely elismerte, hogy a székelykáli unitároiusok nem új templomot építettek, hanem a régi templom helyére építettek egy másikat, vagyis „ a Marosszékhez tartozó Kál községben a templmot minden bővítés és nagyítás nélkül az ősrégi templom helyére, az eszterhája alá építették. /.../ ezért a vádlottak a kirűlyi rendeletek áthágóinak nem tarthatók s ennek következtében az előbbi okok alapján a királyi tábla ítélete ítélete szerint a főügyészi eljárás és kereset alól fel kell menteni.”[1]. Kozma Albert egyháztörténeti dolgozatában mindezek mellett a következőket jegyzi meg, idézve az előbbi munkából : ” A templomajtó nem záratrott be, de használhatták ugyam hitelődeink, de „ nem elész bátorsággal, törvénnyel való keresete alaptt lévén Méltóságos Direktorátusnak.” A székelykáli unitáriusok 1776-ban a Zsinati Főtanácsnak az építkezésben való csonkaságról panaszkodnak, melyet „ ha szabadságuk lenne tökéletességre vinnének.”

16 Milyen volt a templom állapota 1721 október 25.-én a Türelmi rendelet[2] után ?

Ebben az időben a káli unitárius templom tornya még csonka volt. A királyi kormányszékhez írásos fordultak kéréssel a torony folyatása érdekében,  melyre a következő választ kapták 1783 március 13.án: „ Tekintetes és Nemzetes, Tisztelt és Szabados Uramék! Általunk igen nmagyrabecsült testvérünk! A Káli unitáriusok kérték, hogy imaházukat megnyithassák. Evégből biztosak voltak kiküldve valamint kegyelmeteknek febreuár 28.-áról csatoltan ideküldött értesítésből megtetszik, hogy anyaguk legnagyobb része ár készen birtokukban van s azon kívük ötven forintnyi tőke is rendelkkezésükre áll. Azért írja vissza kegyelmetek az említett káli unitáriusoknak, hogy a torony és imaház megújítását a kormányszék engedélyezi. Azonban legyen ügyelettel kegyelmetek, nehogy ezen a címen az adozó köznépet valami megterhelés sujtsa. Erdély nagy fejkedelemség királyi kormányszékétől, Szeben, 1783, március 13.án.”

Kozma Albert egyházdolgozatában mindezek után ezt jegyzi fel :”  De valószínűnek vehetjük abból is, hogy 1784-re a torony is fedél  alá került,, mert a templomkert ajtaja felettezen felirat található: „ Anno 1784 die 29 maji.” Ebben az esztendőben a templomot egészen körülvevő kerítést építettek és ezen egy keskeny bejáratot hagytak az istentiszteletre járó hívek számára. Ez a kapu viszont nem lett vona alkalmas a cinterembe szekérrel való bejövetelre, hogy az esetleges szükséges anyagokat azon keresztül beszállítsák.Tehát ezek alapján is következtethetünk arra, hogy 1784-ig a torony is fedél alá került. A torony befejezése után nyugodtan végezhették ezután istentiszteletüket, templomukban imádkozhattak. Igét hallgathattak, mikor a harang hívó szava a templomba szólította őket.”

17 Kozma Albert egyháztörténeti dolgozatában milyen évszámokat említ meg mikor a templom épületén nagyobb javítások voltak?

1823,1832,1856,1893 –a éveket említi , majd külön kiemeli az 1900-as évet.

18 Mit jegyez fel az egyházi történetírás az 1900-as évi javításról?

Az egyházközségi közgyűlési jegyzőkönyből idézi Kozma Albert egyháztörténeti dolgozata a következőket: „  Folyó év július 8.-án az egyházközségünk egy régi vágyát és óhajtását látta megvalósulva, amennyiben a jelezett napon örömünnepoet tartott annak emlékére hogy július 7.-én templomának és tornyának teljes kijavítása befejeztetett. Ezen a hálaünnepen , mintegy látható volt a közös öröm és az igazi benső hálaérzet aziránt a nagy Alkotó iránt, aki gyermekeiben is képes és hatalmas felébreszteni a tetterőt s megdicsőíteni az ő erejét az erőtlenekben. A kijavítás költsége mely összesen 494 koronára ment fel, nagy részben a hívek áldozatkészsége folytán megajánlott 400 korona öszeggel fedeztetett, részben pedig kölcsön összeg által, melyhet a gödemesterházi kepe alapból vettük fel. Kiemelni kívánják e helyen azt a buzgóságot és aldozatkészséget mely a nagy munka végrehajtásánál minden egyes egyháztag részéről megnyilatkozott. Vajha ez a nemes buzgóság mindannyiszor fellángolna híveink lekében, valahányszor egyházközségünk ügyei , bajai elintézésre várnak. Isten áldása legyen befejezett munkánkon. Kaál, 1900, július 15.én.”

19) Mit jegyez fel az egyháztörténetírás a templom orgonájáról?

A székelykáli hívek 1862-ben vesznek 160 forintért egy használt tilinkószerű orogonát, a májai református egyházközségtő, a hívek önkéntes adományának köszönhetően, akiknek a neveit feljegyezték az 1862-es Esperesi Vizsgálószék jegyzőkönyvének 161 oldalára. Ezt az orgonát a templom keleti részén levő karzatban helyezték el. Mivel ez az orgona igen gyenge volt, az egyházközség vezetősége elhatározta, hogy vásárol egy jó orgonát. Erre 1907, július 23.án került sor, amikor a keblitanács a Csioflek testvérektől  egy kellemes hangú orgonát vásárol. Ezt az orgonát is javítani kellett többször is. Ez az orgona található ma is a székelykáli unitárius templomban, ami jelenleg is javítani szükséges.

20 ) Mit jegyez fel az egyházi történetírás a harangokról?

Egy 1816-ban felvett leltár szerint az egyházközségnek három harangja volt :” A nagyobbik 5,5 mázsás harangnak a felső kerületén az írás latinul öntött betükkel „ Az Egy Istennek Tiszteletére a káli Unitaria Religio számára Anno 1712.öntetett Harang. A középső 4,5 mázsás harangon ez az emlékeztető írás látszik : „ In honorem Unius Veri  Dei Patris et Filii eius Jesu Christi crucifixi fieri curavit Ecclesa Unitaria Caliensis me pudit Johannes Koros Anno 1695” A legkisebbik elhasadott, mintegy 30 fontos tsengettyün ez az irás „ Anno Do 1710” .  1849-ben a kisharangot elviszik ágyúöntés végett, az 1916-os jegyzőkönyv pedig arról tudósít, hogy középső harangot is elvitte a hadvezetőség. Sokáig egy harangja volt az egyházközségnek, míg 1924 augusztus 30.-i jegyzőkönyvben értesülünk arról, hogy Kelem Árpád lelkészsége idejében Dobos László és neje Szőcs Julianna, valamint Dobos József és neje Dániel Zsuzsánna, buzgó egyháztagok egy 131 kiló súlyú 22.000 lej értékű harangot adományoztak az egyházközségnek a következő felírattal: „ Az Egy Isten tiszteletére a székelykáli unitárius egyházközség számára ajándékozták Dobos László és Dobos József testvérek, Anna és Gizella lányaik konfirmálása emlékére 1924. Jöjjetek keresztények, istenfélő szent hívek!”

21)   Mit tudunk az egyházközség klenódiumairól?

 A mai is használatban levő úrvacsorai kelyheket férfiak részére  Temesvári Borbély István és a nők részére pedig Dobos József úr néhai édesanyja Kutasi Borbála emlékére adományozták.Úrvacsoraosztás alkalmával meg lehet tekinteni az évszámot és a feliratokat is.

22)  Mit jegyez fel az egyháztörténet a székelykáli unitárius felekezeti iskoláról ?

 A XVII.század végén a gondoki számadásokban SCHOLA feljegyzéssel az unitárius felekezeti iskola „iskolamesterek[1]” neveit is tartalmazzák.

23)  Mit jegyez fel az egyházközségi történetírás a széeklykáli unitárius  felkezeti iskola helyszínéről ?

Feltételezhetően a hogy már az unitárius felekezet megalakulása óta volt unitárius felekezeti oktatás Székelykálban. Kezdetben a lelkész volt a tanító is, a lekészi lakáson , vagy – amint feljegyzi az egyháztörténetírás -  valamelyik patrónus[2] házában – majd megjegyzi a következőt: „  A XVIII század második felében hitelődjeinknek iskolamesteri lakással egyebeépítve tantermük is volt. /.../  1819-ban építik meg az új mesteri lakást, tantermével együtt a szabadok sokadalmának a jövedelméből és más buzgó hívek adományából. 1850-ben új taplfákkal, sövénnyel és fedéllel megujittatik majd 1884-ben teljesen újra építik.”  Ez az épület, feltételezhetően a mostani temető bejáratánál jobb felől volt található ( ahol 2024-ben már a temetői kápolna található.) Az 1900-as évekig az iskolába káró gyerekek száma igen nagy, de a szülők olyannyira elfoglalták őket az otthoni munkába, hogy nem engedték őket iskolába járni. Ez a korábbi évek gyakorlatában is sajnálatos szokás volt, például az 1840-es évi esperesi vizsghálószék jegyzőkönyv megjegyzi, hogy az iskolaköteles gyerekek száma 24 fiu és 19 lány,de az iskolába csak 5 fiu és 2 lány járt. 1902-ben az egyházközség - a hívek közadakozásából - új iskolát épít a templom kertjében, ahol hét végeken a műkedvelő csoport szavalóesteteket , színdarabokat és bálokat is szerveztek. Ezt az iskolát 1948-as államosítási törvény eltulajdonította az egyházközségtől. Jelenleg ennek az épületnek a helyén van a még építés alatt levő imaterem és vendégszoba.

 Az „iskolamesterek” neveit az 1818-as évektől jegyezték fel egészen az  1926-is évig, miután már nem található feljegyzés az iskolamesterek neveiről.

24)      Kik voltak a székelykáli unitárius felekezeti „iskolamesterei”[1]  és mikor ?

Székelykáli unitárius iskolamesterek voltak: Márkos Elek 1817-?, Gvidó János 1818-1821, Székely Miklós 1822-1833, Simon Benjámin 1834-1852, Marosi Zsigmond 1852-1884,  Tóth Károly 1884-1897, Boros György 1897-1900, Gálfalvi Péter 1903-1913, Boér Miklós 1913-1918, Zsakó Gyula 1919-1920, Kis Lajos 1921-1925, Darkó Erzsébet 1925-1929, Kilyén Gizella 1926- ?

25)  Milyen  feljegyzések vannak az egyházközségben működő egyletekről?

Már az 1897-es évek feljegyzéseinél olvashatjuk, hogy Boros György tanító dalárda-esteket rendezett, amikor a bevett összegből az egyházközség ügyeit, anyagi oldalát támogatták, így például az 1907-es évben a dalárda szerepléséből bejött összeget  orgona-vételre fordították.

A Dávid Ferenc egylet ifjúsági dalkör virágzását Kis Lajos tanító idejében élte. Több alkalommal is szerepeltek és anyagi alapja is volt az egyletnek.

A Nőegylettel kapcsolatosan csak 1926-os jegyzőkönyv tájékoztat, melyben Darkó Erzsébet tanítónőnek a prezsbiterium megköszöni lelkiismeretes munkáját. Az 1930-as években Kilyén Gizelle tanítónéni munkáságát sokáig megőrizte  a közösségi emlékezet.

26)  Mit jegyez fel az egyházközségi történetírás a lelkészi és iskolamesterek javadalmazásáról?

Az egyházközségi történetírás a lelkészek és iskolamesterek javadalmazásáról részletesen idéz az 1847-es püspöki vizitáció jegyzőkönyvéből: „ Amely béradó gazdának tizenkét kalangya búzája terem egész bért köteles – azaz a papnak két kalangyát, a mesternek egyet, uganez értetvén a zabból is, akinek penig teljességgel semmi gazdaságok nincsen kézi munkával, napszámmal keresik élelmeket, napszámmal fizetik a bért. , az oly szegény özvegy asszonyok orsolyókkal keresik élelmeket a papnak kettő, a mesternek egy sing vászonnal tartoznak, vagy pedig fonással./.../ a szalmás gabonát az eklézsia elöljárói által kijelölt napon behordani kötelesek,  a bér beszolgálásakor az elöljárók legyenek jelen, intézzék meg a gabonát és ne vegyék be a szegény vagy rendkívül apró kévéket../.../ mindennemű béreket a számadó megyebíró minden évben  ponotsanúgy tartozik beszolgáltatni, hogy egy évről másra ne maradjon, mert ha rajtok múlik el, magok kifizetni tartoznak./.../ ha valamely egyházi szolga, pap, mester, azért, hogy közkedvességbe lehessen azon eklézsiába tovább maradhasson a jövedelem csökkentésére, hivatalbeli utódai róvására  a szokott bért elengedné, az az valósulna azon esetben is az Egyházi fegyelem szerint büntetődik./.../ aki aratás előtt csak egy héttel is házasodott bért adjon, mely határozat ezután is megtartassék.Figyelemmel kell lennünk a káli egyházközség életében arra, hogy az egyházközsépg nagyon kevés birtokkal rendelkezett és ezt a lelkész és a mester használta fizetés ellenében, tehát nemhogy az egyház tudta volna segíteni a szegényebb sorsú híveit – amelyet láthatunk gazdagabb egyházközségek életében – hanem maga is segítségre szorul.”

28)  Kik voltak az egyházközség gondokai?

 Az egyházközségi történetírás a következő gondonok neveit jegyezte fel:

1.      Májai István  ? – 1730

2.      Kövendi János 1730- ?

3.      Ifjabb Mihály Imre 1753-1757

4.      Májai András 1757-1760

5.      Fábián József 1760-1762

6.      Boér Mihály 1762-1767

7.      Fábián József 1767- ?

8.      Nagy Ferenc ?- 1818

9.      Fábián István 1818-1823

10.  Dániel István 1823-1824

11.  Baróthy József 1824-1826

12.  B. Mihály Zsigmond 1826-1829

13.  Májai Sándor 1829-1830

14.  Dániel István 1830-1833

15.  Mihály József 1833-1834

16.  Radnótfái Nagy István 1834-1837

17.  Dániel András 1837-1844

18.  Boér Miklós 1844-1850

19.  Mihály József 1850-1852

20.  Simon Péter 1852-1857

21.  Nagy Dániel 1857-1859

22.  Kály Nagy Imre 1859-1861

23.  Lőriczy Márton 1861-1864

24.  Szőcs Péter 1864-1867

25.  Káli Nagy István 1867-1869

26.  Kis Dániel 1869-1870

27.  Kaáli Dobos István 1870-1872

28.  Dániel Zsigmond 1873-1876

29.  Kutasi György 1876-1877

30.  Dobos István 1877-1884

31.  Mátyus Gergely 1884-1887

32.  Gönczy Gergely 1887-1889

33.  Hajdu Imre 1889-1893

34.  Boldizsár József 1983-1897

35.  Ifj. Mátyus Ferenc 1897-1903

36.  Dániel László 1904-1907

37.  Ifj. Mátyus Ferenc 1907-1908

38.  Dobos József 1908-1910

39.  Dániel Gábor 1910-1912

40.  Szász Ferenc 1912-1914

41.  Nagy Dénes 1914-1924

42.  Gönczy Kálmán 1924-1925

43.  Fábián István 1925-1930

44.  Koppándi György 1930-1937

45.  Gönczy Kálmán 1937-1940

46.  Kutasi Dénes 1940- ?

47.  -----folytatása következik

29)  Kik voltak az egyházközség lelkészei?

Az 1966-os egyházközségi történetírás szerint valamint az anyakönyvi adatok és a jegyzőkönyvek alapján  az egyházközség lelkészei a következők voltak:

1.  Torockói Zsakó Ferenc       1655 május 13.

2.  Csikfalvi György                   ?      –    1685

3.  Gyepesi János                       1714   - ?

4.  Kapusy Miklós                       1715   -   1726

5.  Dersi Gergely István                1726- ?

6.  Kövendi János                           1735-1741

7.  Vargyasi György                      1741-1765

8.  Korondi Sürei Mihály              1780-1790

9.  Aranyosrákosi Székely István  1791-1824

10.  Rafaj Dániel                           1824-1827

11.  Koronka Antal                        1827-1832

12.  Egyed Moses                           1832-1846

13.  Pápai Zsigmond                        1847-1857

14.  Györffy Lajos                           1857-1894

15.  Székely András                       1984-1897

16.  Kelemen Árpád                        1898-1929

17.  Benedek Mihály                           1930- 1951

18.   Simén Domokos                          1951-1955

19. Lakatos Gyula                             1955-1963

20.Nyitrai Mózes beszolgáló lelkész 1964-1965

21. id. Kozma Albert                          1965-1969

22. Nyitrai Mózes beszolgáló lelkész  1970-1972

23.Veszely Iván 1973-1975

24. Kotecz József 1975-1980

24. Balázs Sándor 1981-1993

25. Kelemen Szabolcs 1993-1997 

26. Simó Rózália 1998-1999

27. Mezei Csaba  beszolgáló lelkész 1999

28.. Molnár Attila 1999- 2021

29. Kis János Csaba beszolgáló lelkész 2021-2022

30. Sándor Szilárd 2022- jelenleg 

[1]Ker.Magv. 44/45

[1] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/i-615A7/iskolamester-61BD6/  ( 2024.10.21)

[2] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p-44572/patronus-452F5/ , itt a patrónuson a támogatót értjük  ( 2024.10.21)

[1] Idézet Tőzsér-Fosztó-Kozma munkájából a 246 odalról

[2]Lásd ezzel kapcsolatosan a következő világálós tájékoztatókat: https://refwiki.kre.hu/index.php?title=T%C3%BCrelmi_Rendelet ,                 chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://adatbank.ro/html/alcim_pdf3284.pdf ,

http://www.reformacio.ma/v/a-turelmi-rendelet-kiadasa/  , chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.unitarius-tudastar.hu/dok/a-ket-jozsef.pdf, ( 2024.10.19)

[1] A hitbe való „beleszületés” –  belső lelki, szellemi folyamat  „eredménye”.  Tehát bennünk születik meg, vagyis belénk születik a hit. A hit megszületése, ez isteni ajándéknak megbecsülése által történik. Ha  az élő  hitet befogadjuk, akkor ennek örökösévé leszünk. Ez örökségről szóló hitvallásnak ad értéket a küldetésünk. Az örökség feltétele tehát az élő hitet megjelenítő életvitel.

[2] A közösségen itt elsősorban a szellemi és lelki kapcsolatot értjük. ( lásd:  https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kozosseg-3941D/ ötödik pontját , 2024.10.15 )

[3] [1] A szó eredetete, etimológiája: https://nonprofitmedia.hu/%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g  ( 2024.10.12) A "örökség" szó eredete a középkori latin "hereditas" szóra vezethető vissza, amelynek jelentése "öröklés". A "hereditas" szó pedig a latin "heres" ("örökös") és a "-itas" képző együttese. Az "heres" szó eredeti jelentése "az a személy, aki örököl", illetve átvitt értelemben "tulajdonos". Ezt a latin eredetű szót az idők folyamán különböző nyelvekben alakították át, így került be a magyar nyelvbe is. A középkorban az "örökség" szó elsősorban anyagi javak, ingatlanok, pénzügyi és jogi státuszok öröklését jelentette. Az elhalálozott személy tulajdonát az örökösök vették át. A "hereditas" szó eredete tovább nyúlik vissza az ókori latinra és a görögre is. Az ókori latinban és görögben is hasonló jelentéssel bíró szavak léteztek, például a görögben "κληρονομία" (klēronomía), ami ugyancsak öröklést vagy örököst jelentett. Összességében tehát a "örökség" szó eredete latin, de az előzményeket tekintve visszavezethető az ókori görög nyelvre is.

[4] Lásd a közösséghez való tartozásról például a Kappernaumi százados beteg szolgájának a gyógyulási történetét a Lk 7,1-10 bibliai versekben

[5] A lelki értéket a LÉT betükkel jelezzük, a  SZÉT szellemi értékre, a TÉT a tárgyi értékre utaló betük mellett.

[6] Forrás  - lásd a 30. kérdésre adott választ : https://unitarius.org/kate/ (2024.10.17)

Mindazok figyelmébe ajánljuk  a következő ismertetőt akik tájékozódni kívánnak az 

örökség ápolásának az egyházközségi gyakorlati tennivalóiról : 

A templom  épülete: 

• a tető cserepeinek állandó felülvizsgálása és a hiányzó részek időbeli pótlása

• az épület háta mögötti csorgó sáncának a kitakarítása, mélyítése, a csorgó környezetének és az ide vezető ösvénynek állandó gondozása

• az épület belső fala mentén szellőztető kavicságy kialakítása a belső falak mentén, hogy szellőzzenek a falak ( mint több más hasonló salétromos középületek és műemlékek esetében)

• a bejárat jobb oldali falára az egyházközség történetének magyar, román és angol nyelven való ismertető szövegének elkészítése és elhelyezése

• a műemléktemplom régebbi fényképeinek a beszerzése (karzartól, festett kazettákról,) és a bejárati falra való kifüggesztése 

• az orgona feljavítása

• a  szószék-korona  restaurálása

• a műemléktemplom előtti park tervének a támogatása ( a terv megtalálható az imaterem falán)

• a feljavított kerítéslécei alatti alapnak a feljavítása valamint az imaterem előtti kerítés léceinek a cseréje

• a bejárai székelykapu lekezelése

• a templomkertben levő kopjafák állagmegőrző lekezelése

• a templomkert rendezése, virágokkal és dísznövényekkel

Az  imaterem épülete

• a szükséges dokumentumok elkészítése

• a bejárati székelykapu lekezelése és mellette levő bejárai kapu elkészítése

• az abba maradt munkálatok folytatása ( villanyszerelés, hátra maradt kőműves és asztalosmunkák elvégzése a feljárati lépcsőn, a hálószobák és mellékhelységek ajtajainak felszerelése, emésztő gödörnek az elkészítése és abba való lefolyó víz bekötése)

• a téli hónapokra szükséges tüzelőfáról való gondoskodás, hogy a közösségi alkalmaknak megfelelő körülményei bioztosítva legyenel

A parókia 

• a központi fűtésnek teljes felújítása, valamint az épület leszigetelése , és a még szükséges javítások elvégzése 

• kerítésének  és kapujának a lekezelése (illetve átalakítása  természetesen egyeztetve az egyháztanácssal )  

• az utca oldalán a kerítés előtti élősövény megbeszélése és kialakítása

• a volt dohányszárító tetején a hiányzó cserepek pótlása

• a melléképületek tatarozása 

• a parókia udvar-, és kertjének gondozása

• Aranyosrákosi, Kaáli Nagy és a gyülekezet emlékszobáinak a kialakítása 

 A Temető  és temetői kápolna 

• minden évben elvégzendő feladat az egyházközség tulajdonában levő  temetőkertnek-,  valamint s a templom kertjének és sáncának és környékének a gondozása e

Hagyományok ápolása

• Minden vasárnap az istentiszteleten valamint  az úrvacsora-osztó ünnepeken való személyes részvétel gyakorlása és ennek gyarapítása

• Az Unitarcoop és Gondviselés Segélyszervezetek által támogatott segélycsomagok szétosztása

• A közmunkai alkalmakon való részévétel -  ott  ahol a szükség megkívánja-  

• A közmunkának és más adományoknak  megbecsülése  és a közösség javára való hasznosítása

• Az önzetlen kebli-tanácsosi és más egyházközségi szolgálatnak  gyakorlása és ennek megbecsülése 

• Minden évben a hiterősítő istentiszteletek megszervezése a testvér-felekezetű falus társak meghívásával , a szolgálattevő vendég lelkészek megvendégelése

• Az esperesi vizsgálószéknek és más egyházi elöljárók látogatásának szívélyes fogadása

• A lelkészi fizetésbe a közösség tagjai részéről való időbeli törlesztése, valamint a szolgálati lelkészi lakás közköltségeinek a megszabott rend szerinti támogatásához való hozzájárulás 

• Minden alkalmat megélni ahol közösen ünnepelhetünk a faluközösség katolikus, református  és más vallású társainkkal ( női imanap, adventi gyertyagyújtás, nemzeti ünnepeinken való közös részvétel, nemzeti ünnep, október hőseire való emlékezés trianoni megemlékezés, iskola-évzáró, 

• Minden év őszén - szeptember-október folyamán -  Aranyosrákosi Székely Sándor emlékistentiszteletetnek és azt követő szeretet-vendégségnek  a megszervezése

• Aranyosrákosi Székely Sándornak a  "Székelyek Erdélyben" eposznak a megismerése és megismertetése, mint ami ápolja az itthon-tudatot és a közösségi összefogást 

• Minden alkalomnak a megragadása a közösség részéről hogy a keresztény valláserkölcsi értékeinket és unitárius hitünk szépségeit megismertessük  és átadjuk a fiataloknak

Kapcsolatok -elérhetőség- támogatás :